Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-05 / 104. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2000. Május 5., péntek VLAGYIMIR PUTYIN orosz ügyvezető államfő aláírta a START-2 életbelépéséről szóló törvényt. Az orosz alsóház, majd a felsőház is áprilisban meggyőző többséggel ratifikálta a még 1993 elején elfogadott orosz-amerikai megállapodást, amely kölcsönösen 3-3,5 ezer robbanótöltetben korlátozza az orosz és az amerikai hadászati támadófegyverzetet. Az ameri­kai szenátus még 1996-ban rati­fikálta a szerződést. AZ IZRAELI tárgyalóküldöttség bemutatta az Eilatban folyó tár­gyalásokon csütörtökön a pa­lesztin állam általa javasolt tér­képét. A palesztin küldöttség nem fogadta el a javaslatot, és megszakította a tárgyalásokat. Az Izrael által előterjesztett ja­vaslat szerint Ciszjordánia terü­letének kétharmada kerülne a palesztin államhoz. AZ AMERIKAI kormány legyin­tett az euró árfolyamzuhanása láttán, és arra emlékeztette a nyugat-európai partnereket, hogy kizárólag gazdaságuk fel­javításában látja a lehetőséget a közös valuta gyengülésének megállítására. „Mi mindig úgy gondoltuk, hogy a gazdasági alapokra kell összpontosítani” - jelentette ki ezzel kapcsolatban Lawrence Summers amerikai pénzügyminiszter. IRÁN szabadon bocsátott 480 iraki hadifoglyot, 12 évvel azu­tán, hogy véget ért a két olajban gazdag öböl menti állam 1980- tól 1988-ig tartó háborúja. A volt foglyokat, akik közül többen 18 évnél is hosszabb ideig rabos­kodtak, a Nemzetközi Vöröske­reszt munkatársai adták át az iraki hatóságoknak. Irak áprilisi közlése szerint Irán még mindig 9000 katonáját tartja fogva, akiknek több mint a fele a Nem­zetközi Vöröskereszt szerint nem is akar visszatérni hazá­jába. A FRANCIA nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Francia- országban élő külföldiek hely- hatósági választási részvételét lehetővé tevő törvényjavaslatot. Az Európai Unión kívüli álla­mok polgáraira - mintegy két­millió emberre - vonatkozó tör­vény végleges elfogadása azon­ban még jócskán várat magára, a többségben lévő szenátusi jobboldal ugyanis mereven el­zárkózik tőle. A HUBBLE űrteleszkóp segítsé­gével hidrogén nyomára buk­kantak az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA közlése szerint. A világegyetem anyagának - becslések szerint - mintegy 5 százalékát alkotó elem kimuta­tásával a kutatók közelebb ju­tottak annak megértéséhez, ho­gyan jött létre az univerzum. Francia példa és segítség Csak jól működő unió fogadhat új tagokat Az Európai Unió belső reformjai nem késleltethetik a bőví­tési folyamatot, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a tagje­löltek egy jól működő szervezetbe léphessenek be - jelen­tette ki csütörtökön Lionel Jospin francia miniszterelnök. Budapest után minél több kis- és középvál­-------------------------------------------------- lalat érkezne Magyarországra, hi­A francia kormányfő Orbán Vik- szén a jól fejlődő gazdasági, ke- tor miniszterelnökkel folytatott reskedelmi kapcsolatok tartóssá- tárgyalásai után hangsúlyozta: gát azok biztosíthatják” - jelen­minden tagjelölt állam uniós csat- tette ki Orbán Viktor. A miniszter- lakozása egyedi folyamat, és a kö- elnök szerint arra lehet számíta­Lionel Jospin budapesti látoga­tása alkalmából magyar-francia környezetvédelmi megállapodást írtak alá. „Ez az egyezmény - je­lentette ki Orbán Viktor - magá­ban hordozza azt az üzenetet is, hogy az EU-ba igyekvő országok­nak rendezniük kell egymással ezt a kérdést. Budapesti látogatását a francia miniszterelnök felhasználta arra, hogy megbeszéléseket folytasson A lengyel, a francia, a magyar, a cseh és a