Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-13 / 87. szám

2000. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK 3. OLDAL ÉRDEKE S S É G E K Földrengés az űrhajók miatt? Hazatérnek Mallory emléktárgyai Földrengéseket okoznak az űrha­jók fellövései - állítja egy ukrán tudós, aki több mint tíz éve tanul­mányozza az űrhajók az időjárás­ra gyakorolt hatását. A környezet- védelmi szakértőnek és biológiai tudományok kandidátusának nagy mennyiségű statisztikai adaton alapuló elmélete szerint a nehéz, azaz háromezer tonnánál többet nyomó rakétamonstru­mok felbocsátása több milliárd tonnányi levegő felkeveredését idézi elő. Ez ciklonok és hurriká­nok formájában gyakorol nyo­mást a földkéregre és a start utáni 6-8. napon a földkéreg kinyúló ré­szén, a 18-25. napon pedig az összehúzódó részen földrengés következik be. A földrengések következtében a kőzetekben megnő a gázképződés, — a szén­rétegekben a metáné — amely összegyűlik az üregekben. Bár a hivatalos személyek kétkedéssel fogadják az elméletet, íme né­hány példa az alátámasztására: 1998. június 2-án indították egy űrsiklót, június 27-én pedig Tö­rökországban két várost döntött romba és hatezer embert ölt meg egy földrengés. 1998. augusztus 3-án a tudós már figyelmeztetett a Kijevszkije Vedomosztyiban a start október 29-én esedékes le­hetséges következményeire. Nyolc-tíz nappal a megjelölt idő­pont után katasztrofális árvíz kö­vetkezett be Kárpátalján, Közép- Amerikában pedig a természeti katasztrófa okozta anyagi kár meghaladta a 6 milliárd dollárt. Tavaly december 4-én egy Pegas rakéta hét műholdat helyezett földkörüli pályára: nyolc napra rá az izraeli árvíz még Szűz Mária sírját is elborította. Jelentős káro­kat szenvedett Franciaország észak-nyugati partvidéke. De­cember 3-án és 10-én a Francia Guayana-i indítóállomásról lőttek fel Ariane-rakétákat, és a hónap 16. napján Venezuelában meg­kezdődött az évszázad legsúlyo­sabb árvize, amely emberek ezre­inek életét követelte. Start 1999. július 23-án, Törökországban pe­dig augusztus 17-én kataszrofális földrengés 30 ezer áldozattal... Valamennyi földrengés a nehéz rakéták indításától számított 25. napon következett be. Kézenfek­vőnek tűnik tehát a kérdés: nem túl drága-e az űrkutatás, amely­nek feláldozzuk a Földet? Mentsük meg a fehér cápát! Lassan siklik a csónak az olaj si­ma tengeren. A bennülők a látó­határt kémlelik. Jön-e, amit vár­nak? Aztán hirtelen fölbukkan a tintakék mélységből. A fehér cá­pa! Közvetlenül a csónak mellett. Eltátja hatalmas száját, előtűnik rettenetes állkapcsa. És ami ez­után történik, egyszerűen hihe­tetlen. André Hartmann cápaku­tató kinyújtja karját a cápa felé, majd megsimogatja a hatalmas, rendkívül falánk és vérengző hal fejét. A cápa állkapcsa mozdulat­lan, nem csap le potenciális áldo­zatára. Mi több, még jobban ki­emelkedik a vízből, és Hartmann halálos nyugalommal simogatja­cirógatja tovább a fehér cápát, amely elképesztő nyugalommal hátrébb siklik, majd eltűnik a mélyben. Nem valami fantaszti­kus filmből való a jelenet. A tör­téntekről Peter Benchley számolt be a tekintélyes folyóirat, a Natio­nal Geographie Magazine hasáb­jain. Azóta, hogy a nagy, fehér cá­pa megjelent a mozivásznon, kí­méletlen hajszát kezdett ellene az ember. Sokszorosára nőtt az el­pusztított óriás halak száma; puszta állkapcsukért 2,5-3 millió forintot is megadnak. Tudósok nagyon aggódnak amiatt, hogy a haj tó vadászat következtében annyira csökken a fehércápa-állo­mány, hogy végül is kihal ez a halfaj. Ma már biztosan tudják a kutatók, hogy a fehér cápa min­dig tévedésből támad emberre, mert összetéveszti a hagyomá­nyos zsákmányaival, a nagy ha­lakkal, másik cápával, fókával. Szakértők szerint a megtámadott emberek háromnegyede túléli a fehér cápa támadását, mert az ál­lat fölismeri: tévedett, és nem marcangolja halálra. Kétségtelen: a fehér cápa gyilkolásra teremte­tett ragadozó. Ám időközben ma­ga is áldozattá vált. Az élővilág legveszélyesebb ragadozójának, az embernek az áldozatává. Hosszabb a csóva A csillagászok meglepőnek tart­ják azt a felfedezést, miszerint az üstökösök csóvája jóval hosz- szabb lehet annál, mint eddig vélték. Erre a következtetésre az Uly­sses amerikai-európai űrszonda adatai alapján jutottak. Az űr­eszköz feladata a Nap tanulmá­nyozása, így a napszéltevékeny­ség mérése. Négy éve azonban egy üstökös csóváján haladt ke­resztül. Akkor még nem tudták, hogy az ismert Hyakutake üstö­kösről van szó, ezt csak a későb­bi számítások igazolták. A mérések alapján a Hyaku­take csóvája mintegy félmilliárd kilométer. Ez azt jelenti, hogy a csóva hossza meghaladja a Föld és a Nap közötti távolság há­romszorosát. Az Ulysses, ami­kor áthaladt a csóván, detektorai a vártnál ezerszer több részecs­két fogtak be, holott a napszél tevékenysége nyugodt volt. így a részecsketömeg forrása csak a Hyakutake lehetett. Etruszk „óműfogak” Az etruszkok kiváló fogor­vosok voltak, a legjobbak az antik világban, és már ismerték azokat a fogpótlá­si módszereket, amelyeket manapság is a legjobbnak tartanak. Minderről azok az arany fogpótlók árulkod­nak, amelyeket a régészek etruszk sírokban találtak. Kiderült, hogy olyan ötvözetből készültek, amelyben aranyat, ezüstöt és rezet vegyítettek, még­pedig olyan arányban, amilyet ma ajánlanak a nemzetközi fogá­szati szervezetek szabványai, mint kémiai, immunológiai szempontból a legmegfelelőbbet. Ezek szerint az etruszkok hamar rájöttek arra, hogy milyen fémöt­vözetet tűr el a legjobban az em­beri szervezet. A felfedezést egy régészből, vegyészből, fizikusból álló olasz kutatócsoport tette, amely három, Satricumból, Faleriiból és Tarquiniából szár­mazó 2500 éves leletet vizsgált meg. Kettő közülük pontosan megfelel a ma ideálisnak tekintett ötvözeti aránynak, a harmadik is alig tér el tőle. Az olasz múzeu­mok összesen hat etruszk proté­zist őriznek. A század elején még kilenc volt, de valakiknek nagyon fájhatott rá a foguk, mert három eltűnt. A fogászati remekek kö­zött van egy-kettő, amely csak egyszerű, három milliméter szé­les lemezből áll és mozgó fogak rögzítésére szolgált. És van né­hány bonyolult, igazi koronákkal, műfogakkal. Mivel minden eset­ben első fogakról van szó, a kuta­tók feltételezik, hogy elsősorban esztétikai okokból készítették a protéziseket. A tudomány szerint az egyiptomiak voltak a történe­lem első fogászai. A valóságban azonban Egyiptomban csak egy aranyszálat találtak egy 2500 év­vel ezelőtt elhunyt ember szájá­ban, és nem is ért egyet mindenki azzal, hogy ez protézisnek tekint­hető. Egy gleccserszemüveg, egy darab hegymászó kötél és egy pár csiz­ma — a néhai George Mallory em­léktárgyai rövidesen hazatérnek Angliába. A legendás brit hegymászó, Mallory 1924-ben vesztette éle­tét, amikor megkísérelt feljutni a „világ tetejére”, a 8848 méter magas Mount Everestre. Az az­óta eltelt több mint hetven esz­tendő alatt sem lehetett egyértel­műen eldönteni, hogy ő volt-e az első a Mount Everesten. Neve ennek ellenére ismét bejárta a vi­lágsajtót, amikor egy expedíció megtalálta holttestét és több sze­mélyes tárgyát. Utóbbiakat az expedíció a vezetője, a Tacoma (Washington szövetségi állam) közelében élő Eric Simonson ki­állította a tacomai múzeumban, most pedig visszaküldi Angliá­ba. (Mallory földi maradványait a helyszínen helyezték örök nyugalomra kövekből létesített sírboltban.) Azt, hogy Mallorynak 76 évvel ezelőtt sikerült-e feljutnia a „világ tetejére”, csak fotók alapján lehet­ne eldönteni. Ehhez meg kellene találni a szerencsétlenül járt brit hegymászó fényképezőgépét, de legalább oxigénpalackokra kelle­ne bukkanni a lehető legnagyobb magasságban - szögezte le az ex­pedícióról írt könyvében Simonson. Mallory holttestét mintegy 600 méterre a csúcs alatt találták meg. Társa, Irvine nyom­talanul eltűnt. Legközelebbi ex­pedíciójának célja Irvine holttest­ének megtalálása lesz - mondta Simonson. Bálnahalál élőben Tokiótól délre hasztalan próbál­ták megmenteni egy — a parti vi­zeken rekedt -bálna életét. A 16 méter hosszú tengeri emlőst este pillantotta meg egy járókelő a ja­pán fővárostól 200 kilométerre délre a tengerpart sekély vízé­ben. Azonnal bulldózert irányí­tottak a helyszínre, hogy az a part menti homokot kiásva utat nyisson a bálnának a tenger felé. A mentési akció egész éjszaka folytatódott, s azt valamennyi ja­pán televízió közvetítette. A bull- dózeres mentőcsatornás megol­dáson kívül megpróbálták az ál­latot egy távolabbi öbölbe von­szolni, de elszakadt a vontatókö­tél. A húsz tonnás bálna életét nem sikerült megmenteni. A tele­víziós közvetítés utolsó képén egy sárga öltönyű állatorvos volt látható, amint sztetoszkóppal az óriás állat fölé hajol, majd beje­lenti annak kimúlását. Egyelőre nem tudni, hogy engedélyezik-e az elpusztult bálna húsának elfo­gyasztását. A bálnavadászat ugyan világszerte tilos, de Japán­ban tudományos érvekre hivat­kozva ma is folyik bálnahalászat. A bálnahús igen keresett és na­gyon drága étel a japán szigete­ken. ■ FELROBBANT AKNA. Három gyerek áldozatául esett egy felrob­bant aknának Szarajevónál. A 11 és 12 éves gyerekeket az 1992-95- ös háború volt frontvonalának közelében ölte meg az akna. Szarajevó környékén még felszedetlen aknák ezrei maradtak a földben, ezeket még a szerbek telepítették a háború alatt. FOTÓ: FEB-REUTERS Kihalt krokodilok? Kambodzsa egyik távoli vidékén biológusok kihaltnak vélt kroko­dilfajta egyedeire bukkantak. Ezek szerint élnek még sziámi krokodilok (crocodylus siamen- sis) Közép-Kambodzsa hegyes vi­dékén. A biológusok három hó­napig tartó kutatásaik során ugyanott több eddig ismeretlen növényt és ritka madárfajtákat is találtak. Megállapították, hogy a közép-kambodzsai hegyvidéket sokrétűség jellemzi, ezért beso­rolható lenne a Világörökség vé­delmet élvező térségei közé. A felfedezett növények közt hús­evők is vannak. Ami a közép­kambodzsai hegyvidéket illeti, ta­lálkoztak elefántokkal, tigrisek­kel, vaddisznókkal, szarvasok­kal, gibbon-majmokkal és eddig ismeretlen madárfajtákkal. A szi­ámi krokodilok fennmaradására csak akkor lenne remény, ha ter­mészetvédelmi területté nyilvání­tanák a térséget. A környék kü­lönben az évtizedekig tartó pol­gárháború következtében elnép­telenedett és különösen nagy az aknaveszély. Ennek ellenére va­dorzók és favágók pusztítják a természetet. ■ Mozis műtő Mozis műtéteket tartanak egy Milánóhoz közeli olasz kórház­ban. A filmeket nem azért vetí­tik, mert az operáló orvosok unatkoznak, hanem a csupán helyi érzéstelenítést kapó paci­ensek szórakoztatására, illetve figyelmük elterelésére. A Mortarában lévő Szent Ambrus kórház nem teszi kötelezővé a műtendő betegek számára a há­zimozit, csupán felajánlja lehe­tőségként. Immár több hónapja működik a mozis műtő, és nagy sikernek bizonyult, jóllehet a kórháznak nem túl gazdag a filmválasztéka. A betegek siker­listáját A vasálarcos vezeti, Leo­nardo Di Caprio főszereplésével. Az újításnak egyetlen hátulütője van: a betegek elégedetlenek, ha a műtét hamarabb ér véget, mint a film. FÉLREMAGYARÁZOTT TÉNYEK. Az amerikai Deborah Lipstadt professzor egy Holocaust túlélővel távozik a londoni Legfelső Bíróságról, ahol pert nyert a brit David Irving történész ellen. Irving perelte be Lipstadtot, ám az ítélet szerint Irving az, aki félremagyarázza a történelmi tényeket, így Holocaust tagadó. FOTÓ: FEB-REUTERS Internet a konnektorból? Miközben a magdeburgi Preus- senElektra energiaszolgáltató cég, a Veba konszern leányválla­lata egy hónappal ezelőtt csak be­mutatta a villamos vezetéken tör­ténő beszédhang- és adatátvitelt, aközben az Energie Baden-Würt­temberg AG (EnBW) már nem csupán villamos energiát, hanem internetet is szolgáltat a konnek­torokból. Igaz, egyelőre nem túl széles körben, hiszen merész és nagy­szabású kísérletről van szó. A szakemberek azonban váltig han­goztatják: egy éven belül háztar­tások ezrei élhetnek a Powerline (erővonal)-technika kínálta új le­hetőséggel. A hálózat adott, elvégre a vil­lanyáram már rég eljutott minden háztartásba. A számítógépek által értel­mezhető digitális jelek pedig jól megférnek a 220 voltos feszült­séggel. A Powerline feleslegessé teszi a telefonhasználatot, amely ma még általában szükséges az internet-hozzáféréshez, és ami nálunk különösen megdrágítja a komputeres világháló használa­tát. Ráadásul villanyvezetéken hússzor gyorsabban továbbítha­tók a digitális jelek, mint a napja­inkban (még) korszerűnek tartott ISDN telefonvonalon. Ekként a mindenütt jelen lévő elektromos kábel különösen al­kalmasnak kínálkozik a nagy se­bességű adatátvitelre, például in­terneten továbbított mozgókép, videofilmek megjelenítésére. A baden-württembergi elektromos művek az új technológia tökélete­sítése és elterjesztése céljából stratégiai szövetségre lépett a Sie­mensszel. A kezdeményezők a legna­gyobb nyilvánosság előtt kijelen­tették: a Powerline-technika jó­val olcsóbb a hagyományos (te­lefonos) internet-hozzáférésnél. Alkalmas továbbá helyi (pl. lakó- negyedi, városrészi) ingyen tele­fonkapcsolat megteremtésére, közvetlen és állandó összekötte­tésre például a helyi önkormány­zattal. Németországban nem csupán a baden-württembergiek meg a magdeburgiak munkálkodnak a konnektorból történő internet­szolgáltatás megteremtésén, ha­nem például esseni társvállala­tuk, a magyarországi érdekeltség­gel rendelkező RWE is, amely jö­vő ilyenkorra szintén fogyasztói­nak ezreit szeretné ily módon be­kapcsolni a számítógépes világ- hálózatba.

Next

/
Thumbnails
Contents