Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-28 / 99. szám
8. OLDAL 2000. ÁPRILIS 28., PÉNTEK Hírhozó Véget ért a megyénk kisebbségi önkormányzati képviselőinek szervezett közéleti szakember- képzés. A tanfolyamot még tavaly indította el a Jogvédő Egyesület és a CÉSZ. A kurzust a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány is támogatta. * * * Az árvízvédelmi munkákba való bekapcsolódás is szóba került azon a szolnoki fórumon, amit a CÉSZ és a Jogvédő Iroda szervezett. A rendezvényen a megye- székhely cigány kisebbségi ön- kormányzatának vezetői ígéretet tettek, amellett, hogy ösztönzik a lakosságot, maguk is beállnak a homokzsákot töltők közé. A rendezvény után dr. Pálfi Miklós érdeklődésünkre elmondta: sajnálattal vette tudomásul, hogy akadt képviselő, aki azt mondta, az ilyen fórumokon fölösleges részt venni. * * * A nemzeti kisebbségek Magyar- országon címmel kiállítás nyílt a VII. budapesti nemzetközi könyvfesztivál rendezvényeinek sorában. A fesztiválra időzítve jelent meg a Kisebbségek Magyarországon 1999 című könyv második kiadása. A kiadvány külön fejezetben ad tájékoztatást a cigányság társadalmi integrációjának elősegítését érintő kormányzati intézkedésekről. Most látott napvilágot a Kormányzati intézkedések a magyarországi cigányság helyzetének javítására című angol és francia nyelvű könyv is. Munka, de nem mindenkinek Aki a kisebbséghez tartozik, annak nincs munka — állítja a jogvédő iroda vezetője. Dr. Pálfi Miklós mindezt annak kapcsán szűrte le, hogy egyre többen keresik meg azzal: nem kapnak munkát, mert cigányok. Legutóbb április közepén tett panaszt a jogvédő irodát vezető ügyvédnél egy cigány asszony. A nyugdíjas nő négyórás takarítói állás keresve járt a megyei munkaügyi központban, ott ajánlottak is volna már egy helyet, amikor az ügyintéző afelől érdeklődött, hogy a kisebbséghez tarto- zik-e az asszony. A munkát kereső nőt akkor érte a meglepetés, mikor bevallotta, az, aminek látszik - cigány. Az ügyintéző ugyanis amolyan jó tanácsként megjegyezte: akkor ne is menjen el a megadott címre, ott ugyanis romát nem alkalmaznak. Dr. Pálfi Miklós szerint az eset minden- napiságát jelzi, hogy az Európa Tanács illetékes bizottsága legutóbbi jelentésében a „különösen aggasztó problémák” című fejezetben tette szóvá a foglalkoztatás terén a romákkal szemben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetést. Cigányok is legények voltak a gáton Szóljatok Sukinak! — hangzott az elmúlt hetekben nemegyszer a szolnoki árvízvédelmi központban. Suki István és csapata pedig ment, látott, dolgozott, mindig ott, ahol a legnagyobb szükség volt a munkáskézre. Nem csoda hát, ha még a miniszterelnök is megemelte kalapját a jórészt cigányokból álló brigád előtt.- Suki, gyere a központba! Sürgős! - szól a rádióba a műszakos védelemvezető. Néhány perc múlva be is esik az ajtón Suki István. A kialvatlanságtól karikás szeme sarkában mosoly jelenik meg, mikor kiderül, hogy ezúttal sehol sincs baj a töltéssel, csak az újságíró kedvéért riasztották. Fáradtan huppan le egy székbe. Nem csoda, hiszen az árvízi védekezés első napjától szinte éjjel-nappal a gáton dolgozik százhúsz emberével, méghozzá nem is akárhogyan. Pedig vízügyet, gátépítést tanult ember nincs is csapatban. Honnan a szakértelem? Még tavaly sajátították el a nyúlgátépítés technikáját, hiszen akkor is Szolnokon harcoltak a vízzel. Az akkor szerzett gyakorlat különösen jól jött, amikor versenyt futottak az idővel, azaz a nagy víz érkezése előtt megfelelő magasságúra kellett emelni a töltést. Volt olyan műszak, hogy egy kilométer hosszan ötzsáknyi magas nyúlgáKöszönet és felhívás Bárki meggyőződhetett arról, ugyanakkor megnyugvással tapasztalhatta, hogy az árvíz sújtotta településeken a cigányok mindenütt helytálltak. Szembeszökően bizonyítja ez is, hogy nőtt a társadalmi felelősségtudat. Köszönet illet mindenkit, aki részt vett a védekezésben. Ám az árvízveszély még nem múlt el, ezért kérem, hogy a vé- delmi munkákban továbbra is felelősségteljesen vegyenek részt. Május 1-jén is a segítségnyújtás, a védekezés legyen a legfontosabb. FARKAS FLÓRIÁN, AZ OCÖ ÉS A LUNG OROM ELNÖKE tat építettek fel. Szinte megállás nélkül töltötték és rakták a zsákokat. Még akkor sem álltak meg, mikor bombát is találtak a homokban.- Ha otthagyjuk és megvárjuk a tűzszerészeket, akkor biztos, hogy fél napig nem dolgozunk. A munka pedig nem állhatott, mert jött a víz. így fogtam a bombát, és bevittem a kiserdőbe. Ott körbekerítettük, és riasztottuk az árvíz- védelmi központot - emlékszik vissza a történtekre Suki István. Nem csoda, ha a miniszterelnök is megemelte kalapját a Suki-brigád előtt. Orbán Viktor Szolnokon járva ugyanis örömmel látta, hogy sok roma is dolgozik a gátakon.- Ha van értelmes feladat, megfelelő irányítás, akkor a cigány emberek is tisztességes, becsületes munkát végeznek - fogalmazott a kormányfő. Ám nem csak Sukiék jöttek Szolnokot védeni. Más településeken élő romák is ásót, lapátot fogtak. A szolnoki Tisza-parti sétányra megtöltött homokzsákokat szállító kisteherautónál három, Abonyból érkezett cigány szorgoskodik.- Bemondta a rádió, hogy szükség van munkáskézre, mi pedig azonnal jelentkeztünk. Ha Szolnoknál vagy Tószegnél átszakad a gát, akkor úszik Abony is - magyarázza az egyik férfi anélkül, hogy egy pillanatra is megállna a munkában. Később a tempó valamelyest csökken. Hiába, a tizedik zsák már sokkal nehezebb, mint az első. így érzik a szolnoki Roma Esély Alternatív Alapítványi Szakiskola, Középiskola és Kollégium diákjai is, akik, míg szükség volt rájuk, ugyancsak buzgón töltötték a homokzsákokat. Inkább ez, mint a matekóra - jegyzi meg a egyik fiú. De nem csak az elbliccelt tanórák miatt álltak be a védekezők közé. Úgy érzik, ha nagy a baj, nekik is a gáton a helyük. Az pedig mindegy, hogy otthon, vagy éppen Szolnokon. Cél a parlamenti képviselet Ötévesek a kisebbségi ön- kormányzatok. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a napokban ünnepelte születésnapját. A hagyományteremtőnek szánt rendezvényen első alkalommal osztották ki az Országos Cigány Önkormányzat által alapított elismeréseket: a Cigányságért Emlékplakettet, a Cigány Kultúráért és Művészetért Emlékplakettet, illetve az Életműdíjat. A magyarországi cigányság az elmúlt években megszerzett politikai tőkéjével képes arra, hogy saját erejéből képviselőt juttasson az Országgyűlésbe - jelentette ki az el múlt öt esztendőt értékelve Farkas Flórián, Országos Cigány Önkormányzat elnöke. A legutóbbi helyhatósági választások után megduplázódott a cigány önkormányzatok száma. A roma politikus szerint ez annak köszönhető, hogy a magyar- országi cigányság és a civil szerveződések meg tudták értetni, a választókkal a kisebbségi önkorOCÖ-születésnap mányzatok jelentőségét. Az ország 760 településén működő cigány önkormányzat számára a kihívást ma már az jelenti, hogy megmutassák, mit tudnak kezdeni erejükkel. Ehhez azonban a kormányzatnak is „nagykorúként” kell kezelnie a cigányságot, a kisebbségpolitikát - állította az OCÖ elnöke, aki szerint a romák nem engedhetik meg, hogy a hatalmi elit a cigánypolitikát a nagypolitika „cigánysorává” tegye. Farkas Flórián úgy vélte, a kisebbségek parlamenti képviseletének létszámarányosan kell megvalósulnia. Csak így lehet ugyanis megteremteni annak a lehetőségét, hogy az alacsonyabb létszámú kisebbségek is képviselőt juttassanak az Országgyűlésbe, a nagyobb létszámúak pedig erejüknek megfelelő képviselethez jussanak. Ötéves az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Cigány Ónkormányzat együttműködés is. Ennek egyik eredménye, hogy mára már csaknem minden megyében kijelöltek egy rendőrtisztet, akinek — a helyi cigány kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás mellett - a vitás kérdések megoldása a feladata. Hamarosan megkezdődik az a program is, melynek célja feltérképezni az ország azon településeit és területeit,- amelyeken jelentős a cigánysággal szembeni diszkrimináció vagy a romák és a rendőrség közötti konfliktus. Ez utóbbi csökkentésére a rendőrtiszti főiskolán tananyag lesz a cigány népismeret, amelyet valószínűleg roma értelmiségiek oktatnak majd. TELEKI JÓZSEF Az egész Tisza mentén elmosta az előítéleteket a víz (Sz) építő áradat Megúsztuk - sóhajthatunk fel a lassan levonuló árhullámot nézve. A Tisza ezúttal szerencsére — no meg a katonák, a vízügyesek és az önkéntesek erőfeszítéseinek köszönhetően - sehol sem törte át zúgva, bőgve a gátat. Bár roggyantak meg töltések, ám utólag úgy tűnik, mintha a természet erői most nem (csak) romboltak, hanem építettek is. Építették a társadalmi szolidaritást, az EMBERT hozva ki az emberből. Mert tény, a Tisza egy csapásra elérte, amit a rendszerváltozás kezdete óta törvények sokaságának nem sikerült: elfeledtette szinte mindenkivel a másik ember bőrszínét, származását. Ezt példázza Jászkisér is. A falu népe egy emberként mozdult meg és kínált fedelet a Tiszasülyről kitelepí- tetteknek - cigányak és nem cigánynak egyaránt. Ám nemcsak a jászsági településen, hanem szinte az egész Tisza mentén - de talán még az ország távolabbi pontjain is - elmosta az előítéleteket a víz. A bajban megmutatkozott - az Országos Cigány Önkormányzat elnöke által sokat hangoztatott - „sorsközösség-vállalás”. Hiszen ez munkálhatott a Száztagú cigányzenekar tagjaiban is, amikor a napokban először kiosztott Cigány Művészetért és Kultúráért díjjal járó pénzt az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. De a romák nem csak lélekben voltak a gátakon. Vásárosna- ménytől Szegedig nem akadt olyan település, hol ne zsákoltak, lapátoltak volna együtt a többséghez tartozókkal. Méghozzá nem is akárhogyan, hiszen szorgalmukra, kitartásukra nem lehetett panasz. No, persze ezúttal egy célért dolgozott cigány és nem cigány: megmenteni a falut, az otthont, a jövőt. A közös erőfeszítéseknek meg is lett az eredménye, a gátak állva maradtak. Az áradást megúsztuk. Apad a Tisza. Csak nehogy a vízzel együtt a szolidaritás is elapadjon. Színésznő a katedrán Rendhagyó irodalomóra a Roma esélyben Gombos Judit színművésznőt nagy érdeklődéssel figyelték a diákok Huszonkét, érettségire készülő kamasz figyelte tágra nyílt szemmel Gombos Judit színművésznőt. Mondhatnák, nincs ebben semmi különös, ám ezúttal a szolnoki Szigligeti Színház művésze a világot jelentő deszkák helyett a szolnoki Roma Esély Alternatív Alapítványi szakiskola, Középiskola és Kollégium katedráján lépett fel. A Roma esély középiskolában immár hagyománnyá vált, hogy rendhagyó irodalomóra keretében neves művészeket, írókat, költőket, híres embereket hívnak meg, bővítve ezzel nemcsak a tanulóifjúság ismereteit, de kissé színesebbé is téve az iskolanapok egyhangúságát. Legutóbb április közepén a népszerű, a fiatalok által is több szereposztásban látott, ismert művésznő, Gombos Judit beszélt a művészetről, a játékról, arról a vüágot jelentő deszkákról, amit úgy nevezünk, színház. Örkény István egyperces novelláival, Berzsenyi Dániel, Balassi Bálint verseivel varázsolta el a diákokat, akik a hivatalos program után kérdéseikkel árasztották el a vendéget. A rendhagyó program befejeztével Gombos Judit színművésznő találkozott a nevelőtestület tagjaival, és elismeréssel méltatta az iskola nevelőmunkáját. Gyermekszemmel A közelmúltban jelent meg a Tiszabőn 1992—1996 között működött Freinet-mű- hely osztályújságjának, a Palacsintának írásaiból ösz- szeállított könyv, amelyből már eddig is szemelgettünk. A visszajelzések arra ösztönöztek bennünket, hogy rendszeresen válogassunk az írásokból, vagy ahogy a műhelyben nevezték, a szabad szövegekből. Úgy hisz- szük, nem minden tanulság nélküli az, ahogyan a cigány gyerekek látták a világot. Egyszer a tanár bácsi az iskolába hozott egy papagájt. A gyerekek nagyon örültek neki, mert még a valóságban nem láttak, imága építi Tanár bácsi kiadta a tavaszi szünetet, és Edi hazavitte Gyurit (a papagájt). Amikor jöttünk az iskolába, Edi azt mondta, hogy elrepült, én mondtam, hogy nem igaz, de igaz volt, és másnap jött Edi, és üres volt a kalitka... _________________(MÁOA EBIKAI A tanár bácsi ideadta a papagájt és hazavittem. Először szokatlan volt neki, de estefelé már annyira kiabált, hogy lecsuktuk a tévét meg a villanyt, és reggel ő költött fel, és kitisztítottam a kalitkát és adtam neki vizet... ____________ (FARKAS AMDBEAI E di hazavitte a papagájt. Amikor elment a boltba, az anyukája kiengedte a kalitkából Gyurit, és az elszállt, így telt a szünet Edinek. ________________________________IuAoa oabii A lkotmányellenes a parlamenti küszöb? Ombudsmarti beszámoló az elmúlt évről Nem lehet tovább halogatni a kisebbségi törvény módosítását — jelentette ki a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az általa vezetett hivatal elmúlt évről készített beszámolójában. Kaltenbach Jenő és munkatársai több konkrét jogszabály-módosítási javaslatot is megfogalmaztak a hét esztendővel ezelőtt elfogadott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Kaltenbach Jenő úgy látja, a parlamenti pártokban továbbra sincs meg az a politikai szándék, hogy a kisebbségi törvény módosításával a nemzeti és etnikai kisebbségeknek képviseletet biztosítsanak az Országgyűlésben. A kisebbségi ombudsman szerint be kellene váltam végre azokat az ígéreteket, melyeket a törvényalkotók hét éve tettek. Az országgyűlési biztos azt tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Kaltenbach szerint ugyanis alkotmány- ellenes az ötszázalékos parlamenti küszöbről szóló jogszabály, mert az ellentétes a kisebbségvédelmi és a jogegyenlőséget szolgáló törvényekkel. > Az alkotmány tiltja a megkülönböztetést, de nem szankcionálja - fogalmazott az ombudsman. Ráadásul a törvény olyan cselekedetet ült, amelynek fogalmát nem is definiálja. Ezért mielőbb meg kell határozni, mit érthet a jogalkalmazó a közvetett és a közvetlen diszkrimináción. Kaltenbach Jenő szerint újabb „diszkriminációtilalmi” jogszabályokat, esetleg „esélyegyenlőségi” törvényt kellene alkotni, hogy Magyarország megfelelhessen az európai normáknak. Az ország- gyűlési biztos ezért 2000-ben egyik legfontosabb feladatának a konkrét javaslatok megfogalmazását és a követendő nemzetközi példák bemutatását tartja. A kisebbségi jogok parlamenti biztosa tavaly górcső alá vette az oktatás kérdését. A vizsgálat megállapítása szerint szinte az egész országban általános jelenség, hogy a cigány származású gyermekeket kisegítő, illetve felzárkóztató tanrend szerint működő tanulócsoportokba terelik, ahonnan nincs esély a visszajutásra „rendes osztályokba”. A jelentés szerint ez az oktatási rendszer egy olyan sajátos szegregációt eredményez, amely hosszú távra - akár emberöltőkre - konzerválhatja a cigányság hátrányos helyzetét.
