Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-29 / 100. szám
12 ★ HAZAI KÖRKÉP ★ 2000. április 23. Védekezés víz alatt és felett Minden idők leghatalmasabb árhulláma vonul le a Tiszán: Szolnoknál az eddigi legnagyobb vízszintnél hatvanhat centiméterrel magasabban, 10 méter 40 centiméterrel tetőzött a folyó. A vizet már csak a töltések koronájára épített nyúlgátak tartják, kérdéses azonban, hogy meddig állnak ellent a víz nyomásának. A töltéseken ezrek dolgoznak. Ám nemcsak a gátakon, hanem a víz alatt és a levegőben is folyik az emberfeletti munka. Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter is kint volt a gáton- Kerítsetek egy árvízvédelmis feliratot! A fél város azzal rohangál, csak nekünk nincs - mondja nem kis indulattal egy talpig gumiruhába bújt férfi, miközben társai mellett lefékez a furgonnal. A többiek már csak mosolyognak azon, hogy a rendőrök ismét nem akarták átengedni Szolnok lezárt Tisza-hídján a búvárfelszerelést szállító kocsijukat. Az ötfős csapat a hét elején érkezett Budapestről. Mindany- nyian tapasztalt árvízi búvárok, a tavalyi tiszai árhullámkor is segédkeztek a védekezésben. Sőt, a csoport legidősebb tagja már az 1970-es árvíznél is ott volt. -Veszély...? - tűnődik el Marton Tibor, az osztag vezetője - ...Ha átszakad a gát, vagy ha egy buzgár keletkezik, az beszívhatja a búvárt. A szolnoki Tiszaligetben szorgoskodó csapatnak legtöbbször azonban le se kell merülnie, csupán derékig vízben állva próbálják eltömni a gátba fúrt vakond- és pocoklyukakat. Napkeltétől napnyugtáig a kilenc Celsius-fokos vízben. A szolnoki búvárok viszont áldanák az istent, ha csak a kilencfokos Tiszába kellene lemerülniük. Ők ugyanis mindig oda mennek, ahol a legnagyobb a baj. így két hét alatt Kiskörétől Csongrádig beutazták szinte az egész Közép-Tisza-vidéket. A különítményt irányító Vámosi Antal szerint az állandó utazásnál, készenlétnél is rosz- szabb, hogy többet „fürödtek” a csatornákban, vízzel elöntött aknákban, mint a folyóban.- Alámerülni itt sem veszélyesebb, mint az áradó Tiszán, csak kevésbé kellemes - állítja Vámosi Antal. Munka persze a Tiszaliget gátjain dolgozó budapesti búvároknak is jut bőven. A megyeszékhely zöldövezetét védő töltésnek szinte nincs olyan métere, ahol ne lenne csurgás vagy szivárgás. Most azonban úgy tűnik, korán végeznek. -Elfogyott a homokzsák. így nem tehetünk mást, mint hogy feltöltjük a palackokat és visz- szamegyünk a szállásunkra - magyarázza Marton Tibor, miközben beindítja a kompresz- szort. A város határában lakók viszont néhány napja csak a csendre kapják fel a fejüket. A helikopterek ugyanis megállás nélkül szállítják a homokzsákokat oda, ahová már ember alig merészkedik.- Fentről nem érezni a veszélyt- állítja a tankolásnyi időre megpihenő MI-17-es pilótája. Dávid József századost és társait a hét elején vezényelték át a Dunántúlról. A Tiszát nem először látták madártávlatból, ám Tószegnél most mégis inkább nézték a Balatonnak, mint a szelíd szőke folyónak. Az igazi meglepetés azonban akkor érte a katonákat, amikor Tisza- jenőnél a gát közelében kellett leszállniuk.- Aznap mi vittük az utolsó zsákokat a töltésre, így nekünk kellett visszahozni a repülésirányítót. Éppen fel akartunk szállni, amikor szóltak, várjunk, mert csónakon hoznak néhány, a teher rögzítéséhez használt kötelet. Pár perc múlva meg is jelent egy ladik, pont a szemmagasságunkban. Ekkor fogtuk fel, milyen nagy is a víz - meséli a gép parancsnoka. A munka idegőrlő, s hiába gyakorolták ezerszer, az éles bevetés mindenben más. Most egy viszonylag nagyobb terület helyett centiméterre pontosan kell elhelyezni a két óriási, közel egy- egy tonnás homokzsákot. Mindez csak úgy sikerül, hogy az egyik technikus a földtől néhány méterre lebegő gép nyitott ajtajában hasalva irányítja a pilótát. Nem csak letenni, felvenni is nehéz a zsákokat. Sőt talán még veszélyesebb is. Az egyik gép pilótája csupán a lélekjelenlétének és reflexeinek köszönhette, hogy elkerülte a katasztrófát. Egy zsák - emelés közben - beakadt a teherautó egyik kiálló alkatrészébe. A pilóta szerencsére észrevette és megállította a gépet. Mindezt Dávid József - a következő homokzsákra várva - a levegőből nézte végig. A százados gyorsan le is kopogja, hogy vele ilyesmi még nem esett meg, de csak ennyit van idő mondania, mert érkezik a parancs: felszállás. Teleki József Buzgárokra nem jár kártérítés Eddig csak néhány száz ügyfél kereste fel a tiszai árvizek miatt a biztosítókat. A társaságok szerint a biztosítással rendelkező ügyfeleik többsége a gátakon dolgozik, s így egyelőre nem vették számba, hogy lakásuk és ingóságaik milyen kárt szenvedtek el. Az eddig jelentkező károsultak átlagosan ötvenezer forint veszteséget jelöltek meg. A biztosítottak egy része nem reménykedhet abban, hogy pénzt lát majd az ár levonulása után. Nem számolhatnak kártérítésre azok, akiknek értékeit a belvíz rongálja meg. Ez ugyanis a biztosítók szerint évről évre várható „esemény" ott, ahol nem tartják karban a vízelvezető árkokat, nem pedig előre nem látható katasztrófa. A hazai biztosítók szerint árvíz az, ami a védőgátak koronája fölött átcsap, vagy a gát átszakadása, illetve szándékos (hatósági) átvágása során önti el és rongálja meg a biztosított épületet, értéket. A lakásbiztosítások zöme a töltések mentén fakadó vizek, buzgárok okozott károkat, akárcsak a belvízt, általában nem térítik meg, bár a tavalyi árvizek után több biztosító módosította az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket. 1999-ben a Mabiszhoz tartozó cégek 12 milliárd forintot fizettek ki az árvizek, viharok és villámlások okozta károkra. Előzetes becslések szerint az idei kárösszeg sem lesz ennél kevesebb. Brüsszeli felhők az Alföldön Az Európai Unióba való belépéshez illő öltözet, etikett és pénztárca szükségeltetik. Ahol pedig egyszer végigsöpör a szükség hulláma, ott jó árat kérnek. Az ajánlkozó „bennfenteseknek” pedig se szeri, se száma. Ezért ezen a területen is felbukkantak az ügyeskedők. Dr. Szécsi Gábor, Kecskemét jelenlegi polgármestere már a választási kampányában kijelentette, ha megválasztják, akkor a város egyedül az országban képviseletet nyit Brüsz- szelben. A „hírős” városi képviselők hiúságának pedig hízelgett az ötlet. A brüsszeli irodát 1999. január 1- je helyett június 1-jén nyitották meg, főként pénzügyi okokból. Ugyanis egy szolgálati lakás és a brüsszeli belvárosi iroda fenntartása alaposan megtépázta volna a pénztől amúgy sem roskadozó városi kasszát. Az iroda végül is egy briisz- szeli társasházban összeolvadt a szolgálati lakással, ezért csak 15 millió forintot emésztett fel az adófizetők pénzéből. A csodanő berobban Az irodavezető kiválasztásának legfontosabb kritériuma a nyelvtudás, valamint az EU-ügyekben való jártasság volt. Aztán a tavalyi év elején bombaként robbant a hír: megvan az Éti-szakértő. A hölgy negyvenéves, dinamikus és jó kommunikációs képességgel rendelkezik. Kétségtelen, Kállai Tünde a bemutatkozáskor olyan lehengerlőén vázolta fel terveit, a hallgatóságnak kétségei sem maradtak arra vonatkozólag, hogy ez az iroda egy kincsesbánya lesz a város számára. Már csak egy közalkalmazotti státust kellett kreálni számára a kiküldetéshez. Az ön- kormányzat ingatlankezelő és -forgalmazó cégénél Kállai Tünde sebtében igazgatóhelyettes lett, és már repülhetett is a város pénzén a brüsszeli kiküldetésre. Fizetését 560 ezer forintban határozták meg, amelyet a forint leértékelésével folyamatosan a belga frank árfolyamához igazítanak. Kétségek a felszín alatt A városatyák és a kecskeméti országgyűlési képviselők először egymástól kérdezték, ki tud közelebbit a város brüsszeli kiküldöttjéről. A kérdésre mindenki csak a karjait tudta tanácstalanul széttárni. Hamarosan kiderült, Kállai Tündének meglehetősen kalandos előélete van. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, de Pesten fejezte be a magyar-népművelés szakot. Utána újságíró-iskolát végzett, gyakor- nokoskodott a Magyar Ifjúságnál és a Magyar Rádiónál, de főnökei szerint Kállai sokkal többet ígért, mim amennyi anyagot sikerült rajta behajtani. Később órákat adott a Zene- akadémián, aztán művészeti titkára lett a MÁV Szimfonikus Zenekarnak, galériát vezetett Szentendrén, majd Pesten. A kilencvenes évek vége felé felelős szerkesztőként dolgozott a Pilis Rádiónál, majd az Új Pest Megyei Hírlapnál landolt. Kecskemét előtt pedig egy budapesti székhelyű EU integrációs nemzetközi irodánál dolgozott. Nyelvvizsgája csak francia nyelvből van. Gyülekező viharfelhők Telt-múlt az idő, de a hosszú hónapok során a brüsszeä manna csak nem akar megérkezni Kecskemétre. Néha-néha föíröppen néhány bejelentés, hogy belga Befektetők érdeklődnek a város üzleti lehetőségei iránt, de a többi néma csend. Az idei év elején aztán a képviseKállai Tündét hazahívták Brüsszelből a kecskeméti városatyák lök megelégelték a brüsszeli hallgatást. Az ellenzék az iroda megszüntetését kérte. Sok polgári koalíciós képviselő az irodavezető hazahívását indítványozza, mondván: „Brüsszelbe Budapesten keresőiül visz az út, és elég volt a névjegykártyák gyűjtéséből odakint.” Töüb képviselő szerint a Kállai Tünde által ajánlott pályázatok az interneten is rajta vannak. Ugyanis a brüsszeli iroda múlt évi beszámolója nem tartalmaz semmi kézzelfoghatót a város számára, csupán szándékok, tervek és különféle kapcsolatfelvételek felsorolását. Miközben már az iroda ez évi költ- ségvetéséről kellene szavazni. Majd bombaként robban a hír: kiderül, Kállai Tünde Kecskeméten kívül is sáfárkodik EU-s kapcsolat- rendszerével. Holott munkaköri leírása szerint gazdasági tevékenységet az iroda nem folytathat. A keceli projekt Kecskemét brüsszeli irodavezetője tavaly tavasszal kecsegtető ajánlatot tett Kecel polgármesterének. Egymillió-kétszázezer forint pályázati hozzájárulásért EU-pénzt szerez Kecel teljes csatornázására. A keceli hivatal átutalta a pénzt, és vártak. Néhány hónap múlva egy belga vízművállalat ajánlatát kapták meg, aki jó pénzért természetesen köz- művesítette volna az egész várost. Schindler János polgármester azóta kiderítette, nincs olyan pályázat, melyet Kállai Tünde ajánlott. Azonnal felszólította a pénz visszafizetésére, utóiratként közölte vele, hogy keretes hirdetésben fogja megjelentetni minden megyében, óvakodjanak Kállai Tünde EU-s ajánlataitól. Bár már néhány részletet visszatörlesztett a brüsszeli menedzser, még mindig híja van a teljes összegnek. Ezért Schindler János a szerződés iratait átadta a jogászoknak, hogy bírósági útra terelje a csatornázási ajánlatot. Ezek után a kecskeméti városatyák is jobbnak látták, ha megszabadulnak EU-menedzserüktől. Az irodát nem szüntetik meg, de az irodavezetői hely betöltésére pályázatot írnak ki. Rajnai Attila Benzinturizmus A barcsi határátkelőn naponta 300 magyar autó fordul meg, s ezek 99 százaléka tankolni megy Horvátországba. Márciusban 14 ezer magyar útlevelet kezeltek itt, míg a tavalyi év hasonló időszakában mindössze 5200 magyar jelentkezett ki- és belépésre. Nem kell csodálkozni ezen, hiszen amíg idehaza már rég túllépte a 230 forintot a 98-as oktánszámú benzin ára, addig ugyanezt Horvátországban 40-60 forinttal olcsóüban szerezhetik be a déli határszélen élők. Hasonlóak az arányok a 95-ös oktánszámú benzin és a gázolaj esetében is.- A jogszabály szerint naponta egy alkalommal bárki teletöltheti a gépkocsija üzemanyagtartályát a határon túl - mondta Szabolics László helyettes vámparancsnok. - Ezt a barcsiak be is tartják, kannával nemigen érkezik senki a határra. Korábban előfordult, hogy valaki kannákkal megpakolva érkezett, de amikor megtudta, hogy mennyi jövedéki adót kellene utána fizetni, inkább visszafordult. Más határátkelőkön nemegyszer találkoztak a vámosok átalakított - megnövelt tartályú - gépkocsikkal. Itt eddig még egyetlen ilyen sem akadt fönn a vizsgálaton. Jellemzően Barcsról és 15 kilométeres körzetéből érkeznek a tankoló magyarok, a távolabb élőknek már nem éri meg idáig autózni, hiszen a határtól további nyolc kilométerre van a legközelebbi horvát benzinkút. N. L.
