Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-09 / 58. szám
¥ *1 . i , • _ 1 / / 'III 2000. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK 7. OLDAL Miben segít a szűrés? A nők és a család egészsége volt a témája a kunmadara sí egészségházban a napokban tartott, szűrővizsgálattal egybekötött egészségnapnak. Mára a szakemberekben is az í vélemény alakult ki, hogy a szű rővizsgálatokat nem lehet elég korán kezdeni, már fiatal korban oda kell figyelni az egészségünkre. Ezek a vizsgálatok ugyanis lehetőséget adnak a betegségek korai stádiumban történő kiszűrésére. A kezdeti betegség pedig sokkal hatásosabban gyógyítható, mint ha valald későn megy orvoshoz, amikor esetleg a kór már elhatalmasodott rajta. Viszont a betegségek kezdeti tünetei nem mindig járnak panasszal, ezért van fontos szerepe a szűrővizsgálatoknak, amelyek lehetővé teszik a panaszmentes bajok felfedezését is. A kunmadarasi lányokat, asz- szonyokat Kátai Pál Andrásné védőnő és munkatársai várták tanácsadásra. A védőnők csatlakoztak a Magyar Védőnők Egyesületének fel: hívásához, amikor a nőnap alkalmából egy felvilágosítással összekötött ingyenes szűrőnapot szerveztek. Biztosították a rákszűrést, nőgyógyászati és csontritkulásos vizsgálatot, vérnyomásmérést és az életmód-változtatásra vonatkozó tanácsokat is adtak. A rákszűrést dr. Györfi János, a karcagi Kátai Gábor Kórház onkológus főorvosa végezte. A termékbemutatók mellett az egészséges életmódra vonatkozó felvilágosító filmet is levetítettek az érdeklődőknek. D. E. A toalettrabság Naponta hányszor kell kimenni? Sokaknak okoz kellemetlen perceket, ha túl gyakran kell felkeresniük a mellék- helyiséget. Van, aki orvoshoz fordul problémájával, más elviseli. De mi a határ? Mikor mondhatjuk azt, hogy fel kell keresni a doktort? Dr. Hamvas Antal, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának docense úgy véli, annak indokolt orvoshoz fordulnia, aki naponta 6-8 alkalomnál többször megy WC- re, és vizelete 2 deciliternél kevesebb. Ez a kellemetlen tünet ugyanis a hólyag hiperaktív működéséből ered: a betegnek gyakran és sietve kell toalettre mennie, így mindennapi életét a WC-ajtók elérhetőségéhez kénytelen igazítani. Ezen a problémán megfelelő gyógyszeres terápiával lehet segíteni. Már hazánkban is elérhető az a svéd-amerikai gyógyszer, amely tapasztalatok szerint a betegek 70 százalékánál hatásosnak bizonyult. Külföldi és hazai felmérések alapján a lakosság 40-50 százaléka szenved vagy szenvedett élete folyamán valamilyen in- kontinenciában. Ez lehet stresszinkontinencia, a hiperaktív hólyag, a sürgető és gyakori vizelési inger, valamint az egyszer-egyszer elcseppenő vizelet. A SOTE Urológiai Klinikája által három éve végzett felmérés alapján a megkérdezettek 53 százalékánál már előfordult, hogy vizeletcsepegésre panaszkodtak. Dr. Hamvas Antal azt tanácsolja, hogy ha valaki naponta 6-8 alkalomnál többször vizel, és az 2 deciliternél kevesebb, forduljon szakorvoshoz. „E mögött a tünet mögött lehet krónikus gyulladás, akár kő vagy daganat, amelyek sebészi terápiával gyógyíthatók. De lehetnek olyan betegségek is, amelyeket neurológusnak vagy nőgyógyásznak is meg kell vizsgálnia.” Ugyanakkor előfordulhat a | betegek egy részénél, hogy nincs kimutatható gyulladás, nincs idegrendszeri megbete- | gedés, sérülés, de a páciens napi tíz-tizenöt alkalommal érez vizelési ingert. A napi átlagos másfél literes folyádékfogyasz- tás mellett nagyon kis mennyiségeket vizel, sőt éjszaka két- szer-háromszor is fel kell kelnie. Ez a hólyag hiperaktív működéséből ered, amely párosulhat sürgősségi inkontinenciá- val, amikor olyan gyorsan jön az inger, hogy a beteg nem ér el a WC-re. Az inkontinencia ezen formáját lehet gyógyszeresen kezelni. Többféle gyógyszer létezik erre, de soknak erős a mellékhatása. Azonban megjelentek olyan újabb orvosságok is, amelyeknél a szájszárazság jóval kevesebbszer fordul elő, így a betegek ezeket a készítményeket jobban tolerálják. KORHÁZI ESTEK. Ismét megrendezték a Hetényi Géza kórházban a megyei kórházi esteket. Az intézményben már hagyományossá vált, hogy tudományos ülést tartanak, amelyen kórházbeli és más, neves intézményekből jött előadók számolnak be orvoskollégáiknak munkájuk tapasztalatairól. A legutóbbi ülést a millennium jegyében tartották. A tudományos estet mindig színvonalas kulturális programmal kapcsolják össze._______________________________________________________fotó, m. j. Hatvanban lesz „próféta”? Dr. Nagy László eddigi életét, pár hónap hfján ötven évét megismerve a szólásmondás jut az ember eszébe: „Senki sem lesz próféta a saját hazájában”. A doktor úr tősgyökeres szolnoki, mégsem itt lett igazgató. Az egyetemi tanulmányait kivéve minden Szolnokhoz köti, hiszen eddigi életének közel felét, 24 évet dolgozott a Hetényi kórházban. Egy ízben versengett is az intézményigazgatói címéért - és végül igazgató is lett. Csak nem a szülővárosában, hanem kissé távolabb: Hatvanban, az Albert Schweizer Kórházban. Úgy indult az élete, hogy semmi sem menti meg a pedagógus pályától, hiszen a szülei negyvenkét, illetve harmincöt szép, de nem könnyű évet tanítottak a megyeszékhely iskoláiban. Különösen a történelem érdekelte, versenyt versenyre nyert a közgazdaságiban, ahol érettségizett is. Harmadikos, amikor históriából bejut a „Ki miben tudós?” verseny tévédöntőjébe, de egy betegség megakadályozza a szereplésben. Ez lehetett véletlen vagy a sors keze, de ezután már pályamódosításként - rengeteg plusztanulással, különórával - az orvosira készült. Maximális pontszámmal fel is vették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Ám a népek, nemzetek története annyira vonzotta, hogy ha csak szussza- násnyi ideje adódott, rohant a Kossuthra, egy- egy neves professzor, tanár történelmi előadásaira. Visszatért Szolnokra, a Hetényi sebészeti osztályára. Dr. Bogdándi György főorvos remek tanára, főnöke volt. Azután 1978-ban dr. Nagy László sebész szakorvos, később baleseti sebész lett, majd orvosszakértőként folytatta munkáját. A hatvani kórház igazgatói posztjára többed- magával pályázott. Végül a képviselő-testület egyhangúlag mellette szavazott, bíztak a más városból jött szakemberben, és jónak tartották a pályázati elképzeléseit is. Eltelt közel egy év, és az intézmény 150 milliós adósságát sikerült rendezni. Az új igazgató először a gazdálkodást igyekezett rendbe tenni kollégáival, és ez sikerült is. Ami pedig az orvosokat, a szakmát illeti, ott nem volt nagy mozgás, hiszen a tíz osztályvezető főorvos közül nyolc maradt, mindössze két helyen történt váltás. Nem véletlenül szolnoki doktorok is gyökeret vertek ebben a kórházban. Az orvosok száma jelenleg kilencvenöt, és ketten tudományos fokozattal is rendelkeznek. A dolgozói összlét- szám hatszázötven. Az intézményben fontos szerepe van a baleseti sebészeti osztálynak, amelyik 200 ezer lakos ellátásáért felel, és ide szállítják a közeli M3-as úton történt balesetek sérültjeit is. Az igazgató főorvos jelenleg nem operál. Az a véleménye, hogy ha elkezdené, elveszítené a pártatlanságát. Hétfőtől péntekig él Hatvanban, hétvégeken hazajön Szolnokra. Előző házasságából már nagy a három gyerek, a mostaniban egy huszonhét hónapos kisasz- szony várja haza. Már vannak arra utaló jelek, hogy dr. Nagy László valószínűleg „próféta lesz” Hatvanban. Rendbe szedte a kórház gazdasági ügyeit, két osztály élére új főorvos került. Viszont nap mint nap új kihívásokkal kell szembenézni. Például a kötelezően előírt újabb béremelésre elő kellene teremteni sokszor tízmilliót. Természetesen saját erőből. Ráadásul közben tanul is, és további két diploma megszerzése előtt áll. Ha már nem lehetett próféta otthon, igyekszik bizonyítani Hatvanban. Noha tisztában van azzal: kórházigazgatónak lenni ma nem életbiztosítás. D. SZABÓ MIKLÓS A szolnoki Nagy Lászlót nevezték ki a hatvani kórház igazgatójának Nehéz ételek Kerüljük a nehéz, zsíros ételeket! — hányszor, de hányszor halljuk ezt a figyelmeztetést, amire a legtöbben fittyet hánynak. A magyar konyha híres a nehéz ételeiről. A külföldiek általában úgy értékelik fogásainkat, hogy nagyon finomak, ízletesek, de köszönik szépen, többször már nem kérnek belőle, mert egészségtelenek. Mást jelent egy-egy hetes vagy néhány napos magyarországi tartózkodás ideje alatt úgymond „kirándulni” a hazai gasztronómiába, mint évekig, évtizedekig élni a hagyományos magyar koszton. Míg az előbbi némi kaland mellett nem jelent többet, mint egy kellemes betekintést, amely - még ha meg is fekszi az ember gyomrát esetleg — maradandó károsodást azért nem tud okozni. Az utóbbi viszont kihat(hat) az egészségre, olyan betegségeket indíthat el, amelyek végzetesek lehetnek. Szó se róla, „remekelünk” is néhány olyan betegségben, amelyről már kimutatták, hogy kialakulásukban a táplálkozásnak komoly szerepe lehet: a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a rák, a magas vérnyomás, az elhízás. Legtöbbször ezek nem egyedül, hanem együttesen jelentkeznek egy- egy páciensnél, szinte „gerjesztve” egymást. A párban járó betegségek pedig megnövelik a végzetesség kockázatát, annak lehetőségét, hogy tragédiába torkollnak. Az útmutatások, reformtörekvések ellenére a tradíciók makacsul tartják magukat. A pörkölt csak aldcor jó, ha úszik a zsírban. (Állítólag olajjal nem olyan finom az íze.) A süteményekbe is sok vajat illik belegyúrni. A rántás is úgy esik jól, ha bőven aláöntjük a lisztnek a zsírt, az olajat. És persze a töltött káposztába vagy a brassóiba is olyan húst raknak sok helyütt, amelynek a fele zsíros mócsing. Pedig már akkor is sokat tennénk egészségünk megőrzése érdekében, ha csökkentenénk az ételekhez adott zsiradékot, ha sovány húst használnánk fel, és többször mellőznénk a húst az étrendből, vagy olyan ételt készítenénk gyakrabban, amelyek alig kívánnak húsfélét. Ehhez azonban nem elsősorban a pénztárcában, mint a szemléletben szükségeltetik változás. A szervezet mindenese, a kalcium Nem csak a csontoknak van szükségük rá A kalciumról sokan csak azt tudják, hogy a csontok képzésében van jelentős szerepük. Ám, mint a szakemberek véleményéből kiderül, más fontos funkciókhoz is nélkülözhetetlenek. „Vizsgálataink először igazolták, hogy a kalcium nem csak a testsúlyt tartja kordában, hanem a zsír lebontásában is szerepe van” - jelentette be dr Dorotyha Tee- garden, az Egyesült Államokban működő West Lafayette-i (Indiana állam) Purdue Egyetem kutatója. A táplálkozási szakember 54 fiatal, 18-31 éves nő étkezési szokásait elemezte. Akik naponta egy gramm kalciumot vettek magukhoz, tartották a súlyukat, vagy pedig akár három kilót is fogytak, amennyiben a napi kalóriabevitelük nem haladta meg az 1900 kalóriát. A kalciumnak a szervezetben láthatatlan számú funkciója van. Szabályozza többek között az izommozgásokat, a szívverést és az agy funkcióit. Már egy új élet kezdetén, mikor a spermium a petesejtet megtermékenyítette, a hírvivő szerepét játssza a kalcium. Az embriónak az anya testében való további fejlődésében is részt vesz. A felnőtt ember testében is ő marad a legfontosabb hírvivő anyag — mind a sejten belül, mind a sejtek és szervek közötti információközvetítésben. Ha kalciumban krónikusan szegény a táplálék, akkor ez az elem a csontokból is kioldódik, és csontritkulás fenyeget. Ha viszont a táplálék olyan sok kalciumot tartalmaz, hogy az egészet a szervezet fel sem tudja venni, a bélben különböző izgatóanyagokat köt meg, amelyek a végbélrák kialakulásában vesznek részt. Ezzel ezek az anyagok hatástalanná válnak. _________________________ÜM! Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva A sok diétából nyolcat ajánlanak A legjobb erre is az anyatej lenne Nem kevesen vannak nyugati szomszédságunkban, akik mára eljutottak odáig, hogy többet költenek fogyókúrára, mint étkezésre. Ráadásul csaknem mindegyikük igyekszik is megjutalmazni önmagát a sikeresnek vélt diétázás után - kalóriadúsabb falatokkal. Ennek az a következménye, hogy pillanatok alatt visszaszedik magukra azokat a kilókat, amelyektől megszabadulni igyekeztek — állítja Birgit Buckhinger, a hétköznapi kultúra salzburgi intézetének kutatója. Ugyanez a tudományos műhely állapította meg, hogy Ausztriában évente legalább hárommilliárd schillinget (kb. 45 milliárd forintnak megfelelő összeget) költenek fogyókúraszerekre. Az osztrák fogyasztóvédelmi szövetség „sikeresnek” mondott 60 féle diétát és fogyókúraprogramot vizsgáztatott. A kijózanító eredményt most hozta nyilvánosságra: mindössze nyolc diéta, illetve étkezési tanácsadó könyv felel meg a célnak. A fogyasztó- védők a többit nem tudnák jó szívvel ajánlani. „A fogyókúrarecepteket és -módszereket a legkorszerűbb táplálkozástudományi ismeretek alapján értékeltük” - közölte Ibrahim Elmad-fada professzor, a bécsi egyetem táplálkozástudományi intézetének vezetője. Ekként a napi 12001600 kilokalóriánál kevesebb energiatartalmú táplálék már egészségtelen. Alapvetően fontos a zsír, a szénhidrát és a fehérje arányának egyensúlya, továbbá a diéta kiegészítése rendszeres testmozgással, sporttevékenységgel. Eleve károsnak tartják a divatos „salaktalanító” módszereket, mivel az egészséges szervezet a vesék, a bélrendszer és bőr által egyébként is elvégzi ezt. Ha az ember meg tudná tartani étkezése közben a világ legértékesebb táplálékának, az anyatejnek az anyagösszetevőit és azok arányát, eszményi alakú, makk- egészséges emberek alkotnák a felnőttek társadalmát. ____________________________________(FEB|
