Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-11 / 109. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS ÉG POSTÁJÁBÓL 2000. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK BBI Impozáns helyen A szolnoki Eötvös téri parkba, impozáns helyre, húsvét előtt visszakerült a restaurált, szé­pen helyreállított, száztizenhá­rom éves kőkereszt. A helyreállításért a város­atyáknak hálás köszönetüket fejezik ki a város értékeihez ra­gaszkodó polgárok. ________________kőrőbi albert, Szolnok A z egyenlőség jegyében Az igazságszolgáltatás elé citál­tak. Na, nem azért, mert bűnt követtem el, hanem mert kira­boltak; annak rendje szerint anno jelentettem is illetékes he­lyen a történteket. Azóta eltelt néhány év. A napokban személyesen hozták a hírt, hogy másnap menjek a bíróságra az ügyem­ben (amit már csaknem elfelej­tettem), mert ha ennek nem te­szek eleget, elővezetnek. Mint sértetett. Mivel az elővezettetés teljesen megrémisztett, másnap első utam a bíróságra vezetett. Na persze nem én voltam az egyedüli, aki ott várakozott, s mint kiderült, ők is kaptak ha­sonló intelmet. Mindenki ott volt, csak egy valaki nem: a tet­tes. Őt ugyanis ilyesmivel nem lehet megijeszteni. Az esetnek nincs jelentősége, mert a porté­káim úgysmn kerülnek már elő. De haszna volt: tudatosult ben­nem a törvény előtti egyenlő­ség. NÉV ÉS CÍM ________________A SZERKESZTŐSÉGBEN L épéshátrányban Ingatag biztonságra nem lehet építeni A népesség összetételéről, a főbb tenden­ciákról készült egyes elemzések szerint ha minden változatlan marad, és nem nő a születések száma, ötven év múlva mintegy kétmillióval leszünk kevesebben. A kormány egyik leghangzatosabb politikai szlo­genje volt a fiatal, többgyermekes családok támo­gatása. A visszahozott családbarát intézkedések is e célt szolgálták (csak emlékeztetőül: családi adózást szorgalmaz, adókedvezményt ad, alanyi jogon jár a családi pótlék - bár évek óta változat­lan -, visszaállította a gyedet és a gyest, lakáshi­tel-konstrukciót dolgozott ki stb.). Miért van mégis, hogy a számos kedvező lehetőség hatásából alig lehet valamit tapasztalni? Úgy gon­dolom, azért van így - és még sokáig így is marad, ha a gazdasági viszonyokban nem lesz változás —, mert a jelenlegi körülmények között öngyilkosság gyermekeket vállalni. Túl azon, hogy egy dolgozó családfő bármikor az utcára kerülhet, és munkanélküliként esélye egy új állásra csaknem reménytelen (a mi régiónkban szinte biztosan így van), a feleségnek, ha munka­helye van, igencsak meg kell gondolnia, mit választ: a gyermeknevelést vagy a munkát, mert a kettő között egyre lazább az átjárhatóság. A gyerekes anyáktól ugyanis irtóznak a munkaadók, őket nem tekintik hasznos munkaerőnek. De ha anyagi Megfontolandó: biztonságban tudhatja is „7n unr\,p magát egy házas-pár, akkor is el kell gondolkodnia azon, kockáztatni ? marad-e annyi a hónapról hónapra kifülérezett családi bevételből, hogy egy gyermek (esetleg több) eltartására is jusson. Kérdés továbbá, van-e, lesz-e hol lakniuk. Mert hiába van lakáshitel-konstrukció is, ha az a több­ség számára elérhetetlen, vagy olyan terhekkel jár, amivel lehetetlen megbirkózni. Úgy gondo­lom, mindaddig, amíg nincs miből biztonságosan élni, a családalapítás, a gyermeknevelés egy bizonytalan kimenetelű, vakmerő vállalkozás lehet csupán, s nagyon meg kell fontolni, van-e jogunk kockáztatni. ________________________________________SZÉKELY T.-NÉ, SZOLNOK J ÁTSZÓDÉLELŐTT. Mozgalmas program helyszíne volt a közel­múltban a szolnoki II. Számú Óvodai Igazgató­ság Árnyas óvodája, ahol életkori sajátossá­guknak megfelelően, já­tékos formában ismer­kedtek a gyermekek a közlekedés szabályai­val. A Szolnoki Rendőr- kapitányság gépjármű­bemutatóval tette színe­sebbé és hangulatosab­bá a délig tartó progra­mot. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) Amit szabad Jupiternek... A bűnügyi rovatban ma már szinte természetesnek találjuk, ha fiatalkorú elkövetőkről olva­sunk, hallunk. Lassacskán hoz­zászokunk ahhoz, hogy hason­ló gyakorisággal szerepelnek, mint a felnőttek. A lágy drogok, az erőszak, a szadizmus — és gyilkosság — olyan természetességgel van je­len életükben, mint egykor a lopás. Számos brutális példáról tudunk csak az utóbbi néhány hónap történéseiből. A fiatal­korúak által elkövetett bűncse­lekmények súlya megközelítő­leg ugyanolyan arányban nő, mint amilyen mértékben a tár­sadalom frusztrálódott. A lelki keménység napjaink aggasztó jelensége lett, és nem kivétel ez alól a 14 év alatti fiatalság sem. Csakhogy mintha a törvény er­ről nem venne tudomást: a je­lenleg érvényben lévő büntető­jogi korhatár ugyanis még min­dig a tizennegyedik életév. Mintha ezek a gyerekek bün- tethetetlenek lennének. De­hogyis! Csupán a jogszabályok felett állt meg az idő. Egyre sürgetőbb, hogy összevessük az élettel. _______________________V. A., TIBZAFORÉP Hogy finoman fogalmazzak, nincs igazán visszatartó ereje an­nak a hazai gyakorlatnak, aho­gyan a csődbe vitt, lenyúlt cégek egykori vezetői ellen próbál a tör­vény eljárni. Számos példa van arra, hogy érdemes végigjátszani a játszmát, mert megtolla- sodva lehet kikerülni a „bajból”. Nem ilyen sze­rencsések azok, akik valamilyen üzleti kapcsolatban állottak a csődbe ment (vitt) céggel. Ők bot­tal üthetik a pénzük nyomát... Megyénkben is tudnánk jó pár tönkrement - tönkretett - céggel példálózni. Ezek a cégvezetők biztosan nem kerülnek börtönbe. Ha ugyanis a felszámolás során kide­Olvasóink leveleiből válo­gatunk. A kiválasztott írá­sokat — a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mon­danivalójának tiszteletben tartásával - feldolgozzuk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Korlátozott pedantéria Közhelyszámba megy, hogy azt mondjuk: városunk tisztaságáért nem csak az erre hivatott műin­tézmény felelős. Sőt, egyre in­kább meggyőződésem, hogy leg­kevésbé őket okolhatjuk, ha sze­metes Szolnok. A maguk részéről ugyanis mindent megtesznek, hogy jobb legyen a közérzetünk ebben a városban. Nem így a benne lakók, akik közül sajnos igen sokan nem értik, nem érzik, hogy ez a hely az övék, nekik kell benne megóvni, megbecsülni mindazt, ami van. Most azonban mégsem róluk szólnék, hanem azokról, akiknek biztosítaniuk kell a feltételeket ahhoz, hogy a rend, a tisztaság fennmaradjon. Vagyunk egy néhányan, akik hol ilyen, hol olyan okból a városban kényszerülünk eltölteni a hétvé­géket. A magunk hasznára és ki­kapcsolódására nem mulasztjuk el megnézni a különböző helye­ken időnként szabadtérre rende­zett programokat, ahol szórakoz­hatunk, bámészkodhatunk, s ha megéheztünk, megszomjaztunk, a poharakat, papírdarabokat sze­retnénk valahová eldobni. Erre szolgálnának a szeméttárolók, amelyek, úgy tűnik, nem töltik be funkciójukat, mert vagy kevés van belőlük, vagy túlságosan ki­csik. S ez még a kevésbé meg­szállott tisztaságmániásokat is zavarja. Mert ha kevés a gyűjtőlá­da vagy maguktól (esetleg má­soktól) felborulhatnak (és több­nyire fel is borulnak), a nyomo­kat olykor napokig kénytelenek kerülgetni az arra járók. Jó lenne, ha ezen az apróságon is változ­tatni tudnánk. SZŰCS MARGIT, SZOLNOK riil, hogy minden helyesen van könyvelve, jogilag nincs mit ten­ni, bele kell törődni... Kit érdekel, hogy újabb emberek kerülnek az utcára, milliós adósságok egy toll­vonással örökre elfelejtve. Sok, nagyon sok vesztese van egy Csődbe menni érdemes csődnek, csak egy valaki nem ve­szít: aki a cégért felelős volt, aki a bajt okozta, netán saját maga hasznára az egészet kitalálta... A társasági törvény szerint, aki tönkretett egy vállalatot, és köz­tartozást (is) hagyott hátra, an­nak a legnagyobb büntetése az, hogy új céget nem alapíthat (de családtagjai igen!), ám az újon­nan alakított cégnek tagja bármi­kor lehet. A törvénynek eme nagyvona­lúsága és „szigorú” büntetése persze csak a nagy cégek vezető­ire vonatkozik. Viszont egy ma­gánvállalkozó, ha tévedett, ha rosszul döntött, akkor egy életre lehetetlenné tette magát. Kamatos ka­mattal fizettetik vele vissza a fel­vett hiteleket, az elmaradt adót, a tartozásait, jelzáloggal terhelik a házát, és a börtönt sem kerül­heti el. Neki vállalnia kell a felelőssé­get. Ami rendjén is volna. De mi­ért nem vonatkozik ez egysége­sen mindenkire? ________________PÁKOZDI L.-NÉ, JÁSZBERÉNY V ANDALIZMUS. Vandál kéz nyomát viseli ez a virágba borult vad­cseresznyefa a szolnoki Fényes Adolf úton: a tavaly ültetett facsemete valakinek igencsak útjában lehetett, ha nem tudott mel­lette úgy elmenni, hogy ne csonkítsa meg az ágait. __________________________________________________________________(BEKÜLDÖTT FOTÓI MEGSZÉPÜLT A KÖZSÉGHÁZA. A közelmúltban megújult a tószegi polgármesteri hivatal épülete. A külső munkálatok során szép, modern bejáratot alakítottak ki, __________________fotó: m. j. T ovább állunk vagy továbbállunk Mindennapi nyelvünk Az igekötők helyesírása nem kön­nyű feladat. Ráadásul még durva hibának is számít, ha tévesz­tünk. Bonyolultabb a helyzet, ha határozószók, névmások válnak igekötővé - néha akár alkalom­szerűen is. A következő mondatokban az igekötővé vált tovább határozószó írása jelent gondot: Apollón meg­köszönte a hasznos tanácsot, és tovább álltunk (vagyis helyben maradtunk). Apollón megkö­szönte a hasznos tanácsot, és to- vábbálltunk (vagyis folytattuk utunkat). A határozószót termé­szetesen külön írjuk, az igekötőt - ha az ige előtt áll - egybe. A helytelen írásmód némi humort is hordoz. Hasonló példa a tovább men­tünk és a továbbmentünk. A bennég összetételen is igekötővé vált a benn határozószó: A papa­gáj bennégett a házban. Az ere­deti szófajiság viszont megma­radt a következő mondatban: Benn égett a tűz. DÓSA LAJOS TANÁR, _____ KUNHEGYES S zélmotoros vízszivattyúkkal segíthetünk a belvizes földnek Nem csak a karcagi határban, ha­nem a környező településeken is ismerek olyan nagy kiterjedésű földterületeket, amelyeket a bel­víz miatt lehetetlen megművelni. A környékben legalább 60-80 hektár olyan mély fekvésű szán­tóföld terül el, amelynek arany­korona-értéke alig van, illetve osztályzata 5-6-7-es, s a kárren­dezési árverés óta talán csak egy­szer ha termett egy kis őszi kalá­szost. A törvény szerint az ilyen föl­det is állandóan gyommentesen kell(ene) tartani, holott ezekre a földekre talán még rizsarató lánc­talpas kombájnnal sem lehet rá­menni, mert a talajvíz csaknem állandóan a föld felszínével egyenlő magasságban van. De ha ezen területek csatornája mellé vizet áteresztő, lyukacsos, egy méternyi mély betonaknákat épí­tenénk, és egy önbeállós (keze­lést nem igénylő) szélmotort sze­relnénk, úgy beállítva mélységét, hogy a talajvíz szintjét fél méter­nyi mélységig kiemelné, termőre fordulna a terület. Különösen akkor, ha három- négyévenként olyan mélylazító- val járatnánk meg, melynek késé­re egy-egy erősebb lánccal het- ven-nyolcvan mülimétemyi átmé­rőjű vascsőből egy-egy kígyóubor­ka alakú csövet akasztanánk. így a pangóvíz könnyen az aknába szivárogna. Ha több helyen akar­juk használni, akár fából készült szántalpra is szerelhetjük, és így vontatható lesz. Ha a felesleges vizektől meg­szabadított területekből igazi, jól termő talajt akarunk alakítani, feltétlen trágyázzuk meg szerves trágyával és terítsük meg mész- iszappal. Ha eljön az ideje, telepítsük be szarvaskerepes füveskeve­rékkel, később olajnövényeket vethetünk bele, amit bioüzem- anyag-gyártó feldolgozónak ad­hatunk el. Annyi ilyen föld van az Alföldön, hogy a mezőgazda­ságban szükséges üzemanyag harmadát-felét fedezné a ter­més. ID. KANTA GYULA, BEREKFÜRDŐ Szelíd ebek, vad gazdák Az eboltás időszakában általában többet foglalkozunk a „kutyakér- déssel”. Kutyaszerető polgárok között szó esik arról is, hogy hiá­ba alkotta meg a parlament az ál­latvédelmi törvényt, hiába az ön- kormányzatok, alapítványok jó szándéka, ha embertársaink kö­zül sokan - s olykor úgy tűnik, egyre többen - öntörvényű sza­bályok szerint viseltetnek az álla­tok iránt. Sok gazda csak a kötelező eboltás időszakában szembesül azzal, hogy egyéb gonddal is jár az ebtartás, merthogy az állatnak nemcsak enni kell adni, hanem oltatni is kötelező. (A neveléséről meg ne is beszéljünk.) Az oltó­anyag ugyanis pénzbe kerül, s in­nentől a kedvenc házőrző már nem is olyan kedves... Sok gazda legszívesebben megszabadulna az állattól, csakhogy az elaltatás sincs ingyen. Többnyire ilyenkor születik meg durvább lelkületű embertársainkban a nagy döntés: elverni a háztól. Egy-egy oltási akciót követően egészen feltűnő a figyelmes szemlélődő számára, miként verődnek falkába, kóbo­rolnak együtt szegények, várva és keresve jobb sorsukat. Mind­addig hiába van az állatvédelmi törvény, amíg azt nem lehet be­tartatni. Megelőzhető minden bajt, be kellene látni, hogy az tartson kutyát, aki felelősséggel képes is gondozni, neveim. Amíg az általános szemlélet nem válto­zik, a törvény is felesleges, s ad­dig lesznek kóborló ebek - és tragikus esetek, áldozatok is. _____________MÁRTON KÁLMÁNNÉ, SZOLNOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents