Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-05 / 104. szám

8. OLDAL 2000. MÁJUS 5., PÉNTEK Mesteri cukrászlány Tiszaföldvár-Homok Erdős Hanna igazi talány le­het korábbi tanárainak. Ve­gyészként végzett, ám nem sok köze van mai munkájá­nak mindehhez. Választott mesterségével viszont egyre hangzatosabb sikereket arat, ráadásul teszi mindezt egy férfiak által uralt me­zőnyben. Sokan kérdezhetik, vajon mit ke­res egy vegyészlány a cukrászok között. A híresen férfiszakmának számító foglalkozás ráadásul elég neves hazai képviselőkkel ren­delkezik, akik mind-mind férfiak. Erdős Hanna Szolnokon a Pálfy szakközépiskolában végezte ta­nulmányait, s amint azt a vég­zettsége indokolta, vegyészként kezdte pályafutását. Ám hamar rájött, ez közel sem neki való, így pályát váltott. A fiatal lány hamar feltűnést keltett nagy kézügyes­séget és gazdag fantáziát kívánó műveivel. Nemrégiben egy igen rangos versenyen nyert ezüstér­met Budapesten két alkotásával is. Az egyik a korona élethű, édességből készített mása volt. Ez a torta, már amennyiben nem degradáló csak egyszerűen tortá­nak nevezni ezt a tökéletes máso­latot, már előrevetítette, hogy alighanem hamarosan női mester is lesz az elférfiasodott szakmá­ban. A másik sikerdarab már tényleg egy torta, amire Hanna, igazodva a millennium ünnepé­hez, Szent István koronázását festette fel a kevesek által hasz­nált úgynevezett kakaófestéses technikával. Sikerének titka aligha a profi körülményekben rejlik, hiszen amíg például a Gerbaud cukrásza kizárólag erre a versenyre ké­szülhetett, keze alá dolgozhatott számtalan segéd, s csinálhatott akár húsz tortát is, hogy végül a legszebbet vigye el a versenyre, addig a homoki hölgynek otthon, a konyhában, munkaidő után kellett elkészítenie egyetlen alko­tását. Tette mindezt saját pénzé­ből, saját maga által kikísérlete­zett összetételű anyagokkal. S mivel nem gazdag família szülöt­te, bizony csínján kellett bánni a drága alkotóelemekkel! Ennek ellenére a neves műhe­lyek mestercukrászai is csak száj- tátva nézhették, amint egy szá­mukra ismeretlen lány megelőzi őket. A vert mezőnyben szinte ki­zárólag mestercukrászok, híres éttermek és cukrászdák végez­tek, ami már önmagában is óriási elégtétel lehetett. Ezzel a sikeré­vel Erdős Hanna kiléphet a nem­zetközi mezőnybe, ugyanis mint a legjobbak egyikének, a kiuta­zás költségeit fedezi a szövetség.- Talán majd egyszer nekem is segít valaki felkészülni, s akkor még jobb lehetek - álmodozik Hanna. Közben pedig gondolat­ban már a külföldi versenyen jár, amire jobb híján otthon, a kony­hában készül fel, mert a sikerhez vezető út számára, támogató és ismert rokon nélkül nagyon, de nagyon rögös. Hanna egyik díjazott remekművével SZEPITKEZNEK. Újra itt a jó idő, folytatódik Cserkeszőlő főutcájának csinosítása, építése. Jelenleg a szálloda mellett a fürdő előtti üzletsoron dolgoznak a munkások, hogy az erős emberek világbajnok- ságára minden készen legyen. ____________________________ ■ V etélkedő Kunszentmárton Általános iskolások mérték ösz- sze tudásukat négy kategóriá­ban április 29-én Kunszentmár- tonban a Deák Ferenc Utcái Ál­talános Iskolában. A Fekete Ist­ván területi komplex tantárgyi vetélkedőn megyénk több tele­püléséről érkeztek az ifjú ver­senyzők, hogy eldöntsék, nép­daléneklésben, olvasásban, ter­mészetismeret terén, valamint rajzolásban ki a legügyesebb. A számos kiváló produkció közül azonban nem lehetett mindenki első, így a végelszá­molásnál népdal kategóriában a cibakházi Berta Kitti Amália, ol­vasásban holtversenyben a kis­újszállási Csepregi András és a kunszenti Ficsór Hóra, termé­szetismeretben a kisújszállási csapat, a rajzversenyen pedig a kunszentmártoni Kóródi András nyert. A szakemberekre hallgatni kell Új iskola Martfű Tiszazug Ha átszakadt volna a Tisza gátja Nagyrévnél vagy Tiszasasnál, akkor bizony a Tiszazug és a Köröszug jelentős része víz alá került vol­na. Akadtak igen kritikus pillanatok, ám sze­rencsére az óriási áradás nem okozott tragé­diát. A tapasztalatokról s a tanulságokról Ko­vács Antallal, a térség védelmét irányító pol­gárvédelmi alezredessel beszélgettünk.- Amikor a MIÉP-es Csurka Istvá- nék Kunszentmártonban jártak, akkor nekik és a sajtó jelen lévő képviselőinek igen szomorú képet festett arról, hogy mi is lenne egy esetleges gátszakadás következmé­nye. Nem féltattól, hogy pánik lesz úrrá az embereken?- Ami tény, az tény, változtatni rajta nem lehet. Ha a védekezés­ben részt vevő önkéntesek tudják, hogy miért is dolgoznak, az nem baj, sőt, fontos. Nézze meg Nagy­rév esetét, a község inkább hason­lít csatatérre, mint egy békés falu­ra. Óriásit küzdött az egész lakosság alpolgármes­tertől a vízügyi szakemberen át a kisgyerekig, de megmentették otthonukat. Azért, mert pontosan tudták, mit miért tesznek, s mekkora lehet a ve­szély.- Ha már Nagyrévet említette, sokak szerint kisebbfajta csoda, amit ott műveltek az emberek.- Bár nem vagyok vízügyi szakember, de való­színűleg tanítani fogják azt, ahogyan megvédték a falut. Csak a legnagyobb tisztelettel beszélhetek a mentésben dolgozók munkájáról.- Kunszentmárton jelentős része jóval alacso­nyabban volt, mint a Körös. Mennyire volt ve­szélyben a város?- Mint minden folyóparti települést, Kun- szentmártont is fenyegette az ár, de szerencsére közvetlen veszély nem volt. Igaz, hogy vízátfolyá­sokkal, kisebb buzgárokkal meg kellett küzde- nünk, de ezt sikerült megoldani. A múzeumba például betört a víz, azt a speciális mentőalakulat búvárjai mentették meg úgy, hogy a gát túlolda­lán betömték azt a lyukat, ahol alámosódott a töl­tés. De mondom, szerencsére nem kellett kiköl­töztetésre gondolnunk.- Vollak-e sajátos rekordjai, érdekesebb esemé­nyei a munkájuknak?- Már önmagában az árvíz szintje is rekord, de természetesen akadtak érdekes esetek. Ilyen a tiszasasi buzgár, vagy az a huszonötezer kisliba, amiket az egyik kiköltöztetett tanyáról szállíttat­tunk el. Az ember nem is gondolná, mekkora fel­adat szállító járművet találnunk ennyi állatnak!- Miként viselték az emberek az ön meglátása szerint a veszélyt?- Az általános tapasztalat kétol­dalú. Ha segítségre volt szükség, akkor rögtön mozdultak a legtöb­ben, ám voltak olyanok is, akik mindent jobban tudtak a szakem­bereknél. Rémhíreket terjesztettek, állandóak voltak az olyan telefo­nok, melyekben átszakadt töltések­ről beszéltek, de persze nem volt igaz belőle semmi. Az még nem lett volna gond, ha csupán tájéko­zatlanságról lett volna szó, ám itt sajnos nem csupán félreértések borzolták a kedélyeket. Én mindenkit arra intet­tem, hogy most, ebben a nagyon nehéz helyzet­ben bízzunk a vízügyi szakemberekben. Ha nem megy, akkor szedjük a sátorfánkat, s menjünk in­nen el, mert fejetlenül nem lehet csinálni ered­ményesen semmit.- Milyen tanulsággal szolgált az ön számára ez a pár hét?- Amint már említettem, elengedhetetlen a szakemberek véleményének a meghallgatása, hi­szen ehhez ők értenek. A másik örök lecke, az az előrelátás. Évtizedek óta nem takarítottuk a vízel­vezető árkokat, pedig most óriási szükség lett vol­na rájuk. Szerencsére Kunszentmártonban a bel­víz idején az önkormányzat nem sajnálta rá a pénzt, s kitakaríttatta a legfontosabb szakaszo­kat, így volt hol elvezetni a gátakon átszivárgó vi­zet. Ha ez nincs, akkor most talán másról is be­szélhetnénk. Most az élet sok mindent megta­níttatott velünk, remélem, lesz is eredménye a munkáknak, tapasztalatoknak. ______________■ Ko vács Antal Új iskolával gyarapodott Martfű, igaz, mindez nem jelenti egy új intézmény létrejöttét, csak vég­re önálló névvel rendelkezik a martfűi cipőipari szakközépis­kola és gimnázium. Az önkor­mányzat nemrégiben átnyújtot­ta az erről szóló dokumentumot az intézménynek, melynek név­adója Damjanich János, az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc hős vezére lett. így egyelőre névtábla még nem hir­deti a változást, de a leendő el­sősök felvételi értesítőjén már az új név szerepelt. 7$ SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK AZ ÉDESANYÁKAT Tisza Cipőgyártó Kft. kényelmes és szép női félcipőket és szandálokat kínál üzletiben Inderífkedves nnyel 2 között et erejéig. TISZA CIPŐ Márkaüzlet Martfű, Mártírok út 2. Szolnok, Nagy I. krt. 8/a ; TISZA CIPŐ - A TARTÓS KÉNYELEM Keserű munkaerő-piaci helyzetkép Kunszentmárton Nincs könnyű helyzetben az önkormányzat, a mun­kanélküliségi mutatók egy­re elkeserítőbbek. A tavalyi évhez képest hat százalék­kal több a munkanélküli a városban, ez ténylegesen 997 regisztrált állástalant jelent. Minden negyedik munkaképes korú kunszentmártoni segélyek­ből tengeti életét. A megyei átla­got (13,2 százalék) lényegesen meghaladó ráta gyors cselekvést sürget, igaz, a lehetőségek igen­csak behatároltak. Amit már 1996 óta látni lehetett, az idén bekövet­kezett, csődbe ment a Pannónia Szőrme Rt. A munkanélküliek számának változását tulajdonképpen ez az egy cég okozta, hiszen 200 em­bernek adták kezébe a felmon­dólevelet. Már azt is előre lehet tudni, idén újabb hatvanhat embert küldenek el a részvénytársaság­tól, így ismét romolhat az a bizo­nyos mutató. Dr. Czuczi Mihály polgármester szerint a várható tendenciát megakadályozni nem lehetett, kesergésre nincs idő, keresni kell az újabb befektető­ket.- Sajnos már régóta tudtuk, a szőrmegyárnak nincs piaca, előbb-utóbb tönkremegy. Az egyetlen létező út számunkra a kisebb vállalkozások felkarolása, Kunszentmártonba csalogatása. Egészen friss hír, hogy egy jász­sági varroda, valamint egy kór­házi berendezéseket összeszere­lő kis üzem hamarosan üzemel­ni kezd, a kettő együtt közel öt­ven embernek adhat majd mun­kát. Csak ez az egyetlen járható út, keresni, kutatni a lehetősége­ket.- Több munkáltató panaszko­dott már arra, hogy álláshirdeté­seikre nem igazán jelentkeznek.- Ami nagyrészt érthető is, hi­szen húszezer forintért dolgozni egész hónapon át napi nyolc-tíz órákat, nem valami kecsegtető ajánlat. Nagyon nyomott bérekkel akarnak dolgoztatni sokan, azt gondolják, ha már ekkora a mun­kanélküliség, akkor éhbérért is dolgozni fognak az emberek. De reméljük, a szakképzett munká­sokra mindig is lesz kereslet, s előbb-utóbb a bérek is emelkedni fognak. Természetesen hosszú távon egy stabil munkahely mindenki­nek jobb, mint a segélyek, külö­nösen azután, hogy megváltozott a segélyezési rendszer. KÁTYÚK. Tengelytörő mutatvány végigautózni a Kungyalut Kunszentmártonnal összekötő szaka­szon. Az inkább akadálypályára hasonlító aszfaltcsíkot hiába toldozzák-foltozzák, egy-két hét múlva kamionnyi hosszúságú kátyúk teszik gyakorlatilag lehetetlenné a közlekedést. ___________________■

Next

/
Thumbnails
Contents