Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

2000. Július 29., szombat MEGYE I K Ö R K É P 3. OLDAL Rangos fellépések Ausztria után, Szolnok A Szolnoki Kamarazenekar a Szolnoki Filharmonikus Zenekar tagjaiból alakult. Önálló repertoárja és prog­ramja van, rendszeresen föl­lép hazai és külföldi közön­ség előtt. Számára a nyár sem holtszezon. Báli József karmestert két külföldi út között kerestük meg. Mint elmondta, július 15-én Ausztriában lépett föl az együt­tes, a klausi Musik Sommer prog­ramjában. A Bach, Salieri, Mo­zart, Rosetti műveiből összeállí­tott műsort a Bergkirche temp­lomban a közönség nagy tetszés­sel fogadta. A szolnokiak nem először játszanak a Bergkirché- ben, a kapcsolat tizennyolc éve tart, ezalatt ötször hívták meg őket. A mostani koncerten jelen Finnország előtt volt a Magyar Televízió 1-es csa­tornájának stábja, amely fölvéte­leket készített a koncerten. Az összeállítás várhatóan augusztus végén kerül adásba. A vendég- szereplés kapcsolatfelvételre is módot adott. A neves zongorista, Michael Badura Skoda meghall­gatta a zenekart, és felajánlotta, hogy szívesen koncertezne vele. Az előzetes megállapodás szerint erre két alkalommal, 2001 őszén és 2002 tavaszán is sor kerül. A Szolnoki Kamarazenekar nem sokáig pihen itthon, augusz­tus 10. és 16. között négy koncer­tet ad Finnországban. Ez is régi, mintegy tízéves kapcsolat, a szol­nokiak rendszeres vendégei egy egyházzenei fesztiválnak. Ezen a fesztiválon oratorikus művek hangzanak el, a zenekar finn és magyar közreműködőkkel, kó­russal, illetve szólistákkal szere­pel együtt. ROKKANTKOCSIK KISÚJSZÁLLÁSRÓL. A Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Rt. kisújszállási üzemének egyik fő profilja a hagyományos utcai és szobai rokkan- tkocsik gyártása. Képünkön az utcai kocsi szerelése látható. ____________________________________ F OTÓ: M. J. *c,®I fco*»«* Részlet a programfüzetből a szolnoki zenekar koncertjével Megújul a játszótér _______ Szolnok A z árvíz a szolnoki Tisza parkban lévő játszóteret sem kímélte, s az a Tisza- parton lévő parkok nagy ré­széhez hasonlóan felújítás­ra szorul. Ennek a munká­nak a finanszírozását a Rethmann Recycling Szol­nok Rt. német tulajdonosa vállalta. Amikor az árvíz utáni bejáráson megvizsgálták a Tisza-partot ért károkat, éppen itt volt a tulajdo­nos képviselője, s akkor merült föl a gondolat, hogy a helyreállí­tás költségeit elvállalja. Ez illesz­kedett ahhoz a kezdeményezés­hez, amelynek során a város nagyüzemei felújítanak egy-egy játszóteret. Mint Deres Szabolcs­tól, a Rethmann Recycling Szol­nok Rt. elnök-igazgatójától meg­tudtuk, néhány kérdést még tisz­tázni kell az önkormányzattal, s erre augusztus elején szeretné­nek sort keríteni. így lenne tart­ható ugyanis az eredetileg terve­zett októberi határidő. A játszó­tér felújítására szánt összeg a cég részéről mintegy egymillió forint. Az árvíz és a nagy igénybevétel indokolja a játszótér felújítását fotó: b. j. Sosem álltak le a munkával SZAJOL Hamar Lajosné, a vöröske­reszt szajoli szervezetének titkára a hatvanas évek óta dolgozik a mozgalomban. Bár az évek során szerveze­tileg átalakultak, a munká­val sosem álltak le, mindig akadt tennivaló. Jelenleg 25-30 olyan segítő­kész lakos van, aki tagja a szerve­zetnek és mozgósítható, akire mindig lehet számítani. Évekkel ezelőtt a vöröskeresztes élet is sokkal kiterjedtebb volt Szajol- ban, azonban a vállalatok meg­szűnésével sok alapszervezet el­tűnt. Volt idő, amikor öt alapszer­vezet is működött a községben, jelenleg csak egy. Munkájuk egyik fontos pillére a véradásszer­vezés. Évente háromszor teszik ezt, a meghívókat személyesen viszik el az érintetteknek. A köz­ségben közel 50 rendszeres vér­adót tartanak számon. Van olyan család is, ahol minden tag vér­adó. Egyébként is szeretik beven­ni a családtagokat, ha például ün­nepséget szerveznek, oda a hoz­zátartozók is gyakran eljönnek. A 112 vöröskeresztes tevé­kenykedésében jelentős részt fog­lal el a szociális munka. Az a ta­pasztalat, hogy van rá igény. A legismertebb és legelterjedtebb része ennek a munkának a ruha­gyűjtés. Szerencsére a lakosok megszokták, hogy mosott, vasalt ruhákat adnak be, amelyeket a rá­szorulók elvihetnek. Rendeztek gyűjtést fillérekből is, és az össze­gyűlt pénzből a gyerekeket segí­tették karácsonykor. Rendszere­sen tartanak egészséghónapot, amikor is felvilágosító előadások (például a csontritkulásról, a cu­korbetegségről, a magas vérnyo­másról) és szűrések várják a la­kosságot. Az egészség mellett a környezetvédelemért is szeretné­nek tenni. Be akarnak nevezni például az Egészséges falvakért országos programba. PÉ Ha eljár a szülő keze... A gyerekeken vezetik le a feszültséget Mioyei információ ____ A z utóbbi öt évben tíz olyan bántalmazott gyermeket hoztak be a Hetényi kórház gyerekosztályára, akik in­tenzív ellátást igényeltek. Ez a szám azonban csak a „jéghegy” csúcsát jelzi, a va­lóságban több gyermek szenved a szülői agresszió­tól. Ezek a súlyosabb esetek voltak. A tíz gyermek közül három meg­halt. Az viszont sokkal többször előfordul, amikor bántalmazzák a kicsiket, de a sérülésük nem ennyire súlyos. Dr. Némedi Mária osztályvezető főorvos szerint las­san növekvő tendenciát mutat a kisgyermekek bántalmazása. Az esetek többségében azonban a sérülések súlyossága nem kirívó. Az osztályra utoljára 1998 őszén került bántalmazás miatt súlyos állapotban kisgyermek. De ezeknél jóval többször föl­merült a gyanú, hogy a szülők ke­ze nagyon is eljárt az otthon falai között. Vannak ugyanis tipikus koponyasérülések, vérömlenyek, bőr alatti vérzések, amik felkeltik a gyanút. Ilyenkor maga a sérülés is más jellegű, mint egy szimpla elesésnél. A gyanú tovább erősö­dik az orvos kérdésére adott vála­szok hallatán. Ugyanarra a kér­désre nem azonos választ ad a gyerek vagy a szülő, esetleg ép­pen ellentmondóak a balesetek körülményeit firtató kérdésekre adott feleletek. A gyermekvédel­mi törvény értelmében ezeket az eseteket jelenteni kell, ám az el­múlt időszakban csak egyetlen­egyszer állapított meg a rendőrsé­gi vizsgálat bántalmazást, itt a gyerek testvérével együtt intézeti elhelyezést kapott. A szakemberek szerint nem az adott család kultúrája, a szülők anyagi helyzete vagy iskolázott­sága határozza meg, hogy az apa vagy anya agresszíven lép-e fel. Legtöbbször a saját életük kudar­ca miatt bántják a gyereket. A fe­szültséget nem tudják másutt le­vezetni, és a kicsi a legrosszabb pillanatban sírja el magát vagy szólal meg. A bántalmazott gyerekek több­sége az 1-3 éves korosztályból ke­rül ki, évente 8-10 ilyen esettel ta­lálkoznak a kórházi osztályon az orvosok. Ám ez valóban csak a jéghegy csúcsa. Hogy igazából mennyi a bántalmazás, azt nem lehet tudni, hiszen bizonyos sé­rülésekkel nem is viszik a kórház­ba a kis betegeket. P. É. Rablás: egyelőre csak gyanú van Szentkirály A településen csütörtökön történt fegyveres bankrablás­sal összefüggésben valóban őrizetbe vettek három sze­mélyt, de teljes bizonyosság­gal még nem állítható, hogy ők a bűntény elkövetői — kö­zölte az MTI által kiadott ORFK-információ kapcsán Hortobágyi István őrnagy. A Bács megyei rendőr-főkapi­tányság szóvivője hangsúlyozta: a gyanú alátámasztására még számos rendőrségi vizsgálat van hátra. - Az eddig begyűjtött ada­tok alapján egyelőre csak annyi mondható el - fejtette ki —, hogy a csütörtökön este elfogott három férfi a kirabolt takarék­szövetkezeti fiókot és környékét előzetesen feltérképezhette, mert a cselekmény előtti-körüli időben többen látták őket. Az őrizetbe vett 26 éves nagykőrösi, a 21, illetve 22 éves cibakházi fi­atalember lakásán tartott házku­tatás során olyan tárgyak is elő­kerültek, amelyek igazolhatják azt a feltételezést, hogy az ille­tőknek legalábbis közük van a bűncselekményhez, de az össze­hasonlító vizsgálatok még hátra vannak - mondta el Hortobágyi. Az a fegyver, amellyel a rablók sakkban tartották a pénzintézeti alkalmazottakat, valamint a fe­nyegetés hatására átadott csak­nem hárommillió forint kész­pénz még nem került elő. ________________________IBD1 H arang Erdélyből (Folytatás az 1. oldalról) Ez a Székelyudvarhely közelé­ben fekvő kis településen, Szent­egyházán működik, ahol az er­délyi székelyek mesterei a szak­mának. Agócs Gyula, Zagyvaré- kas polgármestere májusban el­látogatott Erdélybe, és Brassó­ban megtekintett egy Szentegy­házán készült referenciamun­kát, mely igen megtetszett neki. Az egymillió-háromszázezer fo­rintos költség felét a rékasi egy­házközösség, a másikat a helyi önkormányzat állja. A 430 kilós harang alsó átmérője 90 cenü- méter, magassága 81 centiméter. A székely motívumokkal díszí­tett ereklye Krisztus születésé­nek 2000., keresztény magyarsá­gunk 1000. évfordulóját, vala­mint a Zagyva mentén élő hely­béliek összefogását dicsőíti. Fel­szentelése augusztus 19-én tör­ténik, melyen jelen lesz többek között Russ Sándor, Szentegyhá­za polgármestere, Zsombori Vil­mos, Hargita megye tanácsának elnöke, Szőcs Rezső, az RMDSZ tagja és a falu vezetői mellett ter­mészetesen a rékasi plébános, Hernádi László is. _______ M. o. T űrtből támogatott város (Folytatás az 1. oldalról) Az otthonteremtő támogatásokat sem ismeretlenek. Az azonban ta­lán kevesebb publicitást kapott, hogy egy esztendő alatt 15 száza­lékkal sikerült leszorítani a lakás­hitelek kamatait. így 11,2 százalé­kos kamatra lehet felvenni köl­csönt használtlakás-vásárláshoz.- Ezekhez a hitelekhez azon­ban kevesen jutnak hozzá. — Ez nem igaz. Az egyik pénz­intézetnél érdeklődésemre el­mondták, hogy államilag támoga­tott kamatozású lakásépítési köl­csönre vonatkozó hitelezési sza­bályzatuk előírásainak az igény­lők negyven százaléka megfelel. Az előbb említett használt lakás vásárlásához nyújtott jelzáloghi­tei ugyan késett, de ismereteim szerint az ősztől Szolnokon leg­alább két banknál - a Postabank­nál és a Magyar Külkereskedelmi Banknál - is fel lehet venni ezt a kölcsönt. Az építési kedv is növe­kedett. Szolnokon elég csak ki­menni a szandaszőlősi városrész­be, bárki láthatja, hány új ház ké­szül. A megyeszékhelyen lassan az építési telkek is elfogynak, így a város vezetésének újabbakat kell jelölni.- Az országos adatok tagad­hatatlanul impozánsak. A sta­tisztikák szerint például a mun­kanélküliségi ráta a három évvel ezelőtti 8,7 százalékról mára 6,7 százalékra mérséklődött. Csak­hogy térségünkben alig érzékelhe­tő a csökkenés. Miben látja ennek az okát? — Szolnokon valóban lassabb ütemben csökkent a munkanél­küliség. Ez azonban néhány na­gyobb - erősen szocialista kötő­désű - cég korábbi tulajdonosvál­tásaira vezethető vissza. Az elbo­csátások terhét csak mérsékelni tudták a szaporodó kis- és közép- vállalkozások.- Mely cégekre gondol, amikor erős szocialista kötődést említ?- Elsősorban a Solamira, a TVM-re és a Hajdú-Bétre. De egy kicsit más megközelítésben ide tartozik a Kőolajkutató is. A hazai kőolajkutatás volumene ugyanis az elmúlt években jelentősen le­csökkent. A Mól természetes mó­don saját fúróvállalatát, a Rotaryt hozta előnybe. így a piac beszű­külésének minden terhét a szol­noki kőolajkutatónak kellett elvi­selnie. Hibás döntés volt, hogy a két nagy fúrócéget - a Rotaryt és a Kőolajkutatót - nem egyformán kezelte az MDF-, később pedig az MSZP-kormány. Vagy mindkettőt privatizálni kellett volna, vagy egyiket sem.- Ön nemcsak országgyűlési képviselő, hanem a megyeszék­hely alpolgármestere is. így szinte elvárják, hogy lobbizzon a váro­sért. Mennyire sikerült ez?- Éveken át nem tudtuk elérni, hogy az állam a számára használ­hatatlan ingatlanokat át adja az önkormányzatnak. Most e téren elmozdulás figyelhető meg. A vá­ros tulajdonába kerültek a Mester úti volt szovjet laktanya lakóépüle­tei. Ezeket állami pályázati pénz­ből felújítjuk, és bérlakásokat ala­kítunk ld. Ipari park címre is soká­ig hiába várt a város. De ha az ipar­nál tartunk, mindenképpen meg kell említeni a Molt. A társaságnál ugyanis komoly létszámcsökken­téssel járó átszervezések voltak, Szolnokon azonban gyakorlatilag változatlan maradt a foglalkozta­tottak száma. A fővároson kívül már csak itt van központja a cég­nek, sőt nemrég egy új leányválla­latát, a Molgázt is ide telepítették.- Mennyi állami támogatás ér­kezett két év alatt Szolnokra?- Bátran állíthatom, hogy ilyen sok költségvetési forint még nem érkezett Szolnokra és a me­gyeszékhely vonzáskörzetébe. A csatornaberuházásokat - mely elsősorban Zagyvarékast, Új­szászt, Szászberket, Szajolt, Rá- kócziújfalut és Rákóczifalvát érinti - 6 milliárd forinttal támo­gatta az állam. Döntés ugyan még nincs, de igen jó esélye van an­nak, hogy 1,3 milliárd forintot ka­punk az Alcsi-Holt-Tisza rehabili­tációjára. Ezzel régi gond, a város tartalék ivóvízbázisának ügye ol­dódna meg. Ugyancsak nem új keletű probléma a sportcsarnok felújítása. A födémszerkezet az- beszttelenítésére tavaly 25 millió forintot kaptunk, idén újabb 100 millió érkezik a sport- és a kör­nyezetvédelmi tárcától. De ide, a támogatások közé sorolom azt a 400 millió forintot, amit a közmű- beruházások kapcsán kellett vol­na visszafizetnie a városnak. Ja­vaslatomra azonban - kisebb csatározások után -» elengedte a tartozást a parlament.- Az önkormányzat lehetőségei viszont, a források szűkülése mi­att, csökkent.- Valóban megváltozott az el­osztás rendszere, de ezért kistele­pülés polgármesterét még nem hallottam panaszkodni. Eddig ugyanis olyan finanszírozás volt, mely azt eredményezte, hogy Bu­dapest milliárdokat tudott tartó­san lekötni, mert nem volt szük­sége a pénzre, míg a falvakban az iskola fenntartása is nagy gondot jelentett. Szolnoki alpolgármes­terként ugyan figyelnem kell a vá­rosra, de nem szabad arról sem el­feledkezni, hogy falun is becsüle­tes emberek élnek, akiket nem hagyhatunk magukra. TELEKI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents