Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-08 / 133. szám
4. OLDAL A 2000. Június 8., csütörtök SZERKESZTŐS POSTÁJÁB Ó L Verseny — 24 órán át Olyan élményben volt részem, amit meg kell osztanom másokkal is. A kisújszállási József Attila Művelődési Ház huszonnégy órás vetélkedőt rendezett, amelynek én is résztvevője lehettem. Négy csapat állt össze, a miénkben harmincötén voltunk; én voltam a legidősebb, hatvanéves, és a legfiatalabb egy 4 éves kislány, aki megnyerte nekünk a limbó-hintó versenyt. Hatszáz villámkérdésre kellett választ adniuk a játékosoknak, amit sokféle témából állítottak össze a rendezők, emellett rengeteg ügyességi versenyszámban kellett megmutatnunk, mit tudunk. Egypárat felsorolok, mert mindet nem győzném leírni: be kellett vinni a zsűri elé egy tehenet a gazdával együtt, és az egyik versenyzőnek ott kellett tejet fejni, el kellett készíteni egy fürdőszobát, be kellett szállítani egy ruhás- szekrényt, ajtót-ablakot, készíteni kellett egy kandi kamerát, el kellett játszani a Heti Hetest, a Nyerjen 25 müliót, a Mindent vagy semmit. Volt sport- és ügyességi verseny, meg még nagyon sok minden. Jókat nevettünk és sokat törtük a fejünket. Mindent pontoztak a zsűritagok. Természetesen volt, amivel nem értettünk egyet, de azon hamar túltettük magunkat. Végül is nem az számított, hogy ki lesz az első vagy utolsó, hanem az, hogy együtt lehettünk, hogy összehozott bennünket a sors ebben a felemás világban, s egy kicsit megfeledkeztünk gondjainkról, felszabadultan játszottunk. Köszönet a rendezőknek, jó egészséget kívánunk nekik és még sok, hasonlóan szórakoztató játékot. A díj mindenkinek torta volt; az első négyemeleteset, a második három-, a harmadik kétemeleteset, a negyedik egy hagyományos tortát kapott. _____KOVÁCS «MUCIIÉ. KISÚJSZÁLLÁS „ Életet mentettek” Nem mindennapi esethez hívtuk a közelmúltban a szolnoki önkormányzat hivatásos tűzoltóit; kiscicánk felmászott egy magas fára, ahonnan egyedül nem volt bátorsága lejönni. A tűzoltók fontos és felelősségteljes munkájuk mellett még arra is tudtak kérésemre időt fordítani, hogy megmentsék a kis állatot. Önzetlen és emberséges segítségüket a cica több napja aggódó gazdája és a szomszédok jó érzéssel fogadták. Köszönet érte. ______________OLÁH GYÓROYNÉ, SZOLNOK G yermeknap a gyermekhétben Óvodánk néhány éve - immár hagyományosnak mondható - egyhetes rendezvénysorozattal köszönti a gyermekeket a gyermeknap alkalmából. A kezdetben egynapos ^kapcsolódásnak indult program az évek során egész hetessé bővült. Az idén is sok érdekes és szórakoztató elfoglaltságban volt részük a kicsiknek. Volt lovas kocsikázás az Emődi-ta- nyára, kerékpár- és gyalogtúra, kirándulás, közös fagyizás és természetesen - a hét zárásaiként - egy élménydús gyermeknap, amelyen ezúttal már nem csak a mi óvodásaink vettek részt. Pár évvel ezelőtt kezdődött egy szakmai kapcsolat a martfűi Május 1. úti óvoda nevelőtestületével, ami azóta túlnőtt a szakmán, és az elmúlt év őszén már óvodásainkkal együtt látogattunk el hozzájuk. A közös játék öröme a gyerekeket is közelebb hozta egymáshoz. Ezért a gyermeknapi bulira meghívtuk a martfűi ovisokat is, ahol légvár, pónilovaglás, akkumulátoros autók, egyensúlyérzéket, ügyességet fejlesztő játékok várták őket. Óvodánk bemutatása után kezdődhetett az önfeledt játék. Vendégeink pillanatok alatt otthon érezték magukat. A jó hangulathoz hozzájárult az is, hogy óvodásaink szülei három bográcsban, szabad tűzön főzték az ebédet - paprikás krumplit hokedlival, virslivel, uborkasalátával -, amit sü- intézmény közötti kapcsolatot, hagyományrend- temény és üdítő egészített ki. szerünket új tartalommal töltötte meg. A tartalmas közös program elmélyítette a két a hámán kató úti óvoda doloozói óvoda közötti baráti viszonyt, a szülői ház és az____________________________tOrOkmhtiiiiq.0» Cél: a működőképes testület Mint arról hírt adtunk, május végén a tiszajenői ön- kormányzat képviselő-testü- lete önmaga feloszlatását kezdeményezte. Az indítványt azonban a szükségesnél eggyel kevesebb képviselő támogatta, így a testület a helyén maradt. A feloszlatás mellett döntő öt képviselő - Eszes László, Katona Kázmér, Terjéki Pálné, Vígh Mihály és Zsemle Ferenc - levelet juttatott el szerkesztőségünkbe. A lap május 20-ai (Szemben az árral), május 26-ai (Szakítópróba előtt) és a június 5-ei (Képviselői bojkott) számaiban a üszajenői önkormányzatról megjelent cikkekből úgy tűnik, mintha az ön- kormányzat két táborra szakadt volna: a polgármestert támogatók és az „ellenzék” körére. Az ügy ilyen beállításától elhatároljuk magunkat, hiszen a közmeghallgatáson megjelentek a hozzászólásaikban azt fejtették ki, hogy a községünket ért közelmúltbeli természeti csapások elhárításával, a károk enyhítésére meghozandó intézkedések elmaradásával (avagy késlekedéssel) bebizonyosodott, hogy a képviselő-testület jelen összetételében alkalmatlan a község életének irányítására. Ezért az önkormányzatot önfeloszlatásra és egy időközi választással újabb megmérettetésre szólították fel. Ha két táborról beszélünk, akkor azt csak e formában tehetjük, hiszen öt képviselő - a választópolgári akaratot tudomásul véve - felvállalt egy újabb megmérettetést, míg a polgár- mester és a testület négy tagja nem kíván szembesülni a választói véleményekkel. Ezért a nyilatkozataikba igyekeztek belemagyarázni különböző hipotéziseket. Nem kívánunk az újságon keresztül üzengetéseket, pró és kontra szócsatákat, nem kívánjuk községünk dolgát kipellengérezni. Ez a mi belső ügyünk, s aki ismeri a helyzetet közelebbről, annak nem kell magyarázni, hogy valójában kik segíük a feladatok megoldását jobban: azok, akik megjelenésükkel, a napirendek tárgyalásán aktivitásukkal, a bizottsági munkában elöl járnak, vagy azok, akiknek neve a testületi ülések jegyzőkönyveiben a hozzászólók között soha, semmikor nem regisztráltattak. Távol áll tőlünk, hogy hivatalból történő kezdeményessel oszlassák fel a testületet, mert ezzel a várhatóan hosszú eljárással komoly hátrányokkal kellene szembenéznie a községnek - különösen a katasztrófa sújtotta családoknak. Mi azt kívántuk érzékeltetni, hogy a választópolgári kezdeményezést komolyan vettük, és erre kérjük a polgármestert és képviselőtársainkat is. Az önfeloszlatás mellett köteleztük el magunkat, mert így az új testület megalakulásáig a polgármester és a képviselők helyükön maradhatnak, a soros ügyekben döntések születhetnek, így senkinek nem kell semmilyen hátrányt elszenvednie. Ami pedig a lakosságot illeti: érthető a feszültség, mert mint a közmeghallgatáson is megfogalmazódott: „...a üszajenői embernek is joga van az állampolgári és vagyoni biztonságra”. Ezt pedig csak arra alkalmas községi vezetés, illetve testület teremtheti meg. _______■ F élelmetesen gyönyörű, rettenetesen intelligens Mindennapi nyelvünk A Miss Universe szépségversenyt május közepén mi is láthattuk a tévében. A világ legszebb lányai vonulnak estélyiben, fürdőruhában. A kommentár pedig pocsék. Többek között ilyen szavakkal illeti az egyik szépséget: félelmetesen gyönyörű, rettenetesen intelligens. Mi is itt a baj? Az, hogy pozitív értékekhez, kellemes jelentésű melléknevekhez negatív tartalmú szavakat kapcsol. A gyönyörű szemet gyönyörködtetőt jelent, lehet tehát fenséges, izgató, érdekes, de félelmetes nem. Az intelligens szavunk is értéket hordoz. Értelmesnek lenni nagyszerű dolog. Amitől félünk, megrémülünk, amit sajnálunk, ami fáj, az lehet rettenetes. A kiválasztott lány tehát vonzó szépség, meglepően intelligens. A nyelvi igénytelenség pedig félelmetes. DÓSA LAJOS TANÁR KUNHEGYES Gyümölcsfák alatt született Nagy veszteség érte a mezőgazdász társadalmat: elhunyt dr. Sass Pál professzor, a kertészed tudományok doktora. Dr. Sass Pál 1937-ben született gazdálkodó ember gyermekeként. A jászberényi-jászfelső- szentgyörgyi tanyavilágban nevelkedett. Heten voltak testvérek. A „gyümölcsfák alatt született” tudós a kertészed tudományoknak szentelte életét. Igazán szép karriert futott be, a kertészeti tudományok doktora és a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lett. Kertészmérnökként kezdte pályafutását, aztán mező- gazdasági tanár volt, Kecskeméten főigazgató, majd 1996-tól a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem rektora. A jászberényi gazdakör csaknem megalakulása óta minden esztendőben meghívta a jeles szaktekintélyt szakmai előadásokra. Mindig örömmel érkezett közénk, mert nagyon szerette a parasztságot, nem felejtette el, hogy honnét származott. Egy újságcikkben egyszer azt mondta: „Országunknak egy nagy kincse van: az, hogy területének nyolcvan százaléka alkalmas a mezőgazdasági művelésre. Ezt kellene jobban kihasználni, jobban segíteni a mezőgazdálkodást a vetéstől a nemzetközi piacok megszervezéséig. Magyarország csak kezével, meg az eszével gazdálkodhat. Sajnos, szomorúan tapasztalom, hogy épp az ellenkezője történik.” A tudós professzort gyakran hívták külföldre is. És mert a falusi embernek is szüksége van a korszerű szakmai ismeretekre, nagy figyelemmel fordult a vidéki ember felé, és azon fáradozott, hogy a mezőgazdaságot előbbre vigye. A jászberényi gazdák és a Polgári Kör tagjai búcsúznak tőle. BATHÓ JÁNOS, JÁSZBERÉNY, ____________________A GAZDAKÖR ELNÖKE Ü zenet Tiszasülyből Tiszasüly lakossága nehéz napokat élt át az árvíz elleni védekezés idején. Csaknem emberfeletti erőfeszítés árán sikerült a folyót megtartani a gátak között. Tudtuk, sokan aggódnak értünk, a segítség folyamatosan érkezett. A lakosság megértéssel fogadta a kitelepítéssel járó nehézségeket, s aki csak bírta erővel, fáradtságot nem ismerve dolgozott a gátakon. Az itt élő emberek példásan helytálltak. Köszönjük községünk valamennyi polgárának a példás helytállást, és köszönettel tartózunk mindazon önkormányzatoknak, magánszemélyeknek, cégeknek, vállalatoknak, a védelmi szervezeteknek, amelyek az árvíz során bármilyen formában támogattak és segítettek bennünket. CSÖRÖGI TIBOR POLGÁRMESTER ______________________________TISZASÜLY A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy cfmhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin A nagy utazás Nemcsak a világot varrják össze A szolnoki Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskolának immáron több mint tízéves a testvérvárosi kapcsolata a finnországi Rü- himáki - szintén zene tagozatos - általános iskolájával. A két intézmény diákjai kétévente találkoznak rendszeresen. Az idén minket ért a nagy öröm, hogy készülhettünk a nagy utazásra. Május 15-én indultunk el repülővel a finn városba, ahol a fogadó családok nagy szeretettel vártak minket. Az ott töltőd egy hét alatt megismerkedtünk a finn kultúrával, köztük néhány néptánccal is. Saját szemünkkel győződhettünk meg arról, hogy nem véleden mondják a finnek hazáját az ezer tó országának. Számunkra szokaüan és lenyűgöző volt az üde természet szépsége. Korábban már hallottunk „öregebb” diákokról arról, hogy mennyire szeretik a finnek a magyarokat, de ezt a valóságban megtapasztalni egészen rendkívüli élményt jelentett. Kipróbálhattuk a híres finn szaunát s a nekünk különleges ételeket is megkóstolhattunk. A szórakozás mellett azért keményen dolgoztunk is. Öt koncertet adtunk, néhányat más városokban. Jártunk többek között a fővárosban is, ahol a koncerteket városnézés követte. Repertoárunkban magyar, latin és angol nyelvű darabok kaptak helyet, s alkalmunk volt reneszánsz táncokat, dallomokat is bemutatni. Ez utóbbit nagyon nagy lelkesedéssel fogadta a hálás közönség. Egy hét után, életre szóló élményekkel repültünk haza. PATYUS VIRÁG _____ 8. OSZTÁLYOS DIÁK É rdekes kiállítás nyílt Tiszafüreden a művelődési központban, amely „Varrjuk össze a világot!” címmel a két éve megalakult helyi foltvarró kör tagjainak munkáit mutatja be. A kitartás, a szorgalom, a spórolósan hasznos kreativitás „művészetének” bemutatóján kiállított tárgyak, alkotások mindegyike használható. Arról, hogy értékes is, a tárlatot megnyitó Monspart Éva szakújságíró (képünkön jobbra) beszélt a Szőke Tisza népzenei együttes műsora után. Mint mondotta, a füredi klubtagok egyénien, önmagukat adva tudnak beilleszkedni abba a folyamatba, ami a szó legnemesebb értelmében összevarrja a más-más kultúrákban élő világot. A lenyűgöző összhatás mellett külön méltatta azt a füredi-újítást, amely már több helyen díszítette a lakodalmas sátrakat, s ami hamarosan használható know- how lesz több foltvarró kör számára. A füredi foltvarrók ékes biVirágné Erzsiké, a klub vezetője a kiállítást megnyitó Monspart Évával beszélget zonyságát adták annak, hogy a Az értékes kiállításon jelen volt spórolás művészi szintre emelhe- Dolány Anna is, a foltvarrók or- tő még a foltokból is, különösen szágos elnöke és a nemzetközi akkor, ha az összevarrt mű hasz- vezetőség tagja, nos használati tárggyá válik. _____________ p»-
