Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-18 / 166. szám

7. OLDAL ü Hl 2000. Július 18., kedd Kell-e antibiotikum? Az antibiotikumok forradal­mat hoztak a gyógyításba. De minden jónak van árny­oldala is, így e „mindenha­tónak” hitt gyógyszerek al­kalmazása során is sok kér­dőjel fogalmazódik meg. Vannak doktorok, akik „pillana­tok alatt” fölírják a betegnek, má­sok óvatosabbak, kivárnak egy- egy betegséggel, és csak akkor nyúlnak a recept után, ha az már elkerülhetetlen. Mert igaz, hogy ezek a gyógyszerek sokáig halálos­nak számító fertőzésekkel szem­ben bizonyultak hatá­sosnak, ám az előny mellett komoly problé­mát okoz az úgyneve­zett antibiotikum-rezisz­tencia. Ugyanis az évek során közönséges, gyak­ran előforduló baktériu­mok váltak ellenállóvá e gyógyszerekkel szem­ben. Nyertünk tehát az egyik oldalon, de egyre többet veszítünk a másikon. Nagyon sokan (elsősorban erős és gyors hatása miatt) való­ságos csodaszernek vélik az anti­biotikumot, és nem is elégedet­tek az orvossal, ha nem ír föl ne­kik. Pedig a szakemberek kimu­tatták, hogy évente 50 millió eset­ben írják ki fölöslegesen! Emel­lett kimutatták azt is, hogy egyes baktériumtelepekben a baktériu­mok körülbelül egynegyede el­lenálló a penicillinnel szemben. A megoldás az lehet, hogy he­lyesen használjuk az antibiotiku­mokat. Fölösleges szedni például egyszerű nátha vagy vírusfertőzé­sek esetén, ezek ugyanis maguktól gyógyulnak. (Ha szövődmény lép fel, akkor már az orvosnak kell döntenie a gyógykezelésről.) Az is fontos, hogy ha például egy gyerek beteg és antibiotikumot szed, a kú­ra idején ne menjen közösségbe, mert a rezisztencia így hamarabb kialakulhat. Ha mégis e gyógysze­rekhez kell folyamodnunk, ne a magunk belátása sze­rint szedjük, pontosan tartsuk be az utasítást, ne rövidítsük le a keze­lés idejét, amennyiben már jobban érezzük magunkat. A legjobb megoldás persze az, ha nem is szorulunk orvosságra. Ennek egyik módja, hogy erősítsük az immun- rendszerünket, hogy ne kapjuk el a betegségeket. A mozgás, he­lyes táplálkozás, helyes életmód ezt segíti elő. Ha azonban mégis náthásak lettünk és a betegsé­günket nem tudjuk kikúrálni, for­duljunk orvoshoz. Tartós magas láz, légszomj, arcfájdalommal já­ró nátha, torokfájdalom fellépése esetén a szakemberre kell bíz­nunk a döntést. ■ > 1 z i O 1 CO I t—t > 7t VAGYUNK RÁ I Divat a fogyás Naponta kerülnek a boltok­ba és a reklámok közép­pontjába az új fogyasztó­szerek. Gyakran olvasha­tunk csodarecepteket is, amelyek szintén a kilók le­adását célozzák meg. Egy tény: fogyni nehéz. Azt mondják, az a legbiztosabb, ha az ember el sem hízik. De a mai ülő életmód, a gyorsan bekapott ebédek mást eredményeznek. A statisztikák szerint a magyar át­lagember túlsúlyos. Mintegy 8-9 kiló fölösleg van rajta. (Ez az adat férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik.) Ha tehát rendezni kívánja a súlyát, bizony ennyit kellene,leadni. Ezzel a cseleke­dettel az elhízás szövődményeit (magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorszint emelkedése) meg lehet előzni. _____________■ E gészségesebb és szebb Egyre nő az érdeklődés a la­kosság körében az egész­ségügyi ismeretek bővítése iránt. Ugyanakkor észlelhe­tő az életkörülmények egészségesebbé tételére irá­nyuló törekvés is. A vöröskereszt és az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat több olyan közös akciót indított, szervezett a megyében, amelyek segítik a lakosok egész­ségügyi ismereteinek bővítését, hozzájárulnak a szemléletformá­láshoz. Törökszentmiklóson pél­dául egészségügyi minimum és higiénés tanfolyamokat szervez­tek közösen. Részt vesznek a környezetvédelmi munkák, kez­deményezések szervezésében, támogatásában is. Az a tapaszta­latuk, hogy a környezetvédelem egyre több embernek fontos. Nemcsak fiatalok, iskolások ér­deklődnek a téma iránt, hanem egyre több felnőtt is. Szajolban például újra indult a Tiszta ud­var, iskola akció, Jászberényben és Mezőtúron pedig parlagfűirtá­si akcióban vettek részt diákok. Túrkevén viszont az emléktáblák környékének rendben tartását vállalták az iskolások. Mezőtú­ron az év végéig ezer facsemete elültetésével járulnak hozzá az egészségesebb és szebb környe­zet kialakításához. ■ FÜRDENI, NAPOZNI és mégis egészségesnek maradni - ez olyan kérdés, amelyre még nem szüle­tett egyértelmű megoldás. Régebben a víz és a napfény az egészséges életmód szimbóluma volt. Jelen­leg azonban ott tartunk, hogy a szakemberek egymással is ellentmondásba keverednek annak megíté­lésében, hogy mennyit napozzunk. A déli órákat azonban mindegyikük veszélyesnek tartja, és felhív- ják a figyelmet a védőfaktoros készítmények használatára. ______________________________________■ S portolj, hogy élj! A sport, a mozgás jótékony hatását egyre inkább elis­merik a világban. Számta­lan megbetegedés megelőzé­sében szerepet játszanak. Akár szív- és érrendszeri, akár emésztőrendszeri betegségről vagy a lelki élet zavarairól van szó, szinte mindig említik „gyógyszerül” a mozgást. Nincs ez másképp a daganatos betegsé­geknél sem. Kimutatták, hogy na­pi egyórai mozgással húsz száza­lékkal csökkenthető a mellrákos megbetegedések esélye. Ezt a kö­vetkeztetést Amerikában vonták le, ahol 120 ezer hölgy életmódját vizsgálták meg. Az orvosok úgy magyarázzák a 20 százalékot, hogy a mozgás csökkenti az öszt- rogénszintet. Az ösztrogén az a női hor­mon, amely fokozza az emlősej­tek és a mellrák esetén a dagana­tos sejtek növekedését. Megelő­zésre leginkább az úszást, koco­gást, biciklizést, gyors gyaloglást ajánlják. Együtt élni a stresszel Van, aki a legkisebb feszültségre „ugrik” Ki állíthatja magáról, hogy stresszmentes az élete? Es ha állíthatja is, nem biztos, hogy jobban jár. A stresszre tulajdonkép­pen szükségünk van, de ha tartóssá válik, megbetegedhetünk tőle. A szakemberek szerint a legtöbb stresszt az éle­tünkben a munkahelyünk jelenti (vagy rossz há­zasságban élőknél a család), ezután a közlekedés és a zaj következik a sorban. Tudnunk kell azon­ban, hogy azonos stresszre nem mindenki reagál azonos módon. Van, aki a legkisebb feszültségre is „ugrik”, másokat viszont nehéz kihozni a sodrából. Nézzük, mi történik akkor, ha feszültség lép az éle­tünkbe? Megnő a stresszhormonok szintje, emelke­dik a vérnyomás, gyorsul a pulzus. Ezekre a kihívá­sokra bizonyos fokig szükségünk van - ugyanis a stresszmentes élet sem egészséges. De ha a stressz állandóvá válik, akkor előbb-utóbb kedvezőtlen vál­tozást okozhat az egészségünkben. Ilyen például a magas vérnyomás, a gyomorfekély, a szív- érrend­szeri betegségek és ezek következményei. A stresszt nem küszöbölhetjük ki teljesen az életünkből, de tehetünk ellene. Első lépésként el kell kerülnünk az állandó kapkodást, rohanást, mert ez tovább gerjeszü a feszültségünket. Lassab­ban vezessünk, együnk, beszéljünk, mozogjunk. Időnként engedjük meg magunknak, hogy „ne csi­náljunk semmit”, csak lazítsunk, üldögéljünk egy kicsit tétlenül. Nagyon sokan szinte „belapátolják” magukba az ételt, ahelyett, hogy nyugodt tempó­ban ennék meg, élveznék a falatokat, esetleg kelle­mes beszélgetés közepette. A stresszt leginkább el­lentétével, a boldogsággal, az örömteli pillanatok­kal lehet ellensúlyozni. Az öröm miatt felszabaduló endörfinok, boldogsághormonok csökkentik a fáj­dalmat, és jókedvre derítenek, mérséklik a feszült­séget. Ezek hatására immunrendszerünk is erősö­dik, és hatékonyabban veszi fel a küzdelmet a be­tegségekkel. Jellemző velejárója a stressznek, hogy negatív gondolatok lepnek el bennünket. Mivel összecsapnak fejünk fölött a hullámok, ezért sok­szor önmagunkat hibáztatjuk, szorongunk, hogy nem tudunk megfelelni a sokféle feladatnak. Sok­kal jobb, ha a sikertelenségeket is természetesnek vesszük, át tudunk lépni fölöttük, és a sikereinket erősítjük - gondolatban is. Olykor nem is vesszük észre, mennyi fölösleges feszültséget kerülhetnénk el, ha jobban megszer­veznénk az életünket. A jó időbeosztás egyik kitű­nő eszköze a feszültség megelőzésének. Jobban tesszük, ha egyszerre csak egy dologgal foglalko­zunk — a párhuzamos munkával sem jutunk előbbre, legfeljebb magunkat hajszoljuk. Meg kell szabadulni fölösleges, időrabló tevékenységektől (pl. napi több óra a tévé előtt ücsörögve). Eszre sem vesszük, és sokszor maga a stressz hajt bele bennünket fölösleges vitákba, veszekedésekbe, amelyek csak tovább fokozzák amúgy is magas szinten lévő feszültségünket. __________________■ K alóriaspórolás Az étkezéseink egyik íő té­mája manapság, hogy me­lyik étel mennyire hizlal, mennyi benne a kalória. Sokan tudják, hogy kevésbé ki­adós ételeket kellene az aszta­lukra tenni, ám nem tudják, ho­gyan fogjanak hozzá - annak el­lenére, hogy a piacok és zöldsé­gesstandok éppen ezekben a hónapokban soha nem látott vá­lasztékban és ízben kínálják az egészséges és nem hizlaló ételek alapanyagait; a zöldségeket és a gyümölcsöket. Ezeket szinte a nap minden szakában belophatjuk a menü­be. A retek, a paprika, a paradi­csom, az uborka kiegészítője le­het például reggelinél a sajtnak, felvágottas, sonkás barna ke­nyérnek, főtt tojásnak. Uzson­nára és tízóraira szinte kötelező a használatuk. Akinek nincs le­hetősége étel, ital készítésére délelőtt, az bekaphat egy ba­nánt, almát vagy egy maroknyi apró gyümölcsöt. De megtehet­jük azt is, hogy például egy al­mát lereszelve összekeverünk zabpehellyel, vagy a banánt tej­jel, almával összeturmixolva kellemes italt kapunk. Az ebé­dünk szintén lehet sovány. Most van itt a gyümölcs- és a zöldborsóle­vesek szezon­ja, de a csont-, húsleves is más, ha alapo­san zöldségezzük. A leves mellé rakott zöldséget (pl. karfiol), so­vány baromfi- vagy halhúst kínál­hatunk, párolt zöldséggel. Fon­tos, hogy az ételek elkészítésénél kevés olajat és lisztet használjuk. Vacsorára elsősorban saláta ajánl­ható. A saláta az az étel, amit nemigen lehet elrontani. Lehet keverni á különböző színű zöld­ségeket, a nyers fejes salátát a nyers hagymával, uborkával, főtt krumplival vagy párolt zöldség­gel. Van, aki kicsit megsózza a sa­látát, más arra esküszik, hogy te- áskanálnyi olívaolajban forgatja meg. (Ez amiatt is kedvező, hogy így a szervezet könnyebben hozzájut a zsírban oldódó vitami­nokhoz.) Ismét mások klasszikus (sós, ecetes, cukros) salátalevet öntenek rá. Felhasználhatók az üzletekben kapható öntetek is, amelyek többnyire kefirrel, jog­hurttal összekeverve alkalmasak a zöldségekhez. Elterjedt szokás, hogy sajttal megszórva eszik a sa­látát, vagy az, hogy sovány húst grilleznek mellé. Akik igazán ügyelnek a kalóriákra, azok meg­elégszenek a saláta mellé egy sze­let barna kenyérrel. % asztalunk; ......."H«****> »**•:• Sí A z oldalt szerkesztette: Paulina Éva Egyetlen szem gyógyszer kitart egy évig A mozgásnak nincs korhatára - állítja a patikus Itt a folyékony tapasz Azt is írhattam volna, hogy „Gyógyszerész úr tollasütőv­el”, hiszen Tombor Attila zagyvarékasi patikus nem­csak pirulákat ad a pult mö­gött, hanem tollasozókat is nevel a községben. Aztán em­ber legyen a talpán, aki eb­ben a sportágban megveri őt. Pedig ha hinni lehet az anya­könyveknek, már a negyven- harmadik évét tapossa. Tulajdonképpen kis kerülővel ju­tott közel Jászladányhoz, ahol született. Szegeden diplomázott, majd néhány évig a Nyírségben állt a pult mögött és nyújtotta át a betérőknek a nyugtatókat, fájda­lomcsillapítókat. Több mint tíz éve Zagyvarékason lakik. A feleségé­vel együtt dolgoznak a patikában, aki szakasszisztens. Tombor úr ma is jól mozog a pályán. Persze, ennek van előzménye, korábban is tollasozott, és eljutott az I. osz­tályú szintig. Zagyvarékason a kultúrházban kezdte, majd az is­kolai tornaterem következett, hi­szen egyre többen álltak elé a ké­réssel:- Attila bácsi! Én is szeretnék tollasozni! így azután 1997 óta a suliban tartja az edzéseket, az iskolaveze­tés teljes egyetértésével. Legfiata­labb tanítványa éppen hogy isko­lás, a többiek alsósok, felsősök vegyesen. Ami az eredményeket illeti, megyei szinten mindent nyertek, amit lehetett tollaslabdá­ból, legutóbb is besöpörtek öt el­ső helyet. Az országos diákolim­pián is akadtak védencei, akik két fordulót mentek. Van egy szakági versenysoro­zat, amely évi 12 fordulóból áll. Itt legutóbb tanítványa, Lengyel Tünde lett korosztályában az or­szágos első. Noha még nincs vége a sorozatnak, az idén Tünde ba­rátnője, Tóth Adrienn vezet. Nagy az esélye, hogy tartósan megre­ked a dobogó felső fokán. A patikus úr is szerepel az or­szágos ranglistán. Igaz, még öt for­duló hátravan, és eddig a második helyezésig jutott. Pedig főiskolás­okkal, egyetemistákkal, szóval ti­zen- és huszonévesekkel verse­nyez. És állja a sarat, hiszen ebben az uborkaszezonban is heti két, három edzést tart, versenyidőszak­ban pedig napi tréningeket vezet, amelyeken természetesen ő is ren­geteget mozog. Szerinte az emberi nyavalyák egy tekintélyes része a mozgáshiányból ered. Itt fáj, ott fáj, ezért először felkeresik az or­vost, majd a recepttel őt valamilyen hatásos gyógyszerért. Maga ellen beszél, de azt állítja: több gyalog­lással, fizikai munkával csökkente­ni lehetne a panaszok számát. Egyébként gyermekei is tolla- soztak, noha ők már kinőttek az általános iskolai korból. Hja, ké­rem, minden bizonnyal apu pél­dája hatott rájuk. Hogy meddig le­het ezt csinálni, erre Tombor Atti­la így felelt: — A mozgásnak tulajdonkép­pen csak kezdete van, felső hatá­ra nincsen... Bizonyítja mindezt a példája, hiszen túl a negyvenen is jól for­gatja a tollasütőt. És gyógyszert évente nagy ritkán, talán egyszer vesz be, ha fáj a feje. Egy tabletta Quarelin kitart egy évig... D. SZABÓ MIKLÓS Elég egy pillanatra nem odafigyelni, máris belevá­gunk az ujjúnkba. Az orvo­sok szerint testünkön na­ponta több száz kisebb-na- gyobb seb keletkezik. Szerencsére a legtöbb sérülés esetén a szervezet meggyógyítja önmagát. Néhány dologra azon­ban a kis sérülések ellátásánál is ügyelni kell. A legtöbb horzsolás például magától meggyógyul. Csak steri­len kell tartani. Nagyon fontos, hogy semmi esetre se tegyünk rá kenőcsöt, hidrogén- peroxidot vagy jódot! A vágott se­bek ellátásához, ha nem túl mé­lyek, elegendő egy tapasz. Ha mélyebb, az orvos dolga össze­varrni. A szúrt sebeket nem tud­juk magunk ellátni. Azonnal for­duljunk vele orvoshoz! Késszú­rásoknál a kést feltétlenül a seb­ben kell hagyni! Ha az ember maga kihúzza, az elvérzés veszé­lyét kockáztatja. A kisebb zúzott sebekre is ta­paszt tegyünk, ha nagyobb, for­duljunk orvoshoz. Ha erősen vér­zik, azonnal tegyünk rá nyomó­kötést. A szakított sebek a leg­több esetbén heg nélkül maguk­tól meggyógyulnak. Sterilen kell tartani, tapaszt célszerű rára­gasztani. A harapott sebeket mindig nyitva kell hagyni. Az ál­latok fogai baktériumokkal szennyezettek. Ezért fontos a megfelelő oltásvédelem a merev­görcs ellen. Az erre szolgáló teta­nuszinjekciót minden tíz évben fel kell frissíteni. Jó hír, hogy a sebészek szerszámai hamarosan kimennek a divatból. Egy új, fo­lyékony szupertapasz jelent meg, amely a szakított és vágott sebeket 45 másodpercen belül zárja, és gyorsan, fájdalommen­tesen begyógyítja. ___________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents