Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-03 / 153. szám

2000. Július 3., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL A kis lakások a legkeresettebbek? A lakásárak Közép-Ma- gyarországon a legmaga­sabbak, itt átlagosan 88 ezer forintba kerül egy négyzetméter, a legalacso­nyabbak pedig Észak-Ma- gyarországon, ahol csak 36 ezer forint egy négyzetmé­ter — derül ki a KSH La­kásviszonyok 1999 című kiadványából. Az ország lakóingatlanainak 73 százalékáról végzett KSH-felmé- rés szerint az árakra alapvetően három tényező hat: a lakás he­lye, az épület típusa és minősé­ge. A lakástulajdonosok köré­ben végzett kutatásból kiderül az is, hogy a lakóingatlanok át­lagos négyzetméterára Budapes­ten 94 ezer forint, s ez körülbe­lül háromszorosa a községek vonzáskörzetén kívül eső laká­sok értékének. A kiadvány sze­rint a településen belüli elhe­lyezkedés hatása az ingatlan árára inkább csak a nagyváros­okra jellemző. Az egy település- típusban levő lakások átlagárai esetében Budapesten a legna­gyobbak a különbségek, a leg­drágább és a legolcsóbb lakástí­pusok árai között 69 százalékos az eltérés. Ez a megyeszékhe­lyeken csupán 44, a többi város­ban pedig 23 százalék. Az épü­let jellege alapján végzett kimu­tatásokból kiderül, hogy a csalá­di házak átlagos ára Budapesten 130 ezer, megyeszékhelyeken 81 ezer, a többi városban 54 ezer, községekben pedig 46 ezer forint négyzetméterenként. A többlakásos épületekre Buda­pesten 84 ezer, megyeszékhe­lyeken 56 ezer, a többi városban pedig az 50 ezer forint körüli négyzetméterár jellemző. A 60 négyzetméteres lakások négy­zetméterenkénti ára a legalacso­nyabb, mintegy 58 ezer forint. A legmagasabb értéket a 30 négy­zetméteres 'lakások esetében ta­pasztaltak, ezek átlagosan 85 ezer forintba kerülnek négyzet- méterenként. A jövedelmi helyzet és a la­kásérték összefüggéseit vizsgál­va a KSH kimutatta, hogy a ház­tartások 35 százaléka jövedelme alapján értékesebb ingatlant vá­sárolhatna, azonban az esetek 38 százalékában a jövedelem marad el a lakásszínvonaltól. Ez utóbbi leginkább a nyugdíjasok­ra vonatkozik, ugyanis 53 száza­lékuk lakik a jövedelmi szintet meghaladó ingatlanban, illetve azokra a háztartásokra jellem­ző, amelyek maguk építették há­zukat. A KSH felmérése szerint lakásváltoztatásra vonatkozó tervet leginkább azok a háztar­tások jeleztek, amelyeknél a jö­vedelmi szint meghaladja a la­kás értékét. A magasabb jöve­delműek 20 százaléka, mintegy 270 ezer háztartás tervez öt éven belül lakásváltoztatást. ■ ÉNEKLŐ VASUTASOK. A hét végén tartották Szolnokon a IX. országos vasutas énekkari találkozót. A záróünnepséget a szolnoki vasútállomáson tartották, ahol megemlékeztek a pályaudvar átadásának 25. évfordulójáról is. Képünk az összkar előadását örökítette meg. FOTÓI BUGÁNY J. Táncos népzenei varázslat A helyi népművészeti alapítvány, az önkor­mányzat, megszámolhatatlan szponzor se­gítségével, a városi millenniumi ünnepség- sorozat részeként első alkalommal rendezte meg a Tisza-tavi népzenei és néptáncfeszti­vált. A háromnapos hagyományőrző ünnep, amely rámutatott arra is, hogy mekkora kincs van a fürediek s a magyar nép birto­kában, közönségsikert aratott. Tiszafüred A város utcáin, terein, és parkjaiban megtartott népzenei és táncbemutatók figyelmeztettek ben­nünket, nézőket arra, hogy ez az évszázados gyökerekből táplálkozó löncs megőrzendő ma­gyar érték, amelyre különösen a millenniumi esztendőben lehetünk büszkék. Ám talán még ennél is fontosabb volt az, hogy sokan éppen a három nap élményével tapasztalták meg, hogy ezen folklórkincstár kapuja számukra is nyitott. Ehhez olyan kiváló zenekarok adták kezükbe a „kilincset”, mint a salgótarjáni Düvő, a fővárosi Ökrös, a hazai Bíró együttes, s nem utolsósor­ban a jászberényi Jártató. A rendezvén^ pénteken megnyitó Varga Mi­hály pénzügyminisztériumi államtitkár - aki egyébként arról beszélt, hogy a magyar kultúra legértékesebb gyöngyszemei közé tartozó nép­zene és néptánc biztos garanciái a sikernek - sem gondolhatott arra, hogy a szombat esti gála vastapsa szinte szétveti majd az ünnepi díszbe öltözött sportcsarnokot. Pedig ez történt, amihez persze hozzájárult az is, hogy ekkor tartotta jubileumi műsorát a, fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Tiszafü­redi Néptáncegyütles. Alapító tagjai az ország, sőt a világ minden szegletéből hazatérve most is bebizonyították a színpadon, hogy ők bizony aranylapokat írtak a füredi folklór almanachjá- ba. Abba a sikerkönyvbe, amelybe az első „mon­datokat” az alapító tánctanár, koreográfus, mű­vészeti vezető Bakonyi István írta, aki azóta is Tiszafüreden neveli az utánpótlást. A gettó áldozataira emlékeztek Több mint hatszáz embert tereltek az utcákon, majd mar­havagonokba zárták őket, s indultak a szerelvények egye­nesen a halálba, Auschwitzba. 56 évvel ezelőtt, június 30- án számolták fel a jászberényi gettót. JÁSZBERÉNY A jászberényieket jászfelsőszent- györgyi, pusztamonostori, jászjá- kóhalmi, jászteleki, alattyáni, já- noshidai zsidó családokkal együtt parancsolták a herényi get­tóba május 10-én, a mai Táncsics utca, Mázsa utca, Zirzen Janka utca és a Bercsényi utca által ha­tárolt területre. A gettót 500 jász­berényi és 49, a környező falvak­ból érkező zsidó ember számára alakították ki, ám végül ennél jó­val többen, összesen 627-en zsú­folódtak össze itt. Június 30-ával felszámolták a gettót, s ezzel a jászsági zsidóság története is be­fejeződött. A háború végén szinte senki nem tért vissza. Vasárnap a helyi zsidó temető­ben emlékeztek meg az elhuny­takról. BCS Új kutyafaj: a komonrotti Köztudomású, hogy még nem is olyan régen ifjú Szabó Mi­hálynak — aki „ mellesleg” kitűnő fazekas — volt a legna­gyobb komondortenyészete. Bizony adódott rá példa, hogy tizenöt-húsz csodaszép példány is követelte az udva­ron a porciót. Sajnos, ez már a múlté, mert több elpusztult közülük. Karcag Ekkor jött az ötle­te: mi lenne, ha új fajtát tenyész­tene, mondjuk a komondor és a rotweiler keresz­tezéséből? Az anya komondor volt, az apa rot­weiler, és a kettő utóda, vagy kö­vetkezménye a komonrotti. Kiné­zetre nem kimon­dottan bizalom- gerjesztők ezek a hosszú szőrű, fé­lelmetes utódok. Rendszerint élénk vérmérsék- letűek, értelme­sek, családszere­tők. Rendkívül kemény, harcos állatok, és ha éj­szakánként elen­gedi őket a gazda, a tanyát semmi­lyen körülmé­nyek között nem ajánlatos megkö­zelíteni. És akkor még a félelmetes fogakról, állkap­csokról nem is szóltunk. Szabó úrnál már a második komonrotti- nemzedék szolgál, és bátran állít­Továbbra sincs pont a „laktanyaügy” végén (Folytatás az 1. oldalról) Mások szerint - köztük a polgár- mester szerint is — ki kell várni azt a korábban egyeztetett július 5-i tájékozódó tárgyalást, melyen ügyvédek és szakértők közremű­ködésével a jogi lehetőségeket tárják fel. Ha ezen a tárgyaláson kiderül, hogy valóban nem írták alá több mint fél éve a szerző­dést, akkor lehet gondolkodni a további stratégián. A jelen lévő képviselők többsége ezt a megol­dást tartotta járható útnak. Ha nincs érvényes szerződés, arra az esetre felhatalmazták Pesti Kál­mánt, a gazdasági bizottság elnö­két, hogy az önkormányzat nevé­ben mondja semmisnek az eddig aláírtakat. Az ülés végén dr. Magyar Le­vente — hivatkozva a lapunkban pénteken megjelent tudósításra — arra szólította fel az alpolgár­mestert, hogy vonja vissza kije­lentéseit, melyben őt, mint pol­gármestert a vagyon elherdálásá­val vádolta meg. Ellenkező eset­ben a bíróságon keresi igazát. Ez­zel kapcsolatban megkerestük Tamás Zoltánt is: — Azt tudom megerősíteni, amit a szerdán elmondtam, hogy magam és képviselőtársaim is ke­ressük és kerestük a választ: mi­ért nem kellett az önkormányzat­nak a jászteleki úton lévő egész­ségügyi bázis, csak az üres telek. Mindezek után is bízom abban, hogy az önkormányzat megvál­toztatja az októberi döntését. Egyébként a vagyon elherdálásá­ról csak akkor beszélhetünk, ha az be is bizonyosodik, és be is következik. Az egész ügy elkerül­hető lett volna, ha folyamatos tá­jékoztatást, írásos információt kaptunk volna. Szerdán egyéb­ként szó szerinti vád nem hang­zott el az ülésen, de a tárgyalás hangulatából ezt lehetett kiérez­ni. Mindezek mellett nincs szán­dékomban senkit megvádolni, amíg nem történik vagyonvesz­tés - nyilatkozta az alpolgármes­ter. BANKA CS. _________________Szolnok________________ A pénteki előadást nem kívánom részleteiben taglalni, csupán vala­melyest visszaadni a pompás, fel- emelően ünnepi est hangulatát. Históriánknak most ez a szabad térben megjelenő, ám inkább csak színházi for­mát öltő rituális mítosza, benne István gyötrelmekkel, konfliktusokkal teli drá­mája - ez a rockmuzsikába öltött törté­nelem ezúttal is megtette hatását: boldo­gan juthattunk el vele a beethoveni klasz- szikus muzsikától (István király nyitány) Szörényi Levente változatos, színes, gaz­dag, különböző zenéket ötvöző dallama­in át egészen himnikus magaslatokig: a stadionban valóságos fiesztahangulata lett úrrá, melyet sziporkázó fénysugarai­val tovább növelt a záró tűzijáték. Egybe­olvadt itt érzelmileg színész, táncos, sta­tiszta, minden közreműködő, a hatalmas nézőtér, a közönség; együtt érző és gon­dolkodó közösséggé válván. A felhangzó, már ismerős dalok a né­zők körében eleven visszhangot keltet­tek, s akadt, aki halkan dúdolni is kezd­„Felkelt a mi napunk” István, a király a szolnoki tiszaligeti stadionban te őket. És volt, aki régi emlékeit melegí­tette fel, összemérvén friss benyomásai­val, s jólesően konstatálta: ez a muzsika ma is él, szól és képes hódítani. Még ak­kor is, ha nem mindig tökéletesen szólal meg, amiben itt talán a technika is ludas lehet. De a kórusok, főleg azok, hogy zengtek, zúgtak, olykor dübörögtek, tán még a környék fái is beleremegtek! És táncos tagjai kifejező mozgásukkal lát­ványos vizuális attrakciót teremtettek, amellyel lenyűgöztek bennünket, és ezt egy-egy felcsattanó taps igyekezett is nyugtázni, jutalmazni. Az igazán drámai pillanatokban pedig már-már azt is érez­ni lehetett, miként üli meg a hatalmas nézőteret az elfogódottság, a mélységes áhítat. Élvezhettük - kiemelten - Gaz­dag Tibor robusztus erejű Koppányát, Csengeti Attila messzehangzó Táltosát, gyönyörködhettünk Auksz Éva finom lí- rájú Rékájában, ki maga a megtestesült Az előadás egy jelenete fotó: m. j. tisztaság, derülhettünk a haszonleső, korrupt magyarok ironikusan groteszk hármasán, és szíven üthetett István ko­ronázás előtti, a rá váró és nehezedő fel­adat miatti fájdalmas kitörése, Tóth Sán­dor színészi remeklésével. És sorolhat­nám... A Nemzeti Színház kilépve falai közül, az István, a királyával millenniumi ván­dorútra kelt, és elsőként - a város hívásá­ra - érkezett Szolnokra, hogy folytassa majd útját Gyulára, aztán Szegedre. Ott mutatkozott be, ahol aztán nemcsak ők játszottak jól, jelesre vizsgázott maga a közönség is, magatartásból, mélyen át- érezvén a megidézett ezeréves történel­mi pillanat nagyszerűségét és igazságát, és talán azzal a felismeréssel is gazda­godva távozhatott, hogy az új győzedel- me bizony nemcsak örömöket hozhat, fájdalmakkal is járhat, lásd István gyöt­relmei, és akár emberi tragédiákat is okozhat, példa rá Koppány pusztulása. És ez mai üzenete is lehet annak a való­ban nemes estének, amelyre — végeztén - még a természet is „záporozó” áldását adta. : v. m. Az ősi magyar fajta, a komondor és a rotweiler kereszteződésé­ből lett a komonrotti, ifjú Szabó Miklós kutyája fotó: m. j. ja, remekül bevált az új kutyafaj­ta: mindegyik példánya igazi éj­szakai pásztor. ____________________________________D. SZ. M.

Next

/
Thumbnails
Contents