Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

2000. Júuus 28., PÉNTEK G A Z D A S Á G I TÜKÖR 7. OLDAL Felháborodott borosgazdák Egy törvénymódosítás, amely ellehetetlenítheti a termelőket Felzúdulást keltett a borászok körében a bortörvény hétfőn életbelépett módosítása, amely szerintük ellehetetlenítheti a borter­melőket. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) úgy ítéli meg: a borok házasíthatósá- gának szigorítása milliós károkat okoz az ágazatnak. Ezért a testület a képviselőkhöz fordult, hogy az Országgyűlés őszi ülésén töröljék a bortörvénynek ezt a részét. Budapest Magyarországon mintegy harmincfajta szőlőből készítenek bort, köztük számtalan olyan, egyéb­ként jó minőségű fajtából, amelyek önállóan, sa­ját névvel, borként nem jelennek meg a piacon, csupán a minőség javítására használják őket. Ilyen például az egri leánykával társított zengő. A mostani törvény a minőségi borok eseté­ben százszázalékos fajtatisztaságot, azonos ter­mőhelyet és évjáratot ír elő. A házasított minő­ségi boroknál a bikavér, vagy az úgynevezett cuvee-k esetében kötelezően fel kell tüntetni a címkén a társítás tényét. Horváth Csaba, a HNT főtitkárhelyettese sze­rint a szabályozás több aggályt is felvet. Az ága­zatban éves megkötött szerződések vannak - mondta a szakember -, a szabályozás azonnali hatállyal történő bevezetése azonban teljesíthe­tetlenné teszi a szerződéseket, és ellehetetleníti a termelőket. Gondot okoz a több millióért le­gyártott címkék sorsa is. Az EU-ban sincs olyan előírás - mutatott rá -, amely szerint a bornak száz százalékban fajtatisztának, vagy azonos évjáratúnak kell lennie. Horváth attól tart, hogy az idén a kistermelők nyakán marad az eddig társításra termelt, jó minőségű, de a piacon kevésbé ismert szőlőfajta. A szakember érthetetlennek tartotta, hogyan kerülhetett a törvénytervezet szakmai kontroll nélkül a parlament elé. A hegyközségi törvény kimondja, hogy az ágazatra vonatkozó bármiféle szabályozásban előzetesen ki kell kérni a hegy- községek véleményét. Ez nem történt meg, u. g. Új törvényre várva Kevés pénz folyik he az államkasszába a bányászatból Késik az új bányatörvény kidolgozása, mivel még mindig nem született meg a rendelkezés elkészítésére vonatkozó kormányrendelet. A bányászati hivatal a bányajáradékok legalább 20-30 százalékos emelését és a belőlük levonható kiadások csökkentését javasolja. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 27.) Borsodchem 9145 Ft t Fotex 304 Ft Matáv 185.1 Ft ü Mól 3810 Ft OTP 15030 Ft m Rába 2190 Ft Richter 13 950 Ft ü Zalakerámia 2 630 Ft BUX: 8346,29-1,81% eltérés az előző záróértékhez képest BU) 6501. INDEX VII. 21-274G 8400 *fm%*%0$***'l 8544(07 '8300 8474,66 8442.96, SW3Í j 82QŰ. 8100 i 1 « f * i í * « * í * 8 S * föST Péntek - Hétfő « Kedd f Szerda - Csütörtök TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.28. hét Termény USO/t Áralakulás Tendencia Búza 98 Csökkenő Lanyha F0B francia kikötő Kukorica 77-78 Csökkenő Csökkenő F0B Mexikói-öböl Ták.-árpa 101 Mérséklődő Tartott F0B európai kikötő Napraforgó 400 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 187 Mérséklődő Ingadozó 46 % CIF Rotterdam 200 milliárdot agrártámogatásra? Budapest Mintegy 185-190 milliárd fo­rint lenne szükséges a jövő évi költségvetésből tényle­ges agrártámogatásra — mondta Máhr András, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének (MOSZ) titkára csütörtökön az MTI-nek. A MOSZ vezető tisztségviselője által ismertetett támogatási igén­nyel lényegében egyetértett Mé­száros Gyula, a Magyar Agrárka­mara főtitkára is. Az agrárkama­ra számításai szerint minimáli­san a jövő évben 184,1 milliárd forintos állami dotációra lenne szüksége az agráriumnak. A két szakember a minimális támo­gatási összeg nagyságát azzal in­dokolta, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényből ez következik. Egyetértés volt köz­tük abban is, hogy az idén a mi­nimális, a törvény által előírt mintegy 164 milliárd forintos összegből 30 milliárd forinttal kevesebbet kapott meg az ága­zat. Máhr András úgy fogalma­zott: nem is az a lényeg, hogy ténylegesen az ágazat mennyi pénzt kap a jövő évi költségve­tésből, hanem az, hogy azt mire fordítják. Szerinte ugyanis a ma­gyar mezőgazdaság technika le­maradása a fejlett országokhoz képest tovább növekedett, a piac­szabályozási rendszer átfogó re­formra szorul, és szükség lenne a természeti csapások miatt az ágazat átfogó konszolidációjára is. Mészáros Gyula megerősítet­te: az agrárrendtartás reformjára szükség van, hogy az EU-minták követhetőek legyenek. Máhr András szerint amennyiben nem állítják növekedési pályára a magyar mezőgazdaságot, úgy az ország EU-csatlakozása is ve­szélybe kerül. _________________________1MS1 A Z MND HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 420,12 Cseh korona 7,30 Euró 260,45 Német márka 133,17 Osztrák Schilling 18,93 Lengyel zloty 64,49 Svájci frank 167,63 Szlovák korona 6,12 USA-dollár 277,07 Budapest Jelenleg a szénhidrogének kiter­melése esetén előírt 12 százalé­kos járadék helyett 7-8 százalék, a szilárd ásványokra megállapí­tott 5 százalékos járadék helyett 1-2 százalék, a szénbányászatra meghatározott 2 százalék helyett pedig néhány tized százalék fo­lyik be az államkasszába. A Gazdasági Minisztérium még az év elején levélben szólí­totta fel a Magyar Bányászati Hi­vatalt, hogy készítse el az új bá­nyatörvény tervezetét. Arról azonban megfeledkezett, hogy a jogszabály előkészítését csak ak­kor kezdhetik meg a szakhatósá­gok, ha kihirdették a törvénymó­dosításra vonatkozó kormányha­tározatot. így a bányászati hiva­tal, illetve az érintett minisztériu­mok máig nem foghattak hozzá a sürgetett jogalkotó munkához. A késedelem jelentős bevétel- kiesést okozhat a hivatalnak, hi­szen az újonnan bevezetendő törvény egyik legfontosabb ele­me a bányajáradékok azonnali, legalább 20-30 százalékos emelé­se lenne. Emellett a szakhatóság korlátozná a bányatársaságok ál­tal befizetendő összeget csökken­tő járulékos költségek elszámolá­sának lehetőségeit is. így a bá­nyavállalatok a jövőben nem von­hatnák le a járadékból például a kibányászott anyag elszállításá­nak a költségeit sem. Jelenleg csaknem ezer bányá­szati cég működik az országban, az általuk befizetett járadék ösz- szege ma már alig éri el az évi 11-12 milliárd forintot, míg koráb­ban átlagosan 17 milliárd forint folyt be a hivatal számlájára. A kedvezmények megszüntetésével 18 milliárd forint körüli összegre lehetne növelni a bányászati hiva­tal éves bevételét, a járadékok emelésével pedig 20 milliárd fo­rint fölé növekednének a bányá­szati cégek befizetései. _____jstsi Ú j pályázatok ipari parkokra Két lényeges módosítás található az idei kiírásban Budapest- Miben tér el az idei pályázat az előző eszten­dőkben kiadottaktól? - kérdeztük a Gazdasági Minisztériumban (GM).- Először 1997-ben lehetett ipari parkok léte­sítésére pályázni - mondta kérdésünkre Bolla László szakfőtanácsadó. - A három év tapaszta­latai alapján két lényeges módosítással adtuk ki az idei pályázatot. Csak olyan gazdasági szerve­zetek pályázhatnak, amelyek területén már mű­ködik öt vállalkozás (legalább száz dolgozóval), vagy érvényes szer­ződésük van leg­alább öt vállalkozás betelepülésére.- Miként lehet egy induló parknak öt vállalkozása leg­alább száz dolgo­zóval?- Az eddigi gya­korlat szerint sok ipari park alapja egy már működő ipari terület volt. Akik az idén is így kívánnak építeni új parkot, azok e tekintetben könnyebb helyzet­ben vannak. Ha zöldmezős beruhá­zásként indul a parképítés, akkor a jól előkészített beru­házás mellett legyen legalább öt szerző­dés olyan vállalko- zással-vállalkozá- sokkal, amelyek be kívánnak majd tele­pülni.- Mit értsünk jól előkészített beruhá­zás alatt?- A létesítendő park legyen a rendezési terv szerint ipari területen, a pályázó rendelkezzen a terület tulajdon- vagy hasznosítási jogával, és a szükséges hatósági engedélyekkel. Ezenkívül be kell nyújtani a beruházás megvalósíthatósági ta­nulmányát és hároméves üzleti tervét.- Melyik a másik módosított feltétel?- Az még nem elegendő, ha az új park alapte­rülete eléri a tíz hektárt; az is szükséges, hogy mellette szabad terület legyen, amellyel a park a későbbiek során további tíz hektárnyi területtel bővíthető.- Az elbírálást az idén is tárcaközi bizottság végzi?- E tekintetben is van változás. Kettővel nö­veltük a bizottság létszámát, és módosult az összetétele is. A tizenhat tagú bírálóbizottság soraiban a nyolc minisztériumi szakember mel­lett nyolc társadalmi és civil szervezet képvise­lője kapott helyet.- Meddig és hová lehet a pályázatokat bekül­deni?- Mint eddig minden évben, az idén is a Promei Közhasznú Társaság várja a pályázato- kat október 2-ig. ___________________koóstamás ____ ________Rólunk írják____________ Nincs más választás Budapest - Hamburg Az elmúlt hetek hazai gaz­dasági fejleményeire kül­földön is felfigyeltek. Első­sorban a magyar tőzsde gyengélkedése az, ami fel­keltette a nyugati közvéle­mény érdeklődését. A Die Welt című tekintélyes német konzervatív napilap a kormány antiinflációs politikájában látja a tőzsdei visszaesés okát. Az újság felemlíti, hogy a magyar inflációs ráta jelenleg 9,1 százalé­kot tesz ki - ezt kellene decembe­rig 7 százalékra csökkenteni. A cél érdekében a kormány mind az energiaszektorban, mind a gyógyszer-kereskedelemben ár­stopot rendelt el, ami sok, a tőzs­dén is szereplő vállalkozás kilátá­sait jelentős mértékben rontotta. Júniusban ezért a budapesti tőzsde világszerte a legrosszab­bul jövedelmező piacok közé csúszott vissza. A budapesti tőzsdeindex, a BUX - ellentétben a régió többi értékpapírpiacának mutatóival - az idén 14 százalék­nyival csökkent, noha a befekte­tők, akik Magyarországot máris az Unió előszobájában látják, legalább 70 százalékos nyeresé­get vártak. A magyar kormány jelenleg meglehetősen kényelmetlen helyzetben várja a folytatást, hi­szen az iparfejlesztés kényszere változatlanul a külföldi tőke Ma­gyarországra áramlásában teszi érdekeltté (ehhez távol kellene tartania magát a piaci folyama­toktól), másfelől azonban véde­nie kell polgárait, akiknek átlag- keresete még mindig csak mint­egy tizedét éri el az EU-ban álta­lános fizetéseknek (ezért kény­szerült rá az árstopra). Szakértők szerint a magyar kormánynak - ha még mindig fontos neki a minél korábbi EU- tagság - előbb-utóbb változtatnia kell árpolitikáján; így az árlibera­lizáció csupán idő kérdése. A kormánynak Budapesten nincs más választása - zárja cikkét a hamburgi Die Welt. _________-a­S zalmaszál állástalanoknak Budapest Ötven év körüli diplomás munkanélkülieknek indít programot elhelyezkedésük megkönnyítésére a Baranya Megyei Munkaügyi Köz­pont. A résztvevők a 14 hó­napos képzés során közép­fokú nyelvvizsgát tesznek, szoftverkezelői képesítést kapnak, továbbá elvégez­nek egy személyiségfejlesz­tő tréninget - közölte lapunkkal Vonyó János, a központ kirendeltség­vezetője. Az ötlet megalkotója egy buda­pesti illetőségű non-profit szerve­zet volt, amely az ország hat me­gyéjében tartott fórumot az állás­talan diplomások problémájáról. Az érintett megyék közül Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén mutat­kozott legaktívabbnak, s önálló programtervezetüket beadták a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületéhez. Az alap a pályáza­tok megvalósítására 23 millió fo­rintot utalt ki, ebből a baranyai munkaügyi központ kilenc és fél millió forintot kapott. A megvaló­sításra előreláthatólag ősszel ke­rül majd sor. A felsőfokú végzettségű állás­sal nem rendelkezők közül két­ségtelenül a 45 év felettiek vannak a legrosszabb helyzetben, mert - bár tapasztalatuk nagy - tudásuk, szakismeretük már nem friss, és koruk miatt a munkaadók nem szívesen alkalmazzák őket. A szá­mukra indítandó képzésben 25- 30 személy vehet részt, akiket a jelentkezők közül szakemberek (pszichológusok, humánerőfor­rás-menedzserek) választanak ki részletes interjúk alapján. A szempontok: a tanulásra való ké­pesség, az érdeklődés és a mun­kakedv. A résztvevők megváloga- tása azért szükséges, hogy a 14 hónap leteltével minél többen áll­hassanak újra munkába. A Szoci­ális és Családügyi Minisztérium kilátásba helyezte ugyanis, hogy ha a baranyai és a borsodi projekt sikeres lesz, akkor a programot országos szintre emeli. - ré ­Csökkenő munkanélküliség Budapest A második negyedévben az előző esztendő azonos időszakához ké­pest csaknem 14 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, a fog­lalkoztatottaké pedig 22 ezerrel nőtt - közölte csütörtökön a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH). A második negyedévi munka­nélküliségi ráta 6,5 százalék volt, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző esztendő második negyedévében, és azonos értéket mutatott a 2000. március-májusi időszakéval. Az Európai Unió tagországinak együttes munka­nélküliségi rátája májusban 8,3 százalék volt - áll a jelentésben. A munkanélküliek 26 százaléka a 25 évesnél fiatalabbak köréből került ki, ami korosztályuk tekin­tetében 11,9 százalékos munka­nélküliségi rátát jelent. A régión­kénti összehasonlításból kitet­szik, hogy a második negyedév­ben Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (9,9 százalékos), míg Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (4,3 százalékos) a munkanélküliségi ráta. Drágulnak a konzervek Budapest Ősztől jelentős áremelkedés vár­ható a konzerveknél, hiszen a nyersanyagokat a feldolgozók idén a tavalyinál átlagosan 20-25 százalékkal drágábban tudják csak megvásárolni - jelentette be Galambos József, a Magyar Konzervgyárak Szövetségének titkára. Noha a konzervipari termékek előállítási költségeinek csupán 40 százalékát teszi ki a nyers­anyagköltség, a megnövekedett átvételi árak a megemelkedett energiaköltségekkel párosulva je­lentős drágulást okoznak. A kon­zervipar megnövekedett anyagi ráfordításai az év utolsó negyedé­ben mutatkoznak majd meg a késztermékek bolti árában - hangsúlyozta Galambos József. A külföldi értékesítésről elmond­ta: az exporttermékeknél a szer­ződésekben rögzített áraknál csupán 1-2 százalékkal több is­mertethető el, hiszen ennél ma­gasabb árakat a konkurencia nem tesz lehetővé. Ennek ellené­re a konzervgyártók bizakodnak, hogy a kedvezőtlen időjárás ha­tására a környező országok is drágábban kínálják majd porté­káikat, és esetleg tovább növel­hető az ár. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents