Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-04 / 154. szám

2000. Jűuus 4., KEDD 7. OLDAL Görögország az euróövezetben Görögország a tizenkettedik or­szágként jövőre csatlakozik az euró-övezethez, és 2002. január 1-jén a valutaunió többi tagál­lamával együtt készpénzként is bevezeti az eurót. Az euróövezet 1999. január elsején kezdte meg működését Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Íror­szág, Luxemburg, Németor­szág, Olaszország, Portugália és Spanyolország részvételé­vel. Liberalizált agrárkereskedelem Július 1-jén életbe léptek kilenc közép- és kelet-európai ország­gal — köztük Magyaror­szággal — a mezőgazda- sági kereskedelem kön­nyítéséről kötött szerző­dések. Ennek értelmében a kilenc ál­lam - Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Magyaror­szág, Csehország, Szlovákia, Ro­mánia és Szlovénia - Európai Unióba irányuló mezőgazdasági kivitelében a vámmentes árucik­kek aránya 37-ről 77 százalékra emelkedik. Az EU-országok ezen álla­mokba irányuló mezőgazdasági exportjában a vámmentes ter­mékek aránya 20-ról 37 száza­lékra nő. Franz Fischler, az EU mező- gazdasági főbiztosa ezzel kap­csolatban bejelentette, hogy folytatódnak a tárgyalások a me­zőgazdasági kereskedelem to­vább liberalizálásáról mind a ki­lenc országgal. Bordélyház EU-segítséggel Az EU 50 ezer eurós támoga­tásával épített bordélyházat Spanyolországban egy telepü­lés volt polgármestere és fele­sége. A házaspár hamis papírok­kal szerezte meg a szükséges engedélyt, azt állítva, hogy lovasiskolát akarnak nyitni, ami fellendíti a vidék gazdasá­gát és turizmusát. A nyomaték kedvéért papíro­kat mutattak be arról is, hogy lo­vakat vettek. Állatokat azonban soha nem láttak a falubeliek az új létesítményben. A beígért lovasiskola helyett azután megnyitotta kapuit a fa­luban az El septimo cielo (A he­tedik mennyország) elnevezésű nyilvánosház. A rendőrség letartóztatta a házaspárt. __________________isni A kicsik jelentik a motort A közösség még több támogatást ígér a kisvállalkozásoknak A kisvállalkozások támogatása a tagállamokhoz képest nálunk még gyerekcipőben jár. Felvételünk Szajolban, a Facentrum Kft. műhelyé­ben készült, ahol Eur-raklapokat gyártanak német és belföldi megrendelésre. fotós cs. i. Az Európai Tanács június 19—20-ai ülésén jóváhagyta a Kisvállalkozások Európai Chartáját. Ezzel egy olyan dokumentumot hozott létre, amely a kisvállalkozások növe­kedését, versenyképességét és az unión be­lüli foglalkoztatásukat állította a közép­pontba. A chartának azonban nincsen jogi­lag kötelező érvénye. A kisvállalkozások képezik a mai európai gaz­daság gerincét: kulcsfontosságú szerepet játsza­nak a foglalkoztatás és az üzleti élet megújítása terén, ugyanakkor ők a legérzékenyebbek a gazdasági változásokra is. A Lisszabonban tar­tott konferencián megfogalmazták azt a célt, hogy áz Európai Unió legyen a világ legverseny­képesebb és legdinamikusabb gazdasága, amelynek alapja a tudás, és képes a gazdasági növekedés fenntartására, a több és jobb állás­hely létesítésére, illetve a szociális kohézió megteremtésére. A kisvállalkozások a reformok, a foglalkozta­tás, illetve az európai és helyi integráció fő mo­torjai. Ezért az európai államok a kisvállalkozás­ok számára a lehető legjobb körülményeket pró­bálják megteremteni. Ennek érdekében olyan in­tézkedéseket tesznek, mint például az ilyen irá­nyú oktatás már egészen az általános iskolától kezdve. Cél egy olyan rendszer megteremtése is, amely gyorsabbá és olcsóbbá teszi egy vállalko­zás beindítását. A törvényhozást és szabályozást mind nemzeti, mind közösségi szinten közelítik egymáshoz. Olyan adórendszert terveznek, ami bátorítja egy vállalkozás beindítását, és támogat­ja a kisvállalkozások terjeszkedését, illetve a munkahelyteremtést. A vállalkozóknak anyagi támogatásra van szükségük, hogy az ambícióikat valóra váltsák, ezért az Európai Unió bővíti azoknak a körét, akik a strukturális alapokhoz, különböző hite­lekhez és tőkebefektetésekhez hozzáférhetnek. Áz unió több kutatási és egyéb programot indí­tott el a kisvállalkozások technológiájának és ismereteinek felmérésére. A tizenötök fontos­nak tartják az együttműködést, illetve a vállal­kozások képviseletét helyi, nemzeti, európai és nemzetközi szinten. Az unió tehát minden té­ren átfogó segítséget ígér a kisvállalkozások­nak. Az európai szakképzés a weben Néhány hete az Európai Kö­zösség minden hivatalos nyelvén hozzáférhető az in­terneten a Cedefop-oldal www.cedefop.cu.int címen. A Cedefop olyan európai szervezet, amely informáci­ókkal szolgál az Európai Unió szakképzési lehetősé­geiről. A weboldalt az alapítás, 1996 óta mintegy 4-5 millióan keres­ték fel. A külsőleg is megújult lapok teljes, nyelvi választékot és folyamatosan naprakész in­formációkat kínálnak a szerve­zet feladatairól, tevékenységé­ről, kapcsolatairól és szolgálta­tásairól. A weboldal közvetlen hozzáfé­rést biztosít az Elektronikus Kép­zési Faluhoz is ( www.trainingvil- lage.gr ). Ez egy olyan interaktív tájé­koztatási rendszer, ahová üze­neteket lehet küldeni, részt le­het venni virtuális konferenciá­kon, és információkat lehet cse­rélni a szakképzés bármely terü­letéről. A legfrissebb publikációk mel­lett tájékozódhatunk a Cedefop működési irányelveiről, projek­tekről, reformokról és a nemrégi­ben elindított Leonardo da Vinci II., Socrates II., illetve a Youth programokról. Nincs esélyegyenlőség Az európai uniós integráció­val összehangolt vidékfej­lesztés kérdéseit taglalták a Pécsett minap megrendezett V. falukonferencián, ame­lyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pécsi székhelyű Regionális Kuta­tások Központja rendezett. Közép-Európa agráriumának EU- integrációs kilátásairól Illés Iván, a terület ismert szakértője kifej­tette: a régió országainak vidék- fejlesztése szorosan kötődik a magyar mezőgazdaság EU-integ- rációjához. Ennek feltételei közt szerepel az unió által előírt diszkriminációmentesség a föld- tulajdonlás terén, aminek a jogi feltételeit azonban Magyarország még nem teremtette meg. — A magyar szabályozás egy­előre a földspekulációnak ked­vez, pedig július 1-jén életbe lé­pett az EU-társulási szerződés egyik fontos paragrafusa, mely a vállalkozás szabadságát írja elő. Három kivétellel, melyek korlá­tozzák a társult tagországok pol­gárainak az EU-országokban folytatott bankári, ügyvédi és pa­raszti tevékenységét — hangsú­lyozta. A magyar agrárium EU- integrációinak kilátásairól szóló előadásában Kiss Judit kutató úgy vélte, hogy az unió érvényben lé­vő szabályai nem segítik kellően a magyar célok - a termelési érté­kesítési, foglalkoztatási, haté­konysági és finanszírozási vál­sággal küzdő agrárium felemelke­désének - elérését. Kifejtette: az unió nem biztosít esélyegyenlősé­get a magyar mezőgazdaság szá­mára a csatlakozás utáni időszak­ra sem. Az első körben csatlako­zó hat ország ötmilliós agrárter­melője például csupán 1,6 mil­liárd euróra számíthat a régi ta­gok hét és félmillió gazdájának szánt közel negyvenmilliárd eurós támogatással szemben.- Az EU termelési korlátokat, kvótákat is állíthat, s lényegében egy elnyújtott bővítésben érde­kelt, így még kemény tárgyalások várhatók - hangoztatta az elő­adó. Itt az euró, hol az euró? Másfél éve megszületett, és mégsem létezik, sorsán ál­lamfők és bankelnökök őr­ködnek, árfolyamának csökkenése egy kontinenst tart pánikban, holott csak nevében él — az euró fél­úton jár a megtestesülés fe­lé. A közös európai uniós pénzt használó országok la­kossága még mindig messzi jövőbeli, titokzatos tárgy­ként kezeli az eurót, pedig már minden pénzügyi mű­veletet ebben a valutanem­ben hajt végre, beleértve mindennapi vásárlásait is. Valójában ugyanis már az euró a fizetőeszköz. Annak, hogy még senki nem látta, pusztán technikai okai van­nak. Összesen 13 milliárd bankjegy­nek és 56 milliárd érmének kell forgalomban lennie ahhoz, hogy a tizenkét érintett ország mintegy 300 milliós lakosságának és több millió vállalatának mindennapi életében ne okozzon majd gon­dot a pénz fizikai hiánya. Ennyi pénz előállítása azonban igen sok időt vesz igénybe, az érmék és a bankjegyek elkészülte csu­pán 2002-ben esedékes. Addig maradnak használatban a régi bankjegyek, azaz márkák, fran­kok, lírák, schillingek, escudók, ír fontok, pezeták, guldenek, il­letve immár drachmák is. Mind­ezek a pénzek azonban ma már euróként kezelendők, mert az egymáshoz és a közös pénzhez viszonyított árfolyamukat tavaly január elején a közös pénz tizen­egy tagja rögzítette, és erre a „sorsra” jut a görög drachma is január elsején. Miközben tehát a belga vásárló német márkát ad át fizetésre, elvben mind ő, mind az eladó euróbán számol, még ak­kor is, ha esetleg francia frankot kap vissza. Az euró bevezetése és fizikai megjelenése között azért is hagytak három évet, hogy a lakosságnak módja legyen megismerkedni az új pénzzel, és agyát átállítani annak használatá­ra. Ellenkező esetben a káosz enyhe kifejezésnek bizonyulhat arra, mi történnék majd;2002 el­ső hónapjaiban, amikor megje­lennek az euróérmék és -bankók, de még érvényesek lesznek a mai bankjegyek is. A gyakorlat azon­ban azt mutatja, hogy ez a törek­vés egyelőre csekély sikert ho­zott, a köznép a vártnál jóval las­sabban áll át az új pénznem értel­mezésére, és túlnyomórészt még mindig a régiben számol. A közös pénz 2002 után sem lesz teljesen egységes, már ami a külsőségeket illeti. A bankóknak ugyanis csak az egyik oldala lesz egységes — európai uniós jelké­pekkel díszített -, másik felén nemzeti jelképek találhatók majd, aszerint, hogy melyik tag­államban használják őket. Gon­doltak a vakokra és gyengén- látókra is. Továbbá a közös pénz­zel, az euróval is lehet majd „fej vagy írás”-t játszani, ámbár két írás legfeljebb csak a görög és a finn pénzek esetében különbözik majd a többitől, egyébként min­den egyes érmén az euró vagy a cent felirat lesz látható. Euró info (nem csak) vállalkozóknak Mindennapi szennyünk Rendkívül nagy a lemaradásunk a tagállamokhoz képest A megyei kereskedelmi és iparkamara székházában működő Euro Info Központ információs bázisa folyama­tosan bővül. A legfrissebb kiadványtermésből szemez­gettünk. 1 2 1. A tizenötök Európája: A kötet az Európai Unió tizenöt tagálla­mának integrációs politikáját ve­szi górcső alá, amely valójában a nemzeti Európa-politikák vizsgá­latát jelenti. Az egyes országokról szóló fejezetekben a szerzők be­mutatják az EU tagjainak csatla­kozási folyamatát, illetve a csatla­kozás utáni történetüket, az unió­val kapcsolatos problémákra kon­centrálva. 2. Hogyan dolgozzunk a PHA- RE-programmal? A kiadvány a PHARE-pályázatok és szerződé­sek gyakorlati követelményeivel, létrejöttük lépéseivel foglalkozik. Angol és magyar nyelven is. 3. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatójának 2000. március-áprilisi számában olvashatunk a ke­reskedelem- és pénzpolitikai hírek­ről, vám- és keres­kedelemtechnikai hírekről, nemzetkö­zi beruházásokról és a 2000. augusz­tus és november között tartandó nemzetközi vásárokról. A mellék­let olyan cégek adatait tartalmaz­za, amelyek magyar üzleti part­nert keresnek. 4. Glossary: Az angol nyelvű kiadvány az Európai Unió bővíté­sével, politikájával, intézményei­vel kapcsolatos fogalmak magya­rázatát tartámazza. 5. Treaty of Amsterdam: what has changed in Europe: Az angol nyelvű kiadvány első része az EU-ban érvényes állampolgári, fogyasztói jogokat, a munkaválla­lással, szociális ügyekkel, környezet­tel, egészséggel kap­csolatos jogokat tar­támazza. 6. Forrásügynök: A kéthetente megje­lenő lap 17. számá­ban olvashatnak a Mikrohitel-program- ról, külföldi üzleti ajánlatokról, il­letve találkozhatnak pályázati és versenytágyáási felhívásokkal. 7. Irány az EU: Az Európai Unió strukturáis alapjá, közös­ségi kezdeményezések és egyéb programok, különös tekintettel a Magyarország számára is nyitot­takra. ■ Magyarországon jelenleg kevesebb mint 400 szenny­víztisztító telep működik, s az európai uniós csatlako­zás kapcsán az elkövetkező 15 évben további mintegy 1500 építésére lesz szükség — állapította meg Somlyódi László, a Magyar Szennyvíz- technikai Szövetség (Maszesz) elnöke egy nem­régen rendezett szakmai konferencián. A megépítendő telepek beruhá­zásigénye eléri az 1500 milliárd forintot, amelyhez évente a brut­tó nemzeti össztermék (GDP) 1,5-2 százáékát kellene fordíta­ni. Ezzel szemben az elmúlt 8 év­ben összesen 800 milliárd forint jutott szennyvíztisztításra, vala­mint a csatornahálózat kiépítésé­re, ami a GDP 0,5 százalékát tet­te ki évente - mondta el az el­nök. A beruházásokhoz szükséges pénzügyi forrásokról kifejtette: a Belügyminisztérium, a Környe­zetvédelmi Minisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium képviseli az állami szerepvállalást, ezenkívül lakossági hozzájárulás, valamint jelentős külföldi alapok, így PHARE- és ISPA-támogatások is szerepet kapnak a finanszírozás­ban. Az idén az említett források­ból összesen 20-30 milliárd forint jut szennyvíztisztítási beruházá­sokra. A szennyvíztisztítás magyar- országi helyzetéről Somlyódi László kifejtette: ma az ország­ban a 2000 lakosú településeknél átlagosan 10 százalékos, a 2000- 10 000 lakosúaknái 50 százalé­kos, a több mint 10 000 lakosúak­nái pedig 70 százalékos a csator­názottság. Gondot jelent, hogy a kiépített kapacitás fele kihaszná­latlan. Az országos adatok összesíté­se során kapott 50 százalékos csatornázottsági aránnyal szá­molva a régióban Csehországnál és Lengyelországnál rosszabb, Szlovákiánál, valamint a jugo­szláv utódállamoknál viszont jobb helyzetben van Magyaror­szág - hangsúlyozta az elnök. Hozzátette: az EU előírja, hogy Magyarországnak 2010-ig el kell érnie a 70 százalékos csatorná­zottságot. ________________________________________(MTI) #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents