Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-19 / 92. szám

6. OLDAL árvízi körkép 2000. ÁPRILIS 19., SZERDA HMM Három község: kitelepítési patthelyzet Csak kevesen hagyták el Tiszajenőt, Tiszavárkonyt és Vezsenyt (Folytatás az 1. oldalról) „Tervszerű visszavonulás” — foglalta össze indokait a Kötivízig igazgatója. Dr. Nagy István érdeklődésünkre elmondta, Tiszajenő és Vezseny között a nyúlgát megroggyant, a magasítás alatt folyik át a víz. A vízügyesek most arra készülnek, hogy feladják a korábbi védvonalat, és beljebb építenek másik gátat. Az új töltés felépüléséig azonban megpróbálják tar­tani a jelenlegi védvonalat. Kérdéses azonban, hogy mindaddig útját tudják-e állni a víznek, hiszen más­fél-két kilométer hosszan kell két méter magas földsáncot kialakítani. Mindehhez a katonaságtól szállítóeszközöket, föld- munkagépeket kértek, de — a kormány- biztos jóváhagyásával — útépítő cégeket is mozgósítottak. A kialakult helyzetben Búsi Lajos kü­lönösen felelőtlennek ítélte, hogy sok szülő még gyermekét sem engedte más településre átszállítani. Ám annál többet nem tehetnek, mint hogy megpróbálják jobb belátásra bírni az embereket. A tel­jes kitelepítést elrendelő határozat ugyan kötelező érvényű, ám annak betartatásá­ra nincs eszköze a védelem megyei veze­tőinek.- A Közép-Tisza-vidéken az árvízi csata folytatódik — kezdte tegnap szokásos saj­tótájékoztatóját dr. Nagy István védelem- vezető. A Kötivízig igazgatója elmondta, a jelenleg Szolnok térségében tetőző fo­lyó vízszintje 80-90 centiméterrel haladja meg azt a vízmagasságot, amelyre a véd­vonalakat tervezték, méretezték, így ter­mészetes, hogy rengeteg árvízi jelenség bevédésére kell felkészülni. (A védelem- vezető megemlítette azt a Tiszaugnál fel­törő buzgárt, amely méretét, vízhozamát tekintve példa nélküli a Közép-Tisza-vi­déken.) Ä Körös-zugban a vízszint már eléri a töltéskorona szintjét, a nyúlgátak alatt sokhelyütt csordogál a víz. A véde­kezést nehezíti, hogy a védvonalakat egyre körülményesebb megközelíteni, szinte mindenütt szivárgó és fakadóvi­zek borítják a gátak lábát, de az átázott töltések koronáján sem akadálytalan a közlekedés. A védekezés során eddig hétmillió homokzsákot építettek be, je­lenleg pedig már naponta egymillió ho­mokzsákra van szükség, ezért továbbra is várják a zsákokra vonatkozó felajánlá­sokat. (Összehasonlításképpen a tavaly árvíz idején összesen kétmillió homok­zsákot használtak fel a védekezéshez.) Dr. Nagy István ismételten hangsú­lyozta: nem tervezik sehol sem a védvo­nalak feladását. A kötelező biztonság ér­dekében viszont elrendelte a Körös-zugi tanyák teljes körű kitelepítését, amit az a tény indokolt, hogy ha valami gond adó­dik a térségben, nincs menekítési lehető­ség. A védelemvezető szólt a szolnoki Kert­városban kisebb riadalmat keltő hétfő es­ti eseményről, amikor a régi 4-es út alatt átszivárgó víz rézsűhámlást okozott, amelyet szádfal segítségével lokalizáltak. Fogytán az emberek türelme - mond­ta a Kötivízig igazgatója, hozzátéve: jel­lemzően nem azok szitkozódnak a víz­ügyesekre, akik a gátakon dolgoznak. Hangsúlyozta: minden települést egyfor­mán védenek, de örülnek, ha egy mű­szakban 30 kilométeres védvonalsza­kaszra tudnak biztosítani egy vízügyi szakembert.- Eddig tartani tudtuk a védvonalakat, s úgy vélem, ez a lényeg - fogalmazott a védelemvezető, aki ismételten a lakosság türelmét kérte. Utalt arra, hogy térsé­günkre nagyon kemény 7-10 nap vár, ezért nem szabad, hogy elveszítsük a fe­jünket. Hoffmann Imre megyei katasztrófavé­delmi igazgató beszámolt arról, az árvíz miatt eddig 1200 embert telepítettek ki a A vezsenyi Csontos Józseféknél már teljesen elorozta a kertet a víz térségben, 272 főnek pedig a belvíz miatt kellett elhagynia otthonát. Tegnap a Kö­rös-zugban 42 külterületen élő polgár ki­telepítése történt meg, és jószágaikat is biztonságba helyezték. Megyénkben összesen 2293 épületet veszélyeztet az árhullám.- Ekkora erő, ilyen gyorsan még sehol nem mozdult meg, mint a Kertvárosban - jelentette ki a tegnap esti gátmegro- gyásra utalva Szolnok polgármestere (az esetről lapunk 3. oldalán írunk - a szerk.). Szalay Ferenc ugyanakkor el­mondta, a város más részein is komoly védelmi munkák folynak. A Zagyva gát­jain - a MÁV-kórház mellett, a tüdőkór­ház mögött, a Tallinn körzetben - több ezer homokzsákot építettek be. Tegnap kora délutánra a Tisza Szolnoknál már elérte az 1039 centiméteres magasságot. A polgármester remélte, hogy ez már a tetőzést jelzi, mivel a gátak 1040 centi­méter magasságra vannak kiépítve. Nem adják a falut A járdák szerepét a homokzsákok vették át a napokban Vezsenyen, a Tiszavirág utca egyik szakaszán. Á község eme sar­kában több ház sajnos már csak így kö­zelíthető meg. Körülbelül tíz-tizenöt mé­ternyi egyensúlyozás után érjük el a pa­rókia udvarát. — Jaj nekünk! Ez már hajmeresztő! Már a kút is tele van vízzel — fogad Nagy Istvánná harangozó. Az asszony nem emlékszik ekkora áradatra, pedig idén már a 74. évét tölti. Összedőlt, megroggyant melléképüle­tek, pusztulásra ítélt, már elhagyott ott­honok mellett vezet az utunk. Minden lé­pésre ügyelnünk kell, ha nem akarunk megmártózni. Az egyik ház udvarán nagy sürgés-forgásra figyelünk fel. Cson­tos Józsefék pakolnak. Hiába a nyúlgát, az irdatlan víztömeg a kertet már teljesen elorozta, a melléképületet mossa. Az ud­varon két kályha várja, hogy elszállítsák, a malacok pedig hullámlemezből össze­tákolt ideiglenes ólban várnak sorukra. A távolban a martfűi üzemek tornyai, köz­te pedig víz, víz, ameddig a szem ellát. Hirtelen két fiatalember kanyarodik ki a házból, egy kanapét cipelnek a szom­szédban parkoló utánfutóhoz. — Eddig minden árvizet megúsztunk. Tavaly a kertig jött fel a Tisza, most vi­A kitelepítési terv nem most készül A különféle híradások sokakat — nyilvánvalóan felesleges — aggodalommal töl­töttek el: a vészjósló információ szerint ugyanis már Szolnok kitelepítési terve is elkészült. Mint azt a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egyik polgári védelmi szakemberétől, Domonkos Csaba alezredestől megtudtuk, mint min­den településnek, így természetesen Szolnoknak a kitelepítési terve is elké­szült, mégpedig a mostani árvízhelyzettől teljesen függetlenül, évekkel ezelőtt. Ennek az a praktikus oka, hogy a terv elkészítésével ne éppen a válságos idő­szakban kelljen foglalkozni. Ezek a tervek az önkormányzatoknál és a kataszt­rófavédelmi igazgatóságon is megtalálhatók. A polgári védelem szakemberei évenként felülvizsgálják a dokumentumokat, amelyeket az új adatokkal - pél­dául a létszámmal, az eszközökkel kapcsolatos — aktuális változásokkal pon- tosítanak. szont már a házat fenyegeti, ezért össze­pakolunk, és megyünk a rokonokhoz - mondja a feleség, miközben szedi le a ru­hákat az udvaron kifeszített zsinórról. A Tiszavirág utca több portáján is igyekeznek az emberek biztonságba he­lyezni értékeiket, legalábbis erről árul­kodnak a teraszra, tornácra kitett háztar­A kórházak várják a rászorulókat A kitelepített községekből a ma­gatehetetlen, ápolásra vagy orvo­si ellátásra szoruló betegeket kór­házba vitték. Sok olyan beteg ember fekszik ugyanis otthon, akiket normális körülmények kö­zött a háziorvosuk lát el. Ők most kórházi ellátásra szorulnak. Szol­nokra, a megyei Hetényi Géza kórházba tegnapig 15 beteget hoztak a kitelepített községekből. Mint dr. Baksai István főigazgató főorvostól megtudtuk, az előjegy­zett befektetések időpontját csúsztatják bizonyos esetekben, hogy így tudjanak helyet biztosíta­ni a veszélyeztetett területekről érkező újabb betegeknek. A kór­ház több mint 100 páciens foga­dására készült fel a kitelepített te­lepülésekről. Vasárnap 18 bete­get hoztak a MÁV-kórházba a kri­tikus helyzetbe került falvakból. Mint dr. Lóké Miklós főigazgató főorvos lapunknak elmondta, az­óta naponta 2-3 fekvő beteget hoznak be, akiket eddig a házior­vos látott el falujukban. A kórház napi 50 beteget tud fogadni a ve­szélybe került településekről. tási gépek, pokrócok, takarók. Pár száz méterrel odébb viszont a fiatal lányoktól az idős asszonyokig majd félszázan ki­tartóan lapátolják zsákokba a homokot, hogy aztán gátat vessenek az úttestet el­öntéssel fenyegető folyónak. Tekintetük­ből szinte sugárzik az elszántság: Nem adjuk a falut! Inkább maradnak Tiszajenőn délután mintha minden a hétköznapokat idézte volna: az utcákon az emberek beszélgettek, néhányan kapálták kert­jüket vagy éppen a gazt szedték. Azt, hogy a falut veszély fenyegeti, nem lehe­tett érzékelni. A elrendelt kitelepítésre a község szélén álló buszok utaltak, azon­ban azokra alig-alig néhányan szálltak fel. A legtöbben kérdésünkre úgy vála­szoltak: ők maradnak. Ha ugyanis Jenőt elönti a Tisza, akkor Abony és Jászkara- jenő is úszik. Igen sokan már alá is írták a nyilatkozatot: saját felelősségükre ma­radnak, és védik a sajátjukat. A település határában azonban folyt a munka. A nyúlgátat helikopterekkel hor­dott zsákok is erősítették, a homok folya­Tiszasülyön rendfenntartó járőrök vigyáznak a kitelepültek házaira, értékeire fotó: m. j. ismerősökként üdvözlik a helybeliek. A gyakorló-egyenruhát viselők részéről egy-két megnyugtató szó jár mindenki­nek, azoknak, akik dacolva minden le­hetséges veszéllyel, nem hagyták el ott­honukat. — Ötven esztendőt nem lehet egy­könnyen itt hagyni — magyarázza otthon maradásának okát Pálszabó Mátyás, aki élete nagyobb részét töltötte el a tiszasü- lyi Haladás úton álló vályogházában. - A feleségem különben biztonságban van, Jászladányba ment - folytatta. - Én két éjszaka nem aludtam, úgy voltam, ruhás­tól, nem tudhattam, mikor kell hirtelen menni. Különben alig maradtunk ebben az utcában. Akik nem mentünk el, meg­próbálunk odafigyelni a másik házára, de tál biztosított lakossági vagyon (épület és ingóság) értéke mintegy 36 milliárd fo­rint. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy más biztosítók is jelen vannak ezen a területen, és nem is csak lakossági va­gyon forog veszélyben, hanem vállalko­zók és önkormányzatok vagyona is, ösz- szesen több százmilliárdra tehető a ve­szélyeztetett érték. Bóka János hozzátette, hogy a felmé­rést a kockázatok előrejelzése miatt ké­szítették. Az adatok egyénekre, családok­ra lebontva készen állnak. Bár bíznak benne, hogy komoly káresemény nem következik be, szakértőik azonnal meg­kezdik a munkát, ha az szükségessé vá­lik. ______________________T.■)., LZ., H.CY„ E.Z.,P.É., B. A. F OTÓ: M. J. matosan érkezett. Több százan rakták a homokzsákokat, melyeknek elhelyezését kétéltű járművek is segítették. Közbiztonság a „csendes” településen Különös érzés fogja el az embert, ha mostanában a tiszasülyi utcákat járja. A veszély előli kitelepítés közel 800 embert sodort átmeneti menedékhelyére. A falu csendes, aki maradt, az sem otthon tölti az idejét: a települést védő gátakon robo­tol. Az utcákon csak elvétve látni valakit, a portákra betekintve csak itt-ott van em­ber, az ólak, istállók nyitva hagyott ajtajai is arról árulkodnak, hogy nincsenek ott­hon lakóik. Megfelelő létszámmal rendfenntartó járőrök vigyáznak a kitelepített lakosság hátrahagyott vagyonára, ingatlanjaira. A faluban jóformán csak a rendőrautó jön- megy, az viszont folyamatosan rója az el­néptelenedett utcákat. Minden mozgásra odafigyelnek, a környékre úgy nem jöhet be egyetlen jármű sem, hogy azt ne ellen­őrizzék rögvest. A budapesti készenléti rendőrséghez tartozó rendőröket már jó elég gyakran megfordulnak erre a rend­őrök is.- Igazából nem aggódunk a biztonság miatt, inkább ha kell, akkor beszállunk segíteni a járőrözésbe - szólt hozzá a rendkívüli helyzetbe került falu közbiz­tonságához az otthon maradt sülyi embe­rek újabb képviselője, Varga Károly. — Szóbeszéd persze volt: ki négy, ki hat, ki pedig nyolc olyan esetről is hallott, ami­kor idegenek fosztogattak más házában — tette hozzá. Az igazság azonban az, hogy a veszélyhelyzet idejében egyetlen bejelentés sem érkezett efféle bűncselek­mények miatt a rendőrséghez. Abban, hogy ez így van, bizonyára szerepet játszik az a körülmény is, hogy a helyi és a „vendég” rendőrök járőrözé­seit a helyi polgárőrség tagjai is kiegészí­tik. A helyi szervezet nyolc évvel ezelőtt alakult, jelenleg tizennégy tagja van, akik felváltva látják el folyamatosan az éjsza­kai szolgálatokat. (A polgárőrök egyéb­ként nem csak Tiszasülyön, hanem a védvonalak mentén megyeszerte minde­nütt kiveszik a részüket az árvízvédelem­mel kapcsolatos teendőkből. Tegnap reg­gel egy Budapestről érkezett 21 fős pol­gárőrcsapat is jelentkezett önként mun­kára Szolnokon.) — Konkrét bűnesetről nem tudunk, egyszer fordult elő, hogy a kiürített tele­pülésrészen gyanúsnak találtunk egy idegen autót - számolt be tapasztalatai­ról a polgárőrcsoport vezetője, Pollák Ti­bor. - Szóltam a rendőröknek, ők igazol­tatták az autóban ülőket, akik az intézke­dést követően el is távoztak a környékről — zárta le a történetet. A sülyi polgárőrök - csakúgy, mint másutt - a helyi önkormányzat anyagi segítségével végzik munkájukat, ne­megyszer azonban azt is vállalják, hogy a saját pénzükből vett üzemanyaggal tölt­sék fel saját autóikat a szolgálat érdeké­ben. „Saját zsebből, saját falunkat véd­jük” — jellemezte a helyzetet a polgárőr­parancsnok. Több százmilliárd veszélyben A Hungária Biztosító Rt. munkatársai fölmérést készítettek tizenhárom Tisza menti településen az árvíz által veszé­lyeztetett értékekről. Bóka János, a Hun­gária Biztosító Rt. Észak-alföldi Igazgató­ságának igazgatóhelyettese úgy nyilatko­zott, hogy munkatársaik e településeken fölmérték, hogy milyen értékeket veszé­lyeztet a jelenlegi árvíz. A települések kö­zött van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei is, a többség azonban megyénkben van Tiszasülytől lefelé egészen a megyehatá­rig. Megállapították, hogy a Hungária ál­

Next

/
Thumbnails
Contents