szlovák kormányfő FOTÓ: FEB/OIÓSI IMRE zösség nem csoportokban vizs­gálja az egyes országokat. „Olyan állapotot kell teremteni az EU- ban, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet 2002 végére készen áll­jon a joganyag átvételére képes államok befogadására” - szögezte le Lionel Jospin. „A magyar kormány szívesen venné, ha a nagy francia cégek ni, hogy Magyarországon a kö­vetkező öt esztendőben továbbra is kétszer olyan gyorsan nő majd a gazdaság, mint az Európai Unió tagországaiban. Miközben elis­meréssel szólt Franciaország gazdasági eredményeiről, azt is megemlítette, hogy Magyaror­szág a teljes foglalkoztatottság el­érését tűzte ki célul. Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével és Demszky Gáborral, Budapest főpolgármesterével is. A visegrádi együttműködés­ben részt vevő négy ország kor­mányfője délelőtt az Országház­ban találkozott a francia minisz­terelnökkel. A találkozóra Orbán Viktor kezdeményezésére került sor. Erősödik a visegrádi négyek együttműködése Tavaly tavasszal tetszhalálból ébredt új életre a vi­segrádi együttműködés. A kezdetben három, majd Csehszlovákia megszűntével négy ország akkor elevenítette föl újra kapcsolatait, amikor Pozsony ismét a demokratizálódás útjára lépett. Egy hete a lengyelországi Gnieznóban, a len­gyel prímás-érsek székhelyén találkozott Jerzy Buzek vendégeként Orbán Viktor, valamint Milos Zeman cseh és Mikulás Dzurinda szlovák kor­mányfő. Közösen tárgyaltak a lengyel millennium alkalmából Gerhard Schröder német kancellárral. Tulajdonképpen ezt a gesztust viszonozta most Orbán Viktor, amikor a térség másik három vezető politikusát Budapestre invitálta, hogy itt találkozza­nak Lionel Jospinnel. A francia miniszterelnök egyedül hazánkba láto­gatott el Európai Unión kívüli, tagjelölt országba, mielőtt hazája a közösségben átvenné a soros elnöki tisztet. Gesztusértékű tehát a magyar kormányfő kezdeményezése, elvégre olyan négy országról van szó, amely bár önerőből, de egy­mást támogatva juthat el az integrációig. Orbán Viktor már Gnieznóban is hangsúlyozta, hogy a ré­gió nélkül Európa csonka marad, ráadásul a világ legbiztonságosabb és erőteljes gazdasági fejlődést felmutató egységről van szó, amely mára már elju­tott odáig, hogy nem kér, hanem lehetőséget kínál. Ha pedig az európai közösség nem él ezzel a le­hetőséggel, azt kiaknázhatja más, a globalizálódás jelenségét meglovagoló hatalom. A visegrádi együttműködés ennek a felisme­résnek a nyomán válik mind szorosabbá. A gnieznói találkozót követően másnap Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda Pozsonyban folytatta a párbeszédet, kifejezetten baráti hangulatban, amelynek kisugárzása pozitív hatással lehet régi­ónkra. S a négy kormányfő már most tervezi, hogy belátható időn belül ismét összeül, rend­szeresen egyezteti stratégiáját. _______________________________________________IOYULAY1 A usztria kontra EU Brüsszel Belgium olyan javaslatot terjesztett az Európai Unió portugál soros elnöksége elé, amely középtávon az Ausztria elleni szankciók feloldásához vezethet - je­lentették csütörtökön a bé­csi lapok. A javaslat lehetőséget nyújtana a tizennégyeknek arra, hogy amennyiben Ausztria továbbra sem sérti meg az EU alapvető ér­tékeit, presztízsveszteség nélkül oldják fel a szankciókat. Az el­képzelést - amely „eljárásrend­be” foglalná az amszterdami szerződés EU-alapértékeket rög­zítő 6. és 7. pontjának esetleges megsértésével kapcsolatos lépé­seket - tanulmányozzák az EU- ban, és a nizzai csúcson akár már határozat is születhet róla. Thomas Klestil osztrák elnök attól tart, hogy Ausztriában a kormány és a lakosság szemében