Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)

2000-08-11 / 187. szám

2000. Augusztus 11., péntek HAZA» 5. OLDAL TÜKÖR Bújtatják Nógrádit? Megölését most aligha merik megkockázatni Budapest Megrekedt az olajbotrány vizsgálata. Pallag László, a parlamenti „olajos” bi­zottság elnöke nem kívánja összehívni a testület jövő hátion esedékes ülését, mi­közben a nemzetbiztonsági bizottság sem tudja kiderí­teni: valóban titkosszolgá­lati emberek segítik-e Nógrádi Zsoltot. A fontos tanú ugyanis eltűnt. Kóródi Máriának, az olajbizott­ság SZDSZ-es tagjának írásos kérelme ellenére sem hívja ösz­­sze a nagy port kavart korrup­ciós ügyeket vizsgáló testület augusztus 14-ei ülését Pallag László. Bár elismeri, hogy egy korábbi döntésük értelmében nyáron is kéthetente kellene tanácskozniuk, a meghallgatan­dó személyek nyári szabadságá­ra hivatkozva Pallag kis időre felfüggesztené a munkát. Egy helyben topog a nemzet­­biztonsági bizottság is, amely­nek szocialista tagjai nemrégi­ben rendkívüli ülés összehívá­sát kezdeményezték, hogy kide­rítsék: adtak-e, ac(nak-e segítsé­get egy volt bűnözőnek a titkos­­szolgálatok munkatársai. Keleti György, a testület elnöke érdek­lődésünkre elmondta, hogy mindenképpen meg akarják hallgatni Nógrádi Zsoltot, ám a Pallag által megadott telefonszá­mon hiába keresik, Nógrádi nem jelentkezik. Ezért a Főváro­si Főügyészség nyomozóhivata­lát kérte meg: kutassák fel az olajtanút. Huszti Péter, a titkosszolgá­latok működését jól ismerő tör­ténész szerint elképzelhető, hogy csupán a felhajtás kedvé­ért bújócskázik a soltvadkerti fiatalember, ám az is lehet, hogy tényleg eltűnt. Megölését most aligha merik megkockáztatni, de a legfelsőbb politikai körökig nyúló olajbotrány szereplői kö­zül valaki - vagy valakik - eset­leg pénzzel rávehették, hogy egy időre váljon köddé. Sokak­nak ugyanis kifejezetten jól jön­ne, ha csillapodnának, majd el­ülnének a kínos ügy hullámai, ehhez viszont Nógrádit ki kell iktatni a körből, takács mariann Az otthoni kezelés olcsóbb Mindössze 3000 nővér végez házi szakápolást Budapest A házi szakápolás rend­szere ma még nem tudja érdemben tehermentesíteni a fekvőbeteg-intézeteket. Az egy évre jutó 2,5 millió kórházi betegfelvétel mellett mindössze 30 ezer ápolásra szoruló otthoni kezelését tudja fedezni a társadalombiztosítás. Dr. Falus Ferenc orvos, a Magyar­­országi Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke lapunknak el­mondta, hogy összesen 3000 nővért tudnak foglalkoztatni a házi betegápolás rendszerében. Többségük mellékfoglalkozás­ban vállal csak ilyen munkát, mert a fizetések ezen a területen sem érik el a megélhetéshez szükséges szintet. Evente 700- 800 ezer vizitre elegendő az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tárnál (OEP) erre elkülönített 1,2 milliárd forintos kassza. Ebből a keretből átlagosan egy-egy ma­gyar állampolgárra 124 forint jut. Falus doktor szerint a nemzetkö­zi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fekvőbeteg-ellátásra fordí­tott kiadások 3 százaléka, hosz­­szabb távon mintegy hatmilliárd forint kellene ahhoz, hogy a rá­szorultak jóval nagyobb szám­ban lábadozhassanak otthonuk­ban, családi környezetben. Természetesen a szakápolói szolgálat segítségével. A nálunk fejlettebb államokban - például Németországban - csak úgy tud­ták ezt megoldani, hogy bevezet­ték a kötelező ápolási biztosítást. Ugyanakkor Magyarországon az alacsony jövedelműek igen nagy száma miatt újabb terheket már nem róhatnak a lakosságra. Hét éve, 1993-ban eleve azért döntöttek úgy, hogy létrehozzák a házi szakápolás rendszerét, hogy a rendkívül drága kórházi ellátást tehermentesítsék. A gya­korlatban viszont az is beigazo­lódott, hogy a kórházak - finan­szírozási problémáik miatt - gyakran azokhoz a betegekhez is ragaszkodnak, akiket már otthon is el lehetne látni. A házi ápoltak között legtöb­ben agyi vérkeringési zavarok, csípőízületi betegségek és nehe­zen gyógyuló sebek miatt szorul­nak a szakavatott segítőkre. Nem csak idős betegekről van szó, hanem igen sok közöttük a gyer­mek és a fiatal is. A rászorulók számára a térí­tésmentes házi szakápolást a háziorvosok rendelhetik el. So­kaknak persze nem elegendő, hogy sebeiket bekötözzék, ép­pen ezért a jövőben az OEP vezetőinek véleménye szerint is egységes rendszerben kellene működtetni a házi betegápolói és a szociális gondozói szolgá­latot. NÉMETH ZSUZSA Stabilizálódnak a húsárak A túlzott élőállat-kivitel is hozzájárulhatott az áremelkedéshez Bár nőttek a mezőgazdasági termelői költségek, várhatóan a jelenlegi szinten stabilizálódnak a húsárak - nyilatkozta lapunknak dr. Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács elnöke. A szakember elmondta: az elmúlt időszakban a belpiac jelentős sertéshúsfelesleggel küszködött, így tudtak az árak viszonylag alacsonyan maradni. Budapest A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az utóbbi másfél évben megpróbált egyensúlyt teremteni a kereslet és a kínálat között. Ez mostanra si­került. Annyi vágóállatot tartanak az ország­ban, amennyi a hazai szükségleteket és az ország exportvállalását fedezi. Ez azt jelen­­, ti, hogy az öt és fél milliós sertésállomány­ból hárommilliót magunk hasznosítunk, két és fél milliót pedig külföldön értékesítünk. Mivel kevesebb állat van, mint korábban, értelemszerűen drágult a hús, de az áremelkedés mértékét az aszály miatt megemelkedett takarmányárak is tovább srófolják. Bár a fogyasztókat érzékenyen érinti az áremelés, mégis szükséges vele­járója a helyzet rendezésének, hiszen most fizetünk annyit egy kiló karajért, vagy com­bért, amennyit az valójában ér. A vásárlók ezentúl is meg fogják venni a húst, s a következő év már a gazdák számára is nyereséges lesz - amennyiben a létrejött egyensúly fennmarad. Dr. Zádori László a húskivitellel kapcso­latban kifejtette: a magyar sertéshús komoly piacra lelt Ázsiában. Elsősorban Japán és Dél-Korea részesül a 30 ezer tonnás export­ból. Az Európai Unióba, valamint a CEFTA- országokba további 70 ezer tonna kerül. A szomszédos országok közül Románia és Horvátország a jelentősebb célállomás, ide havi ötezer élőállatot szállítanak. Ez a men­nyiség nem befolyásolja hátrányosan a magyarországi húsárakat. A fentieknek némileg ellentmond Kapuvári József véleménye, aki a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Szerinte a komoly emelkedés közvetett oka a túlzott élőállat-kivitel. A külföldi felvásár­lók jobb árat ajánlanak a sertésekért, mint a magyar húsfeldolgozók, így a gazdák saját hasznukat nézve a magasabb évente. A szárnyasok mind a szarvas­­marha-, mind a disznótermékeknél több­ször kerülnek az asztalunkra: 365 nap alatt csaknem 20 kilogramm baromfihúst fogyasztunk. A jelenlegi árak mellett egyre többen nem engedhetik meg maguknak a húsevést. Ha nem is lesznek vegetáriánu­sok, mindenféle konyhai praktikával pótolják a háziasszonyok a húsféléket. Gyakran változtak az ártáblák - rendre felfelé összeget fogadják el. Ezért kúszik egyre feljebb az itthon maradt malacok ára is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint hazánkban az egy főre jutó éves sertéshúsfogyasztás 16 kg. Ezzel szemben borjúból vagy marhából sokkal kevesebbet, csupán 1,2 kg-ot eszünk meg FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE Sokak asztalára gomba, szója kerül emiatt. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének professzora, az elismert táplálkozáskutató, dr. Lénárt László véleménye szerint a vegyes táplálkozás a legoptimálisabb az ember számára, per­­sze, ha a pénztárcája is megengedi.. . - ut -Holtunkig tanulunk A gyerekek többsége éretten lép az iskolába Budapest A szülő akarva-akaratlan hasonlítgat, csemetéje és más gyerekek fejlődésbeli különbsége foglalkoztatja. A családi izgalom mostaná­ban fokozódik: közeleg a tanévkezdés. Stöckert Károlyné pszichológus, főiskolai tanár lapunk kérdésére válaszolva rámutatott, hogy a szülők közül sokan kudarcként élik meg, ha szemük fénye a szomszédénál lassabban válik szobatisztává, később indul el, nehezebben beszél, mond ver­set. Pedig nincs ok az aggoda­lomra: mindenki másként tanul, tudásunk életünk végéig gyara­podik. Lényeges tudnivaló, egyszer­smind jó tanács a szülőknek: fo­gadják el, hogy a tanulás ütemét a gyermek ösztönösen diktálja. A kicsi egyesztendős korára megtanulja, miként fogja meg a cumisüveget, a poharat, meg­teszi az első lépéseket, kimondja az első szavakat. Az óvodáskorúak legfonto­sabb és leghatékonyabb fejlesztő eszköze a játék. A mindennapos program (mint amilyenek a sze­rep- és szabályjátékok) önma­gunk és a vüág megismerésének része. Érzéki-érzelmi biztonságot nyújtanak a mondókák, dúdo­lok. Szemléletmódot, világképet formálnak a mesék. A rajzolás, a mintázás, az építés szintén a sze­mélyiséget fejleszti. Az óvodás­korúak egész napos tevékenysé­ge a készségfejlesztést, a társas kapcsolatok tanulását szolgálja. Mire a gyerek 6 esztendős lesz, az esetek többségében testileg­­lelkileg megérve, érdeklődéssel léphet az iskolába. ics. benkő) HÍREK RÖVIDEN Cigányügyi kormánybiztos? Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) már elkészítette koncep­cióját a roma ügyek kezelésére hivatott kormánybiztosi jogkörrel kapcsolatban - közölte Farkas Flórián, az önkormányzat elnöke csü­törtökön, hozzátéve: a részletekről a miniszterelnökkel folytatandó megbeszélése előtt nem kíván nyilatkozni. Elmondta: véleménye szerint a kormányfő cigányügyben nincs objektiven tájékoztatva, ezért hiba volna elmarasztalni kijelentéseiért. Törvénykönyv-módosítás A kormányzat szeptemberig beterjeszti a munka törvénykönyve európai uniós jogharmonizációval összefüggő módosítási javaslatát, mert csak így teljesíthető, hogy év végéig a parlament elfogadja a tör­vénymódosítást - mondta Pál Lajos, a Gazdasági Minisztérium mi­niszteri megbízottja csütörtökön. A kormányzati oldal várakozással tekint a munka törvénykönyve jogharmonizációval összefüggő mó­dosításáról az Országos Munkaügyi Tanács keretei között megkez­dett egyeztetés pénteki folytatása elé. Kiemelkedő növekedés A gazdasági növekedés üteme 2000 első fél évében a várakozások szerint 6 százalék fölötti, szemben a tavalyi hasonló időszak 4 szá­zalék alatti értékével - hangoztatta Glattfelder Béla, a Gazdasági Mi­nisztérium (GM) államtitkára csütörtökön. A gazdaságot nemzetkö­zi összehasonlításban is kiemelkedően gyors növekedés és egyszám­­jegyű infláció jellemzi az idei év első felében - hangsúlyozta. ■ Kétszázmilliárd járművekre Budapest A Honvédelmi Minisztéri­um két hónapon belül ki­írja azt a több mint 10 évre szóló gépjárműtendert, amelynek során fokozato­san lecserélik a Magyar Honvédség és a szaktárca járműveit — mondta a mi­nisztérium beszerzési és biztonsági beruházási hi­vatalának vezérigazgatója. Bese Ferenc közölte: a programra összesen mint­egy 200 milliárd forintot szánnak. Az előminősítési eljárással in­duló nyílt tenderre beérkező pályázatok elbírálásakor első­sorban arra figyelnek majd, hogy a „család-elv” érvényesül­jön. Ez azt jelenti, hogy előnyben vannak azok a gyártók, ame­lyek több járműkategória szállí­tását is biztosítani tudják. A mi­nisztérium szeretné, ha a ma­gyar ipar is szerephez jutna a beszállításokkor. Külföldi cégek esetén pedig úgynevezett off­­set-szerződést kötnek, amely­ben a beszállítók garantálják, hogy a vételár nagy részét Ma­gyarországon fektetik be. Bese Ferenc közölte, idén mintegy 160 személyautó és mikrobusz beszerzését tervezik. Jövőre pe­dig már több járműkategóriá­ból vásárolnak, a terepjárótól kezdve a többtonnás teherautó­kig. A vezérigazgató elmondta: tíz évre előre nem lehet ponto­san megtervezni, hogy össze­sen hány járműre lesz szükség, hiszen a beszerzéseket a had­erőreform során kialakuló, a je­lenleginél kisebb hadsereg igé­nyeihez kell igazítani. MTI Farmer Expo Debrecen Az idén 337 kiállító cég mintegy 13 ezer négyzetméteres vásárte­rületen mutatja be az agrár- és az élelmiszertermeléshez hasz­nált legkorszerűbb eszközöket, anyagokat és eljárásokat au­gusztus 17-e és 20-a között a ki­lencedik debreceni Farmer Ex­pón. Kelet-Magyarország legna­gyobb mezőgazdasági és élel­miszeripari szakkiállításán eb­ben az évben a késztermékek széles választéka is várja a mint­egy 40 ezer látogatót. Áz állatte­nyésztési bemutatókon a ser­tés, a szarvasmarha, a baromfi, a ló, a juh, és a kecske mellett új állatfajként a nyúl tenyészté­sével ismerkedhetnek meg a lá­togatók. Az expó keretében lesz bur­gonyatermesztési szakmai nap, „alma-show” és nemzetközi ta­karmányozási konferencia. Nem alkotmánysértő az átállás Az ombudsman nem tárt fel visszásságot Szolnok—Budapest A közelmúltban tett pontot az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa azon vizsgálatának végére, me­lyet egy tavalyi cikkünk nyomán indított. Szinte napra pontosan egy eszten­deje adtunk hírt arról, hogy egy szolnoki lakos sé­relmezte: a Titász az éves elszámolásra való áttérés­kor nem olvasta le mérő­óráját, hanem visszamenő­leg érvényesítette az elszá­molást. Hajdú Ferenc több mint egy éve ragadott tollat, mert úgy találta, a Titász Rt. jogszabályt sértet 1999 januárjában az éves elszá­molásra való áttéréskor. Mérő­óráját ugyanis nem olvasták le, hanem visszamenőleg érvénye­sítették az elszámolást, méghoz­zá az új, időközben megemelt tarifával. Ráadásul Hajdú Ferenc szerint nem csak ő, hanem több tízezer fogyasztó fizetett tavaly év elején néhány száz forinttal többet. A szolgáltató előbb elutasítot­ta a kifogást, majd elismerték a hibát és jóváírtak Hajdú Ferenc számláján a kért 405 forintot. Később azonban a Titász egyik illetékese úgy vélekedett, akkor hibáztak, amikor visszafizették a pénzt. Az eset kapcsán Gönczöl Ka­talin, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa hivatalból indított vizsgálatot. Az eljárás azonban alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot nem tárt fel. A jogbiztonság követel­ményeivel összefüggő visszás­ság megállapítására ugyanis nincs alap, ha a szolgáltató által a fogyasztónak okozott anyagi sérelem olyan csekély, mely az ombudsmanról szóló törvény rendelkezései szerint elutasítás­ra adhat okot. Az országgyűlési biztos ugyanakkor megállapítot­ta, hogy az ügybe bekapcsolódó Magyar Energia Hivatal félretájé­koztatta a panaszost. Ám a téves tájékoztatás - ol­vasható a vizsgálati anyagban - csak akkor okoz alkotmányos jo­gokkal kapcsolatos visszásságot, ha az a sikeres igényérvényesí­tést megakadályozta volna. Ez esetben azonban nem ez történt, hiszen a fogyasztó visszakapta pénzét. T. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents