Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-09 / 134. szám
4. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. JŰNIUS 9., PÉNTEK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. június 8.) Borsodctiem 9 200 Ft U Fotex 321 Ft ő Matáv 2 005 Ft ü Mól 4 955 Ft O OTP 15 205 Ft ■0 Rába 2 310 Ft ti Richter 16 525 Ft ü Zalakerámia 2 680 Ft 8 BUX: 9237,07-0,31% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.19. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 107 Erősödő Emelkedő FOB francia kikötő Kukorica 99-105 Emelkedő Emelkedő FOB MadkóHSböl Tak.-árpa 105-106 Emelkedő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 415 Gyengülő Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 205 Emelkedő Tartott 46 % CF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 410,50 Cseh korona 7,16 Euró 259,56 Német márka 132,71 Osztrák Schilling 18,86 Lengyel zloty 61,40 Svájci frank 165,87 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 270,46 Kész a rendtartás tervezete Várhatóan 6800 forint lesz a cukorrépa tonnánkénti felvásárlási ára A Cukor Terméktanács szerint még korai az idei termésátlagot megbecsülni, de várhatóan megszűnik a túltermelés, és egyensúly alakul ki a cukorpiacon. Elkészült, s várhatóan még ebben a hónapban az agrártárca elé kerül a cukorrendtartási tervezet. Budapest Koczka Zoltán, a terméktanács titkára elmondta: a gazdák az idén mintegy 62 ezer hektáron vetettek cukorrépát, a termőterületről azonban a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt 2,7 millió helyett várhatóan csak 2,5 millió tonnát tudnak majd betakarítani. Feltehetően a termésátlagok is alacsonyabbak lesznek a tavalyi kiugróan magas hozamoknál. Ebből a mennyiségből az üzemek mintegy 350 ezer tonna cukrot tudnak előállítani. Ez az ország tényleges szükségleténél kevesebb, de a különbséget az üzemek fedezni tudják a raktáron lévő készleteikből. A terméktanács képviselője szerint azzal, hogy a cukorgyárak az idén kevesebb cukrot állítanak elő, megszűnik a túltermelés, létrejön a piaci egyensúly. Szakértők ennek tulajdonítják, hogy a cukorrépa-termesztőknek és a feldolgozóknak sikerült megállapodniuk a cukor kilogrammonként 110 forintos irányárában. Ennek alapján határozták meg a cukorrépa felvásárlási árát, amely az idén várhatóan tonnánként 6800 forint lesz. A termelőket az idén segíti a minőségi termelés után járó 360 millió forintos állami támogatás, amely hektárra vetítve 15-20 ezer forintot tesz ki. Mint megtudtuk, még nem készült el a cukorrépa-termelők és a gyártók közötti osztozkodás alapját jelentő szakmaközi egyezmény, mivel a termelők túlzott igényeket támasztottak a feldolgozókkal szemben. Jelenleg a cukor irányára alapján az osztozkodási. arány 50-50 százalékos, s ez már közelíti az uniós arányt. A terméktanács elkészítette és ebben a hónapban az FVM elé terjeszti a hazai cukorpiacot szabá- lyozó rendtartás tervezetét. - u Túlfatött-e a hazai ? Valahányszor huzamosabb ideig magas egy országban a teljes hazai termék (GDP) növekedési üteme - legyen az az Amerikai Egyesült Államok, vagy akár Magyarország -, a szakértők egy része aggódni kezd, s a gazdaság túlfűtöttségének veszélyét emlegeti. A növekedési ráta, amely az olyan hatalmas gazdaságban, mint az amerikai, ahol a kiinduló termelési mennyiség, a növekedési százalék alapja magas, már 3,5-4 százaléknál aggodalmat kelthet. Ott ugyanis minden egyes százalékpont óriási mennyiségű jószágot, árut és szolgáltatást jelent, mintegy ezerkétszázszor akkorát, mint nálunk. Magyarországon az aggodalmak általában 5 százalékos növekedési százalék körül kezdődnek. Korábban, ameddig exportunkban az anyagok, félkész termékek, mezőgazdasági cikkek voltak döntő többségben, s behozatalunkban a magasan feldolgozott késztermékek, valamint az üzemanyag vitte a prímet, már alacsonyabb százalékot kitevő növekedés is felboríthatta (és fel is borította) a nemzetközi fizetési mérleget, jelentős behozatali többletet és adósságnövekedést vonva maga után. Termelési és exportszerkezetünk modernizálásával azonban a gazdaság magas,6-7 százalékos növekedése sem feltétlenül aggasztó. A túlfűtöttség abból keletkezik, hogy a megnövekedett fogyasztási és termelési (beruházási és a folyó termeléshez szükséges tényezők iránti) kereslettől elmarad a kínálat, s ez megdrágítja a termelési költségeket, elsősorban a munkaerőt. Ilyenkor a háttérben nincs elég termelési kapacitás és munkaerő a megnövekedett kereslet kielégítéséhez. Nem lehet ellenérv az sem, hogy nálunk sok a ki nem használt kapacitás és a munkanélküli, mert ezek a kapacitások nem működnek, s a munkanélküliek azért nem tudnak elhelyezkedni, mert nem elég felkészültek, vagy szakképzettségük nem alkalmas a keresett és nyereségesen előállítható áruk és szolgáltatások megteremtésére. Átváltható valuta mellett -sa forint ilyen pénz - a hiányzó hazai kínálatot importból pótolják, s mivel a kivitel fokozása nehezebb és lassúbb folyamat, a fizetési mérleg hiánya nő, a valuta leértékelődik, az eladósodott ország drágábban fizet a hitelekért. Ezen az úton alakul ki az inflációs nyomás. Ha azonban a növekedést az export vezéreli, ahogy ez mostanában nálunk kialakult, akkora túlfűtöttség valós veszélye kicsiny. bácskai tamás Bérfeszültségek várhatók Minden vállalat költségeit növelné a minimálbér Budapest Az állami tulajdonú vállalatoknál már osztanak-szo- roznak, hogy megtudják, milyen többletköltségeket ró rájuk a minimálbér várható emelése. A legtöbb cég vezetője szerint nemcsak a minimálbérért dolgozók jövedelmét, hanem azok keresetét is emelni kell, akik jelenleg ennél többet visznek haza, különben bérfeszültségek alakulhatnak ki. A minimálbér csaknem duplájára emelése minden állami vállalatnak pluszköltségeket jelent. A legnagyobb állami vállalat, a Magyar Államvasutak Rt. közlése szerint a minimálbér emelése közel félmilliárd forint többletkiadást róna rájuk. Ebből mintegy 330 millió forint a bér, a többi pedig az ezzel járó közteher. A MÁV-nál jelenleg ötezren dolgoznak a 25,5 ezer forintos minimálbérért, s ugyanennyien ennek az összegnek a közelében. A vasútnak - mivel gazdasági társaság - nem lenne kötelező megemelni a béreket, azonban minden bizonnyal megteszik ezt. Czihó András, a MÁV osztályvezetője szerint erre már csak azért is szükség van, mert a jelenlegi minimálbérből ma már nem lehet megélni. A több ezer főt foglalkoztató vállalatok többsége még nem tudja pontosan, milyen többletteherként jelentkezik majd a béremelés. Általánosságban arra számítanak, hogy száz minimálbéres dolgozó jövedelmének emelése mintegy 50 millió forintos kiadási többletet jelent. Ezt a költséget a cégek nagy része nem tudja önerőből kigazdálkodni, így állami segítségre számítanak. A vezetők szerint a megnövekedett terheket nem lehet a végtelenségig továbbhárítani, ugyanis a bérek miatti ár- és tarifaemeléseket a piac nem ismeri el. istsi AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK HAVI BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE too 000 90 000 80 000 70 000 00 000 50 000 40 000 30 000 20 000 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Fizikai foglalkozású —(^— Szellemi foglalkozású - - Együtt Fonás: KSH KFT KÖNYVELÉS. ADÓTANÁCSADÁS Szolnok, Nagysándor József út 24. Tel./fax: 56/378-906 IRODA: Szolnok, József Attila út 82. Tel.: 56/411-073, 411-272 Nemzetközi háttérrel rendelkező biztosító részvénytársaság épülő megyei hálózatának vezetésére TERÜLETI IGAZGATÓ pozíció betöltésére pályázatot ír ki. A pályázaton való részvétel feltétele: • felsőfokú végzettség • 3o év feletti életkor • fedhetetlen szakmai múlt • pénzügyi és marketing területen való jártasság • vezetői, munkaszervezési képesség • csapatépítő szellemiség • felhasználó szintű PC~ismeret • B kategóriás jogosítvány A pályázathoz kérjük csatolni: • fénykép • kézzel írt önéletrajz • diplomamásolat • szakmai elképzelések Az ideális pályázók közül kiválasztott vezető munkatársunkat versenyképes jövedelem, folyamatos szakmai képzések, tréningek, összehangolt csapatmunkavárja. A pályázatot egy héten belül „Ideális vezető jeligére kérjük, 7601 Pécs pf. 5 címre. HITELES FORDÍTÁS * SZAKFORDÍTÁS OFFI RT. Szolnoki Ügyfélszolgálati Irodája és Tóth Fordító és Tolmácsoló Bt. 5000 Szolnok, Baross G. u. 1. III/318. Telefon/modem/: 56/510-780, fax:56/510-781. Országos Kalászos Június 14-én, SZERDÁN és június 15-én, CSÜTÖRTÖKÖN mindkét nap 10 órakor Martonvásáron, a Kutatóintézetben. INFORMÁCIÓ: Tel.: 22/460-020 és 22/569-500 Folytatta vallomását az államtitkár Várhegyi Attila elsőrendű vádlott, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára tagadta bűnösségét a Buda Környéki Bíróságon csütörtökön abban a vádpontban is, mely szerint 1995-ben, szolnoki polgár- mesterként, szinte ellenérték nélkül adott át belvárosi ingatlanokat vállalkozóknak, s ezzel mintegy 190 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a szolnola ön- kormányzatnak. Várhegyi Attila a Pest Megyei Főügyészség vádiratának hűtlen kezelést tartalmazó pontja szerint a belvárosi telkeket a közművesítés, illetve a részletes rendezési terv változásának költségeire hivatkozva gyakorlatilag ingyen adta vállalkozóknak, és egy esetben, utóbb, még az ön- kormányzat visszavásárlási jogáról is lemondott. Várhegyi Attila a vádiratban foglaltakat tényszerűen nem cáfolta, ám azt állította, hogy a telkek eladása nem volt hátrányos a város számára, neki pedig, a váddal ellentétben, polgármesterként joga volt a jegyző és ügyvéd által is átnézett szerződések aláírására. A tárgyaláson kiderült az is, hogy az események következtében a belvárosi telkek azóta is változatlan állapotban vannak. Várhegyi Attila elmondta azt is, hogy az inkriminált szerződéseket megelőző tárgyalásokon nem vett részt, csak az aláírás fűződik az ő nevéhez. Kifejtette: ha egyáltalán van kár, azt nem a szerződések létrejötte, hanem éppen meghiúsulásuk okozta, az önkormányzat ugyanis elállt a szerződések megkötésétől. Ezt a döntést pedig a szocialista többségű képviselő-testület hozta meg, vélhetően a büntető- eljárás megindítása, illetve az ő lejáratása céljából. Várhegyi Attila elmondta: a szerződésekben szereplő 26 ezer forintos négyzetméterenkénti ár az 1995-ös szolnoki viszonyokhoz képest „hihetetlenül magas”, akkoriban az illetékhivatal a szerződések kapcsán 10-15 ezer forintos négyzetméterárral számolt. A 26 ezer forintos eladási árat egyébként a közművesítésre, illetve a vállalkozók egyéb költségeire tekintettel kalkulálták, és a megállapodások szerint ezt nem készpénzben kellett kiegyenlíteni. Arra a bírói kérdésre, hogy miképp értékeli Várhegyi Attila azt az esetet, amikor egy, az önkormányzattól telekhez jutó cég, még a szerződés aláírása napján tízmillió forintos haszonnal adta tovább az ingatlant, a vádlott azt válaszolta, hogy a cég szerződésben rögzített kötelezettségei, így például a közművesítésre vonatkozóak a továbbadás után is fennálltak. A tárgyalás jövő héten, kedden, a telekügyben ugyancsak hűtlen kezelés vádjával bíróság elé állított egykori szolnoki jegyző, illetve a városgazdálkodási főosztály vezetőjének vallo- másával folytatódik. ________mti V egyesen fogadták a demonstrációt Tegnap megyénkben is több helyszínen félpályás útlezárással fejezték ki elégedetlenségüket a mezőgazdasági dolgozók és vállalkozók. Lapunk ennek kapcsán az egyik helyszínen rövid kényszerpihenőre „kárhoztatott” közlekedőket arról kérdezte: hogyan vélekednek az akcióról? Úgy tűnik, az utazók többsége indulás előtt tájékozódott, mikor és milyen irányban nem ütközik a gazdák félpályás úttorlaszaiba. A felvonult erőgépsor elején három rendőr irányította a forgalmat. Megálljt intettek a szemből érkezőknek. Feszültségnek nyoma sem volt. A sor elején egy motor nyergében bukósisakos férfi ült: — Egyetértek velük. Magam is vidéken nőttem fel, figyelemmel kisérem az ott élők sorsát, így a gazdálkodók helyzetét is. Egyébként Budapestről jövök, úgyhogy ez már a harmadik hely, ahol megállítottak. De nem baj, kibírom. Túróczi András kamionost nem zavarta a várakozás: — Nem értek hozzá, de biztosan megvolt rá az okuk, hogy ilyen módon hívják fel a mező- gazdaság gondjaira a figyelmet. Egy személyautóban vállalkozó forma férfi ül. Nemes István a neve. A kérdésre vegyes érzelmekkel válaszolt: — Tisztelem és becsülöm azokat a gazdálkodókat, akik a rendszerváltás óta küszködnek azért, hogy elérjenek valamit. A tüntetők fele azonban — higgye el — az előző rendszerben jól élt a mező- gazdaságból, és most a régi előjogokat követelné vissza. Őszintén szólva rájuk haragszom. Egy korosabb Mercedes mellett fel-alá járkált egy férfi. Kovács Gyulának hívják, ő is Budapestről indult, egyébként gumiszerelő. Kérdésünkre bosszúsan felelt:- Dolgozniuk kellene, nem itt lézengeni. A mezőgazdasági dolgozók kapják a legtöbb támogatást, kedvezményt, mégis ők lázadoznak a leggyakrabban. Ráadásul az én benzinemet és időmet pocsékolják, hát csoda, ha fel vagyok háborodva...? BUQÁNYJÁNOS
