Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-20 / 168. szám
A TARTALOMBÓL:- Bemutatkozik Nagykörű (1. és 4. oldal)- Állás- és üzleti ajánlatok (2-3. oldal)- Érdekességek (3. oldal) A Tisza-völgy cseresznyéskertje Magyarország legnagyobb és legrégibb cseresznyéskertje igazán megérdemli a különleges figyelmet. Külföldön és idehaza a nagykörűi cseresznye egyaránt fogalom, éppen ezért rendezik meg már évek óta ennek a nagyszerű gyümölcsnek az ünnepét, a Cseresznyefesztivált. Dr. Veres Nándor polgármesterrel a Tisza-parti község jelenéről, jövőbeni terveiről beszélgettünk.- Ha fentró'l nézzük, akkor gyümölcsöskert az egész táj. Nagykörűről már mindig ez jut az eszünkbe?- Ez kapcsolódik valamelyest a gyümölcskertészetekhez?- Alapvetően nem, de lehet hozzá köze. Konkrétan az ártéri napi szempontokról. Szeretnénk kihasználni a folyó nyújNéhány évvel ezelőtt építették újjá a második világháborúban megrongálódott templomtornyot az eredeti tervek alapján. Dr. Veres Nándor polgármester bízik Nagykörű fejlődésében.- Ez tényleg így van, nekünk a cseresznye a védjegyünk. De ez nem baj, ha erről ismernek bennünket, akkor nekünk mindent meg is kell tennünk azért, hogy ez a kedvező kép ne sérüljön. Azért persze azon vagyunk, hogy más szép dologról is beszélhessenek az emberek Nagykörűvel kapcsolatban. gazdálkodásról lenne szó, ami alapvetően megváltoztathatja az itt lakók életét, széppé teheti a Tisza partját.- Mit takar pontosan az ártéri gazdálkodás?- Komplex táj-rehabilitációt, agrár szerkezetváltást. Ez már az uniós csatlakozásunk miatt is fontos, nem beszélve a hétköztotta lehető- s é g e k e t, amikre eddig Magyarországon nem igazán figyeltek oda. Például a folyó áradása után a kubikgöd- rökben megmaradó víz tökéletesen alkalmas a halivadékok nevelésére, a folyó halállo- mányának pótlására. Arról nem is beszélve, hogy menynyivel olcsóbb természetes körülmények között megoldani az utánpótlást, mint mondjuk laboratóriumi körülmények között. El is indítjuk két éves programunkat, amit egyébként támogat a WWF, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezeket a kubiktaVelekei József Lajos szentendrei művész alkotása ez a gyönyörűfából készült madár, ami a játszótér bejárata is vakat összekötjük csatornákkal, megoldjuk azt, hogy a halakat visszavezessük a Tiszába. A munkálatok költségeire egyébként a WWF 1,8 millió forintot biztosított.- Mit profitálhatnak ebből a helyiek?- Amennyiben sikeres lesz a két éves program, akkor bevonjuk őket is a munkákba. Egy-egy szakaszért egy-egy család lesz a felelős, gondozza, amiért cserében az uszadékfa, valamint a nagyobb halak az övéké lesznek az értékesítésből származó haszonnal természetesen. Az önkormányzat, mint már említettem, közösen dolgozik a vadvédelem világszervezetével, a WWF-el, az illetékes vízügyi igazgatósággal, valamint segíti munkánkat a halászati jogokat birtokló Halász Kft, ők átadták számunkra a halászat jogosítványát.- Más változás várható-e még az ártéren?- Igen, a teljes táj-rehabilitáci- óhoz hozzátartozik a mentetlen oldali halastórendszer, valamint nádas, ártéri gyümölcsös, gyógynövény-termesztés, egyszóval rendezett, szép partszakasz.- Nem lehet elmenni szó nélkül a tiszai áradás mellett. Sikerül-e fedezni a károkat?- Sajnos községünk szenvedte az egyik legnagyobb kárt a folyó mentén, nálunk kétszáz épület sérült meg. Egyelőre 103 millió forintot kaptunk a kormánytól a helyreállítási munkálatokra, ez a lakossági károknak az ötven százaléka. A Közúti és Vízügyi Minisztérium is adott polgáraink kárainak fedezésére 12 millió forintot, valamint a Magyar Caritas vállalta, hogy egy-két családnak teljesen fedezi árvízi költségeiket. Az önkormányzatot is elég komoly kár érte, de ebben sem maradtunk egyedül. Az Euegyben. rópai Újjáépítési és Fejlesztési bank az iskolakonyhánk újjáépítésében vállalt komoly szerepet. Fontos üzenet lenne a helybélieknek, hogy ne türelmetlenkedjenek, a károkat igyekszünk tökéletesen figyelembe venni, ez nekünk is épp olyan fontos, mint nekik. Megkérnénk mindenkit, hogy ne másokkal foglalkozzanak ebben a nehéz időszakban, hanem saját a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszert. Szépül a temetőnk is, tavaly adtuk át a szabadtéri oltárt, most megújul a ravatalozóház, valamint befejezzük a kapu szoborrendszerét. Magánadományból fog felépülni a templom-téren egy szobor, szebb lesz kívül-belül a művelődési ház, hároméves közmunkaprogram keretében felújítjuk az A révészház ha elkészül, a község egyik dísze lehet. magukra figyeljenek, ezzel megkönnyítik az ügyintézést is.-A cseresznyefesztiválnak elég sok visszatérő nézője van. Ókét milyen változások fogadják?- A leglátványosabb a révészház felújítása. Túlzás nélkül állíthatom, messze földön csodájára járhatnak. Nem olyan látványos, de nagyon fontos, hogy az országban egyedüli községként kétszáz milliós állami támogatással beruházással megépítjük ivóvíz-hálózatunkat, egyszóval a lehetőségekhez képest igyekszünk minél nagyobban előre lépni.- Milyen lesz az idei cseresznyefesztivál?- Terveink szerint szebb és jobb mint a tavalyi, ezért meg is szeretnénk tenni mindent. A cél az, hogy sokan jöjjenek el, jól érezzék magukat a cseresznye fővárosában, Nagykörűben. . (PR)