Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-29 / 124. szám

ZIVATAR Részletek a 12. oldalon 9 / / U O O J y ± kj j. o MOZDULJ! A megyei természetbarát-szövetség életé­ben az idei túravezetői vizsga megszerve­zése és lebonyolítása nagy próbatétel volt — hiszen a szervezetnek az elmúlt időszak legnépesebb rendezvényét kellett megol­dania. 6. oldal Hatalmas árhullámokra a jövőben is számítani kell Szolnok A Tiszát ért szennyezések és a folyó mentén élőket sújtó áradások után tudósok és szakemberek arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a Tisza-völgy sorsát „békeidő­ben” kell rendezni. E gondo­lat nyomán hívták össze a Ti­sza 2000 Alapítvány szerve­zésében azt a konferenciát, amely vasárnap a katasztró­fák okait kutatta, és a legfon­tosabb teendőkre keresett vá­laszt a Hozam Klubban. A neves szakembereket vonzó rendezvényt Fehérvári Pálnak, a környezetvédelmi tárca főosz­tályvezetőjének előadása nyitotta meg, aki a tiszai katasztrófákra visszatekintve elmondta, a végle­ges adatok alapján a cianid- szennyeződés következtében el­pusztult 1240 tonnányi halállo­mány becsült értéke megközelíti az egymilliárd forintot, ám a köz­vetett kár felbecsülhetetlen. Dr. Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízgyűjtő területeken végzett erdőirtások hatásait már az 1920-as években felismerték hazánkban. Az akko­ri tapasztalatok azt mutatták, egységes víz- és erdőgazdálko­dásra volna szükség, és ez a meg­állapítás ma is érvényes. _________________(FOLYTATÁS A 3. OLDALON) M űemlék lesz a buzgárból? Tiszasas Az árvízi védekezés idején a csodájára jártak a tisza- sasi buzgárnak. Még Kato­na Kálmán, az azóta me­nesztett vízügyi miniszter is úgy foglalt állást, hogy az utókor számára meg kellene őrizni ezt az épít­ményt. Amikor megindult a víz a sasi gát alatt, még senki sem gondolta volna, hogy Közép-Európa legna­gyobb buzgárja alakul ki belőle. A több tízezer homokzsákból ké­szült építmény egyre csak nőtt, míg végül már-már erődítmény lett. Messze földről érkeztek ide, hogy lássák a csodát, érthető te­hát az önkormányzat terve: sze­retnék, ha megmaradna a neve­zetességük. Azt mindenesetre még az árvíz idején mondták a szakemberek, hogy ezt a mérnö­ki alkotást tanítani fogják az egyetemeken. Laskai István polgármester el­mondta, mindent megtesznek azért, hogy megmaradjon a hí­ressé vált építmény. — A vízügyi szakemberek dön­tik el, hogy zavarja-e az építmény a töltés megerősítését. Az egyik elképzelés szerint, ha az illetéke­sek szerint le kell bontani az el­lennyomó medencét, akkor fel­építjük máshol, de az már nem lenne az igazi, hiszen mondjuk a falu közepén elég furcsa lenne. Van egy másik verzió, mely sze­rint legalább maketten megörö­kítjük. Nagyon reménykedünk azonban abban, hogy megoldha­tó a gáterősítés bontás nélkül is — nyilatkozta a polgármester. PE Övék volt a világ A hét végén a megye számos településén rendeztek vidám, szórakoz­tató programokat, vetélkedőket, játszóházakat a gyerekeknek. Zene­karok, előadók szórakoztatták gyermeknap alkalmából az apróságo­kat és szüleiket, miközben bőven fogyott az édesség. Mint a Török- szentmiklóson, valamint a szolnoki Tiszaligetben készült felvétele­ink is igazolják, a gyerekek élvezték, hogy övék volt a világ. FOTÓ: M. J. Kedden kezdődik Várhegyi büntetőpere Budapest Kedden kezdődik a Budakörnyéki Bí­róságon az a 190 millió forintos vagyo­ni hátrányt okozó bűncselekmények elbírálására hivatott büntetőper, amelynek elsőrendű vádlottja Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitká­ra, aki a vádiratban szereplő bűncse­lekmények idején Szolnok város fide- szes polgármestere volt. Várhegyi Attilát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, továbbá magánokirat-hami­sítással vádolja a Pest Megyei Főügyészség az 1990-es évek közepén elkövetett cselek­mények miatt. A vádban foglaltak alapján a Büntető törvénykönyv szerint akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható. Mint is­mert, Várhegyi Attila 1991-től volt Szolnok polgármestere, majd az 1994-es önkor­mányzati választásokon a Fidesz jelöltje­ként újraválasztották.'A vádirat vesztegetés­re vonatkozó tényállási része szerint a kampányhoz szükséges pénz előteremtését Várhegyi Attila vállalta magára. Az 1994-es önkormányzati választások előtt a kam­pány lefolytatásához a Fidesz és pontosan már meg nem határozható arányban Várhe­gyi Attila részére a Mahir Szolnok Kft.-hez 60, illetve 600 ezer forint közötti összege­ket, összesen 1,3 millió forintot folyósított öt szolnoki illetőségű cég, egy pedig erre ígéretet tett. A kft. ügyvezetője, Simó József másodrendű vádlott volt, aki akkor egyben a Fidesz helyi kampányfőnöki teendőit is ellátta. Az ügyészség Simó Józsefet bűnse­gédként elkövetett vesztegetéssel és ma­gánokirat-hamisítással vádolja. Hivatali vesztegetéssel vádolja az ügyészség a per további hat vádlottját: azo­kat a személyeket, akik a ’90-es években az L+L Mérnöki Iroda vezetői, a PR Reklám- szervező Bt. képviselői, a Ford Dinasztia Kft. ügyvezetői, a Pharmasol Gyógyszer- gyártó és Gyógyszer-kereskedelmi Vállalat vezetői, az Axon Kft. vezérigazgatói és az Elektrosoft Rt. vezérigazgatói tisztét látták el. A vádirat hűtlen kezelésre vonatkozó ré­sze rögzíti: Szolnok városközpont részletes rendezési tervének Cm.) megvalósulását az önkormányzat azzal kívánta elősegíteni, hogy befektetésre képes vállalkozókkal op­ciós szerződéseket kö­tött. Az rrt. hatálya alá tartozó területekkel kap­csolatos előterjesztést Várhegyi Attila tette meg a közgyűlésnek. Az elő­terjesztés szerint az opci­ós szerződésben szereplő beruházók az rrt. időköz­beni megváltozásából fa­kadó károk és a közmű­vesítés költségei folytán térítésmentesen kapnák meg a területeket. Az önkormányzat illeté­kes bizottsága kezdetben nem támogatta az előterjesztést, ám Várhegyi Attila megismé­telt javaslatát már elfogadta a bizottság és a közgyűlés. ________________________________(FOLYTATÁSA 3. OLDALON) M ILLENNIUMI EMLÉKZÁSZLÓ. Csépán tegnap délelőtt adta át a kormány által adományozott millenniumi emlékzászlót Varga Mihály (jobbról) pénzügyminisztériumi államtitkár dr. Botka János polgármesternek ____________________________ FOTÓ: MÉSZÁROS „ Nemzetté edződött a magyarság” JÁSZBERÉNY Május utolsó vasárnapján, a hősök napján a háborúkban elesett mártírokra emlékez­tek a II. világháborús em­lékműnél. A Szentkúti templomban megtar­tott szentmisét követően az em­lékműnél dr. Wirth István, a Szent István Egyetem Jászberé­nyi Főiskolai Karának docense mondott beszédet. Rámutatott: népiirtk ezeréves története alatt a sok megpróbáltatás és tragédia között nemzetté edződött a ma­gyarság. Még 1920-ban - amikor az I. világháborút követően felda­rabolták az országot — sem tört meg a nemzet lelke. Népünk ak­kor is a megmaradás útjait keres­te. A magyar honvéd mindig hű­séges volt esküjéhez a világégé­sek alatt, de rájuk tilos volt az em­Méltón emlékeztek a hősökre Jászberényben fotó: sárközi j. lékezés a második világháborút követően, csak ’89 után vált lehe­tővé, hogy május utolsó vasár­napja ismét a hősök napja legyen. A beszéd után az önkormány­zat, a pártok, szervezetek, általá­nos és középiskolák, valamint áz elhunyt katonák hozzátartozói helyezték el a megemlékezés ko­szorúit és virágait az emlékmű­nél. B. CS.

Next

/
Thumbnails
Contents