Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

2000. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK 7. OLDAL Fedett lesz a gyógymedence A tetőszerkezet pillérei már állnak, következik a létesítmény befedése. Hová, merre, végzősök? Még hogy dolgozni kell! A városháza nagytermében te­mérdek ember. Közülük válogat­ják ki, hogy kik kapnak május 22-től október 31-ig közmunkát. Sokan tudják, újságíró vagyok, s él is az alkalommal egy olajos képű, bajszos, negyven körüli, rövid ujjú inges ismeretlen.- Azt írja meg, hogy munká­ra fognak. Miféle demokrácia ez?- Eltiltották tőle?- Nem éppen, de beteg a szí­vem.-Mia baja?- Zakatol.- Még szerencse.- De az enyém nagyon zaka­tol. Két doktor is megállapította. Ráadásul fenyegetőznek, ha nem veszem fel a melót, nincs pénz. Mit adok a gyerekeknek?- Sose volt állása?- Kétszer is. Először tizenhét hónapig, utána két évig.- Ez nem sok a maga korá­ban.- Alkalmi melókból élek.- És most mihez kezd?- Megyek a doktorhoz, iga­zolásért a szívem miatt.-És ha nem ad?- Hát úgy nézek én ki, mint aki egészséges? Költői a felvetés, nem tudok rá felelni, lévén nincs belgyó­gyász, netalántán kardiológus szakvizsgám. Annyit azért meg­állapítottam, hogy a panaszkodó tömény borszagot lehel. Jelez­ve, ezen a délelőttön a legelső útja aligha ide, a városháza nagytermébe vezetett. Egyben igazolva azt a régi bölcsességet, miszerint nem minden munka- nélküli örül annak, ha végre va- lahára, nagynehezen elhelyez­kedési lehetőséget kap. A városi strandot helyből, még a környező települé­sekről évente mintegy húsz­ezren látogatják. A fiata- labbja minden bizonnyal napozás, úszás, egy kis tere- fere, kikapcsolódás céljából. A korosabbak pedig sokszor azért, hogy a meleg medencében valamilyen gyógyírt keressenek sajgó derekukra, vállaikra, Ízüle­teikre. Igen ám, de az őszi, téli nemszeretem hónapok megálljt parancsoltak az efféle ücsörgés- nek, lévén ez a medence is telje­sen nyitott. Mindez fokozatosan a múlté, hiszen egy gyógyvizes program eredményeként az ön- kormányzat pályázatot nyert. Az első ütem húszmillió forintot je­lent, amelyből ezt a medencét tel­jesen befedik. A tartóoszlopok, szerkezetek már állnak, és hamarosan bitu­menes zsindely kerül a létesít­mény tetejére. Ahogy hallottuk, ezzel a munkával júniusban vé­geznek az építők. A téliesítés má­sodik üteme várhatóan 2001-ben elkezdődik. Akkor készülnek el a kiszolgáló, szociális helyiségek, valamint a már fedett gyógyfürdő oldalfalai. Ezek részben nyitha- tóak, illetve elhúzhatóak lesz­nek. A korszerűsítés következté­ben valószínűleg 2001-ben meg­valósul az itteniek régi vágya: egész évben, télen-nyáron hasz­nálhatják a városi strand gyógy­medencéjét. A Móriczban az idén 144-en vágtak az érettséginek. Túl az írásbelin, a szóbeli előtt a közel másfélszáz végzős­ből mi most négyet faggat­tunk a terveiről, elképzelé­seiről. Arról, miképpen képzelik el az elkövetke­zendő évet, éveket, idősza­kot. Mátyás Ferenc: - Visszatérve egyetlen mondattal az írásbelire, szerintem a magyar tételek jók voltak, a matekpéldákat típusfel­adatoknak tartom. Szerintem ne­kem meglesz a hármas ebből a tárgyból. Ami a felvételit illeti, Szegedre jelentkeztem történe­lem szakra. De Hajdúböször­ménnyel is kacérkodom, ott a szociálpedagógia érdekel. Szabó Gábor Tamás: — Ferivel ellentétben én azt állítom, hogy a matek kimondottan nehéz volt. Én könnyebbre számítottam. Visszatérve a terveimre, az orvo­sira készülök Budapestre, Debre­cenbe. Ha sikerül, oké, ha nem, jövőre megint próbálkozom, hi­szen egy teljes évem marad a fel­készülésre. Golyha Ágnes abádszalóki: - Szerintem is nehezeknek bizo­nyultak a matekpéldák. 4,9-es át­lagú vagyok, és a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára szeretnék bejutni vagy Miskolc­ra. Komolyan készülök, arra még nem gondoltam, mi lesz, ha ki­maradok a felvettek közül. Való­színű, a következő évet felkészü­léssel töltöm. Nánási Nikoletta 4,7 körüli di­ák: - Rendhagyó a választásom, Békéscsabára, az ottani színiis­kolába szeretnék bekerülni. Ott­hon nem ellenezték, azt mond­ták, te tudod, kislányom, nem akarunk beleszólni a döntésed­be. Ha ez a tervem nem jön be, pedagógiai szakra megyek Ka­posvárra. Mind a négyen tovább szeretnének tanulni Az oldalt írta: D. Szabó Miklós. Fotó: Mészáros János Negyven kiállítása volt Papi Lajosnak - a neves szobrász fiának - egy ízben azt mondta egy általa nagyra becsült ember:- A fotózás csak akkor érde­kes, ha éjjel-nappal csinálod! Ezt az ifjabb Lajos tiszta szív­vel ugyan nem tudta megfogadni, lévén hogy napközben dolgoznia kellett. A Mezőgép után már hu­szonegy éve a MÁV Szolnoki Jár­műjavító Kft. helyi üzemében géplakatos, targoncavezető. Hét­végeken meg munkaidő után, szabadidejében a fotózás elköte­lezettje és megszállott szerelme­Napközben a járműjavító helyi üzemében dolgozik, lakatosként, targoncavezető­ként. se. Sokat köszönhet a Jászkun Fotóklubnak is, és eddig a képeit 40 kiállításon csodálhatták meg az érdeklődők. Emberi arcok, sorsok, házak, városrészek, elle­sett pillanatok villannak fel felvé­telein; a színek, fények, árnyékok kölcsönhatását keresi. Országos második helyezéstől kezdve jó néhány rangos elismerés díjazott­ja. Alkotásait kiállították Spanyol- országban, sőt Japánban is. A millennium alkalmából ter; vezi a testvérvárosok (Igló, Szecsele, Eberswang, Pacsér, Szernye) fotóművészeti kiállítá­sát. Meg egy másikat: ezen vá­rosokat járva, a kinti felvételek­ből, amelyeket ő készített, szeret­ne összeállítani egy mutatós tár­latot. Időközben javában készül a negyvenegyedik kiállítására. Még a mostani, negyvenedik Kisújon volt a Papi-féle alkotóházban, a következő helyszíne Mezőtúr Zsuzsanna és a vének című felvételét már jónéhány hazai és külföldi tárlaton megeső- lesz, a közösségi ház. dálták. Az ikrek idősebbje 1968. február 9-én kiderült, hogy az S. Nagy családban mindenből kettő kell. Jöttek az ikrek szépen, sorjában, írásunk főszereplője, Károly volt a fürgébb, majd rá ti­zenöt percre megérkezett az öccse, Zsolt, aki most Kevi- ben rúgja a bőrt. Hogy miért lettek focisták? Gya­níthatóan az is közrejátszott a döntésben, hogy az apuci szíve­sen focizott ikerfiaival. Különö­sen azután, hogy kiderült, mind­ketten tehetségesek. Karcsi 1980 óta versenyszerűen focizik. Meg­járta Debrecenben a DMVSC ifi csapatát, játszott Karcagon, ott­hon, Kisújon. Megízlelte a me­gyei II., megyei I. osztályt, és most a kisúji legények az NB Hi­bán vitézkednek. Nem is rosszul, hiszen az Alföld-csoportban ötö­dikek már hosszabb ideje. Károly, vagy ahogyan hívják, Karcsi korábban irányí­tó középpályás volt, majd egy ideig közép­hátvédet játszott, leg­újabban megint a kö­zéppályán bűvöli a bőrt.Az sem mellékes, hogy jó ideje ő a csapat- kapitány. Szóval elfo­gadják, hallgatnak rá a többiek. Ami talán azért is alakult így, mert amikor a suli padjait kel­lett koptatni, nem a fais­kolát választotta. Érett­ségi után elvégezte Budapesten a Műszaki Egyetemet. Jelenleg is — a heti négy edzésen kívül - egy helyi cégnél vállalkozó. Még pe­dig építési tervező. Károly kilenc éve házas. A fe­lesége az NB II-ben kosarazott, és a tartós együttlét következménye két aranyos apróság. Nem ikrek lettek, három év kü­lönbséggel érkeztek erre a világra. Szóval őket nevelik a párjával, ez az egyik legfontosabb cél­juk, tervük. Ami a foci­csukát meg a meccseket illeti, Karcsi úgy látja, talán-talán még belefér a mindennapjaiba né­hány szezon. Természe­tesen, ha nem jön közbe valamilyen kellemetlen sérülés. És még adódik egy harmadik elképzelé­se is a mérnök úrnak. Fe­jébe vette, hogy egyszer minden­képpen egyhuzamban teljesíti a maratoni távot, ami nem semmi, lévén 42 ezer 195 méter. Nem akarok rosszmájú lenni, de tud egy mai magyar focista ennyit futni? Egyhuzamban? Mert ha igen, az megér egy újabb cikket. Egyszer szeretném teljesíteni a marato­ni távot - mondja S. Nagy Károly, a kisúji aranylábúak csapatkapitánya Munkalehetőség száz embernek Mint általában az alföldi városok-. tudtuk meg a település vezetőitől, nak, Kisújszállásnak is az az Ezért mindenképpen jó hír, hogy egyik legnagyobb baja, hogy a a városháza olyan közmunka­munkaképes korúaknak a 13-14 programot nyert, amelyik május százaléka állástalan. Az évsza- 22-től október 31-ig száz ember­koktól függően bizony ez hét- nek biztosít havi 25 ezer 500 fo- száz-ezer embert is érinthet, rintot. A költségek kilencven szá­Jórészüknek bizonyára lesz munkája október 31-ig zalékát a Szociális és Családügyi Minisztérium biztosítja, a többit az önkormányzat állja. Ez a 35 millió forintos költségű program elsősorban a munkanélküliek­nek, jövedelem-pótlósoknak, rendszeres szociális segélyben részesülőknek biztosít szűk félév­nyi elhelyezkedési lehetőséget, mégpedig helyben. A munkahét negyvenórás, és a foglalkoztatottakat tíz fős brigá­dokba osztják. Főleg a város déli, délkeleti részén tevékenykednek. A belvízelvezető rendszert: árko­kat, csatornákat, átereszeket tisz­títják, illetve újítják fel. Számolva azzal, hogy lesz még egyszer ősz is, és ki tudja, hátha ismétlődik a tavalyi aszályosnak egyáltalán nem mondható, inkább óceáni éghajlatra emlékeztető, meghök­kentő vízözön. És akkor még a ki­adós havazásokról szó sem esett.

Next

/
Thumbnails
Contents