Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-13 / 162. szám

2000. Július 13., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Dühöngő Szolnok Hivatalos személy elleni erőszak elkövetésének ala­pos gyanúja miatt őrizetbe vettek kedden délután egy férfit — közölte lapunkkal a rendőrség. A rendőrségi vizsgálat szerint Cs. Imre 40 éves szolnoki lakos megtámadott és megütött egy rendőr törzsőrmestert és egy honvéd őrmestert, amikor iga­zoltatni akarták. A járőr Szolnok külterületén, a 32-es főúton, a Kanyar büfé közelében megállí­tott egy gépkocsit, és miután el­lenőrizte a sofőr iratait, a kocsi­ban tartózkodó utast is igazol­tatni akarta. Cs. Imre - aki való­színűleg erősen ittas volt - ek­kor szidalmazni kezdte az intéz- kedőket, majd mellbe rúgta a katonai rendészt, a rendőrt pe­dig megütötte. A magáról meg­feledkezett dühöngőt végül megbilincselték és előállították a rendőrségre. A büntetőeljárást a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal folytatja le az ügyben. _______■ P olgári kereset az Aurullal szemben Budapest Precedens értékű polgári peres keresetet nyújt be pénteken a Páneurópa Jogász Unió a Tisza és Szamos menti ciánszennye­zés károsultjainak nevében a károkozó romániai Aurul céggel szemben — közölte Mayer Eri­ka, a szervezet elnöke szerdán az MTI-vel. A polgári peres eljárást a Pes­ti Központi Kerületi Bíróságon indítja meg a kiskárosultak igé­nyeit képviselő egyesület. Ma­yer Erika elmondta: az idegen- forgalmi szezon eddigi rendkí­vül kedvezőtlen tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a ma­gánjogi kárigény az eddig be­csült egymilliárd forintot is meg­haladja majd. Az első kereset­hez kiválasztott két felperes a Tisza-tónál él, a falusi vendéglá­tásban tevékenykedik, s a nyári idényre náluk lefoglalt szálláso­kat mondták vissza turisták a ci­ánszennyeződés miatt. Konkrét kárigényük az eddig eltelt idő­szakra vonatkozóan több száz­ezer forint.- Azt szeretnénk, hogy az el­ső ügyekben a bíróság állapítsa meg a környezeti szennyezés megtörténtét, s ebből fakadóan a táj értékének csökkenését, amiért a károkozónak helyt kell állnia - hangsúlyozta Mayer Erika. Az ügyvédnő szerint egy­előre a legpesszimistább várako­zásokat is alulmúlja a cián- szennyezésben érintett terüle­tek turistaforgalma, ami rendkí­vül kedvezőtlenül érinti az ide­genforgalomból és vendéglátó- iparból élőket. _____________■ L emaradásunk évtizedes SZELEVÉNY Hulladékgazdálkodási bemutatót tartottak tegnap a településen. A Rethmann Recycling Hungária Kft. és a megyei területfejlesztési iroda által közösen szervezett programon a hulladékgazdálkodásról tartottak előadást szakemberek.- Ez a jövő, anyagilag is ez a legmegtérülőbb beruházás. A lakosság számát tekintve me­gyénkben három-négy lerakó lenne az ideális, ám már a szelevényin kívül van egy Karcagon, Hunyadfalván, lesz egy Jásztelken, valamint szeretnének építeni még Tiszaszőlősön és Kétpón is. Ez utóbbi lenne a legnagyobb. Polgármesterek, önkor­mányzatok képviselői, va­lamint hulladékgazdálko­dási szakemberek vettek részt azon a konferencián, melyen többek között szó esett megyénk hulladék- gazdálkodásának helyze­téről és távlatából. Hídvégi Péter, a területfejlesztési iroda szakfőtanácsosa el­mondta, évente megyénk­ben mintegy harminc- negyvenezer tonna veszé­lyes hulladék keletkezik, a kommunális szemét pedig ennek többszöröse. Ko­moly gondot jelent, hogy a megye legtöbb szeméttele- Fejér Andor, a megyei közgyűlés alelnöke (balról) és Deres Szabolcs pe alkalmatlan a hulladék kezelésére.