Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24 / 146. szám
9. OLDAL 2000. Június 24., szombat Minőségvizsgáló kocsi A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az idei évben újraindítja megyénkben is a termelők érdekében a minőség- ellenőrző mérőkocsit. A mérőkocsi működtetéséért az FVM megyei hivatala, az állategészségügyi és élelmiszer-ellen- őrzőállomás, valamint a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás munkatársaiból alakult bizottság a felelős. A mérőkocsi a búzaátvétel helyén végzett gyorsvizsgálat eredményét tudja ellenőrizni, a nedvességtartalom, a nedvessikér, és a nyersfehérje vonatkozásában. Az átvételek ellenőrzése megadott ütemterv szerint folyik. Azok a termelők, akik a búzaátvétel során készült mérés eredményével nem értenek egyet, panaszukat a területileg illetékes falugazdásznak vagy az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak (telefon: 56/424- 744), illetve a növényegészség- ügyi és talajvédelmi állomásnak (56/425-955) jelezzék. A mérőkocsi a vezénylés adta lehetőségekhez igazodva a helyszínen térítésmentesen elvégzi a vizsgálatokat. Mikor telepítsünk szamócát? Letermett a földieper. Bár még a nyár elején vagyunk, ideje gondolnunk a földieper áttelepítésére. Általában a nyár végén szokás telepíteni a szamócát. Ha ugyanis később ültetjük, a növények a következő évben nem teremnek. Ezzel szemben az augusztusban telepített tövek jövőre, tehát az átültetést követő első évben hozzák a legdúsabb termést. A szakemberek azt tanácsolják, hogy a letermett földiepertövek körül óvatosan gyomláljunk és kapával lazítsuk meg a földet. Ajánlatos ezután szalmával, faforgáccsal vagy más mulcs anyaggal takarni a talajt, hogy meggátoljuk a még ki nem kelt gyomok fejlődését és megtartsuk a talaj víztartalékait. A szamóca ugyanis rövidesen a tőről sarjakat növeszt, melyeket majd augusztusban (amikor már megerősödtek, és elkezdtek gyökeret verni) le kell vágni az indákról. Ezeket a fiatal sarjakat azonnal el kell ültetni, napos, jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag talajba. A földiepret három év után egyébként is ajánlatos áttelepíteni. Az új szamó- cásban a növényeket 60 centimé- ter sor- és 45 centiméter tőtávolságra ültessük. Készíthetünk 120 centíméter széles növényágyakat is. Ebben az esetben az első sort a növényágy szegélyétől 15 centiméterre ültessük, a sortávolságot pedig csökkentsük 35 centiméterre úgy, hogy ágyúsonként 3 sorunk legyen. Magasított, fekete fóliával takart ágyúsokban is termeszthetünk szamócát. Természetesen a 3 éves tövekről távolítsuk el a korhadt, elöregedett részeket és csak a fiatal hajtáskezdeményeket telepítsük át. így fokozhatjuk a terméshozamokat és egyben megóvjuk növényeinket a fertőző betegségektől. Az áttelepítés egyaránt vonatkozik a kétszer érő és a folyamatosan érő földieperfajtákra. Vigyázzunk, hogy ültetéskor a tövek a talaj szintjére kerüljenek. Ne magasabbra, mert kifagynak, és ne túl mélyre, mert elrothadnak. Nehezen, de talpra álltak a fóliakertészetek Látlelet a megye mezőgazdaságáról __________Megyei információ _____________ A megyei agrárkamara a közelmúltban is látleletet vett a mezőgazdaságról. Orvosi hasonlattal élve a röntgenfelvétel tanúsága szerint az évek óta betegeskedő páciens állapota válságosra fordult, az operáció roppant sürgőssé vált, és az is valószínűsíthető, hogy a gyógyulás hosszú időt vesz igénybe. A kórlapon szereplő főbb megállapításokat adjuk közre az alábbiakban. A növénytermesztésben a tavasszal ár- és belvíz akadályozta a munkavégzést, a tavasziak vetése emiatt elhúzódott, jelenleg pedig az aszály okoz ma még nagyságrendileg sem ismert károkat. Napjainkig a megyében lehullott csapadék mennyisége 155,7 mm, az elmúlt év hasonló időszakában ez 347,9 mm volt. Április 5-e óta mindössze 30 mm csapadék* hullott, miközben a hőmérő higanyszála gyakran kúszott 30 fok fölé, súlyos légköri aszályt okozva. A kis és nagy gazdaságok május végéig igyekeztek a földterületet hasznosítani, azonban így is minden eddiginél nagyobb, megközelítően 70 ezer hektár maradt vetetlen. A köztestület szerint azonban nem csak az ár- és belvíz okán maradtak e területek műveletlenek, nagymértékben hozzájárultak ehhez a pénzügyi problémák, főleg ott, ahol a földbérleti szerződések lejártak, illetve a haszonbérleti díj mértékében nem tudtak a felek megegyezni. Az őszi árpa aratása minden eddiginél korábban megkezdődött a megyében, és napjainkra be is fejeződött. A takarmányhiányból eredően a termény iránt igen élénk a kereslet, az eddig piacra vitt árpa tonnája 24-27 ezer forintért cserélt gazdát. Az utóbbi hetekben a búzafelvásárlók szinte valamennyi termelőt megkerestek, szerződéskötésre azonban alig volt példa. A felvásárlási árak a kamara szerint nagy valószínűséggel csak az aratás folyamán, a termés- mennyiség és minőség ismeretében fognak kialakulni. Ma 24-28 ezer forintos tonnánkénti ár valószínűsíthető. Sajnos a termelők többsége rákényszerül az azonnali értékesítésre, az integrátorok felé történő törlesztés miatt. A kieső termésmennyiséget és az ebből eredő árbevételt azonban még a 30 ezer forintos átlagár sem pótolhatja. Az alacsony szár miatt több gazdaság szalmahiányt jelzett. Gyors betakarításra lehet számítani. Gondok forrása lehet a gyomosodás, a kombájnpark általános műszaki állapota. A tavaszi árpából a március végén és április elején elvetettet egyáltalán nem kell betakarítani, mert nem hozott kalászt. A 6014 hektár területet elfoglaló cukorrépánál a 30 ezres tőátlagtól a 80 ezresig minden megtalálható. Az időben elvetett répát újra el kellett vetni, mert nem kelt ki, a későn vetettek pedig hiányosan keltek. Kukoricából 60 ezer 210 hektárt vetettek, valamint további 10 ezer hektár silókukoricát és 4 ezer hektár hibridkukoricát. Az időben elvetett táblákon a növény megfelelően fejlett, de a május elején vetettek már tőszámhiányo- sak és fejlettségben is jelentős a lemaradás. A gyomirtó szerek a száraz időjárás miatt nem hatottak megfelelően, jellemzően igen gyomosak a táblák. A napraforgó vetésterülete 45 ezer hektár, a területcsökkenés a meghirdetett felvásárlási árak következménye. Még ennél is kisebb lett volna a terület, ha időközben nem történik árkorrekció, illetve a kora tavaszi növényeket el tudták volna vetni a gazdálkodók. A napraforgó fejlettsége, tőállománya hasonló, mint a kukoricáé. A terület egyharmada minősíthető jónak, egyharmadán viszont az is elképzelhető, hogy nem lesz mit betakarítani. Legkevésbé az aszály eddig a kertészeti kultúrákat sújtotta. A megközelítően 10 ezer hektárnyi terület, ahol intenzív gazdálkodás folyik, általában öntözhető. Itt inkább az egyenetlen kelés és az ebből eredő gyengébb tőállomány okoz gondot. Veszélybe került az állatállomány tömegta- karmány-bázisa is. A tavaszi vetésű lucernák nem keltek ki, az állólucernák kaszálás utáni fakadása pedig előrevetíti, hogy egy kaszálással kevesebb lesz. A gyepterületek a legeltetés és széna betakarítása után kisültek. A silókukorica mennyiségéről és főleg minőségéről jelenleg még nem lehet képet alkotni. Az agrárium gazdasági, pénzügyi, de különösen jövedelmezőségi helyzete aggasztó — állapítja meg a megyei kamara jelentésében. Évek óta csökken a mérleg szerinti nyereség, és ugyancsak jellemző a saját tőke felélése. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára zömében változatlan, miközben a költségek minden évben jelentősen növekednek. A hitelek visszafizetése egyre nehezebb feladat a gazdálkodóknak. A kamara szerint a napokban a szaktárca által meghirdetett 10 forintos köbméterenkénti öntözési támogatás olyan propagandát kapott, mintha ettől az aszálykárokat mérsékelni lehetne. A megyében a vízjogi engedéllyel rendelkező terület 27 ezer hektár. E területek számottevő fejlesztése az 1980-as évek közepéig tartott (lineár program). Ma a műszakitechnikai háttér nem biztosított, ehhez hosz- szú távú program szükséges. Az alapvető probléma azonban az, hogy a mezőgazdaság felvásárlási árakban az öntözés többlet ráfordítása nem térül meg, de még az üzemeltetéshez szükséges gázolajat sem tudják a termelők megvenni. Ezért ettől az intézkedéstől az aszálykár mérséklését várni több mint illúzió - állapítja meg a jelentés. A kedvezőtlen természeti viszonyok (árvíz, belvíz, aszály) közvetve rendkívül hátrányosan érintik az állattenyésztési ágazatokat is. Elég a várható tömeg- és abraktakarmány mennyiségére és árakra gondolni. Ebből eredően az állattenyésztés eddig is nehéz helyzete, alacsony jövedelmezőségi színvonala tovább romolhat. Pedig indokolt lenne a meglévő állattartó telepek műszaki fejlesztése, az állattartás higiéniai és környezetvédelmi feltételeinek javítása. A beruházási támogatások körének további szűkülése, illetve elmaradása roppant kedvezőtlenül hat az állattenyésztés tartási és takarmányozási technológiájának színvonalára, és tovább növeli az amúgy is magas termelési költségeket. Az állatállomány két éve megindult növekedése tavaly megtorpant. Az idén jelentősen dráguló takarmány és alacsony húsárak miatt jó esetben stagnálni fog. A legproblematikusabb a sertéságazat. Az abrak- és keveréktakarmányok árának folyamatos növekedése és várható árrobbanása, az értékesítési bizonytalanságok, a kocakivágások és selejtezések növekedése, az alacsony alapanyagárak (választott malac), az önköltségi ár alatti értékesítési ár kedvezőtlenül hat a termelői kedvre. Az előrelépéshez kiszámíthatóbb, hosszabb távra tervezhető piaci viszonyokra van szükség. A szarvasmarha-tenyésztés területén az aszály következtében a tömegtakarmányszükséglet biztosítása okozhat nehézségeket és további költségnövekedést. Bár a tej felvásárlási ára némileg növekedett az elmúlt évhez képest, de a termelési költségek még nagyobb mértékben emelkedtek, s nőttek az intervenciós befizetések is. A vágómarha szintén gondot jelent a termelőnek, mert az értékesítési ár az elmúlt évek alacsony szintjén van. A juhágazat jövedelmezőségi színvonala szintén romlott. Korábban jelentős tenyészetek kerülnek emiatt a felszámolás sorsára. A gyapjú ára mélyponton van, jelenleg kilónként 50-80 forintot adnak érte, a bárány ára ugyancsak katasztrofális. Az anyajuh normatív támogatása évenként csupán 1200 forint, ami nem ösztönzi a gazdálkodókat a kívánt állománynövelésre, sőt, a szinten tartáshoz is ennek 3-4-szerese kellene. Ez azért is fontos lenne, mert a juhte- nyésztők az ország kedvezőtlen adottságú területein kifejezetten exportterméket állítanak elő, amelyekkel a külpiacokon tudnak maradni, ha a jövedelmező gazdálkodás feltételei biztosítottak. A baromfiágazat kritikus helyzetéért az értékesítési bizonytalanságok és az alacsony ár a felelős. (A fizetési határidők nőttek, miközben a felvásárlási ár alacsonyabb, mint tavaly.) Előrelépést ez esetben is csak a hatékony támogatási rendszer kialakítása jelentene. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemtermelése, jövedelmezőségi színvonala az elmúlt időszakban drasztikusan csökkent, a gondokat pedig tetézik a kedvezőtlen piaci és értékesítési viszonyok és a támogatások körének szűkülése. Ma az állattenyésztésben az állományfejlesztésnek, a beruházásoknak a feltételei még az eddig magas termést produkáló gazdaságokban sem biztosítottak. A szerződéses fegyelem olyan laza, hogy a feldolgozók a már letelepített állományt sem veszik át, minden következmény nélkül, egyoldalúan módosítják a szerződést. Az állattenyésztésről felvázolt kép tehát ugyanolyan kedvezőtlen, mint a növénytermesztésben. Egyetlen pozitívuma, hogy folyamatos árbevételt biztosít. Sajnos a növény- termesztésből kieső árbevételt azonban még elenyésző mértékben sem tudja kompenzálni - hangsúlyozza a megyei agrárkamara jelentése. L.Z. Paradicsomszüret a fólia alatt FOTÓ: cs. i. CSERKESZÖLÖ Az elmúlt esztendőt alighanem fekete betűvel vésik be az emlékkönyvükbe a fóliások. A hatalmas belvíz sokukat majdnem a romlásba döntötte. Közülük is talán a legtöbbet Varga Károly veszített.- Majd hatvan éve volt legutóbb ekkora víz errefelé, tán csak nem lesz egy ideig ilyen - reménykedett a kertész. - Na persze erre nem lehet alapozni egy életet, de higgye el, sokan így gondolkozunk.- Valójában mekkora volt a kár?- Azt felmérni egészen pontosan nem lehet, ráadásul a hatásokat még most is érezzük, hiszen rosszabb a talaj minősége, a víz a felszínre hozta a káros sókat, így a termés sem az igazi. Egy biztos, itt a községben súlyos milliók úsztak el tavaly.- Mi lesz akkor, ha idén is lesz hasonló eső?- Remélem addigra készen lesznek a belvízelvezetők. Visz- szatérve az 1999-es évre, valóban folyamatosan küszködtünk a vízzel. Először februárban jött nagy víz, de azt még szivattyúzással kivédtük. Ám a következő kettővel már nem lehetett mit kezdeni. A fóliákban három napig állt a víz, ez alatt pedig megfulladtak a növények. Az őszi termés pedig a már említett sós talaj miatt csupán ötven százaléka volt a megszokottnak.- Mi motiválja továbbra is a fóliásokat?- Azt nem tudhatom, hogy mások miként éreznek, de az biztos, nem adja fel senki. A primőrök ára is emelkedett valamiképp, ráadásul nagy könnyebbséget jelent, hogy egy felvásárló cég Cserkeszőlőn is nyitott képviseletet, így nem kell az árut drágán szállítani.- A hírek szerint új technológiával ismerkednek a cserkeiek.- Valószínűleg a hidrokultúrára gondol. Ez egy olyan speciális rendszer, melyben számítógép szabályozza a klímát, a talaj tápanyagellátását, végső soron mindent. Egy hátránya van, hogy nagyon drága, de ez a jövő. Á tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a biztos terméseredmények miatt megéri a befektetés. Én közel egy hektáron próbálom ki az új rendszert. P. E. A racka szereti a sziket is Egy kis elemózsiáért odajönnek a gazdához az egyébként félénk rackák fotó: m. j. „A racka, ha megnyalja a karcagi sziket, mellé pedig jó vizet kap, már attól is fejlődik” (Szabó Mihály mondása) Köztudott, hogy ifjú Szabó Mihály híres fazekas, aki a Népművészet Mestere címet is megkapta. Cserepein, tányérjain, alkotásain réges-régi magyar motívumok élednek újjá, különben is, ami magyar, az mind-mind valahol megbizseregteti ennek a kun embernek a szívét. Mindezek után nem véletlen az sem, hogy az ősrégi magyar fajtát, a rackaju- hot tenyészti. A legelsőket komondorért cserélte, azért a magyar kutyáért, amelyik borjú nagyságúra nő, s régebben szembeszállt a farkasokkal is, ha gyapjasokra fájt az ordasok foga. Ma már elmondhatja magáról, hogy közelebb és távolabb neki van a legnagyobb, legszebb rackaállománya Karcagtól bő tíz kilométerre egy tanyán, amelyhez vagy 80 hektár bérleménylegelő is tartozik. Kétszáz anyát tart, és ezeknek a szaporulatát nyolc kosnak kell biztosítani. Sajnos az idén sok bárány elhullott, pedig az állomány általában kétszázhúsz kisbirkát is produkál. Ezeket értékesíti, mert a gyapjáért nem versengenek. Versengenek viszont azért, amikor 25 centire is megnő a szőre, és ha ilyenkor levágják és kikészítik a bőrt, ennek csodájára járnak. Mert az sem titok, hogy Szabó Mihálynál nem csak reggel fél öttől fél kilencig és este fél hattól fél tízig legelnek ezek a csodaszép állatok, de a művész úr úgy is szereti őket, ha bográcsban, bundájuktól megfosztva Totyognak. Ebből kifolyólag jeles eseményekkor a selejtesebbje közül néhány előre kitervelt módon kés által veszíti életét. Ez az év kegyetlen, száraz a legelő, de ez az ősi magyar fajta úgy is megél, ha sziket nyal és rá vizet iszik. Egyébként messze földön híres az állomány, és reméli, az is marad. Haszon nincs belőle, vagy szinte alig, de hát ifjú Szabó Mihály nem ezért tartja őket. Véleménye szerint aki nem gazdagodott meg harmincéves koráig, ötven után ez már reménytelen. Ugyanakkor ez is úgy hozzátartozik az életéhez, akár cserepei díszítéséhez a magyaros motívumok, vagy udvarához az óriási komondor. D. SZABÓ MIKLÓS
