Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-12 / 86. szám
flHH 2000. ÁPRIUS 12., SZERDA 7. OLDAL Kedvencei a repülők és a lovak Szentannai Ferenc csikóival: Bellával és Szultánnal A karcagi születésű Szentannai Ferenc huszonkét évesen szeretette meg a repülőgépeket. Harminc évvel a háta mögött sem választana más szakmát mint a gépszerelőit. Társaival hét éve alapította meg saját repülőgépes szolgáltató cégét, az Aero-mester Kft.-t, emellett Kenderesen gazdálkodik. Szentannai Ferenc nehezen tud válaszolni arra a kérdésre, hogy mi is vonzotta a repülőgép-szereléshez. Mint mondta, a szabadság, a gép, a motor hangja, a technika látványa. Jó érzés, hogy tudja, az ő munkája is benne van egy-egy felszállásban, s ha kell, akkor maga is odaül a pilóta mellé. Büszke arra, hogy pályafutása alatt az általa javított gépekkel még nem történt katasztrófa. Amikor végzett, évtizedekig a MÉM Repülőgépes Szolgálatnál dolgozott, majd 190-ben váltott, és társával Karcagon elindította első repülőgépes cégét, majd két évvel később négy társával létrehozta a mostanit, mely Szolnoktól Kunszentmártonig végez mezőgazdasági repülőgépes szolgáltatást. Azóta Kenderesre költözött, vásárolt néhány hektár földet, hiszen parasztgyerekként soha nem állt messze tőle a gazdálkodás. Míg Karcagon élt, addig például hatszáz juhot tartott. Jelenleg 40-50 hektáron termel. Az elmúlt öt évre visszatekintve csupán egy év volt nyereséges, a többi csak veszteséget hozott számára. Éppen ezért, a több lábon állás érdekében Kenderesen megvette a Béke istállót, ahol a későbbiekben állatokat szeretne tartani. Az induláshoz már van két csikója és két mangalicája. Azt, hogy a mezőgazdasági termelés, értékesítés mélyponton van, nemcsak saját gazdaságán, hanem a repülőgépes szolgálatukhoz érkező, kevesebb megrendelésekből is jól érzékeli. Az utóbbi időben több olyan cégvezető hívta, aki arról számolt be, hogy bár a vegyszert megvették, de gázolajra nincs pénz, így nem tudják azt kivinni a géphez.- Ez csak egy probléma, ami a vidék ellehetetlenüléséhez vezet — véli Szentannai Ferenc. Fél évszázados a szövetkezet Fennállásnak ötvenedik évfordulóját ünnepli a Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet, melynek gazdálkodását katasztrofális jégvihar, szélsőséges aszályos időszakok, jelentős belvízkárok is nehezítették. Az első Vörös Csepel Szövetkezet 1949-ben 22 fővel alakult meg, majd a következő évben a Haladás, '52-ben a Béke Tsz tagjai kezdtek el gazdálkodni. 1959-ben a tsz-átszervezés- sel nemcsak a föld és a létszám lett több, de 200 ló, 25 vetőgép, 80 lovas kocsi is volt a szövetkezetben. 1972-ben itt is megjelentek a termelési rendszerek, működtettek tészta- és cipőfelsőrész-készítő üzemet, zöldségboltokat és tej felvásárlást is végeztek, később pedig építőipari részlegük is jelentős volt. Az egyesítések után az új szövetkezet egyre meghatározóbb szerepet töltött be a község életében. A kilencvenes években, a kárpótlási törvény megjelenésével a gazdálkodás új szakasza kezdődött el. A bérelt földeken gazdálkodó szövetkezet tavaly 115 embernek biztosított munkát, és a területüket sújtó belvíz ellenére is pozitív eredménnyel zárták 1999-et. Hitel nélkül gazdálkodnak A település első embere, Baranyi Mihály polgármester büszke arra, hogy idén is hitel nélkül gazdálkodnak, és sikerül biztosítaniuk intézményeik működőképességét. A legnagyobb gondot itt is a belvizes házak jelentik. A héten hozzáfognak a legveszélyesebb terület mentesítéséhez.- Jut-e pénz idén fejlesztésekre, felújításokra1- kérdeztük Baranyi Mihálytól.- Bár a költségvetésünk húsz százalékát a szociális ellátások — segély, gyermekvédelmi támogatás, ápolási díj, gyógyszertámogatás - kifizetése teszi ki, azért egymillió forintot elkülönítettünk az ifjú házasok támogatására, valamint a képviselő-testület 6,3 milliót biztosított felújításra, útépítésre, a vízmű részére Mazda tehergépkocsi vásárlására, és ha sikeresen pályázunk, akkor az iskolák fejlesztésére, felújítására is futja. A temetőben a ravatalozótól az új katolikus temetőig szeretnénk idén egy lerövidített utat kialakítani. Pályázati pénzekből kívánjuk befejezni a bánhalmi orvosi rendelőt és szolgálati lakást. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy önkormányzatunk a különböző civil szervezetek részére 7,5 millió forint támogatást biztosít a millennium évében.- Korábban szó volt arról, hogy maradandó emléket szeretnének állítani 2000-ben Kenderesen. Lesz-e új emlékmű?- Igen, a millenniumi bizottság által összeállított gazdag kultúrműsorok mellett augusztus 20-ára, amikor is átvesszük a millenniumi zászlót, a községháza erkélyére egy 12 bronz- harangot tartalmazó harangjátékot fogunk készíttetni. A tervek már készülnek. Bánhalmára pedig a Sóút kereszteződéséhez, ahol a feszület és a török emléklap van, kopjafa kerül, és emlékparkot alakítunk ki október 23-ára.- A négyes út mellett láttuk, hogy jócskán vízben állnak a földek. Az utóbbi hetek rendkívül csapadékos időjárása hogyan érintette a település lakóházait?- Sajnos épületeinket a belvíz most jobban sújtja mint tavaly. A korábban fel- nedvesedett házak már tényleg nagyon nehezen viselik az újabb vizes esztendőt. Szerencsére önkormányzati épület nincs veszélyben, de eddig több mint száz tulajdonos jelezte háza felnedvesedését, kisebb-nagyobb károsodását.- Tud-e nekik segíteni az önkormányzat?- Igazi tűzoltó munkaként ahol szükséges, azonnali pénzbeni vagy építőanyag segítséget adunk. Most az újtelepi és a Szent István úttól délre eső, úgynevezett Tóaljasi részen a talajvíz okoz gondot, míg a szeméttelep környékén lévő házaknál is egyre súlyosabb lesz a helyzet. Ott van egy tó, amelynek mentesítéséről a vízügyi szakemberekkel most tárgyaltam. A közel nyolcszáz méternyi szakasz szintezését hétfőn megkezdjük, hogy onnan a Határ út menti árokba el tudjuk vezetni a vizet, hogy ne veszélyeztesse tovább az ott lakók házait. Szerencsére otthonából eddig még senkit nem kellett kitelepítenünk.- Ha már a víznél vagyunk, korábban szó volt arról, hogy esetleg Kisújszállással közösen pályáznak szennyvíztisztító építésére.- A kilencszázmilliós beruházás vízjogi engedélyes terve elkészült, pályázatkész. A két alternatíva közül a megyei vízügyi tanács fogja eldönteni, hogy Kisújszállással közösen, vagy önállóan valósíthatjuk-e meg majd meg az évezred legjelentősebb beruházását. Kertészkedő, korongozó ovisok Az udvari fajátékok a gyerekek kedvencei A kenderesi óvoda hét csoportjába 196, a bánhalmiba 26 kisgyermek jár. (Kijártunkkor a gyerekek az udvaron játszottak és mi is tapasztalhattuk, hogy kedvelik a fajátékokat, a csoport- szobákban pedig speciális, fejlesztő játékokkal játszhatnak.- Csak a sokat és jól játszó gyermek tud majd elmélyülten gondolkodni, kitartóan dolgozni - vallják az óvodai egység pedagógusai, éppen ezért helyi programjukban is kiemelt szerepet kapott a játék, a mese, a vers és a kommunikáció, a néphagyomány, a mozgás és a környezet alakítása- tudtuk meg Kuczeráné Sípos Judit vezetőtől. Az óvónők által írt program - melyben fontos elem a cigány gyermekek felzárkóztató programja - az ovisok megismerő tevékenységét veszi alapul, és a kicsik mozgásigényére építve zenés tornát, mazsorettcsoportot is szerveztek. Miután egy falusi óvodában nagy szerep jut a környezetalakításnak, így itt is fontosnak tartják, hogy a legkisebbek közvetlenül tapasztalják meg természeti környezetüket, éppen ezért minden csoport rendelkezik kiskerttel, melyet az óvónők és daduska nénik felügyeletével a gyerekek művelnek. Emellett lehetőséget biztosítanak az ovisoknak a kismesterségekkel való ismerkedésre, napközben szőhetnek, fonhatnak, nemezelhetnek, sőt, a kézművesszobában korongoz- hatnak is. A jeles ünnepek alkalmából megismerkednek a helyi és kunsági népszokásokkal, mert az ünnepelni tudás képességének kialakítását már ilyen korban fontosnak tartják az óvónők éppúgy, mint a matematikai gondolkodás fejlesztését, melyre szintén külön programot dolgoztak ki. A szemünkről szóltak A könyvtárban a felnőttek részére rendszeresen szerveznek ismeretterjesztő előadásokat, a gyerekeknek pedig kiállításokat. Nemrég dr. Süveges Ildikó, a SOTE professzora, a község díszpolgára tartott előadást. Idősek, fiatalok és betegei egyaránt érdeklődéssel hallgatták a korunk szembetegségeiről, video- és diavetítéssel egybekötött előadását. A szürke hályog kezelése mellett szó volt az időskori szembetegségekről, de a szemtréningről és a gyógyszemüve- gek hatékonyságáról is kérdezték a professzort. Mindenkinek szervez programot Márciustól Ács Andrea Éva a művelődési ház igazgatója. A nyíregyházi tanárképző főiskolán szerzett művelődésszervező diplomát. Kinevezése előtt másfél évig vezette az ifjúsági kluÁcs Andrea Éva bot, így ismeri a tizenévesek igényét. Mint mondta, ez megkönnyíti majd munkáját. Legfontosabbnak azt tartja, hogy megváltoztassa az emberek szemléletét, és visszaszoktassa őket a kultúra házába. Ehhez első lépésként már idén az óvodástól a nyugdíjas korosztályig, mindenkinek szervez programot. Néhány rendezvény a közeljövő kínálatából: 22-én locsolóbál, májusban majális, anyák napja, szépségkirály- és -királynőválasztás, szerelem első hallásra show, gyermeknap, Kenderes-Bánhalma sport-, ügyességi és szellemi vetélkedő lesz. Működik a karateklub, a zongoraoktatás, a Vadvirág népdalkor és a nyugdíjasklub, de a vallási közösségek is helyet kapnak a házban. A szűkös költségvetést pályázati pénzzel próbálja majd Ács Andrea Éva gyarapítani, az épület egy részét pedig bérbeadással hasznosítaná. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László és Bugány János Tizenöt éve énekelnek Dr. Bakos Imréné vezetésével 1985-ben alakult meg a Vadvirág népdalkor. Az asszonyok a nemA népdalkör néhány tagja rég tartott, nagyszabású népda- los-találkozón ünnepelték tizenöt éves születésnapjukat. A Vadvirág népdalkor először Kenderes és környékének népdalait gyűjtötte csokorba és énekelte, mára több tájegység dalait is megszólaltatják fellépéseiken. Jártak már Erdélyben, Kohón, Szlovákiában, Kisszebenben is. Rendszeresen részt vesznek a '48-as Olvasókör népdal- és népzenei bemutatóin, de ott voltak a törökszentmiklósi Ki mit tud?-on is, ahol nívódíjat kaptak. Emellett tarsolyukban négy országos ezüst- és egy aranyminősítés is van. A kórus tagjai büszkék arra, hogy tavaly a Néprajzi Múzeumban is énekelhettek. A néphagyományok ápolásáért az önkormányzat 1997-ben Kenderes Községért kitüntetésben részesítette a Vadvirág népdalkört. Csillag, a csökönyös csacsi Ha egy szamár megmakacsolja magát, akkor a gazdájának nincs más választása, mint hogy leszáll a bakról és megpróbálja valahogy rávenni, folytassa tovább az útját. Ezt tette Rabi Miklós is, akinek szamara, Csillag egy olajfolt miatt nem volt hajlandó továbbmenni a főúton. Aztán mégiscsak a gazdi akarata érvényesült, és a fogat ismét elindult. A nyugdíjas férfi több évtizedig dolgozott a KPM-nél, ma pedig saját földjén gazdálkodik. Mivel mindig is szerette az állatokat, és jobbnak tartotta, ha nem kell fuvaros után rohangálnia, így a termény hazaszállítására először lovakat tartott, majd néhány éve lecserélte azokat szamarakra. Csillag anyja nagyon kezes volt, de sajnos elpusztult, így öreg napjaiban csak a négyéves Csillag Rabi Miklós hű társa szamár segít neki a szállításban. S ellenére semmi pénzért sem adná bár Csillag félős állat, hiszen elég el őt a gazdi. neki az úton egy olajfolt, ennek ___________________________!