ellenséggé válhat az EU. Ezért az államfő azt sürgeti, hogy a nizzai döntésig függesszék fel a szank­ciókat, s ezzel mind az osztrá­kok, mind a külföldi partnerek kapjanak lehetőséget arra, hogy megítéljék az osztrák kormányt, mielőtt végleg feloldják a szank­ciókat. Pénzmosási botrány Párizs - Bukarest Francia vizsgálóbírók ér­deklődnek egy pénzmosás­sal vádolt, Franciaország­ban élő román üzletember ügyletei iránt. A botrány­ban alaposan érintett lehet több, ma is fontos szerepet játszó román politikus. Henri Prons francia vizsgálóbíró tavaly ősszel indított nyomozást egy névtelen feljelentés alapján Adrian Costea román származású üzletember ellen. A vállalkozó el­len csalárd öncsőd, pénzmosás és csalás a vád; fő partnere Romá­niában az az állami tulajdonban lévő Bancorex külkereskedelmi bank volt, amelyet tavaly a román kormány úgy mentett meg a csődtől, hogy beolvasztotta a Román Kereskedelmi Bankba. Az akkori román kormány 1995-ben megbízást adott egy Romániát népszerűsítő fotóal­bum elkészítésére, s a Bancorex elnöke - a román kormány főtit­kárának utasítására csaknem - 6 millió dollárt utalt át. Az al­bumból csak néhány száz pél­dány készült el, az átutalt 6 mil­lió dollár harmada eltűnt. A fran­cia vizsgálóbírók nemcsak ennek a pénznek kívánnak a nyomára bukkanni, hanem arról is felvilá­gosítást szeretnének kapni, hogy 1994 és 1996 között valóban megtörténtek-e azok az üzem­anyag-szállítások Romániába, amelyekért Costea cégei mintegy 70 millió francia frank (több mint 10 millió dollár) közvetítői jutalé­kot kaptak. A franciaországi vizsgálatok azt tárták fel, hogy a Costea által alapított cégek számlájáról eltűnt pénz egy része az 1996 novembe­réig hatalmon volt, jelenleg a leg­erősebb ellenzéki pártnak számí­tó Szociális Demokrácia Romá­niai Pártja (PDSR) egyes politiku­sainak külföldi számlájára került, illetve ebből a pénzből „szponzo­rálták” ma is fontos szerepet ját­szó PDSR-politikusok külföldi ki­rándulásait. ■ Megosztott szerbek Egy részük már szívesen hazatelepülne Koszovóba Kosovska Mitrovica A koszovói szerbek megosz­tottságának újabb jeleként csütörtökön az észak-ko­szovói szerbek szervezete is programot terjesztett elő a menekülteknek az átmeneti ENSZ-igazgatás alatt álló szerbiai tartományba törté­nő visszatéréséről. Az elképzelést a legnagyobb ko­szovói szerb közösséget képvise­lő Nemzeti Tanács terjesztette elő. A program 5-6 ezer szerb ha­zatérését irányozza elő 4-5 hónap alatt a tartomány északnyugati részén fekvő Istók és Kiina körze­tébe. Az első szakaszban, június első felében 1000-1500 szerb tér­ne haza. Az erről határozó ülésen részt vett William Nash, az észak­koszovói térség átmeneti ENSZ- igazgatásának vezetője. Távol maradtak viszont a gracanicai székhelyű Koszovói Szerb Nem­zeti Tanács képviselői. A koszovói szerbek hazatéré­sének esetleges megkezdése azért is fontos, mert a tartomány­ban az EBESZ népszámlálást folytat, amely az őszi helyhatósá­gi választások előtt a választói névjegyzék alapjául szolgál majd - igaz, a szerb szervezetek egy­előre bojkottálják a népszámlá­lást. Koszovói albán vezetők sür­gették, hogy a szerbek hazatéré­sét a szerbiai börtönökben őrzött albánok elengedésétől tegyék függővé. ____________________■ A tomhajók az északi sarkkörön Murmanszk és Arhangelszk körzetében elképesztő mennyi­ségű nukleáris anyagot halmozott föl a szovjet északi flotta az elmúlt negyven esztendőben. FOTÓ: FEB/ARCHfV Oroszországi Föderáció Putyin elnök a napokban megke­gyelmezett az orosz atomjégtörő flotta mind az öt egységének: a hajók reaktorainak élettartamát 150 ezer üzemóráról 175 ezer üzemórára emelik, ami három többletévet jelent. A munkát az Arktyika nevű hajóval kezdik, amelynek közreműködésével elő­ször ért el szovjet expedíció 1977- ben az Északi-sarkra. Az öt orosz atomj égtörő üzem­ben tartása azért is szükségszerű, mert egy-egy ilyen hajó építése hat-hét évet is igénybe vehet. Oroszországban jelenleg mind­össze egyetlen új - atomhajtómű­ves - jégtörő készül. A különleges követelményeknek megfelelő vízi jármű a világ legnagyobb teljesít­ményű atomjégtörője lesz. Teljes befejezéséhez azonban még há­rom évre van szükség. A korábban tengeri nagyhata­lom tehát éledezik, hogy megpró­bálja visszaszerezni régi fényét. Vlagyimir Putyin ukáza értelmé­ben új orosz tengerpolitikára van szükség, és 2010-re „helyre kell ál­lítani Oroszország tengeri hatal­mát”. Időközben a moszkvai nemzetbiztonsági tanács ahhoz is hozzájárult, hogy a hadrendből kivont, 15-20 atomhajtóműves tengeralattjárót a távoli északon víz, pontosabban jég alatti teher­szállításra alakítsanak át és alkal­mazzanak. Nyugat-Európa vegyes érzel­mekkel követi ezeket a fejlemé­nyékét. Tartanak az orosz-norvég és a finn-orosz határtérségben fel­gyülemlett atomhulladéktól is. Ta­laj- és csapadékpróbák ugyanis bi­zonyítják: a Barents-tenger mellé­ki települések megannyi nukleáris erőműként sugározzák a kobalt 60-at. Német hírmagazinok megír­ták: tavalyelőtt a murmanszki ha­di kikötőben észlelt szivárgás ha­tására jódtablettákat kezdtek osz­tani a lakosságnak. Ráadásul egy megháborodott 19 éves matróz halomra lőtte társait az egyik atom-tengeralattjárón, elrejtőzött a torpedók között, és azzal fenye­getőzött, hogy a levegőbe röpíti a hajót. Végül terroristaellenes külö­nítmény végzett a fiúval. A gyilkosság és az öngyilkos­ság egyébként sem ritka az orosz hadseregben, különösen az atom­fegyverek közvetlen közelében. Az összezártság a legedzettebb férfiakat is kikészíti. Ehhez járul Tengerparti rozsdatemető Murmanszkban az örökös félelem: mikor mondja föl a szolgálatot egy-egy alkatrész valamelyik „őslényben”, és sza­badul el a végzetes sugár. Murmanszk félmilliós lakossá­ga tíz év alatt százezerrel csök­kent: nem elsősorban a nyomorú­ságos helyzet, sokkal inkább a fé­lelem űzte el azokat, akiknek volt hová menniük, vagy volt bátorsá­guk a változtatáshoz. A Bellona környezetvédő alapítvány szakér­tői már rég megkongatták a vész­harangot: mállanak a Barents- és a Fehér-tenger menti atomhulla- dék-temetők betontartályai. Bár­melyik pillanatban elkezdődhet a csemobüihoz hasonló, ellenőriz­hetetlen láncreakció. A murmanszki környezetvé­dők tényekkel és műszereikkel ér­velnek. Vezetőjük - Andrej Zolot- kov - negyedszázadon át a Lenin, majd az Arktyika atomjégtörő su­gárzásvédelmi főmérnöke volt. Tanú rá: a szovjet időkben a Novaja Zemlja és a Kola-félsziget között a Kara- és a Barents-ten- gerbe zúdították a kiszolgált reak­tor-fűtőelemeket. Aki szólni mert volna, napokon belül Szibéria va­lamelyik munkatáborában találja magát. Még nemrég is ez volt a „mó­di”: Alekszandr Nyikityin volt ka­pitány, a K-387 jelű atom-tenger­alattjáró egykori főmérnöke a Bellona munkatársával együtt ta­nulmányt írt a Kola-félszigeti nuk­leáris veszélyekről. Egy évig ült letartóztatásban, és csak tavaly decemberben mentették föl a ha­zaárulás és a kémkedés vádja alól. Nyikityin, Zolotkov és társaik nyilvánosságra hozták, hogy a szovjet haditengerészet 1959 és 1971 között legalább 17 ezer kon- ténernyi nukleáris hulladékot süllyesztett el a sarkvidéki vizek­ben. Norvégia partja előtt, 1685 méter mélyen pihen a Komszo- molec: reaktora bármelyik pilla­natban végzetes katasztrófát okozhat. feb

Next

/
Thumbnails
Contents