Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-26 / 97. szám

| 2000. ÁPRILIS 26., SZERDA 7. OLDAL ÉRDEKE S S É G E K Ki mit tudott...? Begyűjtötték a kőzúzalékot Egészséges konyha A mediterrán konyha, és azon belül a spanyol a világon a leg­egészségesebb - állítják a spa­nyol dietetikus orvosok. A ha­gyományos földközi-tengeri konyha hozzájárul a krónikus szívbetegségek, a rák, a cukorbe­tegség és a súlyfelesleg kialakulá­sának megakadályozásához. A mediterrán konyha alapvető jel­legzetességei: a gabonafélék és származékaik (tészta- és kenyér­félék, továbbá rizs), illetve zöld­ségfélék, saláták, gyümölcsfélék, olajos magok, hüvelyesek bősé­ge, amit a hal, a baromfi, a tojás, a tejtermékek és mértékletesen a húsfogyasztás egészít ki. Alapve­tő az olívaolaj használata és az étkezést kísérő, mértékletes vö­rösborfogyasztás. Az olívaolaj a jelenleg ismert zsiradékok közül a legegészségesebb a szívre és az érrendszerre. Az étkezés alatti borozgatás - amely a mediterrán étkezési szo­kások egyik alapköve - szintén nagyon egészséges. A szakembe­rek egy-két pohár vörösbor elfo­gyasztását ajánlják az ebédhez és a vacsorához: ez kifejezetten jó hatással van a szívre és az ér­rendszerre. Az egészséges életmódhoz húst csupán havonta egyszer ajánlatos fogyasztani. Nagyon egészséges a spanyolok ama szokása is, hogy az étkezése­ken kívül fogyasztott bort vagy sört valamilyen harapnivalóval kísérik: általában olajos ma­gokkal. Nyolc-tíz szem mandula fehér­jetartalma egy szelet húsénak fe­lel meg, és sokkál egészsége­sebb, mivel nem állati, hanem növényi zsírokat tartalmaz. Spa­nyolországban nagyon elterjedt a halfogyasztás: a halakat nem rántva, hanem roston készítik el. A nyarat kivéve egész évben he­tente többször fogyasztanak hü­velyeseket: lencsét, babot és csi­cseriborsót, amit zöldséggel ké­szítenek el. A főzeléket nem rántják be, a zöldségféléket csak párolják, és egy kis olívaolajjal ízesítik. Desz- szertként általában gyümölcsöt fogyasztanak a spanyolok, és na­gyon sok gyümölcslevet isznak. Szokás, hogy reggel éhgyomorra megisszák egy-két narancs fris­sen kicsavart levét: ez kitűnő or­vosság a székrekedés ellen. ______________XANTUS JUDIT (MTI-PRESS) M i volt népszerű színésze­ink eredeti szakmája? A szí­nészek joggal panaszkod­nak. A színházak zömében megszűnt az állandó, biz­tonságot adó státus, csak egy-egy szerepre szerződte­tik a színészt. A televíziós show-műsorok nem fizetnek, azt mondják, örüljön a színész, ha egyáltalán szerepel­het a népszerűséget adó műso­rokban. Tulajdonképpen tíz-ti­zenötre tehető azoknak a színé­szeknek a száma, akik minden buliban benne vannak, akik még a csapból is folynak. Egyre több a munka nélküli színész. Több olyan esetről hallottunk, hogy jobb híján a színész próbálkozik más kereseti lehetőséggel. Ven­déglőt vagy színiiskolát nyitottak, van, aki butiktulajdonos lett, vagy más elfoglaltságot választot­tak. Periférikus példa Berentei Pé­ter táncdalénekes esete, aki két évre elszegődött a BKV-hoz villa­mosvezetőnek. A színészek élet­rajzát böngészve kiderült, hogy jó néhányan, azelőtt, hogy a vilá­got jelentő deszkákra léptek vol­na, az élet más területén kezdtek el dolgozni. Jó kis szerelőbrigá­dot lehetne összehozni Lukáts Andorral, Madaras Józseffel, Márton Andrással, Pandits Bélá­val, Vikidál Gyulával. Akik közül Lukáts lakatos, Madaras marós, Márton és Paudits asztalos, Vikidál pedig hegesztő szakmá­ban munkálkodott. A hősszerel­mes színészként ismert Hirtling István a mechanikai műszerész szakmát tanulta ki, két évig a Cse­pel Művekben dolgozott. Zorán, Kóbor, Benkő, a rockszakma nagyjai mérnöki oklevelet őriz­nek a szekrényükben. Rabold Ödön, a Nemzeti Színház művé­sze is végzett villamosmérnök. Ki hinné, hogy Tyll Attila a ’40-es években fuvarosként kereste a ke­nyerét, méghozzá lovas kocsis­ként? Újlaki Dénes egy időben ra­kodómunkásként serénykedett, míg Nemcsák Károly raktárosként működött. Pogány Judit bérelszá­molóként, Máthé Erzsi pedig könyvelőként kezdte pályafutá­sát. A hölgyeknél maradva, HacserJózsa az ezüstműves szak­mát tanulta ki, Kállai Ilona pedig a kirakatokat rendezte. Szűcs Ju­dit a fodrászszalonból került a pop világába, Liptai Claudia egy időben portrérajzolásból élt. Mikó István a Malévnál jegykeze­lőként „szállt” az utasok rendel­kezésére. Agárdy Gábor csodála­tos ikonokat fest, Koltai János is kiválóan kezeli az ecsetet, a Ma­dách Színházban néhányszor ő tervezte a díszletet. Körmendi Já­nos szakképzett optikus, Gálvölgyi János akár kollégánk is lehetne, hiszen nyomdai fényké­pész a tanult mestersége. Kézdy György kitanulta a könyvkötésze­tet, Kabos László, a nagy nevette­tő - ez nem tréfa - évekig ker­tészként dolgozott. A színészek­nek olykor pszichológusra is szükségük lehet, nos ott van kéz­nél Detre Annamária, akinek ez a tanult szakmája. MTI-PRESS Veszélyes műsorok Az amerikai tévé gyerekműsora­inak fele veszélyezteti nézőit, mert olyan helyzeteket mutat, amelyek a valóságban kockáza­tosak, ám a szereplőknek haja szála sem görbül. Az ilyen filmek, műsorok arra indíthatják az ifjú nézőket, hogy utánozzák a szereplőket, és ez­zel veszélybe sodorják magu­kat. A tanulmány szerzői 217 gyerekműsort néztek végig lelki- ismeretesen az Egyesült Álla­mok egyik északkeleti városá­ban. Több mint száz esetben ta­pasztalták, hogy valamelyik sze­replő veszélyes helyzetbe ke­rült, de sértetlenül szabadult be­lőle. A filmek és műsorok har­mada legalább három ilyen helyzetet is tartalmazott. A koc­kázat az iskoláskorú gyermekek számára készülő műsorokban a nagyobb: ezek 51 százaléka mu­tat be ilyen jeleneteket, míg a ki­sebbeket szórakoztató progra­mokban „csak” 33,4 százalék az ilyesfajta veszélyhelyzet — álla­pították meg a Pennsylvaniai Egyetem kutatói. A következményekre vonat­kozólag nem készült statisztika, de annyit a szerzők megjegyez­nek, hogy az Egyesült Államok­ban a nem szándékos testi sér­tés az első számú elhalálozási, illetve rokkantsági ok a gyere­keknél. MTI-PANORÁMA Aki a Kádár-vonatot vezette Több' is teljesült, mint amennyi­ről álmodott az egykori kis óvo­dás: mozdonyvezető lett, de nem akármilyen szerelvényt bíztak rá. Muránk István már óvodásként is sokszor bizonygatta: csakis mozdonyvezető szeretne lenni. Később, az iskolai szünetekben a MÁV-nál keresett nyári munkát. Aztán teljesült az álma - maga is a mozdonyvezető lett. Két év hí­ján három évtizede vezette az el­ső szerelvényt. Öt évig járt a Déli pályaudvar- Gyékényes-Biharkeresztes vo­nalon. Aztán egyszer a főnökség­re hívatták.- Na, Murárik elvtárs, egy na­gyon szép feladat vár magára. Ezentúl a Rába 43-as motorvona­tot kell vezetnie - emlékezik vis­sza.- Még szép, hogy boldogan vállaltam! A szakmában minden­ki tudta, hogy a Rába 43-ast nem akárkire bízzák. Erre a járatra csak a legmegbízhatóbb embere­ket tették. Murárik Istvánt addigi életútja alapján így ítélték meg. Vezetője volt egy többszörös aranykoszo­rús brigádnak, vasútgépészeti technikumot végzett, s persze tagja volt a pártnak. Ilyen jó ká­der kellett a mindenki által csak kádervonatnak hívott szerel­vényre.- Olyanok utaztak ezen a vo­naton, mint Kádár János, Grósz Károly, valamint az összes párt- és állami vezetők. A külföldiek közül Brezsnyev, Andropov, Ho- necker, Jaruzelski, Kreisky volt többek között az utasom. Csak Ceausescu nem szállt fel soha er­re a vonatra. Ő a saját vonatán közlekedett.- A rendszerváltás után, ho­gyan alakult az utaslista? - kér­deztük.- Az utolsó magyar miniszter- elnök, akit még utaztattam, Bo- ross Péter_ volt. Manapság legfel­jebb a MÁV vezetői és azok ven­dégei veszik igénybe a vonatot. A Rába 43-as ma inkább múzeumi tárgy.- Családi utánpótlás?- Van egy fiam. Kedvenc játé­ka a terepasztal mozdonyokkal, vasúti kocsikkal. Nagy csalódás lenne számomra, ha nem moz­donyvezető lenne... ____________KEMÉNY GYÓROY (MTI-PRESS) M ai boszorkányok A magukat boszorkánynak mon­dó nők és férfiak még ötszáz év­vel ezelőtt azt kockáztatták, hogy a máglyán végzik. Ma ellenben a filmek, a televízió és az ezoteri­kus jelenségek révén szinte di­vatba jött minden, ami „földön­túli”. A „boszorkány” szó külön­ben a „hagazussa”-ból ered, ami magyarul körülbelül söprűn lo­vaglást jelent. Amikor április 30-án leszáll majd a Walpurgis éj, Európa er­dőségeiben sok helyütt tüzek gyúlnak ki, jelezve, hogy azon az éjszakán kél egybe az istenség az istennővel. A boszorkányság sokféle, de igen sok benne a közös vonás. Például az, hogy „szertartásai­kat” - ellentétben a vallásokkal - előszeretettel a szabad termé­szetben bonyolítják le. Ezek a „szertartások” azonban távolról sem olyan látványosak, mint azt a legtöbb ember hinné. A „bo­szorkányok” gyakran nem tesz­nek egyebet, mint hogy éjnek idején az erdőben tűz körül állva beszélgetnek. Az oly gyakran emlegetett, és az emberek képzeletét igencsak felcsigázó sátánimádásnak, gyer­mekáldozatnak vagy éppenség­gel szexuális kilengéseknek szin­te semmi közük a boszorkány­sághoz. A boszorkányszombatok rész­vevői többnyire csak azt akarják, hogy - közvetítőn, a boszorká­nyon keresztül - érintkezésbe léphessenek a túlvilággal. Ennek a kapcsolatfelvételnek a célja pe­dig az, hogy különböző dolgokat kérjenek a túlvilági lényektől, s teszik ezt amulettek vagy varázs­lat segítségével. Kétségtelen, hogy a boszorkányhit főleg nő­ket vonz, holott a boszorkányság tulajdonképpen nemiség-semle­ges fogalom. Ezt látszik alátá­masztani, hogy az utóbbi időben gyorsan nőtt a férfi boszorká­nyok száma: tíz évvel ezelőtt még csak igen kevés férfi volt köztük. A boszorkányok nem is­mernek gurukat vagy vallási elöl­járókat. Legfeljebb 13 tagot számláló - az évi 13 Hold-ciklus­nak megfelelő - kis csoportokba szerveződnek, nem ismernek szent szövegeket vagy hagyo­mányt. Az egyes kis csoportok­nak azonban meg vannak a ma­guk szertartásai és könyvei. Missziós tevékenységet nem folytatnak, s aki érdeklődik a boszorkányság iránt, azt óva in­tik, nehogy pénzhajhász sarlatá­nok karmai közé kerüljön. Ezért sem tanácsos az interneten kap­csolatot teremteni „boszorká­nyokkal”. MTI-PANORÁMA Az „ügyeletes” Bond nősül Pierce Brosnan ír származású amerikai színész, aki jelenleg alakítja a szuperügynök James Bond figuráját a filmvásznakon, májusban megnősül — értesült a Los Angeles Times című lap. A 47 éves színész Keely Shaye- Smith volt újságírónővel lép frigyre. Á tervek szerint az esküvő Brosnan szülőhazájában, Ír­országban lesz, bár a 007-es ügynök alakítója már 15 éve a kaliforniai Malibúban él, ahol nemrégiben jutott egy 800 négyzetméter alapterületű öt­szobás villához, amelyhez egy kis magánstrand is tarto­zik. Brosnan másodszor háza­sodik. Első felesége, Cas-san- dra Harris 1991-ben rákban hunyt el. Fogynak a példaképek Mind kevesebb fiatalnak van ma már példaképe. Ha mégis akad, akkor Német­országban egyre gyakrab­ban a szülő. Egy közvélemény-kutatás sze­rint, akiknek van példaképük, azoknál a helyzet a következő: a keleti tartományokban három -12 és 24 év közötti - fiatal kö­zül kettő azt válaszolta, hogy példaképe közeli környezeté­ben található. A lányok és a fia­tal asszonyok kétharmada pe­dig a saját családjában nevezte meg a példaképét. A nyugati ‘ tartományokban ez az arány egyharmad volt. A többiek — főleg a fiatalok — in­kább színészeket, énekes sztá­rokat vagy sportolókat neveztek példaképüknek. A müncheni székhelyű német ifjúságkutatási intézet 1992 és 1997 közt ké­szült felmérése szerint a trend egyértelműen a család felé mu­tat A 16 és 29 év közötti fiatalo­kat a legkevésbé a politika és a vallás érdekli. A fiatalok egyre kevésbé tart­ják időszerűnek, hogy példa­képük legyen. Míg egy 1955-ös tanulmány szerint a fiataloknak még 44 százaléka nevezett meg példaképet, addig negyven év­vel később ez az arány 21 száza­lékra csökkent: 18 százalékra a lányok és 23 százalékra a fiúk körében - áll a dpa jelentésé­ben. MTI-PANORÁMA JAMES KIMSEY (balra), a világ egyik vezető internetszolgáltató cége, az America Online alapítója, vietnami háborús veterán több, mára sikeres üzletemberré vált egykori bajtársával együtt április 24-én a vietnami fővárosba érkezett, hogy részt vegyen a háború vége és a kommunista hatalomátvétel 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, illetve hogy tanácsaival segítséget nyújtson a távol­keleti ország gazdasági fellendüléséhez. fotó: feb Bécs áprilisi „nagytaka­rítása” során az ön- kormányzat alkalmazot­tai számos önkéntes se­gítségével 29 832 tonna kőzúzalékot gyűjtöttek be, hogy előkészítsék az újbóli felhasználás­ra. Bécsben ugyanis - akárcsak Ausztria többi részében - té­len meglehetősen sok hó esik. Ilyenkor a kora reggeli órákra már letakarítják az utcákat. Ahol viszont nem szükséges a teljes letakarítás, vagy ahová nem jut hóeke, ott környe­zetvédelmi szempontból telje­sen közömbös kőzúzalékot szórnak ki, akár telente több­ször is. A zúzalék a hóval jó felüle­tet képez az autógumiknak, nem bántja a környezetet. Ezt legkésőbb áprilisban egyszerű­en összesöprögetik és begyűj­tik az utcákról, hogy azután alaposan kimossák és elraktá­rozzák a következő télre. Hihetetlennek tűnik, de szin­te egyetlen kövecske sem marad az úttesteken és járdákon. A kö­vecskék eltakarítása után lemos­sák a járdákat, de még a parko­kat és a Bécset körülölelő erdő­ket is megtisztogatják. Horváth Júlia ______________________(MTI-PANORÁMA) E GY ROMÁN MODELL vesszőből font felsőrészt viselt azon az április 22-i bukaresti divatbemutatón, amelyen Miliana Iancovici román tervező „Szövés” című kollekcióját mutatták be a bukaresti divatnapok keretein belül. FOTÓ:FEB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents