Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

7. OLDAL 2000. MÁRCIUS 1., SZERDA Hosszabb lesz a sétány Idén még nem kezdődnek meg a munkálatok Segített az imponáló fegyelmezettség Néhány éven belül itt is sétálhatnak Szolnok lakosai, miután újjáépül és megszépül az úgy­nevezett „téglaházak” menti Tisza-part fotó: mészáros jános A tavalyi tiszai árhulláin megmutatta, hogy a Szolno­kot védő gátrendszernek melyek a gyengébb pontjai. Az eltelt hónapokban a ter­vek elkészültek, ám minden bizonnyal az idén még nem kezdődnek meg mindenhol a munkálatok, többek kö­zött azért, mert az egyik te­rület biztosításához a város­nak mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia. A Tiszaliget, il­letve abban három ingatlan- tulajdonos okoz fejtörést a városnak: hol épüljön gát? A város tiszai jobb parti védvona­lának megerősítését több ütem­ben tervezik. Itt először a vasúti hídtól a víztisztító kerítéséig ter­jedő szakaszt teszik majd rend­be, ugyanis a mostani gát egy va­lamikori vasúti töltés volt, így nem alkalmas védvonalnak — tudtuk meg Fodor György alpol­gármestertől. A gát újjáépítésé­hez egyébként 29 ezer köbméter földet, továbbá 5 ezer köbméter zúzott követ kell kivenni a mos­tani védvonalból, hogy aztán 50 ezer köbméter agyagos földet visszaépítsenek. A következő javítandó szakasz a vízi rendőrségtől a tárházig ter­jedő gát. Itt az alpolgármester szerint legfeljebb elkezdődhet­nek idén a munkálatok, melyek végén a meglévőhöz hasonló sé­tányt kap majd Szolnok. A harmadik szakasz a tárház­tól a papírgyár vízkivételi művéig tart. A tervek szerint egészen idá­ig futna majd sétány, ám idén ezen a területen még biztosan nem lehet majd semmilyen mun­kát sem végezni. A védvonal ki­építéséhez ugyanis a város bizto­sítja a területet, azt azonban előbb meg kell vennie, mert a há­zak teljesen ráépültek a gátra. Fodor György kérdésünkre el­mondta, hogy kisajátításról is le­het szó, azt viszont meg kell hogy előzze egy adásvételi aján­lat. Ha nem jön létre egyezség, akkor kezdődhet meg a kisajátí­tási eljárás: ebben a vételárat kár­talanításként kapná meg a volt tulajdonos, melyet a bíróság álla­pít meg. De remélhetőleg erre nem kerül sor, mert az ingatla­nok tulajdonosaival az önkor­mányzat meg kíván egyezni, csak közben jelentősen emelked­nek az árak. A gát kiépítése ösz- szességében 28 ingatlant érint, melyből 8-at tavaly, míg 5-öt az idén vásárolt meg a megyeszék­hely összesen 70 millió forintért. Fodor György szerint összességé­ben mintegy 200 millió forintos terhet jelent a városnak az adás­vétel. Az önkormányzat egyéb­ként csak azokat az ingatlanokat veszi meg, amelyek a gáton van­nak, vagy a 14 méteres védőtávol­ságba beleesnek. Közben egy másik gond is fog­lalkoztatja a település vezetését. A bal parton, pontosabban a Ti­szaliget körgátjának első 400 mé­terén új védvonalat kell építeni, azonban útban van néhány ingat­lan. Három üdülő tulajdonosaival egyelőre nem sikerült egyezséget kötni, melyből kettő magánkéz­ben, egy pedig a közútkezelő bir­tokában van. Fodor György el­mondta, hogy ha nem sikerül ész­szerű megoldást találni a három épületet érintően, akkor olyan al­ternatív megoldást választanak, amellyel a hullámtérbe kerül a három épület: a gát a liget felől fogja ezeket megkerülni. Remél­hetőleg erre nem lesz szükség, bár ahhoz, hogy a gát a normál vonalban épüljön meg, az ominó­zus három épületet le kellene bontani. Ezért is várható az, hogy itt kezdődnek el legkésőbb a munkálatok — fejtette ki az alpol­gármester. Az idén egyébként a szolnoki gátrendszerre 550 millió forint áll rendelkezésre a közpon­ti költségvetésből. A terveken az utolsó simításokat végzik, miköz­ben már megjelent a pályázat, melyben a szaktárca a bonyolítót fogja kiválasztani, az pedig majd a kivitelezőket. einvág zoltán Kaposvári Kázmér a ciánszennyezés nehéz napjairól Vannak olyan vélemények, hogy a csernobili erőműben történt robbanás után a legnagyobb környezeti kárt a Tisza ciánszennyezése okozta Európá­ban. Szolnokon ennek különösen sú­lyos következménye volt, hiszen ve­szélybe került a város ivóvízellátása. Dr. Kaposvári Kázmért, a Víz- és Csa­tornaművek Koncessziós Rt. elnök-ve­zérigazgatóját arról kérdeztük: hogyan élte át azokat a kritikus napokat? — Amikor február 2-án eljutott hozzám a hír, hogy ciánszennyeződés vonul le a Tisza vízgyűjtő területéről, amely 325-szöröse an­nak az értéknek, amit ivóvízre a magyar és az európai szabvány megenged, olyan érzés fogott el, hogy lekéstem valamiről. Elkese­redtem, hiszen vagy tizenöt éve téma már, hogy Szolnok tartalék ivóvízbázisa a Holt-Ti- sza, be kellene kapcsolni a vízszolgáltatás­ba. A város évek óta mindig megpályázza ezt, de nem jutott rá pénz. Ezt meg is értet­tük. De azért muszáj volt arra gondolnom, hogy ha meglenne, most nem volna problé­mánk. Ez azonban csak rövid ideig tartott, a baj bekövetkezett, azon kellett gondolkozni, milyen megoldást találhatunk. Az nyilvánva­ló volt, hogy bár messziről jön a szennye­zés, a Szamoson, a Tisza hosszú szakaszán, átfolyik a tiszalöki és a kiskörei vízlépcsőn, a turbinákon, a keveredés meg a koncentrá­ciócsökkenés ellenére is több tízszeresével fogja meghaladni azt az értéket, amit ne­künk ki szabad vennünk a Tiszából.- Melyek voltak a felkészülés első lépései? — Rögtön hozzáfogtunk a kísérleteihez, szimuláltuk a várható állapotot. Fölmentünk mintákat venni a Tisza szennyezett szaka­szára, azok alapján végeztük el a kísérlete­ket. Együttműködtünk a társhatóságokkal, a környezetvédelem, a vízügyi igazgatóság, a tisztiorvosi szolgálat laboratóriumaival kö­zös méréseket kezdeményeztünk, és kiala­kult egy jelleggörbével leírható koncentrá­ció. Ebből ki lehetett számítani, hogy milyen dózisban és koncentrációban éri majd el a várost a szennyezés.- Megtudták tehát, hogy mire le­het számítani. De mit tehettek? — Föl kellett készíteni a lakossá­got. Nekem az állt érdekemben, hogy teljesen őszintén mondjak el mindent. Üzembe állítottuk a zacs- kósvíz-gyártást, megnyitottuk az összes artézi kutat. Akkor kezdtem megnyugodni, amikor meggyőződ­hettem a lakosság és az ipari fogyasztók im­ponáló fegyelméről. Tudtuk, hogy ha min­dent csordultig töltünk, akkor 8-9 órára való vizünk lesz, attól kezdve, hogy ideér a szennyezés, és le kell állítani a vízkivételt. Ha ez elfogy, akkor a hálózat kiürül. Ebben az esetben, ha újraindul a vízszolgáltatás, száz-százötven csőtörésre lehetett volna szá­mítani, ezt vízütésnek, nyomáslengésnek hívják. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen, több száz kilométeres hálózaton - hiszen hat másik település is rá van kapcsolva a há­lózatra - legkevesebb ötven olyan hibahely van különböző pontokon, amiről még nincs tudomásunk. Ezekből szivárog a víz a talaj­ba, csak még nem észrevehetően. Ha kiürül a vezeték, vákuum keletkezhet, és szennye­zett talajvíz kerül a rendszerbe, ami na­gyobb veszélyt jelentett volna, mint akár a határérték többszörösét elérő ciántartalom. A legfőbb gondunk ennek elkerülése volt. Láttuk a fogyasztás alakulását éjjel egy órakor, amikor meg kellett szüntetni a vízki­vételt a Tiszáról, és könnyen ki tudtuk szá­mítani, hogy a csökkent fogyasztás a víz­szolgáltatást kétszeres ideig is lehetővé teszi, tehát nem nyolc, hanem akár tizenhat óráig is lehetséges, nyers víz kivétele nélkül. Nem vettünk ki tehát nyers vizet, amed­dig csak lehetett. Amikor a szivaty- tyúkat újraindítottuk, már csak mi­nimálisan, nyomokban volt jelen cián a vízben, amit már a derítő, az első tisztítófázis teljesen kö­zömbösített.- Mennyiben változtatta meg a munkaidejét azokban a napokban a ciánszennyezés?- En munkaidőről nem nagyon beszélhe­tek, szabadságot például még életemben nem vettem ki annyit, amennyi jár, és azt sem tartom számon, hogy hány órát dolgo­zom. Most úgy döntöttünk, hogy nem lehe­tünk állandóan talpon, minden dolgozónak, a közvetlen munkatársaimat és magamat is beleértve, időnként pihenni kell. Ezért beosz­tottuk az ügyeleti szolgálatot, a műszaki igazgató, a gazdasági igazgató, az osztályve­zetők, mérnök kollégák is részt vettek az ügyeleti szolgálatban. Állandóan volt jelen olyan ember a helyszíneken és a tájékoztatás rendszerében, aki pontos nyilatkozatokat tu­dott tenni. Azért kevesebbet aludtunk, mint máskor. Nem is tudtam volna nyugodtan pi­henni, csak akkor feküdtem le, amikor már muszáj volt a fáradtság miatt. __________bj. A munkanélküliek 80 százaléka „visszaeső” Egyre több a szakképzett, diplomás állástalan Bár évek óta tendencia, hogy az év elején jelentő­sebben emelkedik a munka­nélküliek száma, az idei év­nél inár jobbnak is nézett elébe Szolnok. Az elmúlt 12 hónapban viszonylag kedve­zően, 8-9,5 százalék között mozgott az állástalanok ará­nya, s folytatódott a lassú csökkenés is. Tavaly tovább mérséklődött a szolnoki munkanélküliek száma, a megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltségének adatai szerint számuk egy hónap kivéte­lével nem érte el a háromezret. December végén a regisztráltak száma 2642 volt, ami 8 százalékos arány, az év egészét vizsgálva pe­dig 8,7 százalékos a megyeszék­hely munkanélküliségi rátája. Bár az év egészét tekintve csökkent a munkanélküliek száma, a kiren­deltségen a korábbiaknál nagyobb regisztrációs forgalmat bonyolítot­tak. Az 1998-as évhez képest ugyanis, amikor 5518-an kerültek újonnan nyilvántartásba, tavaly 6918-an jelentkeztek a kirendelt­ségen. Hasonlóan növekedést mu­tatott a kilépők forgalma is: míg 1998-ban 5662-en, addig 1999-ben már 6335-en léptek ki a regisztrá­cióból. A munkanélküliek közül legtöbben júliusban és augusztus­ban, míg legkevesebben novem­berben jelentkeztek a kirendeltsé­gen. Az elemzések során megálla­pították, hogy az előző évhez ké­pest tavaly az elsőként munkanél­külivé válók arányában csökke­nés, míg a visszatérők esetében növekedés történt. Az év folya­mán ugyanis a regisztrációba be­lépőknek csak 20 százaléka volt „ismeretlen” a kirendeltség előtt, 80 százalékuk már legalább egy­szer megfordult a munkaügyi központban. A regisztrált munka- nélküliek iskolai végzettség sze­rinti összetételében tavaly váltó- nek a kirendeltségen. Az idei, a zás következett be. Csökkent az 2000-es évben sincs ez másképp, alacsony iskolázottságúak rész- miután januárban ismét növeke- aránya, nőtt a szakmunkás, a kö- désnek indult a munkanélküliség zépiskolai és a felsőfokú végzett- Szolnokon. Ráadásul éppen a séggel rendelkezőké. Mint grafiko- 2000. az az év, amelyiknél jobb- nunkon is lát­ható, a szolno­ki munkanél­küliek 5,3 szá­zaléka felsőfo­kú képesítés­sel rendelke­zik. Sokéves tapasztalat, hogy az év el­ső pár hónap­ja, illetve a nyár közepe a munkanélküli­ség növekedé­sét hozza. En­nek oka január-februárban az, nak már nézett elébe a megye- hogy lejárnak az idénymunkás- székhely, hiszen számos nagyobb szerződések, míg július-augusztus cég bejelentette: több dolgozójától folyamán a pályakezdők jelentkez- meg kíván válni. __________ej. S zolnok regisztrált munkanélküliéinek iskolai vég- j zettség szerint összetétele (1999. decemberi záró) | általános iskolai végzettségű Ahol tud, segít a gazdáknak Színész és képviselő Február elsejétől Bogdán Zoltánt bízták meg a szol­noki falugazdászi teendők ellátásával. Mivel a fiatal szakember néhány éve csa­ládjával a megyeszékhely körzetében gazdálkodik, is­merik a térség termelői. Fa­lugazdászként majdnem há­romezer termelő munkáját igyekszik segíteni. Bogdán Zoltán agrárpályafutása a szolnoki baromfikeltetőben kez­dődött, majd dolgozott állami gazdaságban Tiszasülyön és kis­termelőként Cserkeszőlőn. A ka­posvári főiskolán 1990-ben vette kézhez állattenyésztési üzem­mérnök diplomáját. A rendszer- váltást követő években a föld tu­lajdonviszonyait rendező jogsza­bályok alapján lassan kibontako­zott a családi vállalkozás, ahol el­sősorban szántóföldi növényter­mesztés folyik. Hogy ez utóbbi területen is otthonosan mozog­jon, Zoltán beiratkozott a Debre­ceni Agrártudományi Egyetemre, ahonnan 1997-ben bocsátották útjára agrármérnöki oklevél kísé­retében. Szolnok környéki gaz­dálkodó lévén belepillanthatott a körzet akkori falugazdászának (gazdajegyzőjének) munkájába. Megtetszett neki ez a munka, hi­szen sikeres pályázatot követően február elsejétől immár az asztal másik oldalán ül, ő látja el taná­csokkal a hozzá forduló, többnyi­re ismerős termelőket. Amikor a motivációról kérdeztem, csak annyit mondott: szeretne min­denben segíteni e kiszolgáltatott körnek. A gazdák általában az adminisztrációs teendőkkel kap­csolatosan (támogatások, pályá­zatok, adózás stb.) kérnek tőle fo­gódzót. A minél hatékonyabb in­formációs támogatást szolgálja az az előadássorozat, amelyet még elődje, Kiss Róbert hívott életre. Bogdán Zoltán körzete mintegy tízezer hektár, ahol együttesen 2976 nyilvántartott termelő dol­gozik, de csak mintegy 300 vállal­kozást lehet a szó valódi értelmé­ben gazdálkodónak nevezni. A területen egyébként sokrétű gaz­dálkodás fo­lyik, a zöldség- és gyümölcster­mesztés épp­úgy jellemző, mint a gabona- termelés és az állattenyésztés. Ami a Szol­nok környéki gazdák gondja­it illeti, első he­lyen itt is a tő­kehiány említ­hető. A belvíz szintén súlyos probléma, a térségben 760 hektár úszik a vízben, további 1200 hektár pedig túlnedvese- dett. Félő, hogy a következő he­tekben sok táblára nem lehet még rámenni, azaz a tavaszi munkák késedelmet szenvednek. LZ. Czibulás Péter sok emléke­zetes alakítással örvendez­tette meg a szolnoki szín­házszerető közönséget. Ta­lán kevesebben ismerik még tevékenységének egy másik területét: másfél éve a szol­noki közgyűlés tagja, városi képviselő. Arról kérdeztük, mi indította arra, hogy a közéletben is részt vegyen, és a kétféle munkát hogyan egyezteti össze. — A színészetben és a képviselői munkában egy nagyon lényeges közös vonás van: mindkét feladat elvégzéséhez szükséges empátia, beleérző képesség. A színész szá­mára azért, hogy megfelelően tudja életre kelteni az író által megálmo­dott alakot, a képviselőnek pedig azért van erre szüksége, mert a vá­lasztópolgárok gondjait, helyzetét kell átéreznie és tolmácsolnia. Ezért nem is okoz különös felada­tot, nehézséget az összeegyezteté­sük. Ami nehezebb a dologban, az az idő. A színház ugyanis eléggé időigényes munkahely, és ha az ember jól akarja végezni a képvise­lői munkáját, ott is sok tennivaló akad. Van úgy, hogy amikor dara­bot próbálunk - mint ahogy most is az évad utolsó bemutatóját, Bar- ta Lajos Szerelem című darabját -, délelőtt is van próba, este meg majd minden nap előadás. Ilyenkor kissé nehezebb a két feladat össze­egyeztetése. Most kedden éppen egybeesett az olvasópróba a köz­gyűlés ülésével. Olyan fontos kér­dés, a városi költségvetés került na­pirendre, hogy ott kellett lennem, így elintéztem, hogy az első olvasó­próbát kihagyom. Kérdezte, ho­gyan jutott eszembe, hogy vállal­jam ezt a megméretést, meg a vele járó munkát, ha bekerülök a köz­gyűlésbe. Valószínűleg a szüleim­től örökölt szereplési vágy munkált bennem. Ez olyan erős, hogy szin­te általános iskolás koromtól kezd­ve, amikor még úttörőrajok meg őr­sök voltak, különböző funkciókat láttam el. A saját ügyeimet igen­igen ritkán tu­dom elintézni, viszont ha má­sok, egy közös­ség vagy konk­rét személy ügyéről van szó, azért sokkal job­ban ki tudok áll­ni, és határozottabban tudom verni az asztalt. 1940-ben születtem, átél­tem a szocializmusnak nevezett kí­sérlet teljes időszakát, és abban ki­sebb nagyobb feladatok megoldá­sában részt vettem. Ez a közéleti- ség azután újult erővel támadt föl bennem, és gondoltam, hogy neki­vágok a városi képviselőségnek. Távolabbi tervként országgyűlési képviselőségről is álmodoztam, de azt hiszem, erre már nem kerül sor. Ha a színházi munkám ilyen tem­póban folytatódik, és remélem, még lesz néhány évem a pályán, akkor már nehéz lenne össze­egyeztetni a képviselőséggel járó budapesti elfoglaltsággal. Született: 1965. ok­tóber 3. Család: nős, két kis­lány édesapja Végzettsége: állatte­nyésztési üzemmér­nök ( 1990), agrár­mérnök (1997)

Next

/
Thumbnails
Contents