Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
IDEGENFORGALOM Sóváriné harisnyája- Fel a kezekkel! Ez itt egy bankrablás! - suttogta kiszáradt torokkal Csipesz Ede, miközben remegő kézzel markolta a pisztolynak látszó pisztolyt.- Ez pedig egy méterárubolt - nézett rá csodálkozva a pult mögötti lány. Csipesz Ede ekkor határozta el, hogy a félemeleten lakó Sóvárinétól soha többé nem kér kölcsön nejlonharisnyát. Csipesz Ede szédelgett a sűrű szövésű és hasonló illatú finomkelme alatt. Nehezen, kapkodva szedte a levegőt.- Ide a bevétellel! - hörögte elszántan.- Hatszáznegyven forint - számolta ki a pultra a megszeppent leány. - Teccik tudni, nemrég nyitottunk. A francba, eltévesztettem a bejáratot, próbált mélyeket lélegezni Csipesz Ede, miközben úgy érezte, mindenki őt bámulja a zsúfolt villamoson. Muszáj innom valamit, szállt le találomra a következő megállónál. Talán ez egy csendes presszó, nyomta be a széles üvegajtót. A bentiek szinte egyszerre vetették hasra magukat.- Kérem a reklámszatyrot - mondta rutinosan a banki pénztárosnő, s már tömte is bele az ötezreseket. - Csupán négymillió. Teccik tudni, nemrég nyitottunk... Csipesz Ede, hóna alatt a tömött szatyorral már a közeli mellékutcában botorkált, amikor végre letépte a fejéről a fekete nejlonharisnyát.- Mennyi pénz, úristen, mennyi pénz - motyogta. S tudta, aznap este valami előkelő zenés helyen fog vacsorázni. Sóvárinéval. Járványveszély! - Doktor úr, egyre súlyosbodó közteherviselésem van. Matild és Amálka (Presszóban, két cukorral) — Kislányom, a férjed visszadobott a patakba valami aranyhalat, és most mondja a harmadik kívánságát. Lányok telefonon — Pronto! — Halló, Tüzes Taljánkák? — Si signore. Qui parla Teresi- ne... — Tudja, kedves izéke, nekem egy különleges kérésem volna. — Mondja bátran, szépfiú. A •Tüzes Taljánkáknál nincs lehetetlen. — Az újsághirdetésükben az áll, hogy kegyedéknél van lehetőség a gruppenszexre. — így igaz. Tripla tarifáért. Szívesen kipróbálná? — Mi az hogy! Máris kezdhetjük! — Buono, buono... Akkor figyelem! Uraságodat rákapcsolom a telefonközpontunkra! w — Felesleges a szonda! A fa állt rossz helyen, én még dudáltam is neki... Kakas-hírek Kovács Kokó múlt pénteki sikereinek helyszínén, az FTC-stadi- onban zajló református világtalálkozó kemény magjának nevében Hegedűs Lóránt püspök élesen bírálta a „globális pénzdiktatúrát”. * * * A Szegedi Szabadtéri Játékok szervezői úgy döntöttek, hogy az elmúlt esztendők nagy sikerű előadásai helyett az idén a széksorokat fogják felújítani. * -k * Akkor is támogatni kívánjuk az Orbán-kormány kisebbségpolitikáját - jelentette ki Csurka István -, ha MIÉP-es gyerekek potyognak az égből. * * * A siófoki strandon a gumimatracán félmeztelenül napozó Paláver Didike környékén ma déltől vízi rendőrök irányítják a forgalmat. WALTER Matild: Nahát, Amálka! Kivirult, szinte megszépült, már-már letagadhatna a korából... Amálka: Tíz évet? Matild: Három hónapot. Mi történt magácskával, cicami- ca? Amálka: Tudja, édesbogár, szalmaözvegy vagyok. Matild: Jesszusom! Az ura átmenetileg elköltözött? Amálka: Átmenetileg beköltözött. A nappaliba, és az ajtó elé tolta a nagyszekrényt. Matild: Te jó ég! És mikor tette mindezt? Amálka: A belga-svéd nyitó- mérkőzés első perceiben. Adott egy búcsúpuszit, és azóta nem láttam. Matild: Én bezzeg minden meccset végigizgulok a Lajosom mellett. Amálka: Miért izgul, böbeba- ba? Matild: Azért, hogy minél több gólt lőjenek a játékosok. Ugyanis az uram megígérte, hogy minden gól után, hm, megölel en- gem. Amálka: Jujj! És tartja az ígéretét? Matild: Sajna már nem. Pedig az Eb első napjaiban még a gólok ismétlésekor is megölelt. Amálka: És mi történt például tegnap este? Matild: Nem ölelt. Mert Lajosom szerint valamennyi gól leshelyzetből született. Amálka: Ahh! És ezt magács- ka annyiba hagyta? Matild: Egy fityiszt! Ma reggel megóvtam a meccset az UFA-nál. Amálka: És mit csinál akkor, ha újrajátsszák? Matild: Fölveszem a fekete csipkés kombinémet. wébé Érzékeny tőkepiac. - Itt derűs volt Surányi úr, amott viszont összevonta a szemöldökét a pénzügyminiszter úr... Rögtön megtudjuk, mit kiabál. Már csak a portugál meg a német szótár van hátra. — Tudom, hogy ez furcsa önnek, mister O’Brian, de a szocializmusban nem volt pénzre átszámított értéke a naplementének. — Kedves uram, amíg ön vacsorázott, tulajdonosváltás történt, de ez ne zavarja, nekem nyugodtan fizethet. — Uralkodása alatt nagy mennyiségű külföldi tőke érkezett az országba, melyből jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Szöveg nélkül
