Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)
2000-08-02 / 179. szám
■■■ 2000. Augusztus 2., szerda MEGYEI KÖRKÉP 7. OLDAL Az első lovasverseny Ízelítő a magyar paszta életéből Virág és nyírt gyep a Széchenyin Tiszafüred A közelmúltban országszerte minden média tudósított a Tiszát és környékét ért katasztrófáról. Azóta csend van az ott élőkről és a természet sorsáról, Magyarország egyik legszebb természetvédelmi területéről. Ezért is kezdeményezték a helyi emberek, hogy idén megrendezzék az I. nemzetközi lovasversenyt és fesztivált augusztus 5— 6-án a Patkós csárda mellett épült vadonatúj lovaspályán. A rendezvény célja, hogy a Tisza-tónál és környékén újra fellendüljön az idegenforgalom, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a magyar népet lovas nemzetként is emlegették. A kétnapos rendezvény ízelítőt ad a magyar puszta jellegéből, látványos és színvonalas fogathajtásokon vehetnek részt az odalátogatók. A fesztivál két részből áll: pénzdíjas versenyekből és bemutatókból. A programok kiegészülnek helyi gasztronómiai kínálattal, kézműves kirakodóvásárral és egyéb kiállításokkal. A versenyen szereplők között találhatóak a világbajnokságon szereplő 2-es, 4-es fogathajtó magyar válogatott keret tagjai, a Lázár testvérek és még sokan mások a magyar lovas életből. A fesztivál fővédnöke dr. Szabó János honvédelmi miniszter. Védnöke még: dr. Pintér Sándor belügyminiszter, dr. Boros Imre, a Phare-programokat koordináló tárca nélküli miniszter, továbbá a fesztivál intézőbizottsága tagjainak számos közjogi méltóságot, országgyűlési képviselőt kért fel. A versenyek és bemutatók befejezéseként a Tiszafüredre ellátogatók részt vehetnek egy szabadtéri ökörsütésen és lovasbálon is. A család helye Szolnok A szakma és a politika sem vitatja már, hogy a családot mint társadalmi intézményt komoly modernizációs (globális) kihívások érik ezekben az évtizedekben (is). A születések száma folyamatosan csökken, a gyermeknevelés hagyományosnak nevezhető keretei felbomlani látszanak. A századvég/ századelő egyik stratégiai kérdésének tűnik a családdal kapcsolatos értékek, magatartástípusok vizsgálata. A közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Csoportja végzett családszociológiai vizsgálatot a megyeszékhelyen. A tanulmány egyik szerzőjét, Szarnák Tibor szociológust kérdeztük.- Érdeklődésünk középpontjában a 0-5 éves korú gyermeket nevelő családok álltak. Összesen 688 családot tudtunk megkérdezni. Az érintett kisgyermekes korosztályt nevelő családok közel 30 százalékát értük így el a városban. A családok szocio-kulturális háttere alapján az iskolai végzettséget mint a kulturális tőke egyik megjelenési formáját kell kiemelnünk. A magasabb végzettség együtt jár más társadalmi előnyökkel (nagyobb lakás, több fogyasztási vagy infrastrukturális tárgy megléte, előnyösebb foglalkozási pozíció stb.). A kisgyermekes családok körében a magasabb iskolai végzettség „jobban hajlamosít” több gyerek vállalására is.- A vizsgálat számtalan kérdést érintett. így például foglalkoztak a kisgyermekes családok életmódjával, szociális körülményeivel, a bölcsődével és az óvodával kapcsolatos véleményével, illetve gyermekekkel, gyerekvállalással kapcsolatos értékeikkel is. Mit tapasztaltak ez utóbbival kapcsolatban?- A családok közel felében egy bölcsődés és egy óvodás korú gyermek él. A magas iskolai végzettségű családok csaknem fele két gyermeket nevel, de a három vagy több gyermeket vállalók között is ők vannak relatív többségben. A megkérdezett kisgyermekes családok többségében nagycsaládosnak a háromvagy többgyermekes családokat tekintik. Közel tizedük azonban úgy véli, hogy a nagycsaládos jelző már a két-, vagy többgyermekeseket megilleti. Néhány kategóriát vizsgálva elmondható, hogy az „ahol egy gyerek felnő, felnő három is” választípust kevésbé fogadják el a Déli Ipartelepen élők, az alacsony iskolai végzettségűek és az inaktív családok. A boldog és teljes élet gyerekhez kötése kevésbé van jelen az alacsony iskolai végzettségű családok körében. Az „egy dolgozó anya ugyanolyan szoros kapcsolatot tud kialakítani gyermekével, mint aki nem dolgozik” kategóriát a közepes iskolai végzettségű, fiatal családok fogadják el leginkább. Intézményfejlesztési és fenntartási lehetőségeket tartalmaz az „egy 3 éven aluli gyermek valószínűleg megsínyli, ha az anya dolgozik és őt bölcsődébe adja” elem. A klasszikus családi szerepeket („jobb, ha a nő a családra koncentrál, a férj pedig a pénzkeresetre”) leginkább az alacsony végzettségű családok fogadják el. A megkérdezettek kétharmada úgy gondolja, hogy az anya karrierje szempontjából előnyösebb az alacsony gyerekszám. Az apa kar-' rierjét sokak szerint nem befolyásolja a gyerekszám, bár a minta egynegyede úgy véli, hogy az alacsonyabb gyerekszám a kedvezőbb. Hasonló megállapodás érvényes a család anyagi helyzete és a gyerekszám növekedése között: vagyis a minta kétharmada úgy látja, hogy a magasabb családi életszínvonal alacsonyabb gyerekszámot feltételez. Érdekes ellenpont, hogy a megkérdezettek közel 40 százaléka véli úgy, hogy a gyermek egyéniségének fejlődéséhez a magasabb gyerekszám a kedvezőbb. A további gyermeket már nem vállalók többsége racionális indokkal, a „már elég lesz felnevelni a jelenlegi(eke)t is”, illetve a „kevés a család összes jövedelme” kategóriák jelölésével indokolta döntését. A kijelentések többségének támogatása a család jövedelemszerző képességével függ össze. Kevésbé támogatták a „már elég lesz felnevelni a jelenlegiekéit is”, és a „nem megfelelőek a lakáskörülményeink” válaszokat a magas iskolai végzettségű, aktív családok. A részmunkaidős munkalehetőséget Szolnokon hiányoló kategóriát elsősorban a közepes iskolai végzettségű, belvárosi, illetve Széchenyi-lakótelepi lakással rendelkező családok jelezték indokként. ni, magokat, cserjét, facsemetét. Van vele egy kis költség, de megéri. Valaki csendesen megjegyzi a közelben, hogy szép ez az élőkért, tetszik az embereknek, meg hasznos is. Ha valaki el akarja adni a lakását, többet is kaphat érte, ha a vevő látja, hogy olyan emberek laknak a lépcsőházban, akik szeretik a szépet, igényesek a környezetükre. Mások bólogatnak: ez is igaz, de nem ezért csinálják. Ennek a lépcsőháznak van még egy érdekessége. Itt lakik a családjával Fazekas Sándor, az ő erkélyüket ítélte a legszebbnek a szigorú zsűri, amikor kiválasztotta a „Virágos erkély” pályázat győztesét. Ezt a pályázatot a hosszú nevű Széchenyi Lakótelepért Szabadidő-, Kulturális és Sportegyesület írta ki, immár nem először. Fazekasék három éve laknak a 8. számú lépcsőházban, tavaly különdíjat kaptak, most vagy harminc induló között elnyerték az első díjat. A férj és a feleség egyaránt faluból, kertes házból jött a Széchenyi városrészbe. Hiányzott nekik a kert, a virág, hát teremtettek a lakásban és az erkélyen egy kis virágoskertet.- Virágládákat, földet, palántákat vettünk - sorolja Fazekas Sándor. - Körülbelül tízezer forintot költöttünk a virágokra, de megérte. Lehetne persze még szebb is, de akkor többe kerülne. Az egynyári virágokat magról szaporíthatjuk, a ládák megmaradtak, ennyit megér, hogy örömmel megyünk ki az erkélyre, és szépet lát az is, aki fölnéz az utcáról. BA Miklós Imre és Perge László alkalmi segítőikkel a nevezetes előkertben Szolnok A Széchenyi városrész, bár a korábbi állapotokhoz hasonlítva sokat változott, még mindig nem igazán a gondozottságáról nevezetes. Annál figyelemre méltóbb néhol a házak előtt a szépen nyírt gyep, az erkélyeken a virág. Az igényesség e kis szigetei közül kerestünk föl egyet a Botár Imre utcában. Még gyönyörködtünk a gondos kezek nyomát viselő kis előkertben a 8-as számú lépcsőház előtt, amikor váratlanul megjelent egy rövidnadrágos férfi, mint utóbb kiderült, Miklós Imrének hívják, és a gyep széléről a járdára szóródott kavicsokat kezdte visszasöpömi. Apaikor szóba elegyedtünk, elégedetlenül morogta:- Mehetnének a betonon, de jobban esik nekik, ha a kavicson mennek, és lerugdossák a járdára... Ebből is látszik, hogy egy zsebkendőnyi élőkért gondozása sem egyszerű, pláne; ha nem érzi mindenki a magáénak.- Kutyával sétált erre a múltkoriban egy hölgy, és a kutyát beengedte a gyepre, hogy ott végezze el a dolgát. Valaki rászólt a háziak közül, erre még ő volt megsértődve - mondja valaki a hirtelen összeverődött kis csapatból. A földszinten egy kis élelmiszerbolt van, jönnek-mennek a vevők, a beszélgetés meg a fotózás láttán néhányan megállnak egy-két szóra. Valaki Perge László nevét említi, java-Fazekas Sándor az első díjas erkélyen solják, hogy vele beszéljek, nagy része van abban, hogy a lépcsőház bejárata elé varázsolták ezt a néhány négyzetméteres kertet. Hamarosan meg is jelenik, s miközben beszélgetünk, nem tudja megállni, hogy össze ne szedje a szél által a gyepre sodort száraz gallyakat.- Ha két-három ember elkezdi, a többiek csaüakoznak - mondja. - Földet kellett hozat-A hagyományokkal ismerkednek Millenniumi honismereti tábor JÁ3ZKISÉR Péntektől egy héten át tartanak a millenniumi honismereti tábor foglalkozásai a településen. Magyarországról, valamint a Vajdaságból és Kárpátaljáról érkezett gyerekek számára gazdag programot biztosítanak. A honismereti tábort nem először rendezik meg a megyében, de Jászkisér első alkalommal ad helyet neki. Eddig mindig valamilyen néprajzi, kulturális rendezvényhez kapcsolódott, nem volt ez másképp most sem, ezúttal a néptáncfesztivál volt ez a rendezvény. A gazdag program összeállításában és megvalósításában oroszlánrészt vállaltak a Damjanich múzeum munkatársai. Többek között dr. Kertész Róbert igazgató, dr. Szabó László néprajztudós előadást tart a fiataloknak, Horváth Mária restaurátor a leletek megtisztításának, konzerválásának rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket, dr. Kaposvári Gyöngyire pedig a tábor vezetésének gondja hárul. Helytörténészek, ornitológus és mások közreműködése is gazdagítja a programot. Egy hét nem hosszú idő, ám jó szervezéssel sok mindent lehet csinálni. A programban szerepel többek között néprajzi gyűjtés, ételkészítés, szekeres kirándulás egy tanya megtekintésére, rétes, mézeskalács és pörkölttorta készítésének elsajátítása. A fiatalok a meghirdetett programból érdeklődési körük szerint- A 18. század végén a Nagykunságból és Jászkisérről települtek ki reformátusok a Bácskába - mondta -, és a kapcsolat emléke elevenen élt az otthonmaradókban és a kitelepülőkben egyaránt. tunk már. Jártunk Karcagon és Szolnokon is. Ezúttal a néptáncfesztiválon részt vevő tánccsoport mellett jöttek fiatalok a honismereti táborba. Egy dolgozatot is készítettünk erre az alkalomra, Szín-Gulyás László a jászkiséri honismereti tábor válogathatnak, így alakulnak meg a később együtt dolgozó csoportok. Gulyás László közgazdász, honismereti kutató és kis csapata a Vajdaságból, Ómoravicáról érkezett. a érkezett ómoravicai fiatalokkal A ’60-as években, először a református egyház révén kezdődött a személyes kapcsolatok fölelevenítése, azután ez szélesebb körű lett. Öt éve vettük föl a kapcsolatot a jászkisériekkel, de más hasonló honismereti táborokban is volfoltok falunk történetéből címmel. Ezzel szerepelünk a programban. Szeretnénk, ha a közös múlt emléke megmaradna, tovább élne a fiatalokban, a helytörténet, közvetlen környezetük ismerete erősítené kötődéseiket. bistey
