Új Néplap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-10 / 135. szám
2000. Június 10., szombat TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI NÉZŐPONT Blokád és bojkott Ez a hét semmiképpen sem a győzelmekről szól Nem tudom, kinek mennyire tűnt fel, de a blokádok és bojkottok hetét éltük. Kezdődött a szolnoki (volt) solamis dolgozók ceglédi üzemblokádjával, folytatódott az agrártermelők közúti félsávos forgalomlassításával, tegnap pedig a Mol-benzin- kutak bojkottját próbálta elérni az égbe szökött üzemanyagárak miatt a szegedi székhelyű Magyar Autósok Pártja. Jómagam még e vonulatba sorolom a köztársasági elnök megválasztását: ott is egyfajta bojkottot okoztak a nem szavazatokkal operálók, így lehetett csak a harmadik fordulóban eredményes a szavazás. Blokádról, bojkottról - gazdaságiról, politikáról - szóltak tehát ezek az események, amelyekben még valami szintén közös volt: nem vezettek különösebben eredményre. Ez talán leginkább a solamis dolgozók esetében szomorú, akik jogos munkabérük kifizetését és helyzetük rendezését várnák a Solami egykori tulajdonosától, ő azonban nem volt hajlandó megjelenni Cegléden, hogy legalább tárgyájon a dolgozóival. Mint ahogy kijelentése szerint nem hajlandó Torgyán József szakminiszter sem tárgyalóasztalhoz ülni az utakon tiltakozó termelők vezetőivel, mivel úgy véli, velük nincs miről egyezkedni. Eredményt tehát egyik esetben sem sikerült elérni: a solamisok még mindig futnak a pénzük után (és ahogy kinéz, sajnos még egy ideig erre kényszerülnek), a termelők pedig nem jutottak ötről a hatra - ahogy a mindennapok létküzdelmeiben is csak nagyon nehezen jutnak ötről a hatra. A Mol- kutak bojkottjáa meghirdetett felhívás sem vezetett túl nagy eredményre, hiszen tegnap is ugyanakkora forgámat bonyolítottak le az olajcég üzemanyagtöltő állomásai, mint más napokon. Az autósok tehát nem kerülték el őket. Úgy tűnik, ilyen bojkottá nem is fognak eredményt elérni. Ahhoz nagyobb szervezettség kell, vagy éppen nagyobb érdekérvényesítő képesség. És végül a köztársaságielnök-vá- lasztás bojkottja, vagy ha úgy tetszik, blokádja sem vezetett eredményre, hiszen lett köztársasági elnökünk, méghozzá egy művelt, nemzetközi hírű, tekintélyes tudósember személyében. Csak azt az első két fordulót lett volna jó elkerülni, mert az csalódást keltett. Ez a hét semmiképpen sem a győzelmekről szól. Sokkal inkább a megélhetésükért küzdőkről, a kisemmizettek kilátástáanságáról, a jog nyújtotta helyzet mögé elbújókról, a cinizmusról, az egymásra mutogatásról, az összefogás, a kompromisszumkészség hiányáról. És egyben azt is megmutatta, hogy itt, Európa ezen felén a blokád, bojkott egyelőre nem igazán vezethet eredményre. Szálloda a központban? Martfű Ha minden az önkormányzat tervei szerint alakul, akkor lesz saját szállodája a városnak. A www.martfu.hu honlapról kiderül, hogy milyen további építkezések várhatók még az új központban. Az egyik legérdekesebb beruházás (már ha lesz rá jelentkező) egy 1200 négyzetméter alapterületű száloda lehet. Már régóta dédelgetett elképzelés, hogy üzletsor is lesz az egykori szántóföld helyén kialakított centrumban. Bevásárlóközpont is állhat majd a jövőben a város- központban, erre 5000 négyzet- méteres üres telket tartanak fenn. Hasonló terület áll rendelkezésre egy piaccsarnok felépítésére. PE Hej, te édes, drága szünidő! Nagyon kevés annyira áhított dolog akad az életben, amelyet az alig- és tizenévesek jobban várnának, mint a nyári szünidő. Vajon ki mit remél ezektől a felelésektől, dolgozatírásoktól mentes hetektől? Nagy Nóra, 12 éves szolnoki „hölgy”:- A Széchenyin lakunk a hetediken, ott mindig egyforma az élet. Szerencsére anyu nővére Tiszaroffon él kertes házban, ahol mindenféle gyümölcs és állat található. Én a libákat szoktam legeltetni a többiekkel együtt. Reggel meg este kell kihajtani őket a hűvösben. Pokrócot viszünk, leterítjük, és hárman, négyen beszélgetünk. Nekem ez a vakáció csúcsa, úgyhogy már június 24-én lemegyek, és azt se bánom, ha csak augusztusban jönnek értem anyuék, apuék. Vígh Ilona, 17 éves túrkevei gimnazista:- Több tervet fontolgatok a szünetre. Jó lenne elmenni valameddig dolgozni és keresni. Errefelé esetleg meggy- vagy paprikaszedés, kapálás akad, főleg az ismerősöknél. Azután biológiából OKTV-re is készülök. A családi nyaralás nagyon drága, hosszabb időre nem is megyünk. Azért egy-két rövid túra apuval, anyuval belefér a nyárba, valahová elutazunk a hegyekbe, mert az errefelé hiányzik. Eszenyi Gergely, az osztálytársa:- Nálunk sem lesz nyaralás, esetleg családostól többször kinézünk a kertbe. Ráadásul nyelvvizsgára készülök németből. Nagy utazást nem tervezek, egyébként is szeretek otthon, a családdal lenni. Azért a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak, lesznek kirándulások. Elsősorban osztályok vágnak neki hazánk érdekes, szép tájainak. Ha közeli a kiruccanás, megússzák a kétnapos vizitet személyenként négyezerből, ha távoli, inkább a vonat ajánlott, mert arra sok a kedvezmény, így olcsóbb. Talán a legszínesebb a táborélet Kisújszálláson, ahol az önkormányzat huszonnyolc nyári tábort támogat. A legkisebb 13 fős, a legnépesebb 120, az átlagos 30-50 személy. A napok száma öthét, a leghosszabb tíz. Ennél sokkal több a nyári tábor a településen, de ebből a tengernyiből a városháza ennyit tart érdemesnek valamilyen segítésre. Vajon a megye másik csücskében merre mennek a diákok nyaraim? Ecsédi Emese, jászladányi felsős: — Hárman vagyunk testvérek, apu dolgozik, anyu főhivatású anya. Elmegyek a nagyihoz egy hétre, ő is itt a faluban lakik. Akkor kelek, fekszek, amikor akarok, és a nagymama biztos kétszer is süt palacsintát. Meg azt is tessék megjelentetni, hogy írok a miniszternek, minek kell már augusztusban tanulni. Kinek jó ez, mert nekünk biztos nem. Az is jellemző szőkébb hazánkra, a megyénkre, hogy rendkívül kevés az elhelyezkedni lehetőség. Ha nincs egy tehetős rokon a családban, rokonságban, szinte lehetetlen állást találni. Nem véletlen, amit a 19 éves szolnoki Szabó Zoltán mesél: — Elmentünk Székesfehérvárra. Van ott egy hipermodern IBM-gyár, ahol winchestereket szerelünk laboratóriumi tisztaságban. Az első hónap 50 ezer, a további 60 ezer. Havi 3 ezerért szállást adnak. Azután a fizetéshez még járul ilyen-olyan pótlék. Szükséges a munkához a 18 év korhatár, érettségi, és vár a jelöltekre egy tetőtől talpig alapos orvosi vizsgálat. Hárman mentünk, ketten beváltunk. Már június 12- től kezdhetnék, de engem még egy felvételi vár... Hát igen, itt nincs meló, ott meg az Alföldről toborozzák a srácokat. Akik közül minden bizonnyal többen „ottrekednek”. Mert megvan az előrelépés is. Ami nem véletlen, hiszen ez a város már nem a Dunától keletre eső területekre települt. Ahogy a szolnoki srácok elmesélték, meg is látszik rajta... Ugyanakkor ez egy másik kérdést is magával sodor. Jó, jó, elmegy három, öt, tíz, száz megyei fiatal a Dunántúlra dolgozni. De hát akkor ki marad itt, a Tiszától keletre? D. SZABÓ MIKLÓS Temető mellett élte életét Karcag Csendes szomszédokkal áldotta meg a teremtő Ács Im- réné Erzsiké nénit, hiszen nincsen arrafelé éjszakai dö- römbölés, hangos zenebona, idegesítő veszekedés. Másféleképpen múlik itt az élet. Sóhajtásnyira besüppedt hantok vagy a virágokkal teli sírok alatt emberöltők óta csendesen pihennek a régi karcagiak, akiket két méter mélységben örökre magába fogadott a kemény kun szik. Erzsiké néni évtizedeket lakott abban a réges-régi, nádfedeles csőszházban, amelyiket az északi református temetőben, a föld alá építették. Vályogból vannak a falak, mégsem fog rajtuk a századok foga. Tábla jelzi a „homlokzaA veremház és Ács Imréné tón”, hogy az L alakú épület műemlék jellegű temetőcsőszház. A középkor veremházainak egyik utolsó származéka a XVIII. századból. Nem hivalkodó épület, kevés látszik ki belőle. Csak épFOTÓi MÉSZÁROS pen a fal egy kis szelete, meg a majdnem földig érő nádtető. Zsa- lugáteres parányi ablakai hej, de rengeteg temetői menetet figyelhettek eddig, hiszen a főbejárat mellé épült. Lefelé téglalépcsőket talál az ember lába, tégla a helyiség alja is. Ágyak, asztalok, szekrény, tűzhely, székek — ez a berendezés. Erzsiké néni nagyapja vette az épületet 1917-ben, aki temetőcsősz volt. Tőle örökölte az apja; ő is az itt pihenők nyugalmát vigyázta. A12-13 hold területet egy ízben már lezárták, de újra megnyitották. Ámbár betyár is pihen a temetőben, tőlük, a lenn porladóktól nem fél az ezüstös hajú asszony. Sokkal inkább a föld felettiektől, akik a múlt télen meglovasítottak tőle két öl tűzifát. Azóta borjűnyi komondor őrzi a tűzrevalót, a fia pedig az udvart, egy aprócska ku- tyussal. Remekül kiegészítik egymást, a pindurka csak ugat, a másik kevés szavú, de harap. így biztonságos mostanság az élet, a temető szélén... D. SZABÓ MIKLÓS Nem a hulladék, hanem a vita lángolt fel Kengyel Bírósági döntés van, béke még sincs a falu szélére tervezett plaz- maenergiás hulladékártalmatlanító körül. Miközben a beruházó, a Green World Kft. a jogerős verdikttel a kezében már az építkezésre készül és kártérítési pereket fontolgat, addig a környezetvédők szerint még korántsem lefutott az ügy, és újabb tiltakozó akciókra készülnek. A vitát ezúttal a bíróság határozata robbantotta ki. A megyei törvényszék ugyanis hatályon ívül helyezte az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség az építkezés megkezdéshez szükséges engedély kiadását megtagadó határozatát, és új eljárásra kötelezte a hivatalt. Mindez első olvasatra világos, csakhogy az „új eljárás” kitételt szinte mindenki másképp értelmezi. A Green World Kft. vezetője szerint „sima az ügy”, hiszen a kórházi veszélyes hulladék ártalmatlanítására, melyre külföldi referenciával is rendelkeznek, a szolnoki hatóságnak ki kell adni a környezetvédelmi engedélyt. így Gőz László azt reméli, egy hónapon belül kezében lesznek a szükséges papírok, és az építési engedély beszerzése után már szeptemberben megkezdődhet a beruházás. Az égetőmű ellenzőit tömörítő Kengyeli Gyalogos Egyesület vezetője viszont mást olvas ki a dokumentumokból. Veres Istvánná állítja, sohanapján indul építkezés. A hatóságnak ugyanis új eljárást kell lefolytatnia, és ahhoz nekik is lesz egy-két szavuk, mert nem győzte meg őket még senki, hogy a termőföldet, mely a falu családjainak megélhetését biztosítja, nem fenyegeti semmiféle veszély. A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség jogi osztályának vezetője szerint az első nagy tévedés, hogy nekik kell lefolytatni az új eljárást. Arra ugyanis az alperest kötelezte a bíróság, azaz az országos főfelügyelőséget. Kökényné dr. Kiss Veronika szerint az új eljárás kitétel is könnyen értelmezhető, egyszerűen újra kell kezdeni az engedélyeztetési eljárást, újból bekérve az ösz- szes szakhatóság véleményét. A különbség csak annyi, hogy a bíróság döntése értelmében ezúttal csak azt kell vizsgálniuk, a környezetvédelmi előírások betartása mellett alkalmas-e a berendezés kórházi veszélyes hulladék megsemmisítésére. Mindez azonban negyedévnél is tovább tarthat. Csakhogy az idő pénz. Különösen igaz ez a Green World Kft.-re, melynek már több millió forintját felemésztette a három esztendeje húzódó engedélyezési eljárás (egyes információk szerint ez idő alatt a cég nem kis adóságot halmozott fel, többek között a környezeti hatástanulmány árát sem fizették még ki teljes egészében). Pedig 1997-ben úgy tűnt, gyorsan pont kerül az ügy végére. Akkor a kengyeliek többsége népszavazáson igent mondott a legkorszerűbb hulladékártalmatlanítási technológiát jelentő plazmaenergiás kemence felépítésére. A beruházás ellenzői azonban Kengyeli Gyalogos néven egyesületet szerveztek, és aláírásgyűjtő akcióba fogtak. Szerintük ugyanis a voksoláskor megtévesztették az embereket, a szavazólapon lévő kérdésből ugyanis nem derült ki, hogy a kft. veszélyes hulladékokat semmisítene meg a faluban. Bár a kft. vezetői kétségbe vonták az aláírások hitelességét, a környezetvédők akciója mégsem maradt eredménytelen. Meglehetősen elhúzódó eljárás után a Közép- Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség elutasította az engedélyek kiadását. A hivatal határozatában a több száz tiltakozó aláírásra és a jó minőségű földek miatt gazdasági megfontolásra hivatkozott. A Green World azonnal fellebbezett. A társaság vezetői szerint ugyanis az első fokú hatóság nem szakmai döntést hozott, hiszen az indoklásban a hivatal is elismerte, a technológia megfelelő. De a környezetvédők sem hagyták szó nélkül a határozatot, igaz, ők az indoklással nem értettek egyet. Ezek után az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség újabb szakhatósági véleményeket kért. Azok gyakorlatilag nem emeltek kifogást a beruházás ellen. A terveket mégis elutasították, bár más indokkal, mint az első fokon eljáró hatóság. A főfelügyelőség úgy találta, hiányoztak a hazánkban új technológia bevezetésénél törvényekben előírt referenciák. A beruházó ugyan egy egyesült államokbeli példát bemutatott. E szerint Virginiában a környezetet semmiféle károsodás nem érte, ám ott csak kórházi veszélyes hulladék és robbanóanyag megsemmisítése folyt. Kengyelen viszont több száz féle veszélyes anyagot ártalmatlanítottak volna. A szakhatóság szerint a plazmatechnológiás eljárást nagyban meghatározza a megsemmisítendő anyag. így azt nem látták bizonyítottnak, hogy egy olyan óriási teljesítményű — óránként 950 kilogramm - veszélyes hulladékot ártalmatlanító kemencénél, mint a kengyeli, nem nő a számottevően a környezet terhelése. Ezt a döntést helyezte hatályon kívül a megyei bíróság napokban postázott határozatával. Mindeközben a kft.-nek konkurenciája is akadt Magyarországon. Az európai uniós csatlakozáshoz közeledve ugyanis óriási üzletnek ígérkezik a veszélyes anyagok ártalmatlanítása, hiszen anélkül az ország aligha kapja meg a belépőjegyét. A verseny élesedését jól mutatja, hogy a Kengyelen évi hétezer tonnányi hulladék feldolgozni szándékozó Green World Kft. néhány éve szinte egyeduralkodónak számított, tavaly már a megyénkén belül, Szászberken is tervbe vették egy plazmakemence létrehozását. Már a beruházáshoz a vállalkozó is megvolt, ám a népszavazáson a falu elvetette az égetőt. De feltűnt a színen egy másik kft. is, mely Ózdon hozna létre hasonló kemencét. Egy lap tavaly nyáron még úgy tudta, ebben a társaságban egy törökszentmiklósi cég is érdekeltséggel bír, melynek felügyelőbizottságában a Kisgazdapárt egyik vezetője is helyet kapott. De egy másik újság is kisgazdapárti befolyást sejtett, amikor a zöld szervezetek állami támogatásakor először pályázó Kengyeli Gyalogos Egyesület nagyobb' összeghez jutott, mint a Magyar Madártani Egyesület. A gyalogosok azonban a vádakat visszautasították. De a Green World vezetője is úgy látja, a pletykákat — miszerint politikai okok is meghúzódhatnak a kengyeli égető ügyének elhúzódása mögött — semmiféle bizonyíték nem támasztja alá. Bárhogy is van, a polgármester már békét szeretne a faluban. A községet ugyanis alaposan megosztotta a három éve húzódó ügy. Czédly Gyula ezért is vette örömmel a bírósági döntést. No meg azért, mert véleménye szerint bebizonyosodott, az önkormányzat vezetői nem akartak rosszat a falunak, amikor a beruházás mellé álltak. Az elhúzódó csatározások pesszimistává tették a falu lakóit, most azonban - véli a polgármester - új jövőkép kezd kibontakozni. Mit hoz a jövő? Békét biztos nem. A Green World ugyanis kártérítési perek kezdeményezését fontolgatja a Gyalogos Egyesület, valamint a környezetvédelmi felügyelőség ellen. Veres Istvánnét azonban mindez nem riasztja meg. Annál is inkább, mert a fenyegetésekhez már hozzászokott. Egy esztendeje - állítja az egyesület vezetője - sorozatos atrocitások érik. Egyszer a háza falát öntött le valaki olajjal, máskor veszélyes hulladéknak számító elemekkel teli zsákot dobtak kertjébe. Mindez azonban talán csak még harcosabb teszi, ezért is mondja büszkén: mindent elkövet, hogy Kengyelen ne épüljön plazmakemence. TELEKI JÓZSEF
