Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)

2000-08-21 / 195. szám

2000. Augusztus 21., hétfő MEGYEI 3. OLDAL KORKÉP Segíteni a családokon Miniszteri csarnokavató Negyedik világ-látogatás Törökszentmiklós Több mint ezer esetben ke­resték fel a családsegítő szolgálatot az elmúlt év­ben. A megkeresések hát­terében meghúzódó prob­lémák igen szerteágazóak. A családsegítő szolgálatnál hár­man dolgoznak, egy munkatárs feladata a gyermekjóléti szolgál­tatás működtetése. Tavaly a családsegítőtől 1159 esetben kértek tanácsot, segítsé­get. Felmerültek életviteli, csalá­di, kapcsolati, lelki, gyermekne­velési problémák. De voltak olyan ügyfelek is, akik anyagi, foglalkoztatással, egészségkáro­sodással kapcsolatos ügyekben jelentkeztek. A szolgálat mun­katársai 456 családból 703 sze­méllyel foglalkoztak. A gyermekjóléti szolgálatot 519-en keresték fel. Azok a problémák, amelyekkel a mun­katárs foglalkozott és segítséget tudott nyújtani, igen sokrétűek. Panaszkodtak családon belüli bántalmazásra, családi életvitel­re és konfliktusra, a problémák más része viszont gyermekne­veléssel, anyagi, megélhetési, lakhatási gondokkal függtek össze. Ahhoz azonban, hogy a vá­rosban élő gyermekek helyzeté­ről pontosabb legyen a kép, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatnak még kiterjedtebb munkát kellene végeznie. Ehhez j viszont nagyobb létszám szük­ségeltetik. Ezért augusztus eleje óta egy munkatárssal többen dolgoznak. Ahhoz azonban, hogy a törvényben előírt lét­számmal rendelkezzenek, 2002 végéig még négy szakembert kell alkalmazni a szolgálatok­nál. p. á. Géppisztoly az autóban Közúti ellenőrzés során egy, a 2. világháborúban használatos dobtáras géppisztolyt találtak lőszerekkel együtt a miskolci rendőrök egy személyautó cso­magtartójában. Az augusztus 20-ai ünnepre tekintettel foko­zott közúti ellenőrzést tartottak, egyebek mellett Miskolc-Tapol­cán is. Egy személyautó igazoltatá­sakor került elő a csomagtartó­ból a fegyver. A vezető elmond­ta: évekkel ezelőtt egy építkezé­sen találta a géppisztolyt, azon­ban nem adta le, felújította, lő­szert szerzett hozzá. Célja az volt, hogy a vadásszon vele. Iga­zoltatásakor is azt vallotta: va­dászni indult. Az MTI információi szerint a fegyverrel korábban bűncselek­ményt nem követtek el. Tiszaföldvár Pokomi Zoltán oktatási, és Deutsch Tamás sportminiszter avatta föl a hét végén az ószőlői iskola százhetvenmillió forintos ál­lami támogatásból és negyvenmilliós önkor­mányzati hozzájárulásból megépült torna­­csarnokát és az új iskolaszárnyat. Illusztris vendégeket köszönthetett Tiszaföldvár augusztus 19-én. A miniszte­reken kívül ott volt több egy­kori kiváló sportember, Al­bert Flórián, dr. Nébald György, dr. Móra István, Du­nai Antal és Kovács Péter. Pokomi Zoltán egyúttal magával hozta a kormány ál­tal adományozott millenniu­mi zászlót is. Köszöntő beszé­dében elmondta, megtisztel­tetésnek érzi, hogy őt hívták el az avató ünnepségre, s sok sikert kívánt a tanulóknak és a tanároknak az új iskolarész­hez. Deutsch Tamás vágta át a Papp Bertalanról, a tiszaföld­­vári születésű olimpiai baj­nokról elnevezett csarnok díszszalagját. A sportminisz­ter külön felhívta a figyelmét a gyerekeknek, hogy segítsenek szüleiknek, s vigyék magukkal sportolni őket, mert akkor az egész család egészségesen él­het. Borza Attila polgármester megköszönte az ál­lam, válamint dr. Czuczi Mihály korábbi országgyű­lési képviselő segítségét, akinek a közvetítése nél­kül szerinte sokkal nehezebben lehetett volna való­ság a régi álomból. _____ PE Pokorni Zoltán a millenniumi zászlóval FOTÓ: M. J. Áremelést akarnak ősztől Elkerülhetetlennek látszik, hogy a hűtőipari cégek ter­méktől függően 5-15 száza­lékos termelői áremelést hajtsanak végre még az ősz­szel — mondta Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövet­ség elnöke az MTI-nek. A gyártók nyeresége tavaly átla­gosan az árbevétel 5 százaléka volt, ám az elnök szerint a cégek az idén nem számíthatnak nyere­ségre. A tartósító üzemek a magyaror­szági inflációt exportáraikban nem tudják érvényesíteni, annál is inkább, mert az Európai Unió­ban az élelmiszerárak az utóbbi időben csökkennek. A hűtőipari cégek összárbevétele 30 milliárd forint körül alakul az idén, ami hasonló az előző évihez. Nem tudja tehát növelni árbevételét a magyar hűtőipar, hiába terveztek a vállalatok 10 százalékos bevé­tel-emelkedést. A szakember kifejtette: az aszályos időjárás miatt egyes ve­zető termékekből a tervezettnél kevesebbet tudnak feldolgozni a tartósítóipari üzemek: kevesebb borsó, csemegekukorica és mál­na került a hűtőházakba, mint a korábbi években. A hűtőipari üzemek össztermelése éves szin­ten mintegy 220 ezer tonna. A mennyiség 60-70 százaléka fa­gyasztott gyümölcs és zöldségfé­le, 30-40 százaléka pedig félkész- és készétel. A társaságok 320-350 ezer ton­na friss zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel, mintegy 13 milli­árd forint értékben. A Magyar Hű­tőipari Szövetség elnöke szerint gondot jelent, hogy a mezőgazda­­sági termelők általában nem tud­ják saját termelésüket finanszí­rozni, így a feldolgozók kénytele­nek a termelőknek előre fizetni, hogy jusson forrás vetőmagra és műtrágyára. A 16-18 százalékos hitelkama­tot ugyanis a mezőgazdasági ter­melők többsége nem tudja meg­fizetni. A gyorsfagyasztó üze­mek egy része rekonstrukcióra szorul. Az elnök szerint az utób­bi időben megnőtt a belföldi ke­reslet a gyorsfagyasztott termé­kek iránt. Ez reményt ad arra, hogy a jövő év az ideinél kedve­zőbben alakul, ha az időjárás nem szól közbe. ■ Cibakiak „szele” fújja el a tüzet (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken indult útnak Cibakházáról a „Nagy szél”, valamint a katasztró­favédelem speciális alakulata. Az esti órákban Orosháza és Kaszaper irányából sok kíván­csiskodó zarándokolt a helyszín felé. A lángcsóva beragyogta a sö­tét égboltot. Szombaton délre si­került a gócpont közelében göd­röt készíteni, abba menekítették ki a veszélyes palackokat. A ké­sőbbi oltáshoz és hűtéshez pedig víztározó építését kezdték el a szakemberek. Vasárnapra az öt­ezer köbméter víz befogadására alkalmas tározóval elkészültek, s követi majd az ennél is nagyobb.- Kitelepítésre nem lesz szük­ség, a lakosság fegyelmezetten vette tudomásul a történteket — mondta a rögtönzött sajtótájékoz­tatón Bakondi György, az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság főigazgatója. A híresztelé­sekkel ellentétben van a Mól Rt.­­nek tűzvédelmi objektuma a gáz­tároló térségében, de az ott tárolt vízmennyiség nem elegendő — ezt már Varga Károlytól, a Mól Rt. fúrási igazgatójától tudtuk meg. Miután ez a katasztrófa ipari bal­esetnek minősül, a következő lé­pés, hogy a kútfej környezetét megtisztítsák. Látniuk kell a szakembereknek, mennyire és miként sérült meg a kútfej. Csak ezután lehet áz oltást megkezde­ni a speciális tűzoltó technika be­vetésével. Becslések szerint ezek a munkálatok másfél hétig is eltarthatnak. Eközben termé- j szetesen a tűz okának kivizsgálá­sát is megkezdik. CSETE ILONA Tiszabő Francia, német, szlovák fia­talokból álló delegáció láto­gatott az ünnep napjaiban a faluba. A Negyedik Világ Mozgalomnak helyben aktí­van működő csoportja fo­gadta őket Ambrus András­­né vezetésével. Már a kezdet is sikeres volt, a de­legáció és a helyi fiatalok ismer­kedési estje 17-én éjjel egy óráig tartott. Másnap a vendégek segí­tettek Kiss István árvízkárosult házának bontásában, majd este Balogh Krisztián és családja ott­honában tartottak grillpartit a vendégek tiszteletére. Ez is jócs­kán elhúzódott, nem csoda hát, ha szombaton a szokásosnál kis­sé későbbre maradt a reggeli. A 10 órára meghirdetett kerek­­asztal-beszélgetés azonban már pontosan kezdődött. Ulviczky László alpolgármes­ter rövid tájékoztatót tartott a községről, különös tekintettel az idei árvízre és a ciánszennyezés­re. Tiszabő a megye legszegé­nyebb települése, mezőgazdasá­ga haldoklik, ipara nincs, saját ér­telmiségét jórészt elveszítette. A 78 százalékban roma lakosság nagy részének a szociális ellátás adja a túlélés egyetlen lehetősé­gét. Az árvíz miatt hetven ház vált lakhatatlanná, és ezen felül is sok megrongálódott. A vendé­gek nagy figyelemmel hallgatták az előadást, majd megkezdődött a beszélgetés. Szó esett többek között az árvízről és következ­ményeiről, a segélyezés formái­ról, hatásáról, a megrongálódott házak újjáépítéséről, s arról, hogy az állam és az önkormány­zat milyen szerepet vállal ebben. A delegáció néhány tagját töb­bek között arról kérdeztük, ho­gyan találtak kapcsolatot a Ne­gyedik Világ Mozgalomhoz, s mit várnak a bői látogatástól. Marie Pascal Magendie el­mondta, hogy gépírónő, s egy is­merőse megkérte, segítsen szá­mítógépen leírni a mozgalom egyik dokumentumát. Megtette, és az ott olvasottak keltették föl az érdeklődését. Csatlakozott a mozgalomhoz, amelyben fiata­lok és idősebbek együtt dolgoz­nak a világ legszegényebb lako­sainak megsegítéséért. Kader Ait-Ali Algériából ment Franciaországba, jelenleg Mar­­seille-ben él. O a kerekasztal- be­szélgetésen is kitűnt aktivitásá­val. A francia tévéállomások is beszámoltak a tiszai árvízről és a ciánszennyezésről, de nem adtak róla részletes információt. Azért jött Tiszabőre, mert szeretett vol­na többet megtudni a Tisza men­tén élőket sújtó katasztrófákról. Vasárnap a delegáció tagjai a Tisza-tóhoz látogattak, majd ma reggel vettek búcsút Tiszabőtől. Erőt meríteni az ősöktől Véget ért a kulturális rendezvénysorozat Karcag Aratófelvonulással, motoros találkozóval, ünnepi önkor­mányzati üléssel, millenni­­umizászló-átadással, kun­magyar történelmi játékkal zárult a IX. nagykunsági kulturális napok rendez­vénysorozat. A Motorbarátok Egylete Karcag által szervezett IV. Pannónia weekend motorostalálkozón az országból több mint 300 motoros vett részt. A legidősebb résztvevő a 72 éves budapesti Mezei János volt, aki Benelli 120-asával érke­zett. Szombaton az aratófelvonulás keretében mondta ki a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ előtt a boldogító igent Tóth Zsu­zsanna és Mándi Mihály. Tegnap a református temp­lomban az ünnepi önkormányza­ti ülésen a megjelenteket, köztük a testvérvárosi delegációk tagjait is dr. Fazekas Sándor polgármes­ter köszöntötte. Szólt a keresz­ténység ezeréves évfordulójáról, a határozott, céltudatos uralko­dóról, Szent Istvánról, akire ma is méltán tekinthetünk fel. Az emlékezés után Karcag Vá­ros Közbiztonságáért díjat Márki Sándor, Karcag Város Sportjáért díjat Halászné Tollas Ildikó, Kar­cag Város Kultúrájáért díjat Tür­ke Jánosné vette át a polgármes­tertől. A képviselő-testület Pro Űrbe posztumusz díjat adományozott a tavaly elhunyt Futó Imre agrár­mérnöknek, volt önkormányzati képviselőnek. Az ülésen Varga Mihály pénz­ügyminisztériumi államtitkár ad­ta át a millenniumi emlékzászlót. A szónok beszédében megemlé­kezett a magyar államiság alapja­it lerakó Szent Istvánról, az el­múlt ezer esztendő zivataros szá­zadairól, arról, hogy a magyar nemzetnek és a karcagiaknak is mindig volt erejük az újrakezdés­hez. Az államtitkár arra kérte a kunságiakat, hogy az előttük álló feladatok megoldásához merítse­nek erőt őseik akaratából is. Az ünnepi önkormányzati ülés után délután a Zuglógerben kun-magyar történelmi játékot mutattak be. Közreműködött Csí­kos Sándor, Mészáros István és Kobzos Kiss Tamás. DE Nyelvünk ezer éve Kisújszállás Nincs más haza, csak az anya­nyelv - ez a Márai Sándor-idézet volt a mottója az önkormányzat, a millenniumi emlékbizottság, az Magyar Anyanyelvápolók Szö­vetsége helyi csoportja és a gim­názium által a Hidak Európában program keretében szombaton tartott anyanyelvi konferenciá­nak. A helyi és a határon túli test­vérvárosokból, Iglóról, Négyfalu­ból, Szernyéről érkezett magyar­tanárokat Fekete Imre, a millenni­umi emlékbizottság elnöke kö­szöntötte. Dr. Balázs Géza, az ELTE do­cense arról beszélt, mennyire fontos, hogy már kisiskolás kor­ban megtanítsuk a gyerekeket a választékos beszédre, hiszen a beszéd a kultúra jellemzője. Dr. Szathmári István professzor, a város szülötte, az ELTE tanára, példákkal illusztrálva az elmúlt ezer év nyelvi változásait tekin­tette át előadásában. Dr. Kiss Kálmánná címzetes nyugalmazott gimnáziumi igaz­gató Kisújszállás irodalmi hagyo­mányairól és a városhoz kötődő irodalmárokról szólt. így Arany­ról, Móriczról, Kiss Tamás, Nagy Imre költészetéről, Csukás Ist­ván, Ladányi Mihály munkássá­gáról, a most itt élők közül Szen­ti Ernő és Szilágyi Andor művé­szetéről. A Beszélni nehéz mozgalom több mint tíz éve alakult helyi ál­talános és középiskolás csoport­jainak munkáját Pintér István kö­zépiskolai tanár ismertette. A konferencia tagjai ezután megis­merkedtek a gimnázium híres könyvtárával és a város neveze­tességeivel is. ______________________________________DE Európa a Tisza-tó partjára költözött Abádszalók A rekkenő hőségben a sza­­lóki öböl szinte minden egyes négyzetmétere bené­pesült. Ez nem véletlen, hi­szen Európa a Tisza-tó part­jára költözött, ugyanis 15 régió s 9 nemzet fogadta el a szervezők hagyományőrző népijáték-fesztiválra szóló meghívását. A péntek esti műsoros ajánlat­ban főszerepet kapott a zene: a római katolikus templomban a szolnoki Bartók Kamarakórus, Berkes János, az Operaház ma­gánénekese, Bálint Erika opera- és hangversenyénekes, valamint Karosi Bálint orgonaművész adott műsort. A szabadtéri szín­padon a Pa-Dö-Dő vitte a „prí­met”. A zenei csúcs után következett a szombati karnevál. Tizenöt eu­rópai régiót felvonultató színes menet, a korhű öltözetével, a ze­nés-táncos folklórral, az olasz zászlóhajító akrobaták lélegzetel­állító mutatványaival (képünkön) felelevenítették Lille-től Erdélyig a hagyományokat. A fővédnöki megnyitók - dr. Franz Joseph Stummann, az Európai Régiók Gyűlése (ERGY) titkára és dr. Eugen Scherer, az ERGY kulturális megbízottja - után a hagyomány­­ápolás folytatódott. A nézők elé­gedettségét növelte a légiparádé, este pedig gálaműsort adtak a ha­gyományőrzők. A vasárnap show-ja, a Raab Karcher-kupáért folyó Ki a legény a gáton? erőpróba volt. Megyénk erőművészei bebizonyították, hogy otthon vannak a hazai gáta­kon. Első Kövér Gyula, 2. Ulviczki Mihály (mindketten szolnokiak), 3. a jászkiséri Kazinczi Ferenc lett. A vízparti színpadon az István, a király rockopera részleteit adták elő neves művészek, majd követ­kezett a tűzijáték. P.M.

Next

/
Thumbnails
Contents