- Ez egyre inkább tarthatatlan állapot - mond­ta Hídvégi Péter. - A lemaradásunk ezen a téren a fejlett nyugati országokhoz képest két-három évti­zedes. Azért pozitívumokról is be tudott számolni, hiszen az igazán jól ellátott megyék közé tarto­zunk a regionális hulladéklerakókat illetően. FOTÓI CSI A konferencián dr. Bese Erzsébet, a Környe­zetvédelmi Minisztérium főtanácsosa a 2001. ja­nuár 1-jétől életbe lépő új hulladékgazdálkodási törvényről beszélt részletesebben, majd pedig Deres Szabolcs, a szelevényi lerakót üzemeltető Rethmann Hungária igazgatója beszélt bőveb­ben a tiszazugi lerakó üzemeltetéséről. Marad a régi ügyeleti rend Karcag A városatyák tegnapi soron kívüli ülésükön ismét fog­lalkoztak a gyógyszertári ügyelettel, valamint hatá­roztak, hogy pályázatot nyújtanak be bérlakások építésére. A képviselők többször foglalkoz­tak már a gyógyszertárak ügyele­ti rendjével. Tegnap is egyórás vi­ta bontakozott ki arról, mit is je­lent a készenléti ügyelet fogalma. Az előzmények: a gyógyszeré­szek júliustól éjszakai készenléti ügyeletet akartak bevezetni, és ez alatt csak az ügyeletes orvos által, aznapi dátumú receptre felírt gyógyszert adták volna ki. A vá­rosatyák ragaszkodtak a régi ügyeleti rendhez, és panasszá fordultak a megyei tiszti főgyógy­szerészhez. Végül is a „régi” ügyeletet a gyógyszerészek vállalták, a bete­gek a nyitva tartási időn túl is megkapják a felírt gyógyszert. Ám mint a gyógyszerészek el­mondták, azt szeretnék, ha a la­kosok a jövőben az este hétig meghosszabbított nyitva tartási időt jobban kihasználnák, és ad­dig váltanák ki azokat a gyógy­szereket, amelyeket nem aznap írt fel az orvos, vagy vennék meg a szükséges készítményeket. Az ülésen a Nagyvénkerti lakótelep bériakásépítésének folytatásáról is határoztak. A város 12 komfor­tos lakás építésére nyújt be pályá­zatot. A beruházás teljes költsége 113 millió forint. DE A hitel mikro, a gond nagy (Folytatás az 1. oldalról) Ez utóbbit - az országos sajtó­ban napvilágot látott hírekkel el­lentétben - hajlandóak lettek vol­na beadni a közösbe, ha annak jogi és számviteli feltételei is tisz­tázódnak. A törvények szerint ugyanis közalapítvány nem mondhat le vagyonáról, és nem részesítheti „cél szerinti juttatás­ban” alapítóját, támogatóját. Ép­pen ezért Hegmann György a megállapodás aláírása, a mikrohi- telalap visszafizetése előtt a Leg­felsőbb Bíróság állásfoglalását kérte volna. Az igazgató szerint az alap fel­töltése akkor is lehetetlen lett vol­na, ha jogilag minden rendben van. A mikrohitelalap ugyanis a megyéknél követelések formájá­ban létezik. így csak a hitelek tör­lesztésének ütemében, legjobb esetben is három esztendő alatt tudták volna a helyi vállalkozás- fejlesztési központok befizetni a kívánt összeget. Hegmann úgy látja, a szerződések aláírása nem csak jogi szempontból jelentette volna a megyei vállalkozásfejlesz­tési alapítvány halálát. A mikrohi- telprogram folytatásához ugyanis le kellett volna mondania a me­gyei szervezetnek arról a 30 mil­lió forintról, mellyel - az 1998- 1999- programok finanszírozása­ként — immár két éve tartozik az MVA. A megállapodás nélkül azon­ban tovább nem vehet rész a me­gyei alapítvány a mikrohitelprog- ramban. így szűkebb hazánk vál­lalkozói csak Debrecenben jut­hatnak hozzá a kedvezményes kölcsönhöz. Már ha hozzájutnak. Mert a program ugyan hivatalosan július 1-jével elindult, de értesüléseink szerint máig nincs elfogadott hi­telszabályzat, és hiányzik a köl­csönt folyósító bank is. A megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány saját forrásából azonban tovább folyósítja a mikrohiteleket. Igaz csupán a régi, 1,3 milliós felső ér­tékhatárral. _______________________________T.J. Amiről beszélünk HORVÁTH GYŐZŐ A lakosságnak mindegy, hogyan hívják majd az új rendőrfőnököt Megint csak találgatunk A belügyminiszter immár személyesen is beje­lentette: augusztus elsején nyolc megyei rend­őr-főkapitányság élén is változások történnek majd, de azt, hogy kik kerülnek a távozó tábor­nokok, ezredesek helyére, egyelőre nem árulta el. A személycseréig egyébként csupán két hét van hátra, így amellett, hogy a BM-en belül valóban stratégiai je­lentőségű posztokról van szó, talán ezért is foglalkoztat sokakat ez a kérdés. De hát pontosat ez ügyben sem lehet tudni. Ha mindenki főkapitány lehetne, akinek a neve, mint esélyes, jelöltként már a folyosói pletyka szintjén elhangzott a közeljövő­ben esedékes vezetőváltá­sokkal kapcsolatosan, ak­kor belőlük akár egy ki­sebb, rendeltetését tekint­ve ugyan nehezen meg­határozható különít­ményt is létre lehetne hozni valahol a hierarchián belül. A kiszivárogtatott vagy kiszi­matolt nevek esetenként például arra is alkalmasak lehetnek, hogy riogassák velük az új főnököt váró vagy nem váró, de min­denképpen bizonytalan helyzetben lévő beosztottakat. Mert­hogy megint csak találgathatunk: a polgárok, a sajtó és az ügy­ben mindenképpen a legjobban érintett rendőrök is, akik számá­ra legalább olyan hirtelennek tűnhetnek a változások, mint a biz­tonságra vágyó, ám a személyi változásokkal szemben egyre in­kább gyanakvó „közönséges” lakosság számára. Ez utóbbi, leg­népesebb tábor számára persze nem is igazán fontos, hogy hív­ják majd az új rendőrfőnököt. Sokkal nagyobb jelentősége lesz ezután is annak, hogy például mennyire számít bátor embernek az, aki éjjel végigmegy az utcán vagy a parkolóban hagyja „alud­ni” a kocsiját, és mennyire érzi azt, hogy nem ellene, hanem ép­penséggel érte vannak a bokor takarásából traffipaxoló közleke­désiek. A vezércserék kapcsán azért az sem igazán egyértelmű, hogy egyáltalán miért volt erre szükség, pláne üyen hamarjában, rá­adásul éppen akkor, amikor a rendőrség az utóbbi évtized leg­jobb eredményét produkálta. Ebből a szempontból a legtisz­tábbnak egyébként megyénkben tűnik a helyzet: a távozó, igen eredményes időszakot maga mögött hagyó főkapitány ugyanis nem titkolta a nyilvánosság előtt sem, hogy az új, számára na­gyobb kihívást jelentő állás ígérete csábította el. Volt viszont olyan megye, amellyel kapcsolatban a „leváltás” okaként bizo­nyos korrupciós hátteret is sejtettek a különböző híradások. A személyi kérdéseknél természetesen ez is fontosabb: a manap­ság oly sokat emlegetett rendőri korrupciós, valós vagy kitalált sztorikat hallva, mennyire bízhatunk meg a testületben? Ebben a kérdésben azonban végképp nem szerencsés találgatásokba bocsátkozni... Visszamondott lemondás JÁSZBERÉNY Soron kívüli zárt ülésen tár­gyalta meg tegnap délután a város önkormányzatának képviselő-testülete az egy­kori egészségügyi katonai bázis körül kialakult ügyet. Mint lapunk is beszámolt róla, a herényi önkormányzatban heves vita alakult ki az egykori egész­ségügyi katonai bázis tulajdonjo­gáról, arról, hogy az önkormány­zat egy októberi döntésével miért csak az egykori katonai ingatlan beépítetlen részére tart igényt. Csak később értesült róla több képviselő, hogy egy 1871-es aján­dékozási okirat szerint Jászbe­rény akár az egész ingatlanra is jogot formálhatna. Július 5-én szakértői megbe­szélés zajlott Budapesten a témá­ról, mely tárgyalás adta apropó­ját a tegnapi ülésnek. A három­órás önkormányzati ülést köve­tően a városatyák döntöttek ar­ról, hogy visszavonják az ingat­lanrész átadásáról szóló határo­zatot — tájékoztatott a zárt ülést követően dr. Magyar Levente pol­gármester —, fölhatalmazták a polgármestert, hogy kezdemé­nyezzen tárgyalásokat az ÁPV RT.-vel, ahol jelenleg a vagyon­kezelői jogok vannak. A polgármesteri hivatalt felha­talmazták, hogy vagyonbecslés- sel és az ingatlan-nyilvántartás összevetésével állapítsák meg az önkormányzat eredeti (1871-es) tulajdonát, s a vagyon jelenlegi értékét. Csak ezen információk birtokában tud majd érdemben dönteni a képviselő-testület to­vábbi lépéseiről, de alapvetően az 1871-es szerződést tartják irányadónak. BCS Civil szervezetek térségi együttműködése Mezőtúr A Homo Faber Foglalkoztatási és Szociális Alapítvány a legutóbbi önkormányzati testületi ülésre előterjesztést nyújtott be a tér­ségben működő civil szervezetek jobb együttműködése érdeké­ben. A felvetett ötletet a Nagykun Együttműködési Társulás tagjai­nak lehetne hasznosítani, ezzel elősegítve a zökkenőmentes in­formációáramlást a szervezetek között és azokon belül egyaránt. Ez az úgynevezett Civil Iroda át- vehetné a helyi kereskedelmi és iparkamara eddigi szolgáltatása­it, annak esetleges megszűnése esetén. A kezdeményező tagok úgy vélik, hogy az üyen irányú civil szerveződés mindenképpen hasznos, hiszen megközelítőleg mintegy 300 szervezet működik a térségben, melyek között meg­felelő kapcsolattartással és- infor­mációáramlással jól működő jel­zőrendszer alakulhatna ki. Az eredményes működés esetén a civil szféra és a települési önkor­mányzatok között, illetve a civil szféra és a gazdasági szektor kö­zött is javulna a kapcsolat. Első lépésként tehát a térség szerveze­teit fogná csokorba az iroda, és ezek tapasztalatait és tudását használná ki a régió gazdasági, társadalmi erősítése érdekében. R. SZ. Milliárdok helyreállításra Megyei információ 1998 novembere óta a ter­mészeti csapások során or­szágosan összesen 149 milli­árd forint kár keletkezett. Ebből a kormány 86 milli­árd forintot biztosított már kárenyhítésre, újjáépítésre. A fenti adatot a megyeházán tar­tott sajtótájékoztatón említette dr. Bakondi György, az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság, illetve a kormány újjáépítési, helyreállítási tárcaközi bizottsá­gának vezetője. Mint elmondta, országosan befejeződött az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsola­tos védekezési költségek kiutalá­sa, amely több mint 27 milliárd forintra rúgott. Ebből 8,5 milliárd forintot az önkormányzatok kap­tak meg. A mezőgazdasági kár­enyhítés esetében a szaktárca ha­marosan rendeletet alkot. Erre egyébként 2 milliárd 853 millió forintot szánnak. A kötelező ön- kormányzati feladatokat ellátó lé­tesítményekben esett károk kom­penzálására 3 milliárd forintot fordított a kormány (megyénkben 106 ilyen épületben összesen 825 millió forint kár keletkezett), míg személyi tulajdonú épületekben esett károk enyhítésére 6 milliárd forintot fordít a kormány (me­gyénkben 3343 üyen épületben összesen 2 milliárd 923 millió fo­rint kár keletkezett). Búsi Lajos, a megyei önkor­mányzat elnöke, illetve mint a megyei területfejlesztési tanács elnöke ez utóbbi testület hétfői üléséről számolt be. A tanács első döntési körben a 2000. évi pénz­ügyi keret felosztásáról döntött. A három keretre összesen 851,2 millió forintot osztott fel. A terü­letfejlesztési célelőirányzat eseté­ben 57 pályaműből 38-at fogadtak be. Itt a rendelkezésre álló pénz­ügyi keretnek (amely összességé­ben 347,8 millió forint) a 70 szá­zalékát osztották fel. Külön is em­lítést érdemel, hogy munkahely- teremtésre kilenc pályázat átlago­san 99 millió forint támogatást kapott, így 189 új munkahelyet te­remthetnek. Munkahelymegtar­tásra 3 pályázat kapott összesen 126 millió forintot, és 350 fő mun­kahelymegőrzése válik lehetővé. A céljellegű decentralizált keretre (melyre csak önkormányzatok pályázhattak) 83 pályázat érke­zett, 586,5 millió forintos igény­nyel. Ennek azonban a tanács rendelkezésére álló összeg az egynegyedét sem fedezi. A terüle­ti kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú keret esetében pedig 72 pá­lyázatból 42-őt támogatott a ta­nács. Az elnök szólt az Észak-al­földi Regionális Fejlesztési Tanács munkájáról is. Mint elhangzott, döntés született egy kétmillió eurós infrastruktúrafejlesztési programról a záhonyi övezetben, míg a törökszentmiklósi szenny­víztisztító programját pedig szin­tén elküldték Brüsszelbe támoga­tást remélve. BOY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents