Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-27 / 98. szám

2000. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK 7. OLDAL Kitáncolták a táborukat ___Tiszaszentimre Sz erencsére megalapozat­lannak bizonyult a szerve­zők azon félelme, mely sze­rint kockázatos dolog húsvét első napjára községi rendez­vényt meghirdetni. Az tör­tént ugyanis, hogy a locsoló­bál szó szerint megmozgatta szinte az egész falut. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy az ünnepi mulatozás mellé igazán látványos gálát is kínáltak a locsolóbálozóknak: a tiszafüre­di székhelyű Pátria Művészeti Alapiskola kunhegyesi, tiszafü­redi, kunmadarasi és abádszaló- ki diákjai mellett a helyi néptán­cosok varázsolták el a publiku­mot, bizonyítva, hogy érdemes a tehetségüket támogatni. Ez utóbbi a hálás patrióták és főleg a szülők révén meg is történt oly annyira sikeresen, hogy a be­folyt adományok a táncosok nyári felkészítő táborának szinte a teljes költségét fedezni tudják. Persze mindezek mellett talán az sem mellékes, hogy másnapi locsolás ide vagy oda, a bálozók táncos kedve hajnalig kitartott a művelődési házban. Eladó rész Abádszalók A megyei önkormányzat egyszer már megpróbálta eladni üzletrészét az Eldoradó Idegenforgalmi Holding Kft.-ből. A sikerte­len terv után most újabb ajánlat érkezett. A megyei közgyűlés még 1991- ben döntött arról, hogy az abád- szalóki, 2,5 millió forint értékű kempinggel apportként belép a 220 millió forint törzstőkével alakult Eldorado Idegenforgalmi Holding Kft.-be. A megyei köz­gyűlés már 1994-ben ajánlatot kapott üzletrészének megvételé­re a Mikromatika International Kft.-től. Az üzletből végül nem lett semmi: a vevő fizetési köte­lezettségének nem tudott eleget tenni. Idén március 21-én aztán újabb ajánlat érkezett. Ezúttal a Regulator Befektetésszervezési Kft. - amely szintén tagja az Eldorado Kft.-nek - tett ajánla­tot az üzletrész névértéken tör­ténő megvásárlására. Mint a közgyűlésre készült előterjesz­tésben áll, az elmúlt évek azt igazolták, hogy az Eldorado nem végzett olyan tevékenysé­get, amelyből a megyének hasz­na származott volna. Ezért nem fűződik érdekük az üzletrész megtartásához. Az értékesítés­ről pénteki ülésén dönt a megyei önkormányzat. ______________________________-boy­K eresztelő a féléves szülinapon A kép bal oldalán lévő kislányok a szomszédból szívesen járnak át Csengeriékhez (Pista és Éva a jobb oldalon) babázni azóta, mióta a hármasikrek megszülettek Tiszafüred Születésükkor szinte az egész ország megismer­hette a tiszafüredi hár­mas ikreket Csengeri Adriennt, Nikolettet és Krisztinát. A média szen­zációként kezelte, hogy a három kis grácia lombik­bébiként látta meg a napvilágot. A tavaly novemberi országos csin­nadrattát azonban hamarosan csend követte. A szülők, Éva és Pista örülnek is, meg bánkódnak is amiatt, hogy az ő csodájuk másoknak csak három napig tartott. Örülnek, mert már-már zava­róvá vált számukra az a nagy nyilvánosság, amely személyes boldogságukat övezte, de bánkódnak is egy kicsit, mert úgy ér­zik, ma még talán jobban rájuk férne a támoga­tás, az a segítség, amit az országos hírverés ré­vén kaptak. Nem panaszkodni akarnak ők, hiszen életük értelme, öröme a három kis aprószent, de sze­retnék végre megteremteni saját kis otthonukat, amit most számukra a Csengeri nagyszülők há­za jelent. „Ha a város segítene abban, hogy hozzájussa­nak egy óvoda, iskola közeli telekhez, akkor ar­ra felépíthetnék saját házukat” - mondta a férj, akitől megtudjuk azt is, hogy amikor télen a Csengeri papáék háza bevizesedett, akkor Éváék szüleinél, Tiszanánán laktak. Tény, hogy ez a társbérlet ma még kellemes terhet jelent, s a nagyszülők számára maga a boldogság, de kiderült az is, hogy a fedél alatt bizony szűkös a hely. A három kis apróság jó ütemben gyarapodik. Niki és Kriszti már nyolc kiló, a haspók Adrienn pedig már túlbillenti a mérleg nyelvét a kilenc kilón is. Pedig még csak két hete múltak fél éve­sek. Akkor volt a keresztelőjük, húsvétkor pedig a papa, nagypapa és a „kereszt” meglocsolta őket rózsavízzel! Utána pedig arra koccintottak, hogy ifjabb Csengeri Istvánéknak is legyen saját há­zuk, hiszen ők egy időben valósították meg a háromgyerekes magyar családmodellt... ÚJ ÜZLETEK. Hamarosan valóság lesz az abádszalóki önkormányzat elképzelése, és a településkép­be esztétikusán illeszkedő új üzletsor (a régi piactéri bódék, üzletek helyén) már szerkezetkészen el­készült. A nyári turistaszezonra kulcsrakész lesz a kilenc új üzlet. Az üzlettulajdonosok legtöbbje a belső munkálatok elvégzésével is a kivitelezőt bízta meg, de lehetőség van arra is, hogy mindenki ma­ga fejezze be a belső tér kialakítását. Bordás Imre polgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy a tér- burkolati munkákat az önkormányzat és a kivitelező közösen végzi el. Dobbantó nélkül is a dobogó közelében vannak Tomajmonostora Széles e hazánkban nehéz találni olyan iskolát, mint a tomajmonostorai. Ha má­sért nem, hát azért, mert az itteni nebulók jó négy évti­zede minden évben meg­nyerik a vonzáskörzeti — korábban járási — tornaver­senyeket, rendszerint dobo­gósak a megyei döntőn, és ha odáig eljutnak, a maga­sabb megmérettetéseken sem bizonyulnak könnyű­nek. A felső tagozatos fiúk legutóbb csupán pár tized­del lemaradva a dobogótól, például hetedikek lettek a kecskeméti országos terüle­ti versenyen. Legyinthetnénk a hír hallatán, ha nem tudnánk, hogy az alig 900 fős kis falucska iskolájába 104 gyerek jár, s közülük csupán aztán megyei másodikként kivív­ják a kecskeméti indulás jogát! Ügy, hogy közben az alsó tagoza­tosok is dobogós helyezésekkel bizonyították, hogy eshet az eső, fújhat a szél, Tomajon a torna szent ügy! Hogy mi a titok? Talán az edző-tanárbácsi, Kovács Béla- az iskola volt igazgatója nyug­díjasként még óraadó testnevelő — fanatizmusa és hite, amely, mi­nő véletlenf?), éppen 42 évvel ez­előtt határozta el, hogy bebizo­nyítja: ép testben lehet csak ép a gyermeld lélek. Persze a fényes sikerekhez még jóval több is kel­lett. Például a kötelező tornaórá­kat követő edzések, az a sok-sok veríték, küszködés, amely bebi­zonyította a világnak, hogy a szorgalom, a kitartás áthidalhatja még azokat a szakadékokat is, amelyek a kisfalusi hátrányos helyzetek és a jobb városi feltéte­lek között még ma is tátonganak. Hogy ezek túl nagy szavak? Le­A sikerkovácsok edzőjükkel. Balról jobbra: Gonda Tamás, Molnár József, Barabás Tibor, Kovács Béla testnevelő-edző, Képes József, Hanyecz Attila, Perlaki Arnold. Térdelnek: Tóth Zoltán, Kiss Gergő. nyolc fiú nyolcadikos! Mert en­nek tudatában bizony nagyon felértékelődik ez a siker, mond­hatni, már-már csodaszámba megy! Különösen úgy, ha hozzátesz- szük: itt nincs tornaterem, s az intézmény szűkös költségvetés­ének most szinte megoldhatatlan feladatot jelentene egy új dob­bantó megvásárlása. Am a gyere­kek még így is „feltornázták” ma­gukat 500-1000 fős, spéci dob- bantós és tornacsarnokos nagy­városi iskolák mellé. Úgymond az isten háta mögül . . . Ősszel húsz csapat meghívásos nagykő­rösi versenyén budapesti és deb­receni iskolákkal is megmérkőz­ve lettek negyedikek, majd idén februárban megnyerték a tiszafü­redi körzeti diákolimpiát, hogy hét, de csak azoknak, akik nem jártak még Tomajon, s nem talál­koztak az edzővel és tanítványai­val. Kovács Béla legutóbb is azon mérgelődött, hogy ő taktikázta el a jobb helyezést, meg azon, hogy ha lett volna nekik is olyan rugós dobbantójuk, akkor most nem a hetedik helyről írhatnánk . . . Hát, valahol ebben van a tomaji csoda titka, no meg abban, hogy itt csak nyolc nyolcadikosból le­het válogatni ... És arról még nem is szóltunk, hogy más csa­patokból hét volt tomaji diák kö­szöntötte régi ismerősként Kecs­keméten Kovács Bélát, aki jövőre is be akarja bizonyítani a világ­nak, hogy a tomaji tornászok még a spéci dobbantó nélkül is messzire juthatnak... Az oldalt készítette: Percze Miklós Ahol az árvízzel tetőzött a baj Tiszaörvény Legutóbb a tiszai cianid- szennyezés idején írtunk a Kormorán-kikötőről. Első­sorban arra voltunk kíván­csiak, hogy miképpen látja jövőjét egy olyan vállalko­zás, amely szinte minden pénzét a horgász- és vízitur­izmusra tette fel. Az eredeti tervek szerint áprilisban lett volna az ünnepélyes meg­nyitó. Erre mi történt? Nem elég, hogy elmaradt az ün­nepi megnyitóra szervezett harcsafogó verseny, még az árvíz is szó szerint tetézte a bajt. Hegedűs Gábor, a kft. ügyvezető­je azt mondta a halállományt tel­jesen kipusztító cián levonulta után, hogy nem tehet mást, mint azt, hogy mindent megmozgat napra gazdagodva újra kínálhas- azért, hogy minél hamarabb újjá- sa azokat az értékeket, amelyek éledjen a Tisza, s a folyó napról eddig is turisták ezreit vonzották A Kormorán-kikötőben még mindig a nádtetőt mossa a Tisza. ide. így is cselekedett: a Tisza-ta- vi Horgászegyesületek Szövetsé­ge egyik vezetőjeként tanácsko­zásokat szervezett, s településről településre járva igyekezett szö­vetségeket szerezni ahhoz is, hogy a helyi érdekek a bajban még jobban érvényesülhesse­nek. Ebbe a tiszai korteskedésbe szólt bele most a szeretett folyó azzal, hogy elárasztva a nagybe­ruházás egészét, szó szerint te­tézte Hegedűs Gábor gondjait. Az ügyvezető azonban mind­ezekkel együtt nem adja fel, most arra vár, hogy a normális vízszint beállta után, miután az egyéb­ként vízállóra tervezett épületek kiszáradnak, rendbe tegye azo­kat, hogy folytathassa azt a mun­kát, amit évekkel ezelőtt elterve­zett. Klubbá szerveződő nyugdíjasok Abádszalók ______ A településen március 21-ig nem működött nyugdíjas­klub. Ekkor azonban 80 alapító taggal megalakult az idős emberek első hiva­talos közössége, amelynek nem titkolt célja, hogy olyan csoportot formáljon, amely szolgálja a szabadidő hasznos eltöltését, és védje az idős emberek érdekeit is. Illés Ferenc, aki a helyi rendőrőrs megbízott vezetőjeként vonult nyugdíjba, már a klub megvá­lasztott elnökeként mondta el, hogy községi képviselőként na­gyon sok idős ember kereste meg őt és több képviselőtársát azzal a kérdéssel, hogy jó lenne, ha Abádszalókon is szerveződne egy időseket összefogó közösség. Az önkormányzati testület támo­gató hozzájárulásával alakult meg az a hét fős szervezőbizott­ság, amelynek tagjai előkészítet­ték a március 21-i alakuló ülést. Mára már 110 tagot számlál a klub, amelynek 9 fős vezetősége már az első nagyszabású rendez­vényére készül. A szervezők má­jus 1-jén szívesen látnak minden érdeklődőt a nyugdíjasok majáli­sán. Mindezekkel együtt az el­nök azért is bízik a további jó folytatásban, mert mind a helyi kulturális és szabadidős progra­mokat szervező Szabadidős Szol­gálat, a Kultúrház, mind pedig az önkormányzat támogatásáról biztosította a klubba szerveződő nyugdíjasokat, akiknek talán ha­marosan saját székházuk is lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents