Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-03 / 78. szám

A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 11. OLDAL 2000. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ Kevés a számítógép a magyar háztartásokban ...és inkább csak játszunk velük A nemrégiben nyilvánosság­ra került magyarországi fel­mérésnek nem csak az a (szomorú) tanulsága, hogy kevés a gép - a háztartások­nak mindössze 3-5 százalé­kában van számítógép ha­nem ezek túlnyomó többsé­ge igencsak elavult. Szakértői becslések szerint a ma­gyar háztartások közül legfeljebb 100-400 ezer rendelkezik valami­lyen számítógéppel, amelyek döntő többsége márka nélküli, úgynevezett „no-name” gép. A nevenincs (minőségű) gépek aránya elérheti a 90 százalékot. Valójában azt is nehéz eldön­teni, hogy a számítógépek csalá­di gépként funkcionálnak-e, vagy a család üzleti vállalkozásához tartoznak. Utalhat a válaszra az a tény, hogy a PC-vel rendelkező háztartások közül legfeljebb 40- 80 ezerben található olyan gép, amely - függetlenül a márkától - modernnek számít, amelyikkel mondjuk internetezni is lehet. A gépek többségével ugyanis csak játszanak. Az International Data Corpo­ration felmérése szerint tavaly a Compaq Computer Magyaror­szág 35 401 gépet adott el, s ezzel 18 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak. A második helyen 18 967 gép értékesítésével az Albacomp áll. A továbbiak, sorrendben: Hewlett-Packard, IBM, Dell, Acer és a DTK. Az értékesített gépeknek évek óta mintegy felét a no-name PC-k teszik ki, amelyek ára mintegy 30-40 százalékkal kevesebb, mint a márkás gépeké. Igaz, az alkatrészek már drágábbak, és az is gyakran problémát okoz a fel­használóknak, hogy nem min­den újonnan beépített alkatrész kompatibilis a többivel. Az elmúlt évben a magyar szá­mítógépes piac 7-9 százalékkal nőtt, ami kissé elmarad a várako­zásoktól. A gyártók abban reményked­nek, hogy 2000-ben jobban bő­vül a piac, mint tavaly, bár in­kább az üzleti szférában várható fellendülés e téren; a háztartá­sok vásárlásait a fizetőképes ke­reslet korlátái jelentős mérték­ben behatárolják. Az emberek ráadásul sokkal hamarabb vásá­rolnak autót, videót, mikrohul­lámú sütőt és szórakoztató elektronikai berendezést, mint számítógépet. Szakértők szerint azonban van egy másik oka is annak, hogy a számítógépek még nem terjedtek el igazán a háztartásokban: szemben a mo­biltelefonokkal, a számítógép még nem presztízskérdés az emberek számára. Számítástechnika - a szaklap Az ©Watt a Compvferwotíd SxároüastechnÜta munkatársai kesiitefték Adatbázis Roadshow az internetről Márciusban kezdődött és április 19-éig tart az a körút, amelyen a Cisco Systems Magyarország, illetve a MatávNet, az Elender, a Datanet és a Euroweb internetszolgáltatók bemutatják az internetes technológiák gazdasági lehetőségeit. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a me­zőgazdaságnak és azoknak a lehetséges kitörési pontoknak, ame­lyeket az internet szolgáltathat a magyar agrárszférának. A road­show áprilisi helyszínei: 4-5-én Székesfehérvár, Magyar Király Szálloda; 11-12-én Szombathely, Hotel Savaria; 18-19-én Győr, Ho­tel Senator. Minden negyedik vásárlás kudarc a hálón Legfrissebb kutatási eredmények szerint az amerikai on-line-vásárlások 28 százaléka különböző technikai és szállítási problémák miatt sikertelen. A negatív vá­sárlási élmény miatt a vásárlók 28 százaléka dönt úgy, hogy nem vásárol többet az interneten, sőt hat százalékuk a cég valódi üzletétől is elpártol. A felmé­rés arra utal, az off-line- (azaz a „rendes”) és az on­line-kereskedők nincsenek tisztában ezzel a ténnyel. Míg az on-line- vásárlók tábora egyre bővül, 44 százalékuk még mindig a hitelkártya­visszaélésektől tart a legjobban. A megkérdezettek 74 százaléka sze­rint az lenne a megoldás, ha az on-line-üzletek átvállalnák a hitel­kártya-visszaélések miatt keletkező kárt. Weboldalak karórában A svájci Swatch óragyártó a japán Sega játékóriással közösen olyan karórát mutatott be, amely internetről letöltött adatok tárolására képes. A weboldalak és fáj­lok ugyan nem tekinthetők meg a karóra számlapján, viszont bárhová magával viheti őket az ember. A weboldalakat a Sega internetkapcsolatra képes Dreamcast konzoljá­nak segítségével lehet eltárolni az Access nevű karórában. A gyártók szerint az új modell néhány héten belül piacra kerül, az ára 150 és 180 dollár között lesz. A Swatch reményei szerint az elkövetkező egy esztendő alatt 16 millió darabot fognak eladni belőle. Függőséget okoz az on-line-pornó Az internetezők közül legalább 200 ezren a cyber- szex rabjai, állítják amerikai kutatók. A megrögzött netpomófogyasztók hetente több mint 11 órát töl­tenek szexorientált oldalakon. A tanulmány szerint a kemény mag mellett milliók járnak az internetes szexfüggőség határmezsgyéjén. Az elemzők figyel­meztetnek: rejtett társadalmi probléma robbanásszerű terjedésével állunk szemben, amit nagyon kevesen vesznek komolyan. A cyber- szexfüggőknek gyakrabban adódik problémájuk munkahelyükön vagy kapcsolataikban, mint azoknak, akik csak alkalmanként néz­nek be virtuális kuplerájokba. A kutatók a jövőben azt is meg kíván­ják vizsgálni, vezethet-e az on-line- (virtuális) szexmánia off-line- (valóságos) szexuális bűncselekményekhez. NetVista, az internetes PC-család Az IBM bemutatta NetVista névre hallgató termékcsalád­jának első, teljesen új kivitelű darabját, a könnyen kezelhető Luxort, amelyet kifejezetten internetezésre készítettek. megvásárolhatják a vezeték nél-' küli, nagy sebességű helyi háló­zatok eléréséhez szükséges csatolóval is. A termékcsalád következő tagja, a Stardust várha­tóan 2000 nyarán fog forgalomba kerülni, és mindenekelőtt a válla­lati szférát célozza meg. Ez a PC már nem tartalmazza a lassan húsz éve megszokott eszközöket és portokat, min­den külső eszköz USB-n, az univerzális csatolón keresztül kapcsolódik a géphez. A Stardustba beépítik az IBM titko­sító chipjét is. A Luxor és a többi NetVista-gép a gyártó korábban meghirdetett tervéből, az EON-ból (Edge of Network) emelkedett ki. Az EON keretében az óriásvállalat fejlesz­tőmérnökei olyan számítástechni­kai eszközök elkészítésén dolgoz­nak, amelyek az internetet közej lebb hozzák az átlagpolgárokhoz. Az IBM megközelítőleg 100 millió dollárt költ az új termékcsalád népszerűsítésére, reklámozására. A NetVista-család több PC-t és egyéb digitális eszközöket foglal magában. A gépek matt fekete burkolatához sík képernyő tarto­zik. A masina 75 százalékkal ki­sebb, mint a forgalomban lévő egyéb asztali modellek. A március közepe táján bemu­tatott Luxor tartalmazza mindazo­kat az eszközöket, amelyekre az internetet napi rendszerességgel használóknak szüksége lehet. A CD- és a flopimeghajtót a 15 hü­velyk képátmérőjű monitor nya­kába építették, a gépet Intel pro­cesszor működteti. Külön érde­kessége a Luxornak, hogy az ott­honi és a kisvállalati felhasználók Nőtt a nők aránya Mármint az interneten. Tavaly ugyanis jelentősen javult a nemek aránya a világhálón. 1999 februárja és decembere között az Egyesült Államokban az internetezők 47 százaléka nő volt. Decemberben pedig már elérte - legalábbis Amerikában - az öt­ven százalékot az internetre be­lépő hölgyek aránya! Ez nyilván az (ajándék)vásárlási csúcssze­zonnak köszönhető, és újabb bi­zonyítéka annak, hogy szépen terebélyesedik az internet­áruházak forgalma, erőtelje­sen fejlődik az e-keres kedelem. Az elmúlt évben 23 százalékkal növekedett a webet használó ameri­kaiak száma, elérve a 119 milliót. Ugyanezen idő­szakban a nők száma 32 százalékkal emelkedett, miközben a világhálón lógó férfiak csupán 20 száza­lékkal lettek többen. Ennek elle­nére a férfiak még mindig több időt töltenek a neten, mint a höl­gyek, sőt úgy tűnik, hogy ezen a téren növekszik a „távolság”. Miközben februárban a férfiak a nőknél átlagosan 1 óra 35 perc­cel többet webeztek, december­ben már 2 óra 12 perccel ve­zettek. A férfiakat elsősorban a hír- és információszolgáltató oldalak vonzzák, míg a nők az egészség és életvitel témájával foglalkozó weblapokat keresik fel. Az átlag­idő, amit egy internetező nemé­től függetlenül a weben töltött, havi 8 óra 17 perc. Ez csaknem 11 százalékos növekedés. Új tendencia, hogy a szörfö­zők inkább egy honlapon ma­radnak, más oldalakra főképp innen kiindulva látogatnak el. A látogatott helyek száma ugyanis a tavalyi statisztika szerint 40 százalékkal csökkent, míg 68 százalékkal nőtt az elolvasott oldalak átlagos száma. ________Ámítástechnika__________ V irtuális síremlékek A sírkő hangja: „Isten hozta az örökkévaló­ságban!" Hangszórókat és képernyőt építet­tek be a hollywoodi temető sarkában álló oszlopba. A temetői kultúra (vagy inkább civilizáció) legújabb divatja ugyanis a virtu­ális síremlék. A látogató rövidebb-hosszabb fekete-fehér vagy színes ftlmet, videót nézhet meg az elhunyt nagyszülőről, szülőről. Ma már nem néhány négyzetméternyi terü­letet, sírhelyet vesznek a hátramaradottak a temetőben, hanem időjárásálló számító­gépet, amely gombnyomásra produkálja a multimédiás bemutatást, emlékezést. Bárki, akinek van rá pénze, virtuális emléket állíthat elhunytjának. A krómozott oszlop, mint egy fejfa, csupán az illető ne­vét őrzi, gombnyomásra viszont mindent el­árul róla. A ravasz technika még arra is ké­pes, hogy kicsit megszépítse az eltávozottat. Legalább annyira, mint amennyire emléke­ink is megszépülnek róla. A számítógépes világhálón is mód van az örökkévalóságra, a temetkezési vállalkozók általában 50 dollár ellenében helyezik el az elhunytra emlékeztető honlapot. Cybertemetők az interneten: http://www.forevermemorial.com http://www.finalthoughts.com Mennyibe kerül, ha ingyenes? Német fogyasztóvédők és a mobiltelefonok A világ sok országában, a legfejlettebbekben persze, ahol működik a távközlési szolgáltatási verseny, elképesztően olcsón, gyakran ingyen kínálják a mobiltelefont, hogy aztán a szinte áttekinthetetlen tarifarendszerek segítségével még nagyobb bevétel­re tegyenek szert a mobilszolgáltatók. Németországban például már 23 millió előfizetőt szolgálnak ki a távközlési társaságok. Óriási üzletről van szó, amely persze ak­kor kezd igazán nagy profi­tot termelni, amikor bekap­csolják és használják a ké­szüléket az előfizetők. A legtöbbször gyanútlan vá­sárló képtelen eligazodni az előfizetési díjak, kedvez­mények, „ajándékok”, leg­főképpen pedig a tarifák hi­hetetlenül szövevényes dzsungelében. A német fogyasztóvédel­mi szakemberek mindenek­előtt az áttekinthetetlenné vált telefontarifa-rendszer miatt perelnek - egyelőre még nem bíróság előtt. A mobilszolgáltatók 300-nál több díjtételt kínálnak, hasz­nálnak. A fogyasztóvédők ezért a politikusokhoz és a távközlési szolgáltatásokat felügyelő hatósághoz fordul­tak, hogy érjék el a díjtétel útvesztőjének egyszerűsíté­sét. Sőt, felkérésükre egyes szoftvercégek számítógépes programokkal próbálják se­gíteni a telefon-előfizetőket az igényeiknek leginkább megfelelő szolgáltató és dí­jazás kiválasztásában. Azóta, hogy két esztendő­vel ezelőtt megszűnt a (Matávban is tulajdonos) német távközlési óriáscég, a Deutsche Telekom egyed­uralma, tucatszám jelentek meg a kisebb-nagyobb veze­tékes- és mobiltelefon-szol­gáltatók. Ráadásul a fo­gyasztó legnagyobb gyönyö­rűségére előfizetési és szol­gáltatási díjaikat folyamato­san csökkentették. Mára szinte fillérekért lehet telefo­nálni (a magyarországinál sokkal magasabb életszínvo­nalú!) Németországban és onnan külföldre. Egy ma­gyarországi hívás ára onnan például percenként 48 pfen­nig, kb. 60 forint, az USA-ba 13 pfennig, azaz 17 forint. A látszólagos olcsóság el­lenére azonban a szolgálta­tók egész sor különleges el­számolási trükkel jócskán megrövidítik a fogyasztókat (még akkor is, ha nem szá­molnak például kapcsolási díjat). Az egyik nagy szol­gáltató például csak akkor hajlandó 10 másodpercen­ként (is) számlálni a beszél­getési időt, ha az előfizető havi 5 márkával többet fizet. Egy másik cég 500 percnyi ingyenbeszélgetést ad - ám csak a részletekből derül ki, hogy a kedvezmény két év alatt, ráadásul csak éjsza­kánként vehető igénybe. a az amerikai Rick Warren atya az Úrnak tett szolgálatairól beszél ezekben a napokban, először is komoly hardverjét említi: legújabb, betörésbiztos, 128 bites, internetszerverét. Az internet lelkipásztora Kalifornia állam legnagyobb egyházának pásztora 1980 óta tart fenn kereskedelmi szolgáltatásokat is az Isten szolgálatában: bibliát, vallásos dokumentumokat, egye­bek mellett saját szentbeszédeit árulja. Az atya most élt a kor adta lehetőséggel: a vi­lághálóra vitte szolgáltatásait, amelyek a http://www.pastors.com címen találhatóid meg. Ingyenes e-mail, chat room (vélemény rovat), fizetett hirdetések helyezhetők el, és így tovább. Warren atya site-ja korántsem egyedüli a világhálón. A legkülönbözőbb, vallási temati­kájú honlapokon egyszerűen minden elérhe­tő és minden kapható, porcelán Szűz Mária- szobroktól mécsesekig, kegytárgyaktól a val­lási irodalomig. A Los Angeles Times szerint egyesek már­is, avagy ismét figyelmeztetnek „Isten kom- mercializálódására”. Semmi sem új a nap alatt, történetesen kétezer évvel ezelőtt egy bizonyos Jézus Krisztus már fellépett a temp­lom kútáraival szemben... Warren atyára egyébként nem lehet mon­dani, hogy ne haladna a korral. A nyolcvanas években, a telefax elterjedése idején, naponta küldte szét inspiráló üzeneteit „The Fax of Life” címmel (szójáték, a fax és a facts - ma­gyarul tények - angolban azonos hangzása nyomán). Az életszagú „tényfaxokat” tízezré­vel (!) küldözgette Amerika befolyásos sze­mélyiségeinek, az üzleti élet vezetőinek. Ha mást nem ért el, annyit mindenképpen, hogy neve már akkor országosan ismertté vált - és ez bizony nem kevés Amerikában.

Next

/
Thumbnails
Contents