Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
7. OLDAL 2000. MÁRCIUS 1., SZERDA Hosszabb lesz a sétány Idén még nem kezdődnek meg a munkálatok Segített az imponáló fegyelmezettség Néhány éven belül itt is sétálhatnak Szolnok lakosai, miután újjáépül és megszépül az úgynevezett „téglaházak” menti Tisza-part fotó: mészáros jános A tavalyi tiszai árhulláin megmutatta, hogy a Szolnokot védő gátrendszernek melyek a gyengébb pontjai. Az eltelt hónapokban a tervek elkészültek, ám minden bizonnyal az idén még nem kezdődnek meg mindenhol a munkálatok, többek között azért, mert az egyik terület biztosításához a városnak mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia. A Tiszaliget, illetve abban három ingatlan- tulajdonos okoz fejtörést a városnak: hol épüljön gát? A város tiszai jobb parti védvonalának megerősítését több ütemben tervezik. Itt először a vasúti hídtól a víztisztító kerítéséig terjedő szakaszt teszik majd rendbe, ugyanis a mostani gát egy valamikori vasúti töltés volt, így nem alkalmas védvonalnak — tudtuk meg Fodor György alpolgármestertől. A gát újjáépítéséhez egyébként 29 ezer köbméter földet, továbbá 5 ezer köbméter zúzott követ kell kivenni a mostani védvonalból, hogy aztán 50 ezer köbméter agyagos földet visszaépítsenek. A következő javítandó szakasz a vízi rendőrségtől a tárházig terjedő gát. Itt az alpolgármester szerint legfeljebb elkezdődhetnek idén a munkálatok, melyek végén a meglévőhöz hasonló sétányt kap majd Szolnok. A harmadik szakasz a tárháztól a papírgyár vízkivételi művéig tart. A tervek szerint egészen idáig futna majd sétány, ám idén ezen a területen még biztosan nem lehet majd semmilyen munkát sem végezni. A védvonal kiépítéséhez ugyanis a város biztosítja a területet, azt azonban előbb meg kell vennie, mert a házak teljesen ráépültek a gátra. Fodor György kérdésünkre elmondta, hogy kisajátításról is lehet szó, azt viszont meg kell hogy előzze egy adásvételi ajánlat. Ha nem jön létre egyezség, akkor kezdődhet meg a kisajátítási eljárás: ebben a vételárat kártalanításként kapná meg a volt tulajdonos, melyet a bíróság állapít meg. De remélhetőleg erre nem kerül sor, mert az ingatlanok tulajdonosaival az önkormányzat meg kíván egyezni, csak közben jelentősen emelkednek az árak. A gát kiépítése ösz- szességében 28 ingatlant érint, melyből 8-at tavaly, míg 5-öt az idén vásárolt meg a megyeszékhely összesen 70 millió forintért. Fodor György szerint összességében mintegy 200 millió forintos terhet jelent a városnak az adásvétel. Az önkormányzat egyébként csak azokat az ingatlanokat veszi meg, amelyek a gáton vannak, vagy a 14 méteres védőtávolságba beleesnek. Közben egy másik gond is foglalkoztatja a település vezetését. A bal parton, pontosabban a Tiszaliget körgátjának első 400 méterén új védvonalat kell építeni, azonban útban van néhány ingatlan. Három üdülő tulajdonosaival egyelőre nem sikerült egyezséget kötni, melyből kettő magánkézben, egy pedig a közútkezelő birtokában van. Fodor György elmondta, hogy ha nem sikerül észszerű megoldást találni a három épületet érintően, akkor olyan alternatív megoldást választanak, amellyel a hullámtérbe kerül a három épület: a gát a liget felől fogja ezeket megkerülni. Remélhetőleg erre nem lesz szükség, bár ahhoz, hogy a gát a normál vonalban épüljön meg, az ominózus három épületet le kellene bontani. Ezért is várható az, hogy itt kezdődnek el legkésőbb a munkálatok — fejtette ki az alpolgármester. Az idén egyébként a szolnoki gátrendszerre 550 millió forint áll rendelkezésre a központi költségvetésből. A terveken az utolsó simításokat végzik, miközben már megjelent a pályázat, melyben a szaktárca a bonyolítót fogja kiválasztani, az pedig majd a kivitelezőket. einvág zoltán Kaposvári Kázmér a ciánszennyezés nehéz napjairól Vannak olyan vélemények, hogy a csernobili erőműben történt robbanás után a legnagyobb környezeti kárt a Tisza ciánszennyezése okozta Európában. Szolnokon ennek különösen súlyos következménye volt, hiszen veszélybe került a város ivóvízellátása. Dr. Kaposvári Kázmért, a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. elnök-vezérigazgatóját arról kérdeztük: hogyan élte át azokat a kritikus napokat? — Amikor február 2-án eljutott hozzám a hír, hogy ciánszennyeződés vonul le a Tisza vízgyűjtő területéről, amely 325-szöröse annak az értéknek, amit ivóvízre a magyar és az európai szabvány megenged, olyan érzés fogott el, hogy lekéstem valamiről. Elkeseredtem, hiszen vagy tizenöt éve téma már, hogy Szolnok tartalék ivóvízbázisa a Holt-Ti- sza, be kellene kapcsolni a vízszolgáltatásba. A város évek óta mindig megpályázza ezt, de nem jutott rá pénz. Ezt meg is értettük. De azért muszáj volt arra gondolnom, hogy ha meglenne, most nem volna problémánk. Ez azonban csak rövid ideig tartott, a baj bekövetkezett, azon kellett gondolkozni, milyen megoldást találhatunk. Az nyilvánvaló volt, hogy bár messziről jön a szennyezés, a Szamoson, a Tisza hosszú szakaszán, átfolyik a tiszalöki és a kiskörei vízlépcsőn, a turbinákon, a keveredés meg a koncentrációcsökkenés ellenére is több tízszeresével fogja meghaladni azt az értéket, amit nekünk ki szabad vennünk a Tiszából.- Melyek voltak a felkészülés első lépései? — Rögtön hozzáfogtunk a kísérleteihez, szimuláltuk a várható állapotot. Fölmentünk mintákat venni a Tisza szennyezett szakaszára, azok alapján végeztük el a kísérleteket. Együttműködtünk a társhatóságokkal, a környezetvédelem, a vízügyi igazgatóság, a tisztiorvosi szolgálat laboratóriumaival közös méréseket kezdeményeztünk, és kialakult egy jelleggörbével leírható koncentráció. Ebből ki lehetett számítani, hogy milyen dózisban és koncentrációban éri majd el a várost a szennyezés.- Megtudták tehát, hogy mire lehet számítani. De mit tehettek? — Föl kellett készíteni a lakosságot. Nekem az állt érdekemben, hogy teljesen őszintén mondjak el mindent. Üzembe állítottuk a zacs- kósvíz-gyártást, megnyitottuk az összes artézi kutat. Akkor kezdtem megnyugodni, amikor meggyőződhettem a lakosság és az ipari fogyasztók imponáló fegyelméről. Tudtuk, hogy ha mindent csordultig töltünk, akkor 8-9 órára való vizünk lesz, attól kezdve, hogy ideér a szennyezés, és le kell állítani a vízkivételt. Ha ez elfogy, akkor a hálózat kiürül. Ebben az esetben, ha újraindul a vízszolgáltatás, száz-százötven csőtörésre lehetett volna számítani, ezt vízütésnek, nyomáslengésnek hívják. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen, több száz kilométeres hálózaton - hiszen hat másik település is rá van kapcsolva a hálózatra - legkevesebb ötven olyan hibahely van különböző pontokon, amiről még nincs tudomásunk. Ezekből szivárog a víz a talajba, csak még nem észrevehetően. Ha kiürül a vezeték, vákuum keletkezhet, és szennyezett talajvíz kerül a rendszerbe, ami nagyobb veszélyt jelentett volna, mint akár a határérték többszörösét elérő ciántartalom. A legfőbb gondunk ennek elkerülése volt. Láttuk a fogyasztás alakulását éjjel egy órakor, amikor meg kellett szüntetni a vízkivételt a Tiszáról, és könnyen ki tudtuk számítani, hogy a csökkent fogyasztás a vízszolgáltatást kétszeres ideig is lehetővé teszi, tehát nem nyolc, hanem akár tizenhat óráig is lehetséges, nyers víz kivétele nélkül. Nem vettünk ki tehát nyers vizet, ameddig csak lehetett. Amikor a szivaty- tyúkat újraindítottuk, már csak minimálisan, nyomokban volt jelen cián a vízben, amit már a derítő, az első tisztítófázis teljesen közömbösített.- Mennyiben változtatta meg a munkaidejét azokban a napokban a ciánszennyezés?- En munkaidőről nem nagyon beszélhetek, szabadságot például még életemben nem vettem ki annyit, amennyi jár, és azt sem tartom számon, hogy hány órát dolgozom. Most úgy döntöttünk, hogy nem lehetünk állandóan talpon, minden dolgozónak, a közvetlen munkatársaimat és magamat is beleértve, időnként pihenni kell. Ezért beosztottuk az ügyeleti szolgálatot, a műszaki igazgató, a gazdasági igazgató, az osztályvezetők, mérnök kollégák is részt vettek az ügyeleti szolgálatban. Állandóan volt jelen olyan ember a helyszíneken és a tájékoztatás rendszerében, aki pontos nyilatkozatokat tudott tenni. Azért kevesebbet aludtunk, mint máskor. Nem is tudtam volna nyugodtan pihenni, csak akkor feküdtem le, amikor már muszáj volt a fáradtság miatt. __________bj. A munkanélküliek 80 százaléka „visszaeső” Egyre több a szakképzett, diplomás állástalan Bár évek óta tendencia, hogy az év elején jelentősebben emelkedik a munkanélküliek száma, az idei évnél inár jobbnak is nézett elébe Szolnok. Az elmúlt 12 hónapban viszonylag kedvezően, 8-9,5 százalék között mozgott az állástalanok aránya, s folytatódott a lassú csökkenés is. Tavaly tovább mérséklődött a szolnoki munkanélküliek száma, a megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltségének adatai szerint számuk egy hónap kivételével nem érte el a háromezret. December végén a regisztráltak száma 2642 volt, ami 8 százalékos arány, az év egészét vizsgálva pedig 8,7 százalékos a megyeszékhely munkanélküliségi rátája. Bár az év egészét tekintve csökkent a munkanélküliek száma, a kirendeltségen a korábbiaknál nagyobb regisztrációs forgalmat bonyolítottak. Az 1998-as évhez képest ugyanis, amikor 5518-an kerültek újonnan nyilvántartásba, tavaly 6918-an jelentkeztek a kirendeltségen. Hasonlóan növekedést mutatott a kilépők forgalma is: míg 1998-ban 5662-en, addig 1999-ben már 6335-en léptek ki a regisztrációból. A munkanélküliek közül legtöbben júliusban és augusztusban, míg legkevesebben novemberben jelentkeztek a kirendeltségen. Az elemzések során megállapították, hogy az előző évhez képest tavaly az elsőként munkanélkülivé válók arányában csökkenés, míg a visszatérők esetében növekedés történt. Az év folyamán ugyanis a regisztrációba belépőknek csak 20 százaléka volt „ismeretlen” a kirendeltség előtt, 80 százalékuk már legalább egyszer megfordult a munkaügyi központban. A regisztrált munka- nélküliek iskolai végzettség szerinti összetételében tavaly váltó- nek a kirendeltségen. Az idei, a zás következett be. Csökkent az 2000-es évben sincs ez másképp, alacsony iskolázottságúak rész- miután januárban ismét növeke- aránya, nőtt a szakmunkás, a kö- désnek indult a munkanélküliség zépiskolai és a felsőfokú végzett