Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-19 / 141. szám
7. OLDAL I 2000. Június 19., hétfő Barátságos baktériumok? Gyakran ajánlják az orvosok, a természetgyógyászok a joghurt, a kefir fogyasztását. Régebben a parasztemberek ösztönösen is sokszor ettek aludttejet. Pedig ők nem tudhatták, legfeljebb érezhették, hogy milyen jót tesznek vele a szervezetüknek. Még ma is kevesen tudják, mi a joghurt titka. A savanyú tejtermékek gyártásakor a beoltáshoz használt tejsav- baktériumok két törzshöz tartoznak: a Lactobacillus bulgari- cus és a Streptococcus sthermophilus törzséhez. Ezeken belül számos baktériumfaj létezik. Sokan tudják, hogy a tej és a tejtermékek értékes ásványi- anyag-források: a bennük lévő kalcium például az élelmiszerek között legnagyobb mértékben, kb. 90 százalékban felszívódik. Mivel magasabb a kálium-, mint nátriumtartalma, vérnyomásunkat is kedvező irányba befolyásolja. A tejsavas erjesztés alatt a tejtermékek egyes vitaminokban is gazdagodnak: a tejsavbaktériu- mok vízben oldható B-vitamino- kat, nikotinsavat, folsavat és biotint termelnek. Ezeknek a vitaminoknak a mennyisége erjesztés alatt akár 30-50 százalékkal is megnövekedhet. A joghurtban és a kefirben megtalálható tejcukor különleges élettani szereppel bír. Egyik alkotórésze, a glaktóz elősegíti az érfal regenerálódását, gátolja az érelmeszesedést, így csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A tejcukor segíti a kalcium felszívódását is. A legújabb kutatások szerint pedig a belőle képződött oldhatatlan diétás rostok elősegítik a normál bélmozgást, illetve az emésztőrendszerünkben élő „barátságos baktériumoknak” tápanyagul szolgálnak. A káros baktériumok azonban nem tudják felhasználni, így csökken a bélrák kialakulásának kockázata is. A gyorsabb bélrendszeri áthaladás miatt kevesebb az az idő, amíg a bélfal érintkezésbe kerül a káros anyagokkal, így azok kevésbé tudnak felszívódni. A joghurtban található anyagok védő hatása a gyo- morrák ellen is segítséget nyújthat, rendszeres fogyasztás mellett. Ahhoz, hogy joghurt legyen a tejből, kellenek a tejsavbakté- riumok, amelyek nem részei ugyan természetes bélflóránknak, de rendelkeznek pozitív élettani hatásokkal. Ha joghurtot veszünk, érdemes azt választani, amely élő kultúrát tartalmaz. A hőkezeléssel, vagyis ultrapasztőrözéssel tartósított joghurt, kefir tovább eláll ugyan, és általában hűteni sem kell, de a hőkezeléssel rengeteget veszít értékéből. A joghurtba egyre gyakrabban bekerül egy másik baktérium is: a Bifidus baktérium egy fajtája. A Bifidus különleges baktérium: ez az egyetlen, amelyik kizárólag az emberre jellemző, szó szerint „az anyatejjel szívjuk magunkba”. Az újszülött bélflórája még steril, kialakulása az anyatejjel való tápláláskor kezdődik meg. A bélflóra baktériumainak megjelenése - amely nagyban függ az étrendtől, a környezeti hatásoktól és az egyéni adottságoktól - fontos szerepet játszik abban, hogy a méhen kívüli világhoz alkalmazkodni tudjunk. Tudományos kutatások bebizonyították, hogy az emésztőrendszerben megtelepedő első baktériumok fontos szerepet játszanak az újszülöttek immunrendszerének kialakulásában, és képesek meggátolni a kórokozók terjedését. Hasonlóképpen, felnőttkorban a bélflóra képezi annak a védőpajzsnak az alapját, melynek segítségével a szervezet képes felvenni a harcot a külső kórokozókkal szemben. ■ Orvosi esetek „Terítéken” a szakma különlegességei Közel kétszáz orvos vett részt azon a megyeházán tartott tudományos rendezvényen, amelyet a Hetényi Géza megyei kórház patológiai és bőrgyógyászati osztálya valamint a Lamark kiadó rendezett. Évek óta visszatérően, hagyományosan megrendezik,az úgynevezett kazuisztikai napokat, ahol orvosi eseteket ismertetnek, tanulságos kórképeket mutatnak be a szakmának az előadók. A kazuisztikai napok az évek során egyre népszerűbbek lettek, most már nemcsak a megyéből jönnek az előadók, hanem legutóbb például Debrecenből, Budapestről, Kaposvárról és Zalaegerszegről is érkeztek. A tudományos ülés első részében az előadók az allergiás túlérzékenység kapcsán kialakuló érgyulladásokkal foglalkoztak. Ezt követték a sebészek előadásai a szakma különös eseteiről. A szervezők a következő tudományos ülést októberre tervezik. „AZ EMLŐRÁK MA” címmel rendezett tudományos ülést a szolnoki MÁV-kórház és a Mamma Klinika. A téma a többek között a mammográfiás em- ! lőrákszűrés volt, amelyet a Mamma Klinika a MÁV- | kórházban szeptember óta biztosít. Mivel a mammográfiás szűrés lehetővé teszi az egészen kicsi daganatok észrevételét, nem mindegy, hogy az érintett 45 év fölötti női lakosság mennyire veszi igénybe. Mint dr. Péntek Zoltán előadásából kiderült, évente kb. 1 millió nőt kellene megvizsgálni. Hazánkban azonban még nem olyan elterjedt a módszer, mint például nyugaton. Svédországban egy átlagos szűrést figyelembe véve, el lehet mondani, hogy a megjelenés 83 százalékos. Tolna megyében - ahol másfél év alatt szűrték le a megye lakosságát — a megjelenés 50 százalékos volt. A cél a 60-70 százalékos részvételi arány elérése. Képünkön a MÁV-kórházi tudományos ülés résztvevői fotó: csabai Mit kezdjünk a praxisjoggal? A praxisjog és érvényesítése volt többek között a témája annak a továbbképzésnek, amelyet a háziorvosok megyei egyesülete rendezett. j A legutóbbi továbbképzést Miskolctapolcán tartották. Mintegy j negyven háziorvos vett részt, valamint képviseltette magát az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat megyei intézete J és a városi egészségügyi és sport- bizottság is. Az egyik téma az j volt, hogyan lehetne jobb az együttműködés a háziorvosok és a hivatalok, önkormányzatok között. A cél az egyes intézmények közeledése, munkájuk jobb összehangolása lenne. Az orvosok fontosnak tartják, hogy a jogszabályalkotók és a munkát végzők, valamint a végrehajtó hivatalok között olyan párbeszéd alakuljon ki, amely lehetővé teszi, hogy az információk gyorsabban eljussanak az érintettekhez. A másik téma a praxisjog (működtetési jog), illetve annak érvényesítése volt. A praxisjogot a területileg illetékes orvosi kamara adja. Eddig a területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkezők kapták meg, a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező orvosok számára folyamatos a kiadás. A praxisjogot év végéig kell megszerezni. A legtöbb kérdés a továbbképzésen azzal kapcsolatban fogalmazódott meg, hogy hogyan lehet érvényesíteni a praxisjogot, hiszen ez a gyakorlatban csak később realizálódik. Abbahagyták és nyertek Tizenketten kaptak megyei különdíjat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeténél a dohányzás félbeszakításáért. Ők sikerrel neveztek be a „Hagyd abba és nyersz!” elnevezésű akcióba. A CINDI-programra jelentkezőknek azt kellett vállalniuk, hogy J egy hónapig nem gyújtanak rá, és j ezt a tényt a környezetükből vala- j kivel igazoltatniuk is kellett. A ) megyei nyertesek között több diák is volt. Horváth Réka és Horváth Anna Jásztelekről testvérek. A szolnoki Varga Katalin, illetve a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumba járnak. Réka másfél éve dohányzik, Anna pedig több mint két éve.- Az osztálytársak biztattak, hogy szívjak el egyet, így gyújtottam rá először — emlékszik visz- sza Anna a kezdetekre.- A környezetemben már szinte én voltam az egyetlen, aki nem dohányzott - meséli Réka. - Egyik nap Anna hazaállított négy jelentkezési lappal a CINDI- programra. Hozott lapot a szüleimnek is, mert ők is dohányoznak.- Nem volt nehéz letenni a cigit? Réka: — Eleinte cukorkát eszegettem, hogy elfoglaljam magam. Rájöttem ugyanis, az, hogy rágyújtok, szívom a cigit, programot jelent, és helyette valami mást kellett csinálni. ' Anna: - Az elején nagyon kemény volt, az volt az igazi nehéz időszak.- Milyen hatását érzitek a cigi elhagyásának?- Őrömmel tapasztalom, hogy tudok futni a busz után, nem fulladok ki - számol be az élményről Anna. Azt, hogy a két lány nem dó; hányzik, Réka barátja igazolta. Ő nemdohányzó, úgyhogy ez a barátság talán kellő ösztönzést ad a jövőre. Hátha a cigi elhagyása nem egy hónapra, hanem örökre szól... Kövérek maradnak? Bár egyértelműen nem bizonyított, hogy kövér gyerekből minden esetben kövér felnőtt lesz, de a felmérések összefüggést mutatnak a két állapot között. Magyarországon a lakosság 60 százaléka tekinthető túlsúlyosnak. Az elhízás okának elsősorban a túlzott táplálékfelvételt és a mozgáshiányt tartják a szakemberek. Táplálkozásunk jellemzői: túl sok kalória bevitele, túl magas zsírarány és cukorfogyasztás, a kívánatosnál több alkohol- és sófogyasztás. Mindemellett kevés rostanyaggal élünk. Az elhízás mindezeknek egyenes következménye. Mivel a gyermekek táplálkozása hasonlít a felnőttekére, nem meglepő, ha már a kicsiknél találkozunk az elhízással és az ezzel összefüggő betegségekkel. Jellemzőnek tekinthető, hogy kövér felnőttek gyerekei maguk is túlsúlyosak lesznek. Az elhízás megelőzését az első iskolaévben el kell kezdeni, és a kamaszkor végéig folytat- ____ _ ni kell. Nem ajánlják a szakemberek azokat a táplálkozási módokat gyerekkorban (pl. vegetáriánus), amely egyoldalúvá teszi a táplálékfelvételt. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hozzátartozik a tej, tejtermékek, a hal, a tojás fogyasztása, vitamin-, illetve ásványianyag-tartalmuk miatt. Néhány nyomelem - mint például a vas, a szelén, a cink - jobban felszívódik állati eredetű táplálékból, mint növényi eredetűből. A gyerekek táplálkozásában még a felnőttekénél is fontosabb, hogy kerüljük a szélsőségeket, és a kiegyensúlyozott, teljes értékű élelmiszereket tartalmazó étrendet kövessünk. Fontos a vitamin- és rostdús friss zöldségek, gyümölcsök beiktatása. Az étkezések közötti nassolásról, csokoládé-, cukorevésről lehetőleg le kell szoktatni a kicsiket, de már az is eredmény, ha ezeket nem rendszeresen eszegetik. A táplálkozás mellett kellő figyelmet kell fordítani a rendszeres mozgásra is. A mai diákok általában keveset mozognak, rémisztőén sokat ülnek a tévé előtt (hétköznap 4 óra, hét végén 6-8 óra a készülék előtt töltött átlagos idő Magyar- országon). Mivel a gyerekek elhízása nagyrészt a szülőkön múlik, mi vagyunk a felelősek azért, hogy utódaink ne a tévé előtt gubbasztva, hamburgert majszolva nőjenek fel. _______■ A z oldalt szerkesztette: Paulina Éva Fontos az esti arcápolás Vannak a szépségnek kedvező napszakok Amikor nem könnyű Az arcunkat kora reggel szépnek és üdének látjuk, ám ez a látvány nem kísér végig a napon. Ennek az az oka, hogy a bőrnek is napi „krónikája” van. Bőrünk 24 órájának krónikáját dr. Alain Reinberg, párizsi bőrgyógyász szakorvos és kronobiológus segítségével könnyen megérthetjük. Reggel 6 órakor felgyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás. A bőr éjjel elegendő nedvességhez és tápanyagokhoz jutott, így kifejezetten szép és kipihent. Mossuk meg reggel arcunkat hideg vízzel, tornáztassuk meg és mozogjunk. Reggel 7 órakor nézzük meg alaposan a bőrünket. Aki ekkor nagyon sápadt, bánjon csínján a krémekkel és egyéb kozmetikumokkal. Ha alaposan bekenjük magunkat, hogy a sápadtságot ellensúlyozzuk, később túlzsíroso- dik az arcunk. Délelőtt 11 órakor a faggyútermelés eléri csúcspontját. Ennek jó hatása is van: védi a bőrt, megköti a nedvességet, ami által simábbá teszi a bőrt. Azok, akiknek zsíros a bőre, ekkor gondoljanak rá, hogy bőrük a zsírtól köny- nyen fénylik. Délben a test biológiai aktivitása lecsökken. Ekkor jól tesszük, ha sok lédús gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk. Délután 2 órakor ismét felgyorsul a szervezet működése. Több endorfint választunk ki, kevésbé érezzük a fájdalmat. Ez az időpont kiválóan alkalmas arra, hogy fogorvoshoz, kozmetikushoz menjünk. Délután 5 óra kiválóan alkalmas a sporttevékenységre. Az egészséges, rendszeres életmódot folytató emberek szervezetének a vérellátása kiváló. Izomerőnk ekkor a legnagyobb: 30 százalékkal többet tudunk fizikailag nyújtani, mint a délelőtti órákban. Fontos, hogy a munka végeztével fizikailag is kikapcsolódjunk. Amennyiben ekkor megmozgatjuk tagjainkat, este még nagyon sok mindent meg tudunk tenni fáradtság nélkül. Aki végighajszolja magát a hétköznapokon, bőre sokkal gyorsabban megráncosodik és petyhüdtté válik. Este 8 órakor a legszomjasabb a bőr, s hálás, ha krémekkel és pakolásokkal kényeztetik. Aki nem mulasztja el az esti arcápolást, az üdítő éjszaka során valósággal megszépül. FERENCZY EUROPRESS Bár már vannak rehabilitációs ágyak megyénkben is, de rehabilitációs kórházi osztály még nincsen. A tervek szerint a közeli években várható változás. Az egészségügyi, társadalmi és foglalkoztatási rehabilitáció feltételeinek megteremtése megyénkben a középtávú elképzelé-. sek között szerepel. Fontos ugyanis, hogy azok az emberek, akik fogyatékossággal élnek vagy más okok miatt csökkent a munkaképességük, visszataláljanak a társadalomba. Akár veleszületett, akár az élet során kialakult betegség vagy fogyatékosság miatt kerül valaki hátrányos helyzetbe, nagyon sok a teendő, hogy az illető ismét be tudjon illeszkedni. A legfontosabb, hogy egészségi állapotán a lehetőségekhez képest javítsanak. Ehhez szükséges az egészségügy eszközeivel megvalósítható rehabilitáció. A következő lépésként a foglalkoztatása jön szóba. A rehabilitációra váró emberek legérzékenyebb csoportjába tartoznak a fogyatékkal élők, akik az átlagosnál is érzékenyebbek arra, hogy milyen ellátásban részesülnek a kórházban vagy szakorvosi rendelőkben. A siketek és nagyothallók szervezetének például jó kapcsolatot sikerült kialakítani a hallásvizsgáló, a vakok és gyengénlátók szervezetének pedig a szemész szakorvosokkal, de ezek a ritka kivételek. A fogyatékkal élő emberek többsége tapasztalja, hogy a kórházakban nincsenek felkéa vizsgálat szülve az ő sajátos igényeikre. A hallássérültek nehezen tudnak kommunikálni, a mozgás- sérülteknek nehéz közlekedni az egészségügyi intézményekben. A megyében inkább azt tapasztalni, hogy az egészségügyi intézményekben dolgozók emberileg elfogadják ugyan a fogyatékos beteg problémáit, de nincsenek meg a megfelelő eszközök és körülmények. Némi előrelépést jelentett a közelmúltban, hogy a megyei kórház felajánlotta a fogyatékkal élők szervezeteinek, hogy előzetes egyeztetés alapján szűrővizsgálatain soron kívül fogadja szervezett csoportjaikat, és ilyenkor tudják biztosítani a speciális bánásmóddal kapcsolatos igények kielégítését.
