Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-13 / 87. szám
2000. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK 3. OLDAL ÉRDEKE S S É G E K Földrengés az űrhajók miatt? Hazatérnek Mallory emléktárgyai Földrengéseket okoznak az űrhajók fellövései - állítja egy ukrán tudós, aki több mint tíz éve tanulmányozza az űrhajók az időjárásra gyakorolt hatását. A környezet- védelmi szakértőnek és biológiai tudományok kandidátusának nagy mennyiségű statisztikai adaton alapuló elmélete szerint a nehéz, azaz háromezer tonnánál többet nyomó rakétamonstrumok felbocsátása több milliárd tonnányi levegő felkeveredését idézi elő. Ez ciklonok és hurrikánok formájában gyakorol nyomást a földkéregre és a start utáni 6-8. napon a földkéreg kinyúló részén, a 18-25. napon pedig az összehúzódó részen földrengés következik be. A földrengések következtében a kőzetekben megnő a gázképződés, — a szénrétegekben a metáné — amely összegyűlik az üregekben. Bár a hivatalos személyek kétkedéssel fogadják az elméletet, íme néhány példa az alátámasztására: 1998. június 2-án indították egy űrsiklót, június 27-én pedig Törökországban két várost döntött romba és hatezer embert ölt meg egy földrengés. 1998. augusztus 3-án a tudós már figyelmeztetett a Kijevszkije Vedomosztyiban a start október 29-én esedékes lehetséges következményeire. Nyolc-tíz nappal a megjelölt időpont után katasztrofális árvíz következett be Kárpátalján, Közép- Amerikában pedig a természeti katasztrófa okozta anyagi kár meghaladta a 6 milliárd dollárt. Tavaly december 4-én egy Pegas rakéta hét műholdat helyezett földkörüli pályára: nyolc napra rá az izraeli árvíz még Szűz Mária sírját is elborította. Jelentős károkat szenvedett Franciaország észak-nyugati partvidéke. December 3-án és 10-én a Francia Guayana-i indítóállomásról lőttek fel Ariane-rakétákat, és a hónap 16. napján Venezuelában megkezdődött az évszázad legsúlyosabb árvize, amely emberek ezreinek életét követelte. Start 1999. július 23-án, Törökországban pedig augusztus 17-én kataszrofális földrengés 30 ezer áldozattal... Valamennyi földrengés a nehéz rakéták indításától számított 25. napon következett be. Kézenfekvőnek tűnik tehát a kérdés: nem túl drága-e az űrkutatás, amelynek feláldozzuk a Földet? Mentsük meg a fehér cápát! Lassan siklik a csónak az olaj sima tengeren. A bennülők a látóhatárt kémlelik. Jön-e, amit várnak? Aztán hirtelen fölbukkan a tintakék mélységből. A fehér cápa! Közvetlenül a csónak mellett. Eltátja hatalmas száját, előtűnik rettenetes állkapcsa. És ami ezután történik, egyszerűen hihetetlen. André Hartmann cápakutató kinyújtja karját a cápa felé, majd megsimogatja a hatalmas, rendkívül falánk és vérengző hal fejét. A cápa állkapcsa mozdulatlan, nem csap le potenciális áldozatára. Mi több, még jobban kiemelkedik a vízből, és Hartmann halálos nyugalommal simogatjacirógatja tovább a fehér cápát, amely elképesztő nyugalommal hátrébb siklik, majd eltűnik a mélyben. Nem valami fantasztikus filmből való a jelenet. A történtekről Peter Benchley számolt be a tekintélyes folyóirat, a National Geographie Magazine hasábjain. Azóta, hogy a nagy, fehér cápa megjelent a mozivásznon, kíméletlen hajszát kezdett ellene az ember. Sokszorosára nőtt az elpusztított óriás halak száma; puszta állkapcsukért 2,5-3 millió forintot is megadnak. Tudósok nagyon aggódnak amiatt, hogy a haj tó vadászat következtében annyira csökken a fehércápa-állomány, hogy végül is kihal ez a halfaj. Ma már biztosan tudják a kutatók, hogy a fehér cápa mindig tévedésből támad emberre, mert összetéveszti a hagyományos zsákmányaival, a nagy halakkal, másik cápával, fókával. Szakértők szerint a megtámadott emberek háromnegyede túléli a fehér cápa támadását, mert az állat fölismeri: tévedett, és nem marcangolja halálra. Kétségtelen: a fehér cápa gyilkolásra teremtetett ragadozó. Ám időközben maga is áldozattá vált. Az élővilág legveszélyesebb ragadozójának, az embernek az áldozatává. Hosszabb a csóva A csillagászok meglepőnek tartják azt a felfedezést, miszerint az üstökösök csóvája jóval hosz- szabb lehet annál, mint eddig vélték. Erre a következtetésre az Ulysses amerikai-európai űrszonda adatai alapján jutottak. Az űreszköz feladata a Nap tanulmányozása, így a napszéltevékenység mérése. Négy éve azonban egy üstökös csóváján haladt keresztül. Akkor még nem tudták, hogy az ismert Hyakutake üstökösről van szó, ezt csak a későbbi számítások igazolták. A mérések alapján a Hyakutake csóvája mintegy félmilliárd kilométer. Ez azt jelenti, hogy a csóva hossza meghaladja a Föld és a Nap közötti távolság háromszorosát. Az Ulysses, amikor áthaladt a csóván, detektorai a vártnál ezerszer több részecskét fogtak be, holott a napszél tevékenysége nyugodt volt. így a részecsketömeg forrása csak a Hyakutake lehetett. Etruszk „óműfogak” Az etruszkok kiváló fogorvosok voltak, a legjobbak az antik világban, és már ismerték azokat a fogpótlási módszereket, amelyeket manapság is a legjobbnak tartanak. Minderről azok az arany fogpótlók árulkodnak, amelyeket a régészek etruszk sírokban találtak. Kiderült, hogy olyan ötvözetből készültek, amelyben aranyat, ezüstöt és rezet vegyítettek, mégpedig olyan arányban, amilyet ma ajánlanak a nemzetközi fogászati szervezetek szabványai, mint kémiai, immunológiai szempontból a legmegfelelőbbet. Ezek szerint az etruszkok hamar rájöttek arra, hogy milyen fémötvözetet tűr el a legjobban az emberi szervezet. A felfedezést egy régészből, vegyészből, fizikusból álló olasz kutatócsoport tette, amely három, Satricumból, Faleriiból és Tarquiniából származó 2500 éves leletet vizsgált meg. Kettő közülük pontosan megfelel a ma ideálisnak tekintett ötvözeti aránynak, a harmadik is alig tér el tőle. Az olasz múzeumok összesen hat etruszk protézist őriznek. A század elején még kilenc volt, de valakiknek nagyon fájhatott rá a foguk, mert három eltűnt. A fogászati remekek között van egy-kettő, amely csak egyszerű, három milliméter széles lemezből áll és mozgó fogak rögzítésére szolgált. És van néhány bonyolult, igazi koronákkal, műfogakkal. Mivel minden esetben első fogakról van szó, a kutatók feltételezik, hogy elsősorban esztétikai okokból készítették a protéziseket. A tudomány szerint az egyiptomiak voltak a történelem első fogászai. A valóságban azonban Egyiptomban csak egy aranyszálat találtak egy 2500 évvel ezelőtt elhunyt ember szájában, és nem is ért egyet mindenki azzal, hogy ez protézisnek tekinthető. Egy gleccserszemüveg, egy darab hegymászó kötél és egy pár csizma — a néhai George Mallory emléktárgyai rövidesen hazatérnek Angliába. A legendás brit hegymászó, Mallory 1924-ben vesztette életét, amikor megkísérelt feljutni a „világ tetejére”, a 8848 méter magas Mount Everestre. Az azóta eltelt több mint hetven esztendő alatt sem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy ő volt-e az első a Mount Everesten. Neve ennek ellenére ismét bejárta a világsajtót, amikor egy expedíció megtalálta holttestét és több személyes tárgyát. Utóbbiakat az expedíció a vezetője, a Tacoma (Washington szövetségi állam) közelében élő Eric Simonson kiállította a tacomai múzeumban, most pedig visszaküldi Angliába. (Mallory földi maradványait a helyszínen helyezték örök nyugalomra kövekből létesített sírboltban.) Azt, hogy Mallorynak 76 évvel ezelőtt sikerült-e feljutnia a „világ tetejére”, csak fotók alapján lehetne eldönteni. Ehhez meg kellene találni a szerencsétlenül járt brit hegymászó fényképezőgépét, de legalább oxigénpalackokra kellene bukkanni a lehető legnagyobb magasságban - szögezte le az expedícióról írt könyvében Simonson. Mallory holttestét mintegy 600 méterre a csúcs alatt találták meg. Társa, Irvine nyomtalanul eltűnt. Legközelebbi expedíciójának célja Irvine holttestének megtalálása lesz - mondta Simonson. Bálnahalál élőben Tokiótól délre hasztalan próbálták megmenteni egy — a parti vizeken rekedt -bálna életét. A 16 méter hosszú tengeri emlőst este pillantotta meg egy járókelő a japán fővárostól 200 kilométerre délre a tengerpart sekély vízében. Azonnal bulldózert irányítottak a helyszínre, hogy az a part menti homokot kiásva utat nyisson a bálnának a tenger felé. A mentési akció egész éjszaka folytatódott, s azt valamennyi japán televízió közvetítette. A bull- dózeres mentőcsatornás megoldáson kívül megpróbálták az állatot egy távolabbi öbölbe vonszolni, de elszakadt a vontatókötél. A húsz tonnás bálna életét nem sikerült megmenteni. A televíziós közvetítés utolsó képén egy sárga öltönyű állatorvos volt látható, amint sztetoszkóppal az óriás állat fölé hajol, majd bejelenti annak kimúlását. Egyelőre nem tudni, hogy engedélyezik-e az elpusztult bálna húsának elfogyasztását. A bálnavadászat ugyan világszerte tilos, de Japánban tudományos érvekre hivatkozva ma is folyik bálnahalászat. A bálnahús igen keresett és nagyon drága étel a japán szigeteken. ■ FELROBBANT AKNA. Három gyerek áldozatául esett egy felrobbant aknának Szarajevónál. A 11 és 12 éves gyerekeket az 1992-95- ös háború volt frontvonalának közelében ölte meg az akna. Szarajevó környékén még felszedetlen aknák ezrei maradtak a földben, ezeket még a szerbek telepítették a háború alatt. FOTÓ: FEB-REUTERS Kihalt krokodilok? Kambodzsa egyik távoli vidékén biológusok kihaltnak vélt krokodilfajta egyedeire bukkantak. Ezek szerint élnek még sziámi krokodilok (crocodylus siamen- sis) Közép-Kambodzsa hegyes vidékén. A biológusok három hónapig tartó kutatásaik során ugyanott több eddig ismeretlen növényt és ritka madárfajtákat is találtak. Megállapították, hogy a közép-kambodzsai hegyvidéket sokrétűség jellemzi, ezért besorolható lenne a Világörökség védelmet élvező térségei közé. A felfedezett növények közt húsevők is vannak. Ami a középkambodzsai hegyvidéket illeti, találkoztak elefántokkal, tigrisekkel, vaddisznókkal, szarvasokkal, gibbon-majmokkal és eddig ismeretlen madárfajtákkal. A sziámi krokodilok fennmaradására csak akkor lenne remény, ha természetvédelmi területté nyilvánítanák a térséget. A környék különben az évtizedekig tartó polgárháború következtében elnéptelenedett és különösen nagy az aknaveszély. Ennek ellenére vadorzók és favágók pusztítják a természetet. ■ Mozis műtő Mozis műtéteket tartanak egy Milánóhoz közeli olasz kórházban. A filmeket nem azért vetítik, mert az operáló orvosok unatkoznak, hanem a csupán helyi érzéstelenítést kapó paciensek szórakoztatására, illetve figyelmük elterelésére. A Mortarában lévő Szent Ambrus kórház nem teszi kötelezővé a műtendő betegek számára a házimozit, csupán felajánlja lehetőségként. Immár több hónapja működik a mozis műtő, és nagy sikernek bizonyult, jóllehet a kórháznak nem túl gazdag a filmválasztéka. A betegek sikerlistáját A vasálarcos vezeti, Leonardo Di Caprio főszereplésével. Az újításnak egyetlen hátulütője van: a betegek elégedetlenek, ha a műtét hamarabb ér véget, mint a film. FÉLREMAGYARÁZOTT TÉNYEK. Az amerikai Deborah Lipstadt professzor egy Holocaust túlélővel távozik a londoni Legfelső Bíróságról, ahol pert nyert a brit David Irving történész ellen. Irving perelte be Lipstadtot, ám az ítélet szerint Irving az, aki félremagyarázza a történelmi tényeket, így Holocaust tagadó. FOTÓ: FEB-REUTERS Internet a konnektorból? Miközben a magdeburgi Preus- senElektra energiaszolgáltató cég, a Veba konszern leányvállalata egy hónappal ezelőtt csak bemutatta a villamos vezetéken történő beszédhang- és adatátvitelt, aközben az Energie Baden-Württemberg AG (EnBW) már nem csupán villamos energiát, hanem internetet is szolgáltat a konnektorokból. Igaz, egyelőre nem túl széles körben, hiszen merész és nagyszabású kísérletről van szó. A szakemberek azonban váltig hangoztatják: egy éven belül háztartások ezrei élhetnek a Powerline (erővonal)-technika kínálta új lehetőséggel. A hálózat adott, elvégre a villanyáram már rég eljutott minden háztartásba. A számítógépek által értelmezhető digitális jelek pedig jól megférnek a 220 voltos feszültséggel. A Powerline feleslegessé teszi a telefonhasználatot, amely ma még általában szükséges az internet-hozzáféréshez, és ami nálunk különösen megdrágítja a komputeres világháló használatát. Ráadásul villanyvezetéken hússzor gyorsabban továbbíthatók a digitális jelek, mint a napjainkban (még) korszerűnek tartott ISDN telefonvonalon. Ekként a mindenütt jelen lévő elektromos kábel különösen alkalmasnak kínálkozik a nagy sebességű adatátvitelre, például interneten továbbított mozgókép, videofilmek megjelenítésére. A baden-württembergi elektromos művek az új technológia tökéletesítése és elterjesztése céljából stratégiai szövetségre lépett a Siemensszel. A kezdeményezők a legnagyobb nyilvánosság előtt kijelentették: a Powerline-technika jóval olcsóbb a hagyományos (telefonos) internet-hozzáférésnél. Alkalmas továbbá helyi (pl. lakó- negyedi, városrészi) ingyen telefonkapcsolat megteremtésére, közvetlen és állandó összeköttetésre például a helyi önkormányzattal. Németországban nem csupán a baden-württembergiek meg a magdeburgiak munkálkodnak a konnektorból történő internetszolgáltatás megteremtésén, hanem például esseni társvállalatuk, a magyarországi érdekeltséggel rendelkező RWE is, amely jövő ilyenkorra szintén fogyasztóinak ezreit szeretné ily módon bekapcsolni a számítógépes világ- hálózatba.
