Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-10 / 108. szám
7. OLDAL HM 2000. MÁJUS 10., SZERDA A Nagykunság szépe Az ifjú királynő, Szakái Kati A nemrég megrendezett V. Nagykunság szépe versenyben a karcagi, kisújszállási, kunmadarasi, törökszentmiklósi leányok közül a tizenhat éves karcagi Szakái Katalin bizonyult a legszebbnek. Az ifjú hölgyet arról faggattuk, hogy telnek azóta királynői hétköznapjai. Kati jelenleg a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium másodéves informatikus diákja. Mint mondta, a verseny után nagyon sokan gratuláltak neki. Előzőleg nem is gondolta, hogy ő lesz ezen az estén a legszebb. Tavaly a Tisza-tó szépén különdíjat kapott, Kiskunmajsán pedig második lett. Legközelebb szeretne elindulni az Év arca és a Szőke Tisza versenyen. A megválasztása óta több rendezvényre, motorostalálkozókra hívták már meg a nap háziasszonyának. A karcagi szépségversenyen szülei mellett húgától, Vikitől kapta a legtöbb biztatást. Mint Kati megfogalmazta, Vikinél nincs jobb testvér. Persze a 9 hónapos hugicáját is nagyon szereti a királynő, aki szabadidejében szívesen pesztrálja az ifjú hölgyet. Édesanyja és vállalkozó édesapja roppant büszke Katira, aki otthon a házimunkából is kiveszi a részét. A sok-sok ajándék közül Kati a Nagy-Bana Zsanett-féle, törökszentmiklósi tánc- és modelltanfo- lyamnak örült a legjobban. A kékeszöld szemű, mindig mosolygós, hosszú, barna hajú királynő szeret divatosan öltözködni, szívesen hord miniszoknyát, kedvenc színei a kék és a szürke. Alakját — 173 centi, 50 kilogramm, méretei: 87-60-87 - biciklizéssel, futással, tornázással és reformétrenddel tartja szinten. S mint megtudtuk, az év végi bizonyítványáért sem kell majd szégyenkeznie, hiszen 4,5 feletti lesz az átlaga. TÁJHÁZI LÁTOGATÁS. A Jókai úti tájházban egy XIX. századi népi lakóház berendezését tekinthetik meg hétfő kivételével naponta 10 és 14 óra között az érdeklődők. A karcagi díszpolgár A Nagykunság és a magyar néprajztudomány érdekében végzett több évtizedes tudományos tevékenységéért díszpolgári címet adományozott dr. Bellon Tibornak, a szegedi egyetem néprajztanszék-vezetőjé- nek a képviselő-testület. Dr. Bellon Tibor 1964-től 1994 szeptemberéig volt a Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója. Jelenleg a szegedi egyetem mellett mellékállásban a múzeum néprajzosa. Igazgatása alatt az intézmény jelentősen fejlődött, jól betölti a nagykun táj múzeumi funkciót.- Miért ezt a pályát választottal - kérdeztük a kitüntetettől. — Miután egy nyírségi faluban születtem, gyerekkorom óta érdekelt a paraszti kultúra, hiszen abban nőttem fel. így Debrecenben, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban a néprajz szakkör oszlopos tagja lettem. Az egyetem néprajz szakán olyan tanáregyéniségektől tanulhattam, mint Gnnda Béla profesz- szor, Bartha János, Bán Imre, akik megszerettették velem a szakmát.- Az egyetem után egyenes volt az út a karcagi múzeumba? — Igen, amikor végeztem, Kaposvári Gyula volt a megyei múzeum igazgatója, és Szűcs Sándor bácsi a karcagi múzeum vezetője. Nyugdíjazása után én vettem át a Horváth Ferenc utcán a hatszáz-valahány kötetből álló gyűjteményt, a gazdag tárgyi anyagot. Kovács Istvántól sok segítséget kaptam az anyag megismeréséhez, majd elkezdtem a gyűjtemény gyarapítását. A múzeum ’69-ben átköltözött mostani helyére, ahol 1973-ban nyílt meg az állandó kiállítás. Közben Szabó Lászlóval és a megyei múzeu- mos kollégákkal elkezdtük a néprajzi atlaszt, a népi műemlékfelmérést. A Nagykunság mellett bejártuk a Nyírséget, a Cserhátot, Dél-Dunán- túlt, Szatmári is. Elkezdődött a Tisza- és Alföldkutatás is.- Kutatási eredményeit több könyvben publikálta. Melyeket tartja a legfontosabbnak?- Talán a Nagykunságot és a Beklent, s büszke vagyok arra, hogy részt vehettem a Tisza film készítésében is, hiszen a hét évig forgatott sorozattal sikerült az utókornak is' megörökítenünk a tiszai értékeket, a halászok, nádaratók mindennapjait.- Ön mindig fontosnak tartotta a terepen a kutatást. Ezt várja el diákjaitól is?- Igen, mert azt gondolom, aki nem jár terepre, az csak a meglévő anyagot, eredményeket tudja ragozni. Hallgatóim szeretik a nyári gyakorlatokat, rendszeresen járunk Szlovéniába és a Felső-Tiszára gyűjteni, hiszen most alakulnak ki az új szokások, melyeket meg kell örökíteni. Az elmúlt három évtized kutatásairól, az apró történetekről szeretnék egy összefoglaló munkát készíteni. Bevallom, jó érzés, hogy diákjaim közül hat muzeológusként dolgozik, s hogy tanszékünk adja az ELTE PhD diákjainak törzsgárdáját, és vannak akadémiai ösztöndíjasok is köztük. Dr. Bellon Tibor Ismét teljes életet élnek A megyei munkaügyi központ rehabilitációs alapjától kapott nyolcmillió forintos támogatásból alakította ki fél éve a Zafír vegytisztítómosó szalont a Kovács és Társa Bt., melynek tulajdonosa Kovács György. így ma már nem kell ezért a szolgáltatásért Szolnokra vagy Budapestre, Debrecenbe utazniuk az itt élőknek. A cég nyitáskor húsz, megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását vállalta. Jelenleg huszonkilencen dolgoznak itt. Ezeknek az embereknek a rehabilitációs munkahely nemcsak keresetkiegészítést jelent, hanem azt is, hogy kimozdulhattak a négy fal közül, és sorstársaikkal újra teljes értékű életet élhetnek. Az elmúlt időszakban huszonegy, Karcag környéki, Békés és Hajdú-Bihar megyei településen alakítottak ki átvevőhelyet. A szociális otthonok, önkormányzati intézmények mellett a lakosok közül is egyre többen veszik igénybe szolgáltatásaikat. Mint ottjártunkkor tapasztalhattuk, modern gépekkel dolgoznak az alkalmazottak, akik közül kettővel elegyedtünk szóba. FoA lakosok kezdik megismerni a szalont dómé Kacskó Mária 36 éves, és a nyitás óta dolgozik itt. Egy éve százalékolták le, csípőprotézisműtéten esett át. Bár középiskolás lányai és férje is mellette voltak hosszú betegsége idején, mégis nagyon nehezen élte meg lelkileg a leszázalékolás tényét. Éppen ezért fontos volt számára, hogy újra emberek között lehessen, így nagyon örült, amikor hallotta, hogy a szalonba megváltozott munkaképességű dolgozókat keresnek. Döntését férje is elfogadta. Az elmúlt fél év alatt nagyon megszerette ezt a munkát, ahol sortársai között dolgozhat. Nagy Lászlóné, Irénke négy éve van leszázalékolva. Korábban kereskedőként dolgozott, s még férjével közösen kezdtek el fizető-vendéglátással foglalkozni. Férje halála után egyedül folytatja ezt a munkát, s mára már visszatérő vendégei vannak, szívesen töltenek el házában néhány napot a német turisták is. Miután ez idényjellegű munka, számára is sokat jelent, hogy újra dolgozhat. Itt naponta emberek között van, gyakorolhatja eredeti szakmáját is, hiszen átvevő és műszakvezető, de ha szükséges, beáll vasaim is. EKG-ra gyűjtenek Karcag jugoszláviai testvérvárosa, Ómoravica egészségügyi intézményeinek nagy szükségük lenne egy EKG-készülékre, melyet önerőből nem tudnak megvásárolni. A városatyák a Karcag Testvérvárosaiért Közalapítvánnyal együtt gyűjtést kezdeményeztek Ómoravica részére egy EKG-ké- szülék beszerzésére. A pénzadományokat a Magyar Vörös- kereszt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete a 10300002- 45412400-00003285 számú számláján gyűjti, és elkülönítetten kezeli. Az adományok beérkezése után az igazolást a vörös- kereszt küldi meg, s ez alapján az adományozó az adójogszabályok szerint számolhatja el a támogatás összegét. Sikeres szereplés A vöröskereszt karcagi területi szervezete ifjúsági szervezetének tagjai anyák napja alkalmából műsorral és ajándékkal köszöntötték az öregek napközi otthonában az édesanyákat — tudtuk meg Ébner Józsefné titkártól. A vöröskeresztes világnap alkalmából az egészségnevelés terén végzett munkájáért Ábrahám Istvánná, a kórház baleseti sebészetének szakápolója a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés arany fokozatát vette át. A napokban tartották a városi csecsemőgondozási versenyt is, ahol a Györffy István iskola csapata - felkészítőjük Kun Lászlóné - lett az első. Az elsősegélynyújtó versenyt is ez az iskola nyerte, itt a felkészítő Ábrahám Istvánná volt. Ifjú tűzoltók versenye A Magyar Diáktűzoltó-szövetség a hét végén Battonyán rendezte meg a XI. gróf Széchenyi Ödön diáktűzoltó- és a CTIF nemzetközi ifjúsági tűzoltóversenyt, melyen megyénket a Kiskulcso- si Általános Iskola csapata képviselte. A szeptember óta tartó elméleti és gyakorlati felkészülés meghozta az eredményt, hiszen a 14 év feletti, vegyes kategóriában induló kunsági versenyzők a 42 csapat közül a nemzetközi versenyen negyedik, a diáktűzoltó-versenyen pedig harmadik helyezést értek el. A díjat Tábori Józseftől, a Magyar Diáktűzoltó-szövetség elnökétől vették át. Felkészítőik Sód Gábor hadnagy, Bérezi László százados és Nagy Róbert törzsőrmester voltak. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László Velünk játszott, és nyert Szobor a legszebb őzbakról Szabó Gyuláné hosszú évek óta előfizetője lapunknak, melyet mindennap tüzetesen át is néz. Szívesen olvassa az egészségről szóló cikkeket és a kertészeti tanácsokat. Mióta nyugdíjas, jobban van ideje rejtvényt fejtem, s már néhányszor nyert is. Legutóbb egy nyuszit kapott lapunktól ajándékba. Erzsikéék tizen- ketten voltak testvérek, és büszke arra, hogy a család első diplomása lánya, Váradi Erzsébet volt, aki jelenleg a Györffy István iskolában tanít. Szabó Gyuláné március 15-e óta nyugdíjas, 37 évet egy munkahelyen, az áfész háztartási boltjában dolgozott boltvezetőként. Tanulói közül sokan maradtak a kereskedelmi pályán. Élettársával, Sándorral szívesen tevékenykednek a kiskertA nyeremény nyuszit Juhász Mihály terjesztési irodavezető adta át Szabó Gyulánénak. ben, ahol megterem a zöldség, nyulat, galambot, baromfit is ne- gyümölcs, de a virágoskert is na- veinek. ' pi elfoglaltságot jelent. Emellett___________________L _______! A Nagykun Vadásztársaság vadászházának parkjában nemrég avatták fel Györfi Sándor Mun- kácsy-díjas szobrászművész őz- bakszobrát. A megjelenteket Szabó Sándor, a Nagykun Vadásztársaság elnöke köszöntötte. Mint elhangzott, két éve került terítékre ez az őzbak, mely abban az évben az ország legszebbje volt.- A róla mintázott szoborral tisztelegni kívánunk a magyar vadászati hagyományok előtt — mondta az elnök, aki megígérte, hogy a vadászok munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben is megmaradjon ez a nemzetközileg elismert vadgazdálkodási munka, mely alapja a vadászturizmusnak.- 1998. május 5-e olyan esemény napja, mely túlnőtt a mezőváros határain. Ekkor ejtette el vadvédelmi, vadgazdálkodási Andreas Leittier ezt az országos re- munkát - mondta avatóbeszédé- kordú őzbakot. Reméljük, a szobor ben Pectol János, az Országos Maszáz év múlva is hirdetni fogja az itt gyár Vadászati Védegylet főtitkára, végzett hozzáértő, következetes __________________________JL A szobor a hozzáértő vadgazdálkodási munkát is „hirdeti” /
