Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-09 / 58. szám

iMiH 2000. Március 9., csütörtök HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Pártviszonyok és -viszályok Budapest Dávid Ibolya, az MDF elnöke a törvénytervezetek elfoga­dásában való együttműkö­désre kérte fel az ellenzéket. Szerinte a politikai vissza­vágás olyan fontos, kéthar­mados törvények meghoza­talát lehetetlenítené el, mint például a NATO-tagsággal együttjáró alkotmánymódo­sítás; ezért is megfontolandó a beígért „stílusgyakorlat”. Az ellenzék másképp látja a helyzetet. A Békejobb-kezdeményezés öt­letgazdája úgy véli: nem volna jó, ha a parlament - az ellenzék tak­tikázása miatt - a jövőben csak „feles” törvényeket alkotna. Em­lékeztetett rá: az egykori ellenzék közreműködött abban - a szemé­lyes konfliktusokkal terhes rend­szerváltás idején, 1990 és ’94 kö­zött hogy hatszor módosítsák az Alkotmányt, és 40 kétharma­dos törvényt szavaztak meg. Gál Zoltán (MSZP) szerint iga­za van Dávid Ibolyának, amikor azt feszegeti, hogy az alkotmá­nyosságból eredő parlamenti együttműködés fontosabb a napi politikai érdekeknél. Kár - tette hozzá -, hogy a kormánykoalíció magatartását nem ez a szemlélet hatja át, mint ahogy a médiaku­ratóriumok megválasztásának gyakorlata is mutatja. A szocialis­ta politikus úgy gondolja: az MDF elnöke félreértette kovács László szavait. Az MSZP-frakció csupán a koalíció mulasztásából eredő, hirtelen előkapott javasla­tok megszavazását veszi majd fontolóra, azokra a törvényterve­zetekre azonban továbbra is rá­bólint, amelyeknek a tartalmával egyetért. Kómái Mária (SZDSZ) a FEB kérdésére válaszolva ügyes, ám üres kampányfogásnak minősí­tette az MDF nevéhez fűződő Bé­kejobbot. Szerinte fricskaíze van annak, hogy a kormánypártok mosolygást és kézfogást várnak a mindenféle eszközzel méltaüan helyzetbe hozott, szereplési lehe­tőségében korlátozott ellenzék­től, miközben önmaguk szabály­szegések sorozatába bonyolód­nak. Az SZDSZ egyébként hétfőn dönti el, hogy követi-e az MSZP kezdeményezését. • Csnrka István (MIÉP) FEB-hez eljuttatott nyilatkozata szerint a kétharmados törvények a jelenleg a nemzet törekvéseivel szemben álló, csak a saját nómenklatúra érdekeit szem előtt tartó MSZP- és SZDSZ-körök utolsó védvona­lát jelentik. Megakadályozzák a rendkívül rossz, itthon csak mé­diatörvénynek nevezett törvény megjavítását, és több más, általuk meghozott jogszabály módo­sítását. TAKÁCS MARIANN Húzódik a haderőreform Bizonytalanságban élnek a tisztek Budapest Több száz tisztet bocsáta­nak el a Magyar Honvéd­ségtől a haderőreform során - közölte tegnap Szabó János, a honvédelmi tárca vezetője. A minisztérium­ban elmondták még, hogy az önkormányzatok nyomá­sára a tervezettnél várható­an kevesebb laktanyát fog­nak bezárni. A hírre reagál­va a Honvéd Szakszervezet (HOSZ) képviselője lapunk­nak kifejtette, hogy a kato­nák körében továbbra is nagy a bizonytalanság, mert a leépítésekről még semmilyen hivatalos tájé­koztatást nem kaptak. A haderőreform során 7100-ról 6500-ra csökkentik a Magyar Honvédség tisztjeinek számát. Szabó János bízik abban, hogy egy héten belül összeül a nem­zetbiztonsági kabinet, és végre meghozza döntését az átalakítá­sokkal kapcsolatban. A haderő- reform bevezetésének többszöri halasztása miatt egyébként Fodor Lajos vezérkari főnöknek már több olyan parancsát vissza kel­lett vonnia, amely március 1-jei hatállyal lépett volna életbe. A tisztekről szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy személyre szólóan foglalkoznak az állo­mányból kikerülő minden kato­nával, akiknek egy részét nyug­díjazzák. Minisztériumi források szerint egyébként elképzelhető, hogy a növekvő társadalmi nyo­más, illetve az önkormányzati politikai lobbi hatására jóval ke­vesebb helyről vonulnak ki a honvédek. Korábban a miniszter bejelentette, hogy a haderőre­form során a Magyar Honvédség 24 településről vonja ki alakula­tait, 36 községben, városban pe­dig összesen 73 objektumát szá­molja fel. A tiszteket nem nyugtatták meg a miniszter szavai, és a had­seregen belül továbbra is óriási a bizonytalanság. Nem tudják ugyanis, hogy katonai végzettsé­gükkel hogyan helyezkedhetnek el a civil életben. A HOSZ alelnö- ke, Heiling Ottó lapunknak el­mondta, hogy korábban 5000 tiszt elbocsátásáról volt szó, ezért kellemes csalódást okozna, ha ez a szám néhány százra csökkenne. Félő azonban - tette hozzá -, hogy a leszereléseknek ez csak az első hulláma.- w ­Sínen vannak a fejlesztések? Jelentős változásokat terveznek a vasútnál Elkerülhetetlen a fejlesztés a MÁV-nál, kü­lönben az ország legnagyobb vállalatának működése további gazdasági és társadalmi feszültségeket fog okozni. A változásokhoz azonban több száz milliárd forintra és a vállalatvezetéssel együttműködő szak- szervezetekre van szükség - hangzott el tegnap a vasúttársaság helyzetével foglakozó rendezvényeken. Budapest A MÁV finanszírozási rendszere 2001-ben mó­dosul, és ebben stratégiai kérdés lesz az árufu­varozás megreformálása - hangsúlyozta tegnap Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Trans-euró- pai Vasút intézőbizottsága ülésének megnyitó­ján. AZ összejövetelen bejelentették, hogy még az idén létrehozzák a Vasúti Árufuvarozási Részvénytársaságot. Ez nemcsak a hatéko­nyabb gazdálkodást teszi majd lehetővé, ha­nem külső tőke bevonását is. A MÁV piaci po­zíciójának javítását segíti a kelet-közép-európai Gyorsabb ítélet országok vasútjait tömörítő Trans-európai Vas­út rendszere - tette hozzá a vezérigazgató, aki megerősítette, hogy az infrastruktúra fejlesztése nélkül nem lehet a nemzetközi piaci verseny­ben eredményesen helytállni.- Ahhoz, hogy a vasútreform valóban színvo­nalas szolgáltatást hozzon az utasoknak, éven­te 80-100 milliárd forintot kell fordítania fejlesz­tésre a MÁV-nak. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanis, ahogy Bajnai Gábor, a vasúttársaság vezérigazgató-helyettese egy tegnapi vasutas­fórumon elmondta, több száz milliárd forintot kispóroltak a vállalatból. A változás azonban nem csak a pénzen múlik - tette hozzá a veze­tő. A vasutasok jó szóval is tehetnek az utaso­kért. A reform célja az, hogy olyan vasút legyen Magyarországon, amely a piaci igényekhez, il­letve a központi költségvetés lehetőségeihez is igazodik. Fontos, hogy új termékeket vezesse­nek be, a gazdaságtalan mellékvonalak helyze­tét pedig átgondolják. A vezérigazgató-helyettes arról is szólt, hogy a reform végrehajtásához olyan szakszervezetekre van szükség, amelyek partnerek ebben. _____________iwilk>- leterhelt bírák A helyi bíróságokon folyamatban lévő ügyek száma két év alatt 30 százalékkal csökkent. Több bíró kinevezése a me­gyei bíróságokon, valamint a Legfelsőbb Bíróságon is ha­sonló eredményhez vezetne - állítja az országos Igazság­szolgáltatási Tanács (ÓIT) illetékese. Budapest A helyi bíróságok két éven belül naprakészen, azaz körülbelül 3 hónapos határidőt tartva ítélkez­nek majd, amennyiben a két éve észlelhető kedvező folyamatok folytatódnak - jelentette ki a saj­tóbeszélgetésen az ÓIT Hivatalá­nak vezetője. Zanathy János az ÓIT megalakulása, azaz az 1997 decembere óta eltelt időszak ked­vező bírósági statisztikai adatai­val támasztotta alá optimizmu­sát. 1997-hez képest 20 százalék­kal csökkent a bíróságokon folya­matban lévő ügyek száma, s míg két éve egy átlagos polgári, gaz­dasági, vagy büntetőügy 7-8 hó­nap alatt intéződött el, addig az elintézési idő mára 4-6 hónapra csökkent. A legkedvezőbb hely­zetben lévő megyék közé tartozik Békés, Baranya és Zala, míg a Pest megyei, a Pesti Kerületi, va­lamint a Komárom-Esztergom megyei bíróságon jelentős ügy­hátralék halmozódott fel. Az eljá­rások elhúzódásának okait feltá­ró jelentést a bíróságok igazgatá­sát végző ÓIT április végén tár­gyalja meg. Zanathy János remé­nyei szerint az összefoglaló a szankciók kilátásba helyezése mellett kiutat is mutat majd. Jelenleg 196 bírói állás vár be­töltésre. A pályázatok értékelése után várhatóan szeptembertől már ennyi új bíró segítheti az ítél­kezést országszerte. A frissen be­iktatott bíráktól ugyanakkor nem ■ várható el, hogy azonnal megbir­kózzanak akár három-, négyszáz folyamatban lévő üggyel - muta­tott rá az ÓIT Hivatalának vezető­je. Ahhoz, hogy egy bíró folyama­tosan, optimális időbeosztással dolgozhasson, első fokon nem tárgyalhatna 80-100 ügynél töb­bet. A Legfelsőbb Bíróságon még tarthatatlanabb a helyzet, ott nem ritka, hogy egy-egy tanács­nak folyamatosan ezer ügyben akad tennivalója.________horváth Munkában és munka nélkül Ez év februárjában 437 675 munkanélkülit regisztráltak - derül ki az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ adataiból./Székely Judit, az intézet igazgatónője szerint ez azt jelenti, hogy mérséklődött a munkanélküliek számának növekedési üteme. Budapest Februárban a januárihoz képest már csak 5600-zal emelkedett a regisztrált munkanélküliek szá­ma. Ez jóval alacsonyabb ütemű növekedés, mint amilyen az elő­ző hónapokban volt. Általában télen több a munkanélküli, mert ebben az időszakban nincs sze­zonja a foglalkoztatásnak - mondja Székely Judit. Az előző év hasonló hónapjához viszo­nyítva elmondható, hogy idén majdnem 5000-rel kevesebb az állástalan. A pályakezdők köre mindösz- sze 200 fővel bővült januárról februárra, vagyis stagnál, ami azt jelenti, hogy 27 ezer fő a munkanélküli pályakezdő, az összes munkanélkülinek 6,3 százaléka. A régiónkénti megoszlásban nem történt alapvető változás. A fővárosban és Vas megyében csökkent a munkanélküliség, to­vábbi 4 megyében 1 százalék alatti az emelkedés; vélhetően márciusban már e területeken is csökkenni fog ez a mutatószám. A szakember változatlanul állítja, hogy középtávú prognózisuk he­lyes, miszerint az év első fél­évének végére 380 ezer körülire csökken a munkanélküliek szá­ma. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye változatlanul a sereghajtó, mivel ott csaknem 60 ezren vár­nak állásra. Szó esett a magyar állampol­gárok külföldi munkavállalási le­hetőségeiről is. E szerint Ausztriá­ban januártól már 400 magyar munkavállalót kívánnak foglal­koztatni, s az ingázók számát 650-ről 900-ra emelték. Luxem­burgban a 20 lehetséges álláshely­ből eddig csak kettőt töltöttek be, így várják szállodaiparban jártas munkaerő jelentkezését. Német­országba egy-másfél éves munká­ra 2000 dolgozót várnak. SZALÓKY ESZTER ÁREMELÉS. A Malév Rt. 3-15 százalékkal emeli a repülője­gyek árát április 1-jétől. Az ár­emelés hátterében a légikö­zlekedés költségeinek növeke­dése áll. A legnagyobb mérték­ben az Egyesült Államokba in­duló járatokra szóló jegyek ára emelkedik, ezek várhatóan 15 százalékkal lesznek drágábbak. A közel-keleti országokba uta­zók csupán 3 százalékkal fizet­nek többet áprilistól. DRÁGÁBB BENZIN. Péntektől a világpiaci áremelkedés miatt a Mól Rt. három forinttal emeli a motorbenzinek és a gázolajok li­terenkénti árát. A 91-es ólmozat­lan benzin listaára literenként 225,50 forint, a 95-ös ólmozat­lan benziné 228,50 forint, míg a 98-asé 237,50 forint lesz. A gáz­olaj ára 204,50 forintra emelke­dik. Az egyes Mól töltőállomás­okon, azok hollététől függően, eltérhetnek az árak. A Mól utol­jára hétfőn változtatott árain, amikor a benzin három forinttal drágult, míg a gázolaj ára nem módosult. EGYETEM. A vidékfejlesztés fontos szellemi bázisa lehet az ez év január 1-jétől öt oktatási intézmény összevonásával, gö­döllői központtal működő Szent István Egyetem, ahol 24 ezer diák összesen 1500 tan­tárgyból készülhet a diploma- szerzésre. PÁRTINGATLANOK. Noha a kormány pártingatlanokkal kap­csolatos előterjesztésének meg­valósítása nehéz helyzetbe hoz­ná az MSZP helyi szervezeteit, nem esünk kétségbe - nyilat­kozta Kiss Péter ügyvezető alel- nök arról, hogy mit tervez az MSZP a keddi kormánydöntés után. Álláspontja szerint az MSZP joggal feltételezi, hogy ugyanolyan feltételekkel kap majd az önkormányzatoktól bérbe ingatlanokat, mint a kor­mánypártok. A SZABADSÁGÉRT. A párbe széd, a szabadságjogok, a sajtó- szabadság mellett áll ki a Sza­bad Szólásért Mozgalom, ame­lyet február 29-én, a médiakura­tóriumokkal kapcsolatos parla­menti szavazás után alakított 11 fiatal - közölte szerdán Tóbiás József, a Fiatal Baloldal elnöke. SZOCIÁLIS ALKOTMÁNY. A szociális jogokat és intézménye­ket rögzítő alapokmányért tün­tetett szerdán Budapesten a Munkáspárt, s katonai helyett a népjóléti kiadások emelését kö­vetelte. Vajnai Attila alelnök sze­rint a mai rendszert nem elég fi­nomítani, gyökeresen át kell ala­kítani. TÁMOGATÁS. A jövő év máso­dik felében lehet számítani az egységes fogyatékossági támo- gatás bevezetésére. _________■ K ITÜNTETÉS. Szabó János honvédelmi miniszter 24 katonaorvost és közalkalmazottat tüntetett ki, akik részt vettek az agyhártyagyulladás-járvány leküzdésében, és kiemelkedően látták el feladatukat. ___ ____________________________________________________________________________________FOTÓI FEB/DIÓSI IMRE N em adóznak az örömlányok Mivel a törvény adta határidő lejárta után sincs egyetlen türelmi zóna sem az országban, a prostituáltak az úgy­nevezett védett övezeteken kívül egyelőre elvileg bárhol űzhetik az ősi mesterséget. Borai Ákos, az örömlányokat is érintő maffiaellenes jogszabály kidolgozója alaptalannak nevezte a lányok vállalkozóvá kényszerítéséről, illetve ter­vezett megadóztatásáról szóló híreket. Budapest A Belügyminisztérium jogi főosz­tályának helyettes vezetője szerint igen nagyvonalú a tavaly szeptem­bertől érvényben lévő „pros­titörvény”. Részben azért, mert - a hazánk által is aláírt nemzetközi egyezményhez igazodva - csak az üzletszerű kéjelgést elősegítőket, közöttük a futtatókat bünteti, a prostituáltakat nem, részben pe­dig azért, mert külön zónákba te­reli az üzletszerű kéjelgést. Borai furcsának és képmutató­nak tartja, hogy az önkormány­zatok mereven elzárkóznak a tü­relmi zónák kijelölésétől még ak­kor is, ha az adott település bele­esik a törvényben megjelölt kate­góriába, vagyis lélekszáma meg­haladja az ötvenezret, és terüle­tén tömeges a prostitúció. Igaz, a jogszabály nem részletezi, mit ta­kar pontosan a „tömeges” foga­lom. Mint megtudtuk, a mulasz­tás nem szankcionálható, így tu­lajdonképpen akármeddig elhú­zódhat a kell-e nekünk vigalmi negyed-vita. Az örömlányok a zó­nakijelölés március elsejei határ­idejének leteltével szinte egy idő­ben, jobb híján megkezdték a visszaszivárgást eredeti placcaik­ra. A védett övezetekből - az isko­lák, kulturális, egyházi- és közin­tézmények környékéről - eltiltha- tók, máshonnan azonban nem. Sőt, a rendőr követ el jogszabály- sértést, ha indokolatlanul hábor­gatja őket. Igaz, a félmeztelenül magukat kínáló hölgyek a közer­kölcs megsértése miatt, az utak mentén ácsorgók pedig a közle­kedés akadályoztatása címén fe­lelősségre vonhatók. A főosztályvezető-helyettes cá­folta, hogy bordélyok létesülhet­nek, mint mondta, a prosti csak saját tulajdonú ingatlanában - közvetítők és segítők nélkül - nyújthat legális szolgáltatást. A nemzetközi egyezmény a vállal­kozói státus megkövetelését sem engedi. így az állam mindaddig kénytelen lemondani a tetemes adóbevételről, amíg hazánk ki nem lép az említett egyez­ményből _________________LM.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents