Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-15 / 164. szám

2000. Július 15., szombat 7. OLDAL Pályázat: Befőtt Bizonyára te is tudod, hogy a nyár a nagy befőzések ideje — anyukád, nagymamád ilyenkor készítik a finom befőtteket, lek­várokat. Ne felejtsd el, te is tudsz ügyesen segíteni a gyümölcsök tisztításakor! Lehet, hogy már azt is tudod, hogyan készülnek ezek a finomságok. Keresd meg és húzd ki a betűhalmazban a kö­vetkező szavakat: befőtt, celofán, szilva, cukor, fakanál, meggy, ba­rack, lábas, lekvár, üveg, tűzhely, kötény, kés. Ha a megmaradt nyolc betűt soronként összeolva­sod, megtudod, hogy a kis bo­szorkány befőttesüvegében való­jában mi lapul. A helyes megfej­tést beküldők között öt kabalaál­latkát sorsolunk ki. A beküldési határidő augusztus 10. Címünk változatlan: AS-M Kft. Szolnok, 5001. Pf. 105. A borítékra írjátok rá: Kölyökkuckó. Múlt havi rejt­vényünk megfejtése: Ha Péterkor nagy a meleg, várhatod a meleg telet. A szerencse ezúttal Daka Ernő Rolandnak (Kunmadaras), Kurtán Kristófnak (Szelevény), Seress Ibolyának (Jászdózsa), Szabó Évának (Szolnok) és Szénási Alexandrának (Martfű) kedvezett. A nyerteseknek gratu­lálunk, nyereményeiket postán küldjük el! Napozási tanácsok A napot úgy kell élvezni, hogy ne károsodjon tőle a szervezetünk. A túlzásba vitt napozás idő előtti bőröregedéshez vezet. Naponta legfeljebb 3 órát töltsünk a na­pon. Érzékenyebb testrészeinket — így például arcunkat, nyakun­kat, orrunkat, ajkunkat — megfe­lelő krémmel vagy olajjal mindig védjük a tűző naptól. A napvédő krémek és olajok védenek a ká­ros sugárzástól. A naptej minden bőrtípusnak ajánlható, hamar beszívódik, és az egész testre használható. Ha a kamaszlányok napozni indul­Segíts a professzornak! Melyik képrészlettel kell kiegészíteni a raj­zot ahhoz, hogy a szórakozott tu­dós ki üssön a labirintusból? n ak, ne használjanak illatszert, és ne fessék ki arcukat! Ezek mi­att pigmentfoltokat kaphatnak. A kistestvéreitek bőre érzéke­nyebb, mint a felnőtteké. Ezért őket lehetőleg csak kis kalapban, vékony, szellős ruhácskában en­gedjétek pancsolni. Ne olvassa­tok a tűző napon! Ez rontja a lá­tásotokat. Rekkenő meleg napokon dél­tájban húzódjatok be az árnyék­ba. Mindig vigyetek magatokkal szalmakalapot, vászonsapkát vagy kendőt! Horgász a parton rsr ?-Q 1 3 4 í 6 8 9 cr x-'-íh-. J írd be a számozott képelemek nevét a megfelelő sorokba, majd a vastagon keretezett mező betűit olvasd össze! Ha helyesen töltőd ki a rejtvényt, megtudod, mi ringatta álomba a vízparton a horgászt. Összetetten Vajon melyik főnév illik a pon­tok helyére, amellyel kiegészít­ve az alábbi szavakat, további értelmes, összetett szavakat ka­punk? 1 .emlék 2 .atlasz 3 .botlás 4 .család 5 .iskola 6 .könyv 7 . ....lecke 8 .tan 9 .vizsga 1 0 ................rokonság ( apáu) Vicc Az elmebeteg a diliház folyosó­ján szaladgál, madzagon húzva maga után a fogkeféjét. Az épp arra járó ápoló rámosolyog: — Szép kutyája van, Lajoska! — Na de, kérem! Ez nem ku­tya, hanem fogkefe, nem látja? Az ápoló vállat von, tovább­megy. A bolond rákacsint a fog­kefére: — Jól átvertük, Bodri! Hiányzó darab Válaszd ki, melyik darabot vágta ki magának az élelmes hangya! Dominó • • • • ■S Ao» í \ • • • • • • • • • • • • a • • 2^2--— -----­«- -V Ha beilleszted a még hiányzó három dominót a megfelelő helyre, megtalálod azt, amelyik egyáltalán nem illik a „körbe” APAD a Földközi-tenger. Miköz­ben a világ tengereinek szintje folyamatosan emelkedik a globá­lis felmelegedés következtében, akad egy kivétel is: a Földközi­tenger vize az elmúlt negyven évben kitartóan apadt - állapítot­ták meg a szakemberek. 1960-ig a Földközi-tenger szintje is éven­te egy millimétert emelkedett. Ezután azonban minden eszten­dőben 1,3 millimétert apadt, és jelenleg elérte a XIX. század ele­jére jellemző állapotot. Brit kuta­tók szerint a jelenség a nagyará­nyú gátépítés és a melegedő klí­ma együttes hatása. Ennek kö­vetkeztében a Földközi-tenger vize sósabb és sűrűbb lett. HOGYAN MUZSIKÁLNAK a tücskök? Szárnyaikkal ciripel­nek, amiből négy van nekik. Kettő elöl és kettő hátul. Első szárnyaik a zeneszerszámok, rajtuk cikkcakkban vastag feke­te ér húzódik, ami hárfaszerű hangot ad. ÚJABB KÉT BOLYGÓT talál­tak a Naprendszeren túl. A két égitest a Jupiternél jelentősen kisebb, és tőlünk szinte elkép­zelhetetlenül távol róják pályá­jukat. A HD46375 jelzésű csillag és a 117 fényévnyire lévő 79 Ce­ti nevű csillag körül keringő pla­néták a Monocerosz csillagkép­ben találhatók, tömegük igen ki­csi, a Szaturnuszának a 70 illet­ve 80 százaléka. Felszínükön a pokol körülményei uralkodnak. Az egyiken 830, a másikon 1130 fok a felszíni hőmérséklet. Nem­igen tarthatjuk őket számon a földön kívüli élet esetleges hor­dozóinak sorában. 22 MÉTERES, 20 mázsás poli­pokról eddig csak Verne Gyula regényében olvashattunk, s most kiderült, valóban léteznek. A 600 méter mélyen élő polipok szemei egy-egy futball-labdához hasonlóak, nyolc karjukon érzé­kelők és tányér méretű tapadó- korongok vannak. Látni azon­ban még senki nem látta az élő­lényeket, a kutatók csak közve­tetten ismerkedhettek velük. A cethalak egy fajtája az egyetlen, amely fel tudja venni az óriáspo­lipokkal a versenyt. A cetek se­besülései, illetve gyomruk tar­talma alapján lehetett eddig egyet s mást megtudni a rendkí­vüli állatokról. Hamarosan ex­pedíciót szerveznek Új-Zéland déli szigetének partjainál, mely során a kutatók két mini-tenger- alattjáróval merülnek majd le az óceánba, ahol az állatokat sejtik. A hajtóműveket természetesen kikapcsolják, s a mélység csend­jében várják majd az állatok fel­tűnését. Csalogatónak robotkar­jaikra az óriáspolipok kedvenc eledelét: tonhalat tűznek. MIÉRT HAGY a csiga nyúlós csíkot maga után? A csiga nem fut, nem mászik, hanem saját üvegszínű székletében úszik. Akár éles pengéken is átkelhet ezzel az ősi technikával. 26 MILLIÓ ÉVENKÉNT is métlődnek a katasztrófák! Azt eddig is tudták a kutatók, hogy 65 millió évvel ezelőtt egy égi­test becsapódása kiirtotta Föl­dünk élővilágának nagy részét, köztük az őshüllőket. Hasonló kozmikus katasztrófákat a Föld őstörténetéből ugyancsak isme­rünk. Ám ami a tudósoknak most feltűnt: a jelenségek éppen 26 millió évenként követik egy­mást... Az egyik elmélet szerint ennek az lehet az oka, hogy Naprendszerünk kettős bolygó- rendszer része. A két rész éppen 26 millió évenként közelíti meg egymást. Az „iker” közeledése­kor megnövekszik a nehézségi erő a Naprendszer peremén, aminek következtében az ott ke­ringő meteorok más pályára len­dülnek, és összeütközhetnek a rendszer bolygóival. Az oldalt szerkesztette: Varga Hajnalka

Next

/
Thumbnails
Contents