Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-20 / 93. szám

IX ■■ 2000. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK

7. OLDAL

Hétéves program útépítésre

A város képviselő testülete 1999-ben fogadta el azt a hétéves programot, melyek során Szolnok 210 utcája kapna aszfaltburkolatot. A teljes beruházás 1,5 milliárd forint, melyből idén 200 milliót használnának fel. A pénznek azonban előbb be kell folynia az önkormányzat kasszájába.

Először 1997 szeptemberében fogadott el programot Szolnok önkormányzata az útépítésekről. Akkor úgy gondolták a képviselők, hogy öt év alatt meg lehet valósítani a város valamennyi utcájának a burkolását. Ezzel szemben rövid időn belül kiderült, hogy a szükséges pénz nincs ehhez meg, például egy földút aszfaltburkolattal való ellátására vonatkozó ajánlat dupla költségű volt, mint a fedezet - mondta Fodor György alpolgármester. Az említett program így, bár 1998-ben elkezdődött, hamar le is állt, például 1999-re egyetlen forint sem jutott erre a célra a költségvetésből.

Tavaly újra áttekintette az önkormányzat a lehetőségeket, s most már egy hétéves — 2000-től 2006-ig szóló - programot alkotott, melyben utcákra lebontva szerepel az ütemezés. Összességében 84, útalappal már ellátott utcában kellene aszfaltszőnyeget leteríteni, míg 126 földutat kellene megszüntetni. Ez 1,5 milliárd forintnyi kiadást jelent, melyet nagyjából hét egyenlő részre osztottak. A 2000. évi fedezet elvileg és papíron megvan — mondotta az alpolgármester, azonban ezt gyorsan meg is magyarázta: a mintegy 200 millió forintos fedezetet vagyonhasznosításból kell előteremteni. Maga az

A szükséges pénz mindig kevés

önkormányzati rendelet így szól. A bevétel részben a szandai rét egy részének eladásából származik majd. A pénzre azonban egyhamar nemigen lehet számítani, ráadásul a közbeszerzési pályázatot csak abban az esetben lehet kiírni, ha az önkormányzat kasszájában már megvan az útépítésre szánt összeg. Fodor György szerint ősznél hamarabb útépítésre nem lehet számítani, ám egyet nagyon fontosnak ítélt az alpolgármester: a tervek készen vannak.

S hogy melyik utca kerül majd először sorra? Többféle szempontot kellett figyelembe venni. Például azt, hogy az adott utca összközműves-e, továbbá hogy gyűjtőút funkciót lát-e el, s természetesen először a jó útalappal rendelkező utcák kerülnek sorra.

Az összeállításnál ügyeltek arra is, hogy ne legyen olyan városrész, ahol nem történik semmi. Persze máris vannak módosító igények, azonban az útépítésről rendelet szól, így azon csak a közgyűlés változtathat.

EINVÁG ZOLTÁN

A hétéves útépítési program során remélhetőleg ez az utca is aszfaltborítást kap fotó: m. j.

Kutyák pórázon és póráz nélkül

Ebben az évben mintha a korábbiaknál gyakrabban lehetne találkozni a szolnoki utcákon kóbor kutyákkal. Egyes területeken falkába verődnek, riogatva járókelőket. Bár komolyabb kutyatámadásról évek óta nem szól a fáma, a kérdéssel érdemes foglalkozni. Dénes Gábort, az önkormányzat főmunkatársát és Vadászi Tibomét, a hatósági és ügyfélszolgálati osztály vezetőjét arról kérdeztük, milyen jogszabályok vonatkoznak a kutyatartókra, és milyennek látják a szolnoki helyzetet.

Dénes Gábor elmondta, hogy a befogott és a gazdáik által leadott kutyák száma évente 1600 körül jár. Létezik az úgynevezett eb nyilvántartás, mivel kötelező a veszettség elleni oltás. Ezt az Ebdok Bt. végzi, az önkormányzat megbízásából.

A nyilvántartás szerint mintegy 2300 kutya kapta meg legutóbb a védőoltást. Fontos volna, hogy a tulajdonosok bejelentsék az állatok elhullását, illetve a három hónapos korukat betöltő fiatal állatokat.

Mostanában valóban több kutya látható az utcákon, de ez a tavaszi ivarzás időszakában rendszerint így van. Nem is minden kutya gazdátlan, amelyik ilyenkor az utcán kóborol.

A kutyákkal kapcsolatban az önkormányzatnak évente mintegy hétmillió forintos kiadása van. Ebben az összegben jelentős tétel a gyepmester foglalkoztatása, illetve a megfigyelésre bent tartott kutyák etetése.

Szolnokon az utóbbi években nem volt veszélyes kutyatámadás, tavaly mindössze három esetben kaptak meg kutyák embereket, de egyik sem volt komoly marás. Idén eddig két esetet jelentettek. Az ilyen kutyákat két hétig megfigyelés alatt tartják, hogy megállapítsák, nem veszet- tek-e. Jelenleg egy időben csupán hat kutyát tudnak megfigyelés alatt tartani.

Pitbullokról eddig nem érkezett bejelentés, bár lehetséges, hogy vannak Szolnokon is. Egyéb veszélyes kutyafajták tarthatók, de ennek igen szigorú szabályai vannak, talán szigorúbbak, de mindenesetre költségesebbek, mint a fegyvertartás szabályai. Szolnokon ilyen engedélyt még nem adtak ki.

Átalakulóban van a kutyatartás divatja. Régebben például vizslát és hasonlóan jól tanítható, idomítható állatokat tartottak. A mostanában divatos rottweiler, doberman és egyéb fajtákra jellemző, hogy csak egy embernek fogadnak szót, például a családtagoknak már nem, ami futtatáskor például gondot okozhat.

Gyakran hallunk mostanában máshol történt életveszélyes kutyatámadásokról. Arra a kérdésre, hogy mi lehet ezek elszaporodásának az oka, Dénes Gábor elmondta, hogy ebben a tenyésztők által elkövetett hibáknak is szerepe van.

Az éppen uralkodó divat szerint ugyanis gyakran egyetlen

tulajdonságra tenyésztik az állatokat, ami sokszor rokontenyésztéshez vezet. Ennek pedig más területeken visszaesés a következménye, például az ál- | latok idegrendszere labilisabhá válik.

Két jogszabály alapján járnak el — kezdte a szabálysértésekkel kapcsolatos tájékoztatóját Vadászi Tiborné. Van egy kormány- rendelet és az önkormányzat állattartásra vonatkozó szabályozása. Ez utóbbinak a kormányrendelethez igazítása jelenleg folya- j matban van. 1999-ben a kormányrendelet alapján három esetben állapították meg a „veszélyeztetés kutyával” szabálysértés elkövetését, itt a büntetés felső határa ötvenezer forint. Az önkormányzati rendelet alapján pedig 29 esetben történt eljárás, a legtöbb esetben a közterület-felügyelők feljelentése alapján. Itt a legmagasabb büntetés harmincezer forint lehet. A húsz esetben kiszabott bírság összesen 43 ezer forint volt.

B. A.

Papírmunka helyett közvetlen kapcsolat

Szántóné Hanti Erika a városházán az ügyfélszolgálati iroda munkatársa. Beszélgetésünk során többször is elmondta, hogy a papírmunkánál többre becsüli a közvetlen kapcsolatot az emberekkel. Ezért ha választhatott, mindig olyan területen dolgozott, ahol módja nyílott erre.

— Szolnokon születtem, itt érettségiztem a Verseghy gimnáziumban. Szerettem az idegen nyelveket, de nem sikerült bejutnom a debreceni egyetemre. Édesapám a városi tanácsnál dolgozott, ő tanácsolta, hogy menjek én is oda. Az anyakönyvvezetőknél kezdtem dolgozni.- Anyakönyvvezető is volt?- Voltam az is, de persze nem azonnal. Előbb letettem a szakvizsgát.- Mit kellett ott megtanulni?- Elsősorban azt, hogy melyek a házasságkötés, a névadás adminisztratív teendői. A „szereplést” nem tanították. Főleg az elején talán jobban izgultam, mint a házasulandók. Később hagyatéki ügyintéző lettem, tartási, életjáradéki ügyekkel, öröklési szerződések hatósági jóváhagyásával, tulajdon- szerzési korlátozás alóli fölmentésekkel foglalkoztam. Mert a hetvenes években még ilyesmi is volt, tulajdonszerzési korlátozás.- Sok furcsa üggyel és emberrel találkozhatott hagyatéki ügyintézőként.

— Voltak érdekes ügyek, érdekes emberek. Sok csalódás is ért, főleg azért, mert nem hittem volna, hogy emberek képesek így lealacsonyodni, ha anyagiakról van szó. Évekig végeztem ezt a munkát, azután váltottam. Mehettem volna a népesség-nyilvántartóba

vagy az információs irodába, amelyből később az ügyfélszolgálati iroda kialakult. Az utóbbit választottam.

— Miért?

— Közvetlen kapcsolatban akartam maradni az emberekkel. Szeretem az ilyen munkát, azt hiszem, elég jól megtalálom a kontaktust az ügyfelekkel. Még akkor is, ha nem tudunk segíteni. Mert ez is előfordul. Van, aki ezt személyes sértésnek veszi, van, aki a rangjára, a kapcsolataira hivatkozik. Persze ha egy ügy elintézhető, elintézzük e nélkül is, ha meg nem, akkor nincs mit tenni. Még ma is megvisel azonban, ha nehéz helyzetben lévő emberek jönnek, és nincs mód a segítségre.

— Nem alakul ki idővel valamiféle megszokás? Hiszen lelkileg, idegileg belerokkanna, ha minden ember baját úgy élné át, mintha a sajátja volna.

— Teljes megszokás sohasem alakulhat ki, esetleg idővel az „ingerküszöb” emelkedik egy kissé magasabbra.- Bár az ügyfélszolgálati irodában időnként elég hosszú a munkaidő, marad azért szabadideje is. Azt mivel tölti?- Ha a hobbimra kíváncsi, két hobbim is van, az állatok és a sport. Cicák, kutyák, lehet szinte bármilyen állat. Figyelemmel kísértem az állatmenhely kialakítását, kár, hogy olyan lassan halad. A sport már inkább a múlt. Kézilabdáztam, pingpongoztam, ’82- ben városi asztalitenisz-bajnokságot nyertem amatőr szinten, és kajakoztam is. Persze ez már régen volt, olyan régen, hogy tavaly, amikor újra megpróbáltam, beleborultam a Tiszába. Régebben, amíg létezett, szerettem eljárni a Kalevala Klubba, talán még sokan emlékeznek rá. Ott jól összejöttünk kollégák és ismerősök, több időnk volt egymásra. Most mindenki rohan, ilyesmire már nincs idő.

BISTEY ANDRÁS

Szerető gondoskodást nyújtani

Húszéves a bölcsődei igazgatóság

Idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját a szolnoki bölcsődei igazgatóság. Az évfordulóról rendezvényekkel, találkozókkal, konferenciákkal emlékeznek meg.

Az 1980-ban alakult bölcsődei igazgatóság igazgatója fennállása óta dr. Koncz József.- Az igazgatóság megalakulása több szempontból is racionalizálta a bölcsődék munkáját, mivel igazgatási központ lett — emlékszik vissza a kezdeti időkre. - Itt születtek a döntések, ami például lehetővé tette az ésszerűbb létszámgazdálkodást, a mosoda, a műszaki szolgálat központi megszervezését. Kialakítottunk az élelmezésben egy előkészítő konyhát, ma már innen kapják a bölcsődék teljésen előkészítve az ételeket, a helyi konyhákban csak befejezni kell.- Milyen szakmai előnyt jelentett, jelent az igazgatóság megléte?- Amikor az igazgatóság megalakult, több mint 900 gyermek elhelyezését tudtuk biztosítani (az 1980 előtti években 4 bölcsőde működött, amely 260 gyermeket fogadott). A nyolcvanas évek elején már több mint 400 dolgozóval számolt az igazgatóság. A szakmai munka feltételrendszerét is javítanunk kellett, hogy azonos szemlélettel, azonos követelményekkel működjön minden intézmény. Akkor a gondozónőknek még nem volt kötelező az érettségi. Emellett mi hamarosan bekapcsolódtunk a felsőfokú képzésbe, az igazgatóság keretén belül évfolyamot indítottunk, megszerveztük a felsőfokú képzést Északke- let-Magyarországnak. Jelenleg a gondozónőink 40 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel.

—A szolnoki bölcsődei igazgatóság országos modellnek számított.- A város egyre inkább a szakma centrumává vált. Például olyan ankétot indítottunk el, amely ma már országos konferenciává nőtte ki magát. Itt alakult meg az új típusú szakszervezet, valamint az ötezer tagot számláló Magyar Bölcsődék Egyesülete, melynek ma is Szolnok a központja. Szintén nálunk volt a centruma a Bölcsődei Szakmai Kollégiumnak is.- Milyennek kell lennie egy mai bölcsődének?- Nagyon fontos például, hogy lehetőleg mindig ugyanaz a személy lássa el a gyerekeket, mert így a kicsikben jobban kialakul a bizalom, a személyes kötődés.

Lényeges, hogy folyamatos napirendjük legyen a kicsiknek, mert ez állandóságot jelent, segít a szokásokat kialakítani. A bölcsődék a szülőkkel is újszerű kapcsolatot teremtettek az utóbbi években. Nemcsak az anyás be- szoktatás lehetőségét értem ezen, hanem azt is, hogy intézményeink nyitottá váltak, meg tudják mutatni magukat a szülőknek. A szülőkkel való kapcsolatnak azért is nagy a jelentősége, mert a nevelési módszereknek azonosaknak kell lenniük otthon és a bölcsődékben ahhoz, hogy a gyermekek harmonikusan fejlődjenek. Dr. Koncz József úgy véli, hogy a bölcsődék kezdik visszakapni szerepüket, fontosságukat.- Ma már nincs olyan település, ahol akár gyermekvédelmi szempontból is, ne lenne szükség bölcsődére - fogalmazta meg az igazgató főorvos.

_________________________P. É.

V

áltozik a parkolási rend

A szolnoki közgyűlés mai ülésén más előterjesztések mellett megtárgyalja az új parkolási rend bevezetéséről szóló előterjesztést is.

Ha a közgyűlés elfogadja, július 1-től érvénybe is lép a rendelet. Dr. Kiss Lajost, a városüzemeltetési főosztály vezetőjét arra kértük, ismertesse az előterjesztés legfontosabb elemeit.

— A parkolási rend újraszabályozása összefügg a forgalomtechnikai, városrendezési kérdésekkel

— kezdte a válaszát a főosztályvezető. - A rendezést sürgeti az is, hogy az intézmények környékén egyre nagyobb az igény parkolókra. Születtek már tervek korábban is, például a vasút- vagy az autóbusz-állomás körül létesítendő parkolóhelyekre. A Rethmann cég jelenleg mintegy 600-at üzemeltet a városban, ebből 80-90 megváltott, a többi a rendszeresen fizető parkoló. A helyzeten azonban változtatni kellett, mivel a díjak alacsonyak voltak, a 30 forintos óránkénti díjból nem lehetett megoldani a parkolóhelyeken a takarítást, télen a hó eltakarítását. A változtatások során a parkolóőrös megoldás visszaszorul, legföljebb egyes területeken, például a harmadik zónába sorolt úgynevezett lengyel piac környékén marad meg. Az előre váltható parkolójegy és a jegyautomata helyettesíti a parkolóőröket.

Á város a parkolás szempontjából három zónára oszlik. Az első a hagyományosan belvárosnak tekintett terület és az állomás környéke. Az új parkolási rend bevezetése itt kezdődik, ha az előterjesztést jóváhagyja a közgyűlés, akkor július 1-től. Itt a

parkolás díja óránként 80 forint lesz.

Az ott lakók és ott dolgozók számára természetesen különféle kedvezményeket kínál a tervezet. A lakáshoz legközelebb eső parkolóban az éves díj 1200 forint lesz, de a város valamennyi zónájára érvényes kombinált parkolójegyért már 60 000 forintot kell fizetni. A legdrágább az úgynevezett kizárólagos parkolóhely használata lesz, ez az első zóna területén 100 000 forintba kerül évente. A jegyautomatákat körülbelül százméteres távolságban helyezik el, és mintegy 60-70 felállítására lehet számítani. Az áruk 1-1,5 millió forint. A legmodernebbek kapcsolatban állnak egy központtal, ahová jelzik, ha fogyóban a jegy, vagy betelik a pénzkazetta. Működtetésükre a tervek szerint egy húszfős csapat elegendőnek látszik.

A tervek elkészítése előtt tájékozódtak több olyan városban, ahol ez a rendszer már működik, így Sopronban, Szombathelyen, Székesfehérváron, Veszprémben, Békéscsabán, Debrecenben, Szegeden. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a lakosság viszonylag gyorsan és könnyen megszokta az új parkolási rendet, amelynek bevezetése után még 2-3 hónapos türelmi idő következik. A parkolóhelyek üzemeltetésére pályázatot írt ki az önkormányzat, erre hat pályázat érkezett. A tervek szerint az ön- kormányzatnak nem lesz kiadása a rendszer létrehozása során, viszont az üzemeltetésből származik némi bevétele. Sopronban ez a bevétel 30-40 millió forint, Szolnokon induláskor ennél kevesebbre, mintegy 15-20 millióra számítanak. b.a.