Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

f 2000. július 30. ★ GAZDASÁG ★ 5 Drágább lesz A világ vízfogyasztásának három­negyedét öntözésre használják, de nagyon sok megy pocsékba is. Már­pedig víz nélkül nincs élet, s a föld lakossága évről évre nő. Szakértők szerint drágábban kellene adni, hogy igazán megbecsüljük. A víz felbecsülhetetle­nül értékes elem, nél­küle nincs élet. A többi nyersanyaggal ellentét­ben a vízért messze nem fizetünk reális árat - még a mezőgaz­daságban sem -, ezért szakértők sürgetik, hogy a víznek is alakul­jon ki valódi piaca. Ismail Seregardin, a Vi­lágbank elnökhelyette­se szerint ez az egyet­len módja, hogy a ren­delkezésünkre álló kor­látozott készleteket ha­tékonyan és igazságo­san osszuk el. A víz­szolgáltatás napjaink­ban túlnyomórészt közszolgáltatásnak mi­ggggpp gppppg ppjp)j| nősül, s ez világszerte - becslések szerint - a fo­gyasztott víz hatvan százalékának elpocsé- kolásához vezet. A legnagyobb problé­ma azonban a robba­násszerű városfejlődés, elsősorban a harmadik világban. Az ENSZ ki­mutatásai szerint Latin- Amerikában a népesség 71 százaléka városlakó, míg ez az arány Afriká­ban 41, Ázsiában pedig 35 százalék. Egymilli- árd embernek - tehát bolygónk minden hato­dik lakosának nem jut vezetékes ivóvíz vagy tiszta vizű forrás. Dzsakarta lakosságá­nak harmada kénytelen az ivóvizet magánke­reskedőktől vásárolni, akik három dollárért adják köbméterét. A legszegényebbeknek kell a legtöbbet fizetni­ük. Indiában például a háztartások a költség- vetésük 25 százalékát költik ivóvízre. Ugyan­akkora arányt, mint amekkorát az amerikai háztartások a lakbérre költenek. A fejlődő országok­ban évente 65 milli­árd dollárt fordítanak vízzel kapcsolatos ki­adásokra: 15 milliár- dot az öntözés, a fennmaradó összeget pedig az ivóvíz- és szennyvízhálózat fej­lesztésére. A költségek radikális növekedése azonban mind a nemzeti, mind a nemzetközi büdzséket meghaladja. Még a Vi­lágbank is csupán éven­te 3 milliárd dollárt tud fordítani vízzel kap­csolatos projektekre. - Márpedig ahhoz, hogy az elkövetkezenő húsz évben mindenki tiszta vízhez jusson, a beru­házásokat meg kellene négy szerezni - jegyzi meg Peter Rogers, a Harvard University kör­nyezetgazdálkodási mérnöke. így csak az előttünk álló tíz évben 600 milliárd dollárra lenne szükség. A Föld vízszükséglete a század eleje óta a hat­szorosára nőtt. A fo­gyasztás évente két-há- rom százalékkel emelke­dik, amely kétszerese a világ népességnövekedé­si ütemének. Az ENSZ élelmezésügyi szerveze­te, a FAO (Food and Agriculture Organi­zation) arra figyelmez­tet, hogy amennyiben ez a trend folytatódik, a ren­delkezésünkre álló ivó- vízkészlet 2025-ben már nem lesz elegendő boly­gónk népességének. Egy-két generáción belül a víz értékesebb lesz, mint az arany, és straté­giailag fontosabb, mint az olaj. Magyarország: piaci áron Szerencsések vagyunk, ivó- vízkészleteinek zömét fel­szín alatti vizek alkotják. így a jövőben is lesz elegendő vizünk, s mivel az állami támogatásról már átálltunk a piaci árakra, a pazarlás is megszűnt hazánkban. Mivel Magyarország felszíni vizeinek 95 százaléka külföldről érkezik és terü­leti eloszlása is egyenetlen, a stratégiai fontosságú ivóvízellátás 92 százalék­ban felszín alatti vízre épül. Ezek 65 százaléka sérülékeny hidrogeológiai környezetben található, azaz a felszínre jutó szennyezés egy meghatározott időn belül elérheti a vízkivételi pontot. A mélyebben lévő rétegvíz viszont rendszerint védett környezetben van. Hazánkban 1995 óta folyik az Ivóvízbá­zis Védelmi Célprogram elnevezésű kormányprogram. Az ivóvízellátás je­lenleg önkormányzati feladat, de az ál­lamnak korábbról fennmaradt kötelezettsége a vízkészlet biztonság­ba helyezése.- A vízkészletünket mennyiségi szempontból nem fenyegeti veszély, ám olyan száraz periódusok idején, mint amilyen 1997-ig 13 éven át tartott, korlátozásokat kell bevezetni - mondja Holló Gyula, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium vízgazdálkodási főosztá­lyának helyettes vezetője. - A Duna-Ti- sza közén arra is történtek már kísérle­tek, hogy a felszín alatü vizek a felszíni vizekből kapjanak utánpótlást. Hazánk kiépített vízműkapacitása 4500 köbméter/nap, melynek kihasz­náltsága - főként a víz­díjemelések miatt - 50 százalékos. Drasztikus népességemelkedést nem prognosztizálnak, így ez a mennyiség hosszú időre elegendő­nek tűnik. A nagy állami gaz­daságok idején 300 ezer hektár földterüle­ten építettek ki öntö­zőrendszert, a birtok­átalakulás miatt azon­ban ennek jelenleg maximum a húsz szá­zalékát használják ki. Az öntözésre használt víz után is díjat kell fi­zetni. Aszály esetén, ha az agrártár­cáért felelős miniszter súlyosnak mi­nősíti az időjárás okozta helyzetet, a felszíni víz használatáért nem kell vízkészletjárulékot fizetni. Magyaror­szágon a lakosság 98 százalékát lát­ják el vezetékes vízzel, mely abszolút Európa-szintűnek mondható. A víz­nek piaci ára van - amely fedezi az el­látás és a berendezések fenntartásá­nak költségeit -, miután megszűnt a korábbi állami támogatás. Az árak a településszerkezet függvényében je­lentősen szórnak: nagyvárosokban, ahol az egy főre eső vezetékhossz alacsony, kevesebbe kerül a víz, mint például a dunántúli kistelepüléseken. Igaz, 210 forint díj fölött az állam az önkormányzatokon keresztül támo­gatja a lakosságot, a többletet ugyanis kifizeti. Lakossági víz- és csatornadíjak (Ft/m3, áfa nélkül) Város Vízdíj _____________Csatornadíj B udapest Debrecen Érd Gyula Kaposvár Kecskemét Miskolc Pécs Salgótarján Tatabánya 91.00 104,83 202,00 76.00 103.00 130.00 115,20 172.00 210.00 176,00 97,10 70,95 181,00 75.00 66.00 92,00 76,60 104.00 104.00 111,80 Országos súlyozott átlag 120,40 98,09 Fonás: Víz-és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége A füzesabonyi önkormányzat testületi döntést hozott, hogy az M3-as Füzesabony és Polgár közötti szakaszának építésekor a Betonútépítő Rt. melyik útvo­nalon szállíthatja a több száz­ezer köbméternyi építőanyagot.- Az elmúlt években kilomé­terenként két-három millió fo­rintos kár keletkezett az autópá­lya létesítésekor, amit a későb­biekben senki nem fizetett ki az önkormányzatnak - mondja la­punknak Gulyás László Füzes­abony polgármestere. - Ezért idén megállapodást kötünk a Betonútépítő Rt.-vel, miszerint a földútra kilométerenként 3 millió forintos bankgaranciát kérünk, az aszfaltútra pedig 20 millió forintot. Ez az együttesen 32 millió forint az önkormány­zat részére lesz elkülönítve, ami biztosíték arra, ha az építkezé­sek után a Betonútépítő nem hozza rendbe az utakat, ebből finanszírozzuk a helyreállítást. Füzesabony garanciája Drágulnak a konzervek A konzervipari termékek jelentős áremelkedése várható szeptembertől, hiszen a szükséges nyersanyagokat a feldol­gozók az idén a kedvezőtlen időjárás miatt a tavalyinál átlagosan 20-25 százalékkal drágábban tudják csak megvásárolni a ter­melőktől, ráadásul mindez a meg­növekedett energiaköltségekkel párosul. Lassult a népcsökkenés Mérséklődött a népességcsökkenés üteme az év első öt hónapjában, a lakosság lélek- száma május végén 10 millió 24 ezer fő volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. A vizsgált idő­szakban folytatódott a születésszám mér­sékelt emelkedése, és tovább csökkent a halálozások száma. Az előzetes adatok szerint az első öt hónapban 14 967 pár kö­tött házasságot, 39482 gyermek született és 59117 lakos halt meg. Á lélekszám idén január-májusban 19635 fővel csökkent. Kevesebb Viagra fogy A világ legnagyobb gyógyszergyártója­ként jegyzett amerikai Pfizer Inc. a máso­dik negyedévben 21 százalékkal növelte nyereségét, mely így 1,44 milliárd dollárt ért el. Legkevésbé a Viagrának köszönhe­tően, mely a hatalmas reklámköltségek el­lenére 304 millió dollárt hozott a konyhá­ra, egymillióval kevesebbet, mint eszten­dővel ezelőtt. Programozókat keresnek A takarékosság jegyében magyarországi le­ányvállalatánál, a Recognita Rt.-nél folytatja OmniPage vevű programjának fejlesztését a ScanSoft Inc. Emiatt hetven munkatársát, fejlesztőinek ötödét bocsátja el a Szilícium­völgyben, miközben a Recognita 12 progra­mozót vesz fel, a feladat többi részét pedig a társaság eddigi munkatársai végzik. Az OmniPage évi 40 millió dollárnyi árbevételt eredményez. A Mól ismét az első Továbbra is a Mól vezeti a magyar cégek ár­bevétel szerinti százas listáját - állapítható meg a Dun & Bradstreet Kft. adataiból. Az olajipari társaság tavaly 17 százalékos bővü­léssel 742 milliárd forint árbevételt produ­kált, mellyel a régióban is vezeti a vállalati toplistákat. A második helyen az Audi Hungária végzett, mely közel 50 százalék­kal növelte nettó árbevételét. A százas listán szereplő cégeknek átlagosan 21 százalékkal bővült forgalmuk, adózás előtti nyereségük pedig 13 százalékkal. DUPLA, VAGY...? Tőzsé Megduplázni a befektetett tőkét lehetőleg egy éven belül - tömören így foglalható össze valamennyi tőzsdei spekuláns stratégiája. Sajnos azonban a pesti tőzsde utoljára három éve nyújtott erre szinte min­denki számára elérhető lehetőséget Akkor még jócskán voltak állami kézben olyan részvények, amelyeket a magá­nosítás jegyében értékesítettek. Azt pedig akkoriban már a házi­asszonyok is tudták, hogy a kibocsátáskor kapható rész­vényekkel néhány hónap alatt kiadós nyereségre lehet szert tenni. A magyar befektetők számára a legnagyobb tanulság­gal és legtöbb veszteséggel járó ’98-as orosz válság óta viszont szinte alig volt idehaza nagyobb részvénykibocsátás. Manapság csak kevesen mondhatják magukat olyan szerencsésnek, hogy részvényeik többet érnek, mint amennyiért vették őket. Ebben az időszak­ban a kevés, nyereséget hozó részvény egyike volt az Antenna Hungáriáé. A szerencse azon­ban a börzén is forgandó: a nyári hónapokban fokozatosan elolvadt az árfolyamnyereség jelentős része. Az Antenna Hungária beruházásaihoz hamarosan újabb friss tőkére lesz szükség, s a hírek szerint még az idén további kilenc és fél milliárd forint értékű tőkeemelést terveznek, amikor a hazai magánbefektetők is lehetőséget kapnak majd a részvényjegyzésre. A hosszú idő után most talán közeleg egy lehetőség a duplázásra? Megvettem az első részvényemet A kisbefektetők számára a legvonzóbb­nak tűnő befektetési forma a részvény, legizgalmasabb befektetési terep a tőzs­de. Itt ugyanis nagyokat lehet nyerni, ám veszíteni is. Magyarországon 1995 és ’97 között, amikor a külföl­di befektetők felfigyeltek a magyar értékpapírpiacra, szinte minden részvény ár­folyama folyamatosan emelkedett, a vezető papí­rok pedig megtöbbszöröz­ték értéküket. Az orosz pénzügyi válság idején, 1998-ban viszont a kelet- európai értékpapírok árfo­lyama pillanatok alatt so­kat veszített értékéből, volt olyan, amikor egyetlen nap alatt 16 és fél százalékot esett a részvények áltagár- folyama a pesti börzén. Itt is áll tehát az a mondás, hogy a kockázat és a ho­zam kéz a kézben jár. Ezek után kinek érde­mes tőzsdézni? Elsősorban annak, akinek hosszabb ideig van nagyobb nélkü­lözhető pénze. Ezen a pia­con is érvényes az, hogy olcsón kell venni és drágán eladni. Tehát részvénybe nem akkor érdemes befek­tetni, amikor bevételeink vannak, s akkor kivonni a pénzt, amikor kiadásaink, hanem akkor érdemes ad­ni és venni, amikor erre al­kalom nyílik. Mivel azon­ban mindenkit érhetnek váratlan kiadással járó ese­mények, pénzünknek csak harmadát, esetleg kéthar­madát érdemes részvény­be fektetni. Természetesen jó részvényeket válogas­sunk, na de hány darabot? Mindenképp célszerű töb­bet kiválasztani, mert egy cég papírjai nagyobb koc­kázatot hordoznak, mint több társaságé. Hatnál több vállalat ügyeit azon­ban már nehéz figyelem­mel kísérni, ezért a leg­megfelelőbb három-hat cég papírjaiba fektetni. A pesti tőzsde ezt a megfon­tolást még erősíti is, hiszen a hat legnagyobb társaság - a Matáv, a Mól, az OTP- Bank, a Borsod-Chem, a Richter, a TVK - árbevéte­le, nyeresége, részvényfor­galma messze felülmúlja a többi tőzsdei társaság ha­sonló adatait. Egy rész­vénybe legalább 300-500 ezer forintot szükséges fektetni. Tehát annak érde­mes három-hat részvényt vásárolnia, akinek leg­alább 3-4 millió forint be­fektethető vagyona van. Természetesen kevés pénzzel is lehet nagy koc­kázatot vállalva tőzsdézni. A bankok és brókercégek értékpapír-fedezete mellett hitelt nyújtanak a befekte­tőknek. A FONTOSABB RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAM- ES HOZAMALAKULASA (1996-1999) Részvény 1996 vg. Árfolyam (Ft) 1997 vg. 1998 vg. 1999 vg. 1997-96 Hozam* (%) 1998-97 1999-98 Borsod-Ch. 4050 7360 5555 10200 +85-23 +86 Matáv­1084 1231 1770­+ 14 +44 Mól 2020 4950 5820 5250 + 147 +21-10 OTP törzs 2900 7740 10750 11790 + 171 +41 +39 Richter 9450 23195 9175 16600 + 147-59 +83 TVK 1840 3430 2920 4820 +91-13 +72 * Az osztalékokat is figyelembe véve II S I I i I :4 v*v4w> A * * i

Next

/
Thumbnails
Contents