Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-13 / 136. szám

4. OLDAL HAZAI TÜKÖR 2000. JÚNIUS 13., KEDD fim Megújuló egyház Az újdonságok a fennmaradást segítik Budapest Kilencedik alkalommal rendeztek Budapesten pün­kösd hétfőjén katolikus ka­rizmatikus találkozót. Az eseményen több ezer hívő vett részt. A máriaremetei kegytemplom kertjében tartott találkozót a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás Országos Tanácsa szervezte. A mozgalom a hetve­nes évek végén az Egyesült Álla­mokból kiindulva terjedt el vi­lágszerte, így hazánkban is. Tagjai a katolikus egyház meg­újításán munkálkodnak, ffogy élőbbé tegyék az ősi értékeket. A mozgalom belső számításai szerint a kezdeményezésnek legalább 40-50 ezer szimpati­zánsa van Magyarországon, és 800 közösségük dolgozik szerte az országban. A tegnapi találkozót levélben üdvözölte a Vatikán helyettes ál­lamtitkára, s II. János Pál pápa személyes jókívánságait és apos­toli áldását tolmácsolta az egybe­gyűlteknek. A mozgalom találko­zójával kapcsolatban a katolikus egyház vezetői nevében Bíró László püspök azt hangsúlyozta, hogy az egyház éppen azért ma­radhatott fenn az elmúlt kétezer évben, mert nyitott yolt a megúju­lási mozgalmak iránt. Ugyanak­kor szeretnék elérni, hogy csak a valódi értékek épülhessenek be az egyházba.________________■ El nem ismert tudás Nemzetközi nyelvvizsgák függőben Budapest Hátrányba kerülhet az, aki hazai helyett nemzetközi nyelvvizsgát tesz. A külföl­di bizonyítványok befoga­dása mostanáig az Idegen­nyelvi Továbbképző Köz­pont (ITK) feladata volt, de az Oktatási Minisztériumtól egyelőre nem érkezett újabb megbízás munkájuk folytatására. Sokakat érinthet a honosítás kér­dése, ugyanis a legtöbb felsőok­tatási intézmény csak államilag elismert nyelvvizsgáért ad plusz­pontot a felvételizőknek. A mun­káltatók nagy része is ezt az ok­mányt kéri dolgozóitól a nyelv­vizsgapótlék utalásához. Sok bosszúságot okozhat a jelenlegi helyzet, pedig már év elején gon­doskodni kellett volna arról, hogy a külföldi nyelvvizsgapapí­rokkal rendelkező polgárok tudá­sát itthon is elismerjék. Akkor az oktatási tárca azt ígérte, hogy jú­liustól kijelöli azt a szervet, amely majd állandó jelleggel vég­zi ezt a munkát. Addig ideiglene­sen az ITK feladatává tették a ho­nosítást. Egyelőre azonban nem tudni, hogy a jövő hónaptól mi lesz. Amennyiben az Oktatási Minisztérium kéri, az ITK to­vábbra is vállalja a honosítást. Pillanatnyilag azonban azt sem tudni, hogy a határidő letelte után kinél élhetnének panasszal a nyelvtanulók. A Magyarországon nem be­jegyzett nemzetközi nyelvvizsga- központok (például a világszerte elismert Goethe Intézet) által ki­bocsátott okmányok írásbeli ré­szének honosításához egyébként a vizsgázóknak fordítási feladato­kat kell megoldaniuk, szóbeli esetén azonban elég az okmány bemutatása is. -w­Apák napja és baja Budapest Immár a világ több mint 80 országában június harmadik vasárnapján az apákat kö­szöntik. Hazánkban csupán az utóbbi években esik szó az 1909-ben az Egyesült Álla­mokból elindított szokásról. Vannak, akik számára a jeles napra árnyék borul. Az elvált apákat tömörítő civil szervezetek például ez idő tájt kiváltképp hangot adnak vélt vagy valós sé­relmeiknek. Sok apa ugyanis úgy érzi, hogy a válás után hátrányo­sabb helyzetbe került, mint egy­kori házastársa, élettársa. Dr. Pehr Erika, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztá­lyának helyettes vezetője lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: a há­zasságról, a családról és a gyám­ságról szóló többször módosított, korszerűsített törvény, továbbá az 1997-ben életbe lépett gyermekvé­delmi törvény szándékosan nem szól külön apai jogokról. Csakis szülői jogokat és kötelességeket fogalmaz meg, azaz a gyerekkel való kapcsolatában egyik szülő sem kerülhet a másikká szemben hátrányos helyzetbe. A gyakorlatban azonban szám­talan sértő, megalázó helyzetet te­remt az élet, amikor a szülők ép­pen azokról feledkeznek meg, akik állítólag a legfontosabbak ne- kik, vagyis a gyerekeikről, ics. b. j.i A szegénynél is van szegényebb Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt 10 évben nemcsak a létminimum alatt élők száma nőtt meg, hanem a szegények és a jó módban élők életfeltételei is távolodtak egy­mástól. A társadalom kettészakadása ellen egyre többen tiltakoznak. Magyarországon minden ötödik család a létmi­nimum alatt él. A statisztikai adatok azt már nem'mérik, hányán kénytelenek jóvá a létmini­mumnak tekintett havi 22880 forint áatt, vala­hol a biológiá minimum határán tengődni. Neményi Mária szociológus szerint nálunk is egyre többen tartoznak abba az új, nagyvárosi, gettószerűen élő, mélyszegény réteghez, amely­ből gyakorlatilag lehetetlen kitörni. Az ehhez a körhöz tartozók helyzete szinte teljesen reménytelen. Ők azok, akik az elesettséget, a ki­rekesztettséget, a reménytelenséget átörökítik, akik szociáis juttatásokból élnek egyik napról a másikra. Közülük nagyon sokan arra a rövid tá­vú stratégiára rendezkedtek be, mely a szinte folyamatos gyerekvállalásban, a gyermekek után járó segélyek felélésében merül ki. A sokgyermekes családok könnyebben kerül­nek a szegénységi szint alá, a sok gyermeket vállalókat a társadalom összekapcsolja a cigány­sággal. A társadalom többsége előítéletesen kö­zelít a romákhoz, de a nem cigány származású lecsúszott, szegény sorban élőkhöz is - mondja Neményi Mária, aki nemrég a szegény, kirekesz­tett roma és magyar családok gyermekeinek egészségi állapotáról, egészségesélyeiről készí­tett tanulmányt. A szociológiai kutatás során ki­derült, hogy a szegénynél is van szegényebb, a rossz sorban élő cigány családok élete a szintén szegény módban élő nem cigány származásúa- kénál sokkal rosszabb. A magyar lakosság mint­egy 5 százalékát kitevő cigányság életmódját, életfeltételeit döntő mértékben a szociális, gaz­dasági, regionális hátrányok határozzák meg. A szociológus szerint ez mindaddig így marad, amíg a cigányság eltérő kultúrájából adódó más- sága okot ad a megbélyegzésre, hohváth maqpolna ATTILA LEGENDÁJA TÁPIÓSZENTMÁRTONBAN. Tégla alapú, fából készült építményt álmodott Domonkos László építész Tápiószentmárton közelébe, Attila hun király egykori palotájának feltétele­zett helyszínére. Az épület idegenforgalmi látványosság lehet, de konferencia- és előadótermet, vala­mint kiállítóhelységet is magában foglal majd. Az építész elmondása szerint a tervezéskor a középko­ri misztériumjátékok adták számára az ötletet ahhoz, hogy az épület külső körcikkén „mozgó színhá­zat” alakítson ki. fotó, feb/kallus györgy Elkobzott teknősök Virágzik az illegális állatkereskedelem Budapest Az elmúlt években elsősorban olasz vadászok igyekeztek több ezer ritka, védett madarat ki­csempészni Magyarországról. Az autók hűtőszekrényeiben füle­mülék, pacsirták, a kihalás szélén álló cigányrécék tetemeire buk­kantak a vámosok és a határőrök. A környezetvédelmi tárca Orszá­gos Természetvédelmi Hivatala munkájának is köszönhető, hogy egyre ritkábban kísérleteznek ez­zel lelkiismeretlen vendégpuská­sok, akik persze hazai segítők nélkül semmire sem mennének. Körösi Levente, az OTH munka­társa elmondta, a magyar turisták gyakran nem is tudják, hogy sza­bálysértést, esetleg természetká­rosító bűncselekményt követnek el, amikor a származási ország engedélye nélkül, piacon vásárolt kitömött krokodilt, vagy élő maj­mocskát, papagájt akarnak be­hozni. A pénzbírságon kívül akár börtönbüntetés is fenyegeti az el­követőt. Görögországból, Horvát­országból érkező magyar utazók­tól jó néhányszor koboztak már el védett görög, mór és szegélyes teknősöket. Ha tudják származási helyüket, visszaküldik hazájuk­ba, de legtöbbször hamis papí­rokkal dolgoznak a csempészek. A befogott állatok nagy része meg is betegszik, ezért sem ajánlatos a visszatelepítésük. A szerencsét­len élőlények így a fővárosban ta­lálható Természetvédelmi Mentő­központba kerülnek. A környe­zetvédelmi szakember figyelmez­tet: a vadon befogott madarak 90 százaléka már szállítás közben, illetve egy éven belül elpusztul. A mostanában egyre divatosabb hüllők esetében az arány még rosszabb, ráadásul ezek a fajok fogságban nem is szaporodnak. _________________________________(BIHARI) A drog és a fegyver után az állatok feketekereskedelme a leg­nagyobb üzlet. Évente több milliárd dollár értékben csempész­nek más országokba kihalófélben lévő emlősöket, hüllőket, madarakat a szervezett bandák. Magyarország már nem csak tranzitállomás, innen és ide is szállítanak védett állatokat. TŰZVÉSZ. Akár két év bör­tönbüntetéssel is sújtható az a fiatal házaspár, amelynek hi­bájából az utóbbi évek legna­gyobb erdőtüze lobbant fel va­sárnap a Bács-Kiskun megyei Ágasegyháza határában. Több mint 200 hektár erdő vált a lángok martalékává, több tanyát csak árkolással tudta védeni a tűzoltók és a sűrűb­ben lakott, úgynevezett Sán- dor-telep is veszélybe került. A kárt legalább 60 millió forintra becsülik. REFORMÁTUS DIÁKOK. Be fejeződött Debrecenben a Re­formátus Kollégium Diákjai­nak I. Világtalálkozója. A kol­légium 462. tanévében hét új díszdoktort avattak. A majd­nem háromezer résztvevő nyi­latkozatban vállalta, hogy a jö­vőben még szorosabbra fűzi kapcsolatait a kollégiummal, amelynek fejlesztéséért haj­landó komoly áldozatokat is hozni. MINŐSÉG. A ma kezdődő 44. Európai Minőségügyi Kong­resszus előkészítő tanácskozá­sain tegnap azt hangsúlyozta Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter, hogy Magyarország pozíciója attól lesz erős, ha si­kerül tudásalapú társadalmat, gazdaságot létrehozni. Ennek egyik feltétele a minőségelvű oktatáspolitika megteremtése. Borsi József, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető­je elmondta: a szaktárca veze­tője Egészségügyi Minőségi Díj alapításáról határozott. KÁVÉFOGYASZTÁS. Átala kulóban vannak a hazai kávé­fogyasztási szokások. A leg­utóbbi felmérések szerint vala­melyest csökken a hagyomá­nyos kávéfajták iránti kereslet, míg nő a kapucsínópor fo­gyasztása. Ez a változás első­sorban a fiatalok fogyasztási szokásaival magyarázható, akik az alacsonyabb koffein- tartalmú termékeket részesítik előnyben. IDEGENFORGALOM. 4 5 ezer fogyasztóvédelmi ellenőr­zés várható az idegenforgalmi főszezonban, július 3. és au­gusztus 31. között. A fogyasz­tóvédők az ország egész terü­letén kiemelten, ellenőrzik majd az idegenforgalmi szál­láshelyeket, a taxisszolgáltatá­sokat, a vendéglátó üzleteket, a frekventált helyen lévő élel­miszerboltokat, az idegenve­zetőket, az utaztatási tevé­kenységet végzőket és a mutat­ványos berendezéseket. Jel­lemző lesz például, hogy a ma­gánszálláshelyeket a hirdetés­ben szereplő címek alapján ke­resik fel, és elsősorban a fize­tővendég-szolgálat működteté­sét nézik meg alaposabban a fogyasztóvédők. ___________■ Be szélgetőpartnerünk Molnár Péter magyar-amerikai vállalkozó Karrier - Kaliforniától az Alföldig Lassan, de itthon is változik az üzleti gondolkodás Két város, két kultúra. Ott a szőlő, a sí, a vitorlás, a hegyi túrák, a nagy család, itt a bor, 1100 hektárnyi föld, balatoni szüret, mátrai erdők, magyar szó és sok-sok jó barát. Igazi karriertörténet ez, amolyan kaliforniai magyar módra. Molnár Péterről szól, akinek az jutott eszébe, miért ne lehetne Magyarországon vadrizst termeszteni. Budapest - San Francisco- Vadrizs az Alföldön? Meglepő kombináció! Honnan az ötlet?- A vadrizs egészséges, ko­leszterinmentes, kalóriaszegény, sok vitamint tartalmazó növény. Jó köretnek és salátának, mégis kevesen ismerik. „Luxuscikk” Amerikában is, de szeretik és igénylik.- Ezért iderepiilt és elkezdte ter­meszteni?- Hosszú történet ez! Édes­apám - akinek vállalata a Ma­gyar Amerikai Kereskedelmi Társaságnak is alapító tagja volt - 1989-ben magyar-amerikai közös vállalatot hozott létre, hogy tudás és befektetés formá­jában valamit visszavigyen abba az országba, ahol született. Re­pülőgépek szállították mázsa­számra a kaliforniai jegelt vízbe áztatott vadrizsmagokat Ma­gyarországra. Azóta se terem a világon máshol vadrizs, Kalifor­niát és az amerikai-kanadai ha­tárt kivéve. Ma már 1100 hektá­ron Kisújszálláson, Békés és Szolnok megyében öt-hat ter­melővel szerződve Belgiumban és Olaszországban értékesítünk vadrizst.- Mindez olyan egy­szerűnek tűnik. Nem volt semmi csalódása, sikertelen kísérlete?- Meglepő volt azt ta­pasztalni, hogy a ma­gyarok nem bíznak egy­másban. Az adott szó, a kézfogás keveset szá­mít. Pesszimisták, nem összetar­tóak, és úgy gondolják: „Ha az én tehenem megdöglött, dögöljön meg a másé is!” De tíz év alatt sok minden megváltozott!- Kaliforniában, családi vál­lalkozásban 250 holdon szőlő- műveléssel és bortermeléssel fog­lalkoznak. így természetes volt, hogy a rizs után itt is a bor követ­kezzen?- Kóstolgattam, ízlel­gettem a szekszárdi, a villányi, a tokaji s a Ba- laton-felvidéki borokat, majd borforgalmazó cé­get alapítottam. Tíz bo­rászattal kezdtem, most kétszázat képviselünk. Van három boltunk, és harminc budapesti étte­rembe szállítjuk a jó magyar bo­rokat. Aztán jött a hordó. A kali­forniai bort is bele kellett tenni valamibe! A Budapesten készült tölgyfahordók pedig különleges aromát adnak a bornak.- Sokat sportol, és lelkes termé­szetvédő is.- Kaliforniai vagyok, ahol az erdők, a tenger, a hegyek a spor­tos életmódra köteleznek. Egy híres túlélő oktató-képző iskola tanáraként expedíciós túrákat vezetek Mexikóba, Kanadába és Patagóniába is. A cserkész stílu­sú kajak-, vitorla-, sí-, lovaglás-, barlangjáró és sziklamászó túrák vezetésére a téli időszakban jut időm. De magánszorgalomból bejártam már Erdélyt, a Mátrát, és gyakran lovagolok Baranyá­ban is. A szüleim 1956-ban Buda­pestről hagyták el az országot. Édesanyám, aki a Sorbonne-ra járt Párizsban, a tokiói olimpi­án tolmácsként dolgozott, s hazafelé San Franciscóban találkozott újra édesapámmal, akit még gyerekkorában Budán ismert meg, s aki a hatvanas években vette első szőlő­tőkéit Kaliforniában. Otthon magyar-angol nyelven folyik a szó, és szeretjük a magyar éte­leket is. Nővérem vegyészmérnök, aki környezettisztítási szakértő és tanácsadó, öcsém, aki a Buda­pesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen is tanult, két évig a Tungsramban dolgozott. Tehát mindannyian ezer szállal kötő­dünk az óhazához!- Mégsem költözne át véglege­sen Magyarországra!- Bár jó érzés hosszú távú együttműködéseket kötni, öröm látni, hogy felépítettem valamit, ami jól működik és munkát- megélhetést biztosít, mégis hiá­nyozna a tél nélküli kaliforniai klíma, a természet közelsége, hogy egy nap alatt síelni és vi­torlázni is tudok. Na és az otta­ni nyitott gondolkodás! Ha van egy jó ötleted, lehetőséget kapsz a megvalósítására is! Ez nagyon inspiráló. MENYEI HELGA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents