Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)

2000-08-29 / 202. szám

MELEG IDŐ Részletek a 10. oldalon , A - t. Sósavat ivott Napokig tartó szenvedést köve­tően vasárnap meghalt egy 62 éves karcagi férfi, aki a vizsgálat adatai szerint tévedésből ivott sósavat lakásán. A Karcagi Rendőrkapitányság államigaz­gatási eljárás keretében próbálja tisztázni a haláleset körülmé­nyeit. Azt már megállapították, hogy bűncselekmény gyanúja, illetőleg az idegenkezűség ki­zárt. A rendőrség búcsúlevelet sem talált, így a történtek oka­ként még az öngyilkosság szán­déka sem igen jöhet számításba. Az egyedül élő férfi szerdán este, feltehetően tévedésből ivott otthonában abból a flakon­ból, ami háztartási sósavat tar­talmazott. Bár egész éjszaka rosszul volt, csak reggel szólt hozzátartozóinak. A súlyos álla­potban lévő beteget először a helyi, majd végül a szolnoki kór­házba szállították, ahol viszont már hiába küzdöttek az életéért. A második legszebb Az ország tizennégy legszebb lánya versengett vasárnap este Budapesten a Madách Színház­ban. A Miss World Hungary 2000 szépségverseny döntőjébe két megyénkbeli diáklány: a 20 éves kisújszállási Csótó Klára és a 17 éves karcagi Sági Csilla is bekerült. A felvételünkön látha­tó Csótó Klári főiskolai hallgatót végül is a szépségkirálynő első udvarhölgyének, azaz a máso­dik legszebbnek találta a zsűri. Jutalma egyéves modellszerző­dés, 150 ezer forint értékű arany karkötő és ugyanannyi kész­pénz. Sági Csilla ajándékkosa­rat, illetve szintén modellszer­­ződési lehetőséget kapott. ______________D. SZ. M. Avar „kollégára” leltek Érdekes, a maguk nemében szinte egyedülálló leletekre bukkantak a munkások Kisújszállás közelében egy téglagyári agyaggödörben. Egyetlen sírból kerültek elő avar kori és késő kőkori leletek. A történetet dr. Csányi Marietta, a szolnoki Damjanich múze­um régésze mondta el. Kisújszállás—Szolnok- A 4-es út törökszentmiklósi elkerülő szakaszának feltárásán dolgoztunk, ami­kor egy gyakorlaton lévő régészhallgató, Sánta Gábor olyan hírt hozott, hogy Kis­újszállás Karcag felé eső végén egy tégla­gyári agyaggödörből különféle leletek, csontok és használati tárgyak kerültek elő. Kimentünk, de sajnos a sírt már üre­sen találtuk, a tárgyakat később a tégla­gyárban egy dobozban mutatták meg. Így sajnos az eredeti elhelyezkedésüket már nem lehetett rekonstruálni. A doboz­ban avar kori vastárgyak, kardtöredék, lándzsahegy, pajzsdudor mellett a legna­gyobb meglepetésünkre csiszolt kőkori eszközöket, kőbaltákat, márványgyön­gyöket és egyebeket találtunk. Kőbalták és vastöredékek egy avar kori sírból. Császár Péter restaurátor __________________________ /folytatás a 3. oldalon) az egyedülálló leletekkel fotó: bugány jános Előbb kezdődik a szüret A felvásárlók csak később, több részletben fizetnek a szőlőért CSERKESZŐLÖ A meleg, aszályos nyár a gyümölcsök érését meggyor­sította, így szinte mindegyik (kényszerérett) gyümölcsfajtából a megszokottnál előbb kezdődött a betakarítás. Nem kivétel ez alól a szőlő sem, hiszen az ország szőlőtermő vidé­kein vagy már el­kezdődött, vagy napokon belül elkezdődik a szüret. Cserkeszőlön és környékén - mint Szilágyi Illés hegy­bírótól megtudtuk - a szüret szerdán kezdődik a Zala Gyöngye fajtával. A szőlősgazdák az év elején még re­ménykedtek abban, hogy jó ter­mésük lesz, ám a nyári fülledt, meleg időjárás keresztülhúzta a számításaikat, mivel a vártnál ke-A szőlő mustfoka nagyon jó, savtartalma azonban gyenge. Képünk il­lusztráció. FOTÓ: CSABAI vesebb, gyenge-közepes mennyi­ségű termés lesz. Az aszály miatt nem fejlődött ki rendesen a szőlő­szem, és elvesztve víztartalmát ráncosodik. Az aszálynak azon­ban annyi haszna mégiscsak volt, hogy a csapadék nélküli nagy meleg nem ked­vezett a kórokozó gombák fejlődésének, így a tőkék nem kap­tak gombafertőzést, s a fürtök sem rothad­tak meg, a növények egészségesek. A mi­nőséget tekintve a szőlő mustfoka na­gyon jó, ám a savtar­talma - ahogy a hegybíró fogalmazott - „nagyon elment”, azaz gyenge, így lá­gyak, sav nélküliek lesznek a belőlük ké­szült borok. (FOLYTATÁSA 4. OLDALON) MOZDULJ! A Polgár Ágnes vezette többszörös or­szágos döntős, helyezett szolnoki aerobikcsapatnak néhány napig a vár­palotai Király Béla dirigálta az edzése­it, aki ötszörös egyéni magyar bajnok, Európa-bajnoki, valamint világbajnoki harmadik helyezett. 7. oldal A külföld sem paradicsom Az OCÖ elnöke szerint tévút a kivándorlás Budapest Külföldön sem várja paradi­csom a kivándorló romákat — állítja az Országos Ci­gány Önkormányzat (OCÖ) elnöke. Farkas Flórián sze­rint aki útnak indul, gyer­mekei jövőjét, családja eg­zisztenciáját teszi kockára. Kivándorlási láz kapta el a romá­kat. A zámolyi, körmendi, ózdi cigányok után - mint azt tegnap hírül adtuk — öt kunhegyesi csa­lád is fontolóra vette, hogy el­hagyja az országot. Farkas Flóri­án szerint mindez jelzésértékű. Az emberek ugyanis akkor lép­nek a kivándorláshoz vezető út­ra, ha olyan sérelem éri őket, ami már nehezen vagy egyáltalán nem viselhető el. A kivándorlást kiváltó problémák a kormányzat elmulasztott intézkedéseire is visszavezethetők, amiket azon­nal pótolni kell. Az OCÖ már el is készítette azt a programot, amel­lyel a kivándorlási láz megfékez­hető. Farkas Flórián reméli, hogy az elképzeléseket napokon belül Orbán Viktor kormányfővel is megvitathatja. A cigány politikus érdeklődésünkre elmondta, a személyes találkozón egy olyan, mindeddig példa nélküli tervet szándékozik felvázolni a minisz­terelnöknek, amely az oktatás és a foglalkoztatás terén rövid időn belül kézzelfogható, mindenki számára érezhető változásokat indít el. Farkas Flórián ugyanakkor hangsúlyozta, nem jó útra lép, aki a kivándorlást választja. Kül­földön sem várják a eigányokat paradicsomi állapotok. Ráadásul, aki útnak indul, az a gyökereit té­pi el, a gyermekei jövőjét, saját maga és a családja egzisztenciá­ját teszi kockára. Minden eddigi vizsgálat és tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy egyetlen or­szágban sem fogadják be a kiván­dorló családokat. Farkas Flórián szerint éppen ezért itt, Magyaror­szágon - cigányoknak és nem ci­gányoknak közösen - kell meg­teremteni a békés egymás mellett élés feltételeit. t.j. Karaj 1200 forintéit Budapest A jövő évben akár 1200 fo­rintba is kerülhet egy kilo­gramm karaj a boltokban — véli Tóth István, a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségé­nek (MOSZ) titkára. A szakember megállapítását arra alapozza, hogy még jelenleg sem ismeretes: szeptember elseje után megmarad-e a sertéstenyésztők számára a 39 forintos kilogram­monkénti minőségi támogatás vagy sem. A bizonytalanság hatá­sára az elmúlt napokban 10-15 fo­rinttal csökkent az élő sertések át­vételi ára, jelenleg kilónként 285- 290 forintot adnak értük a nagy­bani vevők. A takarmányárak emelkedése miatt megdrágult a sertéstartás önköltsége, és újra megélénkült az export.- A gazdák ezekben a hetek­ben döntik el, érdemes-e a jövő évben sertést tartaniuk, és amennyiben úgy ítélik meg, hogy ez gazdaságtalan számukra, úgy akár áruhiány is felléphet jövőre, ez pedig a fogyasztói árak jelen­tős emelkedését vonhatja maga után - mondta a titkár. ■ A tűz nem ismer megyehatárokat A szolnoki hivatásos tűzoltóknak ebben az évben már 900 alkalommal kellett bevetésre indulniuk. Ez az szám kiegé­szül évente mintegy 170-200 olyan eseménnyel, amelyek miatt a megyehatárokon túl kell szolgálatot teljesíteni, fgy volt ez vasárnap is, amikor a Bács-Kiskun megyei Szentki­rály határában keletkezett avar- és erdőtűz elleni küzde­lemben kellett részt venniük. Megyei információ Bár fűzért nem kell a szomszéd­ba menniük megyénk tűzoltó­inak sem, mégis több olyan fel­adat adódik számukra, amelyek­nél nem számítanak a megyeha­tárok. Mint azt a szolnoki tűzoltó-pa­rancsnokság tűzmegelőzési osz­tályának munkatársától, Mrena József őrnagytól megtudtuk, a tűzoltók tevékenységének illeté­kességét egyrészt a közigazgatá­si, másrészt a működési terület határozza meg. Ez utóbbi a meg­határozó akkor, ha a kérdéses te­lepülés, mint például a Pest me­gyei Abony közelebb fekszik Szolnokhoz, mint az illetékesség szerinti Pest megyei tűzoltó-pa­rancsnokság. Ekkor azok intéz­kednek, akik közelebb vannak a tűz helyéhez. A harmadik eset az, amikor a tűz vagy más káresemény nagy­sága, jellege indokolja a szom­szédos megyékből való segítség igénybevételét. __________________/FOLYTATÁSA 3. OLDALON/ Új iskolát avattak A tornaterem jövőre készül el Tiszatenyő Új iskolaépületben kezdhették meg a tanévet a tenyői diákok. Az általános iskola új épületét tegnap adták át. A korábbi régi épület a belvíz miatt olyannyi­ra tönkrement, hogy használhatatlanná vált. Az új épület több mint 300 millió forintba ke­rült, amelynek előteremtése nagyrészt állami céltámogatásból sikerült, illetve a megyei te­rületfejlesztési tanács is segítette a helyi ön­­kormányzatot. Tegnapra a nyolc tantermes intézmény tantermei és kiszolgáló helyiségei lettek ké­szen, a tornatermet jövő év májusában terve­zik átadni. Az ünnepségre érkező helybelieket és ven­dégeket Pinczi Imre polgármester köszöntöt­te. Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke be­szédében Idemelte: az oktatás százszázaléko­san visszatérülő befektetésnek számit. Kör­­nyei László, az Oktatási Minisztérium helyet-A gyerekek birtokba veszik az új iskolát fotó: csabai tes államtitkára hangsúlyozta, hogy aki isko­lát épít, az bízik a jövőben. Ahhoz, hogy egy település kiemelkedjék a hátrányos helyzet­ből, nemcsak vállalkozások, munkahelyek kellenek, ugyanúgy szükségeltetik a modern iskola is, ami Tiszatenyőn a Hajlék Kft. kivite­lezésében valósult meg. Az új iskola tanévnyitóját az intézmény új igazgatója, Kazinczi Istvánné tartotta a több mint 170 diáknak és szüleiknek.______■

Next

/
Thumbnails
Contents