Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)
2000-08-03 / 180. szám
2000. Augusztus 3., csütörtök MEGYEI K Ö R K É P 3. OLDAL Farkasszemet nézett a halállal Az Interfruct pénztári része, itt történt a rablás (Folytatás az 1. oldalról)- A lőtt sérülés azért is különösen súlyos, mert a lövés által okozott sérüléseken túl nagy a veszélye a fertőzésnek is - mondta el az adjunktus. Ez indokolja azt is, hogy a beteg felépüléséhez pár hónap múlva egy újabb műtétre lesz szükség. Dr. Kovács Ottó azt is hozzátette, betegét természetesen lelkileg is érzékenyen érintették a sebesülésének átmeneti következményei, de mint ahogyan a sebész adjunktus vigasztalta páciensét: „Az a lényeg, hogy életben van”. Ugyanis csak a szerencsén múlott, hogy a lövedék nem talált el olyan eret, ami elvérzéshez vezethetett volna. A tett színhelye, a Tószegi úti Interfruct áruház a történtek másnapján csupán annyiban különbözött a megszokottól, hogy a bejáratot most már egyszerre három marcona fegyveres biztonsági őr vigyázta. A legnagyobb lelki traumát átélt fiatal pénztáros hölgyek szorgosan nyomogatták a pénztárgép gombjait, a vásárlók pedig nagy nyugalommal szemlélték és gyűjtögették bevásárlókocsijaikba az Több lövés érte az üldözött autót áruféleségeket, látszólag mit sem törődve azzal, milyen súlyos bűncselekmény-sorozat kiindulópontja volt nem sokkal azelőtt kedvenc bevásárlóhelyük. Pedig, mint kiderült, mindenki hallott az előző esti „balhéról”. Bódi László rendszeres vevője az áruháznak, nap mint nap megfordul ott. Elárulta, természetesen nem jó érzés látni a bejáratnál posztoló, megháromszorozott biztonsági őrséget, de hozzátette, ettől azonban nem rendül meg a bizalma az üz„Nem vagyok hős” let iránt. A rendkívül energikusnak tűnő ember nem rejtette véka alá véleményét: - Csak azt sajnálom, hogy nem voltam itt akkor, mert biztosan megtaláltam volna a módját annak, hogy tegyek valamit. Gulyás Sándomé sógornőjével és három kisgyerekkel jött vásárolni tegnap délelőtt. A hölgyek bevallották, így, hogy - szerencsére - nem voltak részesei a kedd esti ámokfutásnak, igazából nem is tudják feldolgozni az innen-onnan hallott, olvasott eseményeket. Szinte hitetlenkedve mondták mindketten: fegyveres rablás Szolnokon? Az Interfruct áruházlánc marketing vezetőjétől, Kardos Ritától azt tudhattuk meg, hogy cégüket a kasszák kifosztása révén pontosan 2 millió 339 ezer forint kár érte. Mivel a tettest zsákmányával együtt a rendőrség igen gyorsan elfogta, így várható, hogy a kár meg is fog térülni. Kardos Rita azt is elmondta, a rablótámadás akkor érte a szolnoki áruházukat, amikor éppen ünnepre készülnek. Az üzlet ugyanis a napokban lesz kétéves. * A megyei rendőr-főkapitányságon tegnap délután sajtótájékoztatón ismertették a bűnügy eddig még nem ismert részleteit. Többek között azt, hogy miként tudták ártalmatlanná tenni a rabolt gépkocsival száguldva menekülő fegyverest. Karakas László alezredes, a főkapitányság nyomozó osztályának vezetője elmondta: a bukósisakot, napszemüveget viselő fiatalember sporttáskával a kezében ballagott be az áruházba kedden este fél hat körül. Kiürítette az üzlet mind a négy működő pénztárát, közben TT típusú pisztolyával rálőtt az egyik pénztárosra is, akit szerencsére nem talált el a lövedék. A később elfogott és gyanúsítottként kihallgatott kecskeméti 26 éves fiatalember, K. Zoltán a nyomozóknak elmondta, a Whiskystől „tanulta”, hogy nem sokkal a zárás előtt érdemes rabolni menni. A rablást követően egy Simson-motorkerékpárral menekült a támadó, ám egy férfi az áruház biztonsági őrének társaságában gépkocsin követte őt. A rabló rálőtt a biz-A bukósisak, a pénz és a pisztoly tonsági őrre. A menekülést egy Renault gépkocsival folytatta, amit szintén erőszakkal vett el tulajdonosától. Érdekesség, hogy az elrabolt autóval egy biztonsági cég emberei végeztek pénzszállítást. A városban száguldó autót a Szolnoki Rendőrkapitányság járőrei és nyomozói követték. Ez utóbbiak szolgálati kocsija azonban lerobbant, ezért ők kénytelenek voltak átszállni kollégáik autójába. Az üldözés részleteiről a Szolnoki Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, Szűcs Zoltán őrnagy elmondta, a kocsival száguldó bűnöző üldözését úgy kellett megoldani, hogy ne kerüljön veszélybe senki az utcán tartózkodók közül. Ezért kivárták, hogy a menekülő lakott területen kívülre, Kőtelek külterületére érjen és akkor léptek akcióba. A kapitányság két nyomozója, Szilfai István törzszászlós és Mészáros Imre főtörzszászlós voltak végül azok, akik célzott lövéseket adtak le a körülbelül 120 km/órás sebességgel haladó gyanúsított kocsijára. Végül sérüléstől mentesen sikerült elfogni és ártalmatlanná tenni őt. K. Zoltánt őrizetbe vették, aki részletes beismerő vallomást tett. Az egyébként korábban hivatásos gépkocsivezetőként dolgozó, büntetlen előéletű fiatalember elmondta, megélhetése érdekében vetemedett a bűncselekmény elkövetésére, körülbelül fél éve nem rendelkezik munkahelylyel. Korábban mint áruszállító gyakran megfordult az Interfruct áruházban is. Hosszabb ideje készült a rablótámadásra, ezért szerezte be a 7,65-ös pisztolyát, és ezért vette meg néhány nappal ezelőtt a motorkerékpárt is.___________horváth győző A történtekkel kapcsolatban a rendőrség nem győzi hangsúlyozni a polgárok által nyújtott, rendkívül hasznos segítséget, amely lehetővé tette azt, hogy igen rövid időn belül elfoghassák a veszélyes, a jelek szerint mindenre elszánt fegyveres bűnözőt. Sokat segítettek azok, akik a rendőrség 107-es ügyeleti telefonszámán jelentettek az esetről, de a legtöbbet, és ezzel a legnagyobb veszélyt vállalva, mégis az a férfi tette, aki az áruház biztonsági őrével közösen üldözni kezdte a motoron menekülő rablót.- Először is tisztázzuk: nem vagyok hős. Még ha igen rövid idő alatt is, de mielőtt kocsiba ültünk volna a biztonsági őrrel, átgondoltam a dolgot: tudtam, ez nem játék, mert előfordulhat, hogy lő is a rabló - nyilatkozta lapunknak az a férfi, aki a bűncselekményt a helyszín közelében észlelte, és a biztonsági őr kérésére saját személyautójával követte a bűnözőt.- Mi volt a szándékuk?- Mivel tudtam, hogy ez az ember bármire képes lehet, ezért csak tisztes távolságból kívántuk nyomon követni. Viszont tisztában voltunk azzal is, hogy ha egyszer szem elől veszítjük, könnyen eltűnhet végleg. Azt gondoltuk, annyit tudunk ezzel segíteni a rendőröknek, hogy támpontot adunk a menekülés irányáról.- Egyszer mégis utolérték...- Egy pillanat alatt történt az egész. Mivel a rabló folyton hátra tekingetett - nyilván rájött, hogy követjük - egyszer megbillent alatta a jármű, és hirtelen lelassított. Én fékeztem, ahogy tudtam, mégis összekoccantunk. A motoros fiatalember a földre került. Mivel nem mozdult, azt gondoltuk, talán megsérült. Ekkor pattant ki a kocsiból a mellettem ülő fegyvertelen biztonsági őr és közelített a rabló felé. A bukósisakos bűnöző egyszer csak felkapta a földre leesett pisztolyát és habozás nélkül rálőtt az őrre, aki összeesett. Ezután én következtem. A támadó és köztem a távolság nem volt több két méternél, amikor rám szegezte a pisztolyát és közelített felém. Mondhatom, farkasszemet néztem a halállal. Hátráltam, majd amilyen gyorsan csak tudtam, beültem a kocsiba, rátapostam a gázpedálra és tolatásban igyekeztem minél messzebbre eljutni. Azt még láttam, hogy megállít egy Renault-t és elhajt vele. Végül visszamentem a sérült őrhöz.- Miként értékeli utólag a történteket?- Mint mondtam, egyáltalán nem tartom magamat hősnek. Úgy éreztem, ennyit meg kell tennem annak érdekében, hogy ne tudja megúszni a rabló. Ezt a későbbiekben is minden szituációban megtenném. „Szolnok nem tűrt város volt” i Szolnok Balla György, a Fidesz országgyűlési képviselője, alpolgármester nemrég lapunkban ismertette a választások óta eltelt időszakról készített számvetést. Erre reagált tegnap az MSZP részéről Barta László frakcióvezető és Káplár József, a vagyongazdálkodási bizottság elnöke. Mindketten visszautasították, hogy Szolnok „tűrt” város volt a szocialista kormány idején. Barta László elmondta, sok jelentős beruházás (szennyvíztisztító, a vízmű, több útépítés) akkor kezdődött a megyeszékhelyen. Megjegyezte, hogy a csatorna-beruházások most torpantak meg, a Tiszaligeti Körcsarnok felújítására pedig az ígértnél kevesebbet kapott a város. Az ifjúsági sporttelepért kapott pénz egy részét már fölemésztette a költségvetés. Egyre nyomasztóbb a város eladósodása. Kifogásolta, hogy a fideszes városvezetés adós maradt a termelő beruházások ígért letelepítésével. Káplár József hozzátette, abban az időszakban, amikor Szolnok állítólag tűrt város volt, 13,2 milliárdot kapott a Hetényi kórház, a könyvtár és a múzeum rekonstrukciójára. A Mester úti volt szovjet laktanya egyes épületeinek megszerzése nem adomány a kormány részéről, azt cserébe kapta a város egy értékes belvárosi telekért. Az alcsi Holt-Tisza ivóvízbázissá alakításáért a szocialista Füle István interpellált, az ehhez szükséges 1,3 milliárd forint pedig még csak ígéret, nem eredmény. Az ipari park és a logisztikai központ szintén nem valóság, csupán cím, és befektetők sem jelentkeztek. Általában jellemző, hogy a működő tőke elkerüli a várost. BA Amiről beszélünk BARANYI GYÖRGY Mindennapi drágulás Már egy ideje egymás után, sorra jelentik be az élelmiszer-feldolgozó cégek az áremeléseket. Drágább lesz a sertéshús, a tej és tejtermék, a baromfihús, a kenyér és pékáru, a zöldség- és gyümölcskonzerv, a sör, a dohánytermékek és így tovább, lassan már fejben sem lehet tartani, mi minden drágul e területen. Persze a magyarázatok sem késnek az áremelésekhez: drágultak a termesztés és tenyésztés költségei, drágultak a növényvédő szerek és műtrágyák, drágább lett a takarmány, emelkedett a vízdíj, áramdíj, gázdíj, no és persze a fő üzemanyagok, a benzin, illetve a gázolaj ára is. Márpedig a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek csak úgy éri meg a gazdálkodás (már ha egyáltalán megéri), ha maga is áthárítja a költségeit a felvásárlók-feldolgozók felé, akik aztán ugyanezt teszik a forgalmazókkal, kereskedőkkel szemben. Az persze más kérdés, hogy a nagykereskedők, a multik többsége nem engedi érvényesíteni Alapvető élelmiszereinkről a t,öbbúelkölt,é.?it , , , az áraiban, inkább kell lemondanunk lenyelik a „veszteséget”, mert nekik még így is bőven megéri a forgalmazás. A kiskereskedők ezt nem tehetik meg. Idő múltával persze a multiknak is engedniük kell majd, ám lehet, hogy akkorra egy-két kiskereskedő már lehúzta a rolót, mert elpártoltak a vevők tőlük. Hiszen ők ott keresik a terméket, ahol az olcsóbb. De bárhogy is alakul, akárhogy működik is a piac, a végén azért csak mi, fogyasztók fizetjük meg a költségnövekedéseket, sőt egy idő után elérkezünk oda, hogy csak legyintünk, ha élelmiszer-áremelésről hallunk. A termelők (terméktanácsaik által) pedig sorban állnak a kormány, de legalábbis a szaktárca ajtajánál, adnának ugyan nekik támogatást, mert különben ellehetetlenülnek, tönkremennek, az egész ágazat felett meg lehet kongatni a vészharangot, és ha egyszer kegyes lesz minket befogadni végre az Európai Unió, akkor nem tudnak versenyképesek maradni. A versenyszellem pedig nagy úr - persze a megélhetés még inkább... De visszatérve az áremelésekre (és most csak az élelmiszerárakra gondolok), mindez egyenes következménye az üzemanyag drágulásának. Régen túlléptük már a százforintos kenyérárat, a tejnél ugyancsak, közelítünk az ezerforintos sertéskarajárhoz. Alapvető élelmiszereinkről vagyunk kénytelenek lemondani: egyre kevesebben esznek húst, és egyre kevesebb fogy kenyérből, tejből. Miközben azok a bizonyos bérek, fizetések egyáltalán nem követik a drágulásokat. De ez már olyan régi tapasztalat, hogy szinte leírni is fölösleges. Mindennap drágábban kell hogy éljünk, mindennap le kell mondanunk valamiről. Es ezek még csak az élelmiszerek voltak... Menteni a menthetőt (Folytatás az 1. oldalról) A TRIB elnöke azonban beszélt azokról a központi törekvésekről is, melynek keretén belül főleg a Magyar Turizmus Rt. segített a károk enyhítésében, többek között megemlítve azt is, hogy az állami odafigyelés révén a tavalyi 23 millió forinttal szemben idén 80 milliós pályázati lehetőséghez jutott a Tisza-tó. Az ezt követő nyílt fórumon kikristályosodott, hogy az érintettek nagyon elkeseredettek és nagyon kevés reményt látnak arra, hogy az életük munkáját tönkre tevő szennyezőkön egyszer valaki behajthassa a károkat. Ezzel kapcsolatosan a PJU képviselői elmondták, valóban csak a felelősség megállapítása szempontjából kecsegtet sikerrel a per, és valóban jelentős gondot okoz a károk pénzbeli ellentételezése. Ám kérték, hogy minden érintett keresse segítségüket, mert csak az bízhat abban, hogy még meg lehet menteni a menthetőt, aki jogi úton is részese lesz a ma még valóban kínkeservesnek tűnő kártérítési procedúrának. Ezért kérték, hogy aki nem vett részt a szalóki fórumon, hivatalosan is vegye fel a kapcsolatot a Páneurópa Jogász Unióval, közelebbről annak Tisza-tavi megbízottjával, Deák Józseffel (5000 Szolnok, Ceglédi út 13., telefon: 06-70-3109-318). PERCZE Véradás a kaszinóban JÁSZBERÉNY A Vöröskereszt helyi szervezete kedd délután véradást szervezett a Honvéd Jász Kaszinó Klubjában. Máté Éva, a karitatív szervezet titkára elmondta: eddig sok éven keresztül, a balesetek megnövekedett száma miatt, nyár közepén rendkívüli véradásokat kellett szervezni. A Vöröskereszt herényi munkatársai és aktivistái úgy gondolták, hogy idén nem ad hoc jelleggel szervezik meg a nyári véradást, hanem már év elején, tervezett módon. Az előrelátásnak meg is lett az eredménye. Összesen 46-an jelentek meg a helyszínen, melyek közül nyolcán az első véradók táborát gyarapították. Végül 43 jelentkező adhatott vért, összesen több mint 17 litert. Három héttel ezelőtt egyébként á Jász Plasztik Kft.-nél szerveztek véradást Jászberényben, ahol 36-an jelentek meg. BCS
