Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-30 / 151. szám

2000. Június 30., PÉNTEk MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Ezer forintért Egy vásárlás alkalmával átlago­san 983 forintot költenek az em­berek, a napi fogyasztási cikkek fő bevásárlási napja pedig a pén­tek - derül ki a GfK Hungária Pi­ackutató Intézet felméréséből. A lakosság leggyakrabban a ki­sebb boltokban és szupermarke­tekben vásárol, legtöbbet vi­szont a diszkontáruházakban és hipermarketekben költ. _____■ E lhalasztott műtétek (Folytatás az 1. oldalról) Egy friss adat szerint az ország­ban az 1272 aneszteziológus ál­lás egynegyede folyamatosan betöltetlen. A vidéki kórházak­ban egy altatóorvosi munka­helyre átlagosan 0,48 orvos jut. Az aneszteziológiai és intenzív betegellátó osztályok szakdol­gozói különösen leterheltek. Egyre több a beteg, miközben egyre kevesebb az őket ellátó nővérek száma is, akiknek a fi­zetése hihetetlenül alacsony. A szakma tehát egységesen a biz­tonságos betegellátásért emeli ■ fel szavát azzal, hogy július 10- én csak életfontosságú, sürgős­ségi műtéteket végeznek el. Ez azt jelenti, hogy az előjegyzett beavatkozásokat elhalasztják. A Hetényi kórházban 14 aneszte- ' ziológus és intenzív terápiás or- ; vos dolgozik, ebből kettő az in- ; tenzív osztályon természetesen teljesíti a feladatát, hiszen az életveszélyben levő betegeket nem lehet ellátatlanul hagyni, de a műtőben a további 12 orvos már nem fog dolgozni. Lapunk úgy tudja, minthogy országos tiltakozásról van szó, a megyé­ben más városi kórházakban is csatlakoznak a munkabeszünte­téshez. TA ; Presztízsberuházás helyett bérfejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepséget követően sajtó- tájékoztatót tartottak, amelyen főleg Horváth Zsolt államtitkárt kérdezték az újságírók. Nagy ér­deklődést keltett az egészség- ügyi dolgozóknak megígért egy­szeri juttatás, amely körülbelül egyhavi bérnek felel meg. Az ál­lamtitkár emlékeztetett rá, hogy ez évi átlagban 8 százalékos bér­emelést jelent, s ez pedig már több „gyógytapasznál”. Szó van arról is, hogy a 13. havi bér be­épüljön a rendszerbe. A mini­málbér jövőre várhatóan 40, 2002-ben pedig 50 ezer forintra emelkedik, legalábbis ez a kor­mány szándéka, s ahogy az ál­lamtitkár fogalmazott, a 40 ez­res minimálbér már „sínen van”. A kormány szándéka presztízs- beruházások helyett a béreme­lés - mondta befejezésül az ál­lamtitkár. FŐPRÓBA. A július 4—7. között Nagykanizsán rendezendő XIII. országos kulturális fesztiválra készül­tek tegnapi főpróbájukkal a szolnoki Szociális Foglalkoztató Intézet és Napköziotthon lakói. Produk­cióik között szerepel társastánc, zene, versmondás és színpadi előadás. ____________________________________________________________________________________________________________________FOTÓI CB.1. Kilencszáz ember otthona A község fejlődése elsősorban a sikeres páyázatok függvénye Kőröstetétlen sóhajtásnyira fekszik a me­gyehatártól, már Pest megyében. Mostanság kilencszázan lakják, és sajnos a lélekszám fogy — tudtuk meg Pásztor Imre polgármes­tertől. A falu neve onnan ered, hogy valaha Nagykőröshöz tartozott, annak külső pusz­tájaként tartották számon. Karámok, oldalt nyitott hodályok akadtak errefelé, de igazi tanya, cseréptetős ház csak később épült. A pusztára Arany János is többször kilátoga­tott, és a história szerint itt látta meg azt a hosszú hajú, idős embert, akiről a Vén gu­lyás című költeménye szól. Kőröstetétlen l Önálló település 1947-ben lett, rá egy esztendőre épült a községháza. Fél évszázadnál idősebb ház jószerével nincs is, kivéve az iskola régi szárnyát, amelyet a húszas években húztak fel, és azóta többször toldozták, foldozták, korszerűsítették. 1975-től 1989-ig Jászkarajenö társközsége, majd önálló település. Legidősebb lakója a kilencven- hatodikat tapossa, a legfiatalabb néhány az idén született. A korábbi termelőszövetkezetből kft. lett, ahol hatvan embert foglalkoztatnak. Az ön- kormányzat intézményeiben huszonheten dol­goznak. Az általános iskolába kilencvenhat diák, az óvodába pedig negyven apróság jár. Orvosi rendelő is van, naponta rendel a doktor, aki Ka­ráról jár ki. Lesz egy sajtüzemük is, az épületet már ko­rábban megvette egy arab vállalkozó, és ha min­den igaz, az átalakított helyiségekben szeptem­berben kezdődik a termelés. Ez a munkahely hatvan-hetven embernek biztosít elhelyezkedési lehetőséget, és az itt gyártott sajtok 80 százaléka exportra kerül. Vállalkozók egyébként tizenhe­ten vannak a községben, fuvarosok, kereskedők, gazdálkodók. A falu többsége, 90 százaléka katolikus. Pap­juk nincs, mint ahogy templomuk sem. Az isko­la egyik termében tartanak a híveknek misét, bár már van alapítványuk templomépítésre. Ta­lán néhány év múlva ennek a segítségével és központi támogatással lesz imaházuk. A millennium évfordulója tiszteletére pénzt nyertek egy emlékpark kialakítására. Ez egy domb körüli terület, ahol 1896 óta áll az akkor ezeréves ország emlékműve. A községháza költségvetése évi 64 millió, aminek a döntq többsége az intézmények fenn­tartásához szükséges. Marad egy kevés, abból járdák, utak készülnek, az utóbbiak főleg pályá­Pásztor Imre polgármester fotó: m. j. zaton nyert pénzből. Kaptak egy szerény össze­get a hosszabb idő óta életveszélyes művelődési ház rendbetételéhez, bár ehhez a már átutalt 1,6 milliónál jóval több szükséges. Újra pályáznak, és bíznak a központi segítségben. A millenniu­mi zászló átadási ünnepségét augusztus 20-ra tervezik, és akkorra készen lesz a saját zászló­juk, címerük is. A fő cél pedig mi lehetne más, mint hogy talpon maradjanak, és ha lehet, még gyarapod­janak is. Elvégre 900 léleknek ma Kőröstetétlen jelenti a szűkebb hazát, a szülőföldet, az ott­hont. D. SZABÓ MIKLÓS Közérzetünk ZSOLDOS GYÖRGY Gyermekágyi láz Ha néha-néha vizeletmintás üvegcsémet zsu- gorgatva laborvizsgálatra zarándokoltam, előtte alaposan feltarisznyáztam, mert tudtam, egy délelőtt ólomlábú perceit kell elmorzsolgatnom, mire a kontrolion túlesek. Időrabló tevékeny­ség, s jó, ha az orvos rám mosolyog: egyelőre minden rendben. Kissé ellilult hát a fejem a Magyar Praktizáló Or­vosok Szövetsége (Maposz) kisded akcióján, mely úgy próbálta demonstrálni a maga igazát, hogy pácienseit zargatta volna okkal, ,, ok nélkül laborvizsgálatra. A beteget pedig fortélyos Az akció sikere eiientmondá- £n . . . sós, egyedül a Maposz elnö­felelem Igazgatja. ke fújta meg a győzelmi har­— ............................................. SOnát, felmérések SZeiínt \’Í­s zont nem nőtt számottevően a laborok leterheltsége. Az Orvosi Laboratóriumok Szakmai Kollégiuma azért pro testált a demonst­ráció ellen. Csak a beteg nem tiltakozott, vitte a pohárkát, hagyta, hadd csapoljanak tőle egy kis vért, tán nem is hallott róla, milyen okból bolyongott tegnap szobáról szobára. Boldogult nagyapám mondta volna erre, más botjával verték a csalánt. Ennél plasztiku- sabban fogalmazott, de ettől most tekintsünk el. Tudjuk, régóta bajban van az egészségügy. Elborzasztó statisz­tikák látnak napvilágot pályaelhagyásról, túlórákról, kórházi zsá­nerképek villannak fel a tévé képernyőjén, ápolónő vall lelkiisme­retről, hivatástudatról, valamiféle szent őrületről, amit viszont a piacon és az üzletekben nemigen értékelnek, ha nincs meg az anyagi fedezete. A kórházi ágyat nyomó beteget pedig fortélyos félelem igazgatja, hiszen róla is szó van, meddig lesz kedves a nő­vér, s vajon tényleg megkapja-e a szakszerű kezelést felépülése érdekében? A kérdést pedig borítékolja az orvos számára. Mindezekre hívná fel a figyelmet a mai egyórás csendes de­monstráció, melyet az EDDSZ (Egészségügyi Dolgozók Demokra­tikus Szakszervezete) megtart annak ellenére, hogy Gógl Árpád, fejébe nyomva a tűzoltósisakot, bejelentette, 15 milliárd forintot osztanak ki egyszeri bérjuttatásként. Ennek apropója a közelgő Semmelweis-nap lesz. Az anyák megmentője tehát haló porában is tesz valami jót, bár az egészségügy mai állapota hovatovább fel­ér egy gyermekágyi lázzal, melyet csak ezzel a pénzinjekcióval aligha lehet orvosolni. Elherdálták a laktanyát? (Folytatás az 1. oldalról) Heves szócsatákat indított el az a téma, melyet Tamás Zoltán al­polgármester terjesztett elő. A képviselők még tavaly októ­berben úgy határoztak, hogy le­mondanak arrpl az ingatlanról, amely a hadsereg egészségügyi bázisa (valamikor páncélos-, il­letve huszárlaktanya) volt. Tették ezt annak tudatában, hogy az in­gatlanhoz tartozó szántóterület a városhoz kerül. (Ide tervezik egyébként a város főtérének for­galmát tehermentesítő utat.) Ta­más Zoltán szerdán azonban fel­vetette, hogy információi szerint az erről szóló szerződést a Hon­védelmi Minisztériumban még nem jegyezték ellen, így az nem is érvényes. Az alpolgármester szerint jó esélye van Jászberénynek, hogy megszerezze a teljes ingatlant az épületekkel (laktanya, istálló, ga­rázs stb.) és a földterülettel (4,5 hektár szántó) együtt. Egyrészt a város birtokában van a HM nyi­latkozata, mely leszögezi, hogy katonai célra nem használja a to­vábbiakban az ingatlant. Más­részt az önkormányzatnál van az a szerződés, melyben Berény 1871-ben a hadsereg használatá­ba adta a laktanyát. A korabeli szerződésben szerepel egy kité­tel, amennyiben a hadsereg kato­nai célokra tovább nem használja az ingatlant, az visszakerül a vá­ros tulajdonába. Mindezt évekkel ezelőtt egy helytörténeti kutató derítette ki. Az alpolgármester ennek kap­csán lényegében a város több száz milliós vagyonának elherdá­lásával vádolta meg a polgármes­tert, mivel az nem tájékoztatta kellő mélységben a városatyákat a korabeli adományozó okirat lé­tezéséről. Ha a képviselők tudtak volna erről, októberben biztosan másként döntenek - vélte Tamás Zoltán. Dr. Magyar Levente visszauta­sította a vádakat. Hozzátette: Ta­más Zoltán hibát követett el, hogy vagyoni kérdéseket érintő és az államot hátrányos helyzet­be hozó témával nyílt ülésen fog­lalkozik. A városatyák úgy hatá­roztak, hogy ma este rendkívüli testületi ülésen térnek vissza az ügyre. BANKA CS. Válságban a vidék Szolnok Az MSZP módosító javasla­tot nyújtott be a költségve­tésről, a tervezettnél több bevétel elosztására. Erről is szólt tegnap sajtótájékozta­tón dr. Füle István, a párt megyei elnöke és ország- gyűlési képviselője. A tervezettnél magasabb infláció és erőteljesebb gazdasági növe­kedés miatt mintegy 150-200 mil­liárd forintos többletbevétel ke­letkezik az állami költségvetés­ben. A kormány nem akarja mó­dosítani a költségvetést, az MSZP szerint azonban ez a pénz nem a kormány „zsebpénze”, annak fel- használására parlamenti döntés­re van szükség. Az MSZP javasla­ta szerint a többletbevételből nyugdíjkorrekciót kellene végre­hajtani, 30 milliárddal pedig a közalkalmazottak, köztisztvise­lők és az egészségügyi dolgozók bérét emelnék meg. Tízmilliárd- dal kellene támogatni a gyógy­szerárakat, és el lehetne kerülni, hogy az árvíz miatt egyöntetűen csökkentsék 2,1 százalékkal az önkormányzatok juttatását. A többletbevételből modernizációt szolgáló lépéseket is lehetne vég­rehajtani, így nemzeti informati­kai programot indítani, eltörölni a számítástechnikai cikkek vám­ját, illetve újraindítani például a Sulinet programot. Elhangzott: a magyar vidék gazdasági és szoci­ális válságban van. Ez összefügg a mezőgazdaság válságával, de túl is mutat azon. Füle István bí­rálta a kormány szövetkezetelle- nességét. Hozzátette: az MSZP a szektor- és tulajdonsemleges tá- mogatás híve. _____________■ Á rvízi katasztrófát okozhatott volna Tavasszal a soha nem látott mértékű árvízveszély elhá­rításában rengetegen kivet­ték a részüket. Közöttük volt az a 29 éves fegyvernek! fiatalember is, aki a több tu­cat, munkával töltött, álmat­lan éjszaka után egy napon komoly bajba sodorta magát és kis híján az egész árvízi védekezést. Szolnok A fegyverneki Sz. Zsolt biztos, hogy jó darabig emlékezni fog er­re az időszakra; ha más nem, a számára immár jogerősen kisza­bott három és fél év börtön eszé­be juttatja majd. Veszélyhelyzet­ben elkövetett felelőtlen cseleke­detével - amit vélhetően már megbánt - ugyanis kis híján tönk­retette azt, amin többek között ő is rengeteget dolgozott. A Tisza tetőzését megelőző napokban lázas munka folyt a fo­lyó szinte teljes szaka­szán, ez alól nem volt kivétel a Fegyvernek és Nagykörű közötti kompátkelő környéke sem. A fegyverneki ol­dalon már a gátkoro­nát is felülmúlta a fo­lyó szintje, a vizet a homokzsákok ezrei­ből emelt nyúlgát tar­totta kordában. A ma­gasítás folyamatosan zajlott, mi­vel a vízszint további emelkedésé­re kellett számítani. A homokzsá­kokat traktorok szállították a helyszínre. A bírósági eljárás tisztázta: a fiatalember ittas volt akkor, ami­kor megmagyarázhatatlan okból egy szeggel kiszúrta az egyik traktornak a kerekét. Az erőgép emiatt órákig kiesett a munkából. Szerencsére mindez éppen olyan he­lyen történt, ahol a munkagép leállása nem tette, lehetetlenné a töb­bi szállító jármű mozgá­sát, ezáltal a védekezési munkák folytatását. Sz. Zsoltot, aki tettét követően elmenekült, majd elfogatóparancsra fogták el, a bíróság gyorsított eljá­rásban ítélte el első fokon közve- szélyokozás bűntette miatt április 21-én. A vádlott enyhítésért fel­lebbezett. A másodfokú eljárásban ki­hallgatott tanú, a vízügyi igazga­tóság egyik szakembere megerő­sítette: a kérdéses helyszín azok közé a területek közé tartozott, amelyre érvényes volt a veszély- helyzetet kihirdető kormányhatá­rozat. A vádlott tehát olyan körül­mények között rongálta meg a zsákszállító traktort, ami miatt igen súlyosnak minősült a tette. A megyei bíróságon dr. Németh Pál- né tanácsa tegnap helybenhagyta a Szolnoki Városi Bíróság határo­zatát. Az indoklásban elhangzott: mivel a vádlott cselekménye rendkívül súlyos volt, egy esetle­ges töltésszakadás ugyanis belát­hatatlan következményekkel jár­hatott volna, nem láttak okot a ki­szabott büntetés mértékének csökkentésére. h. gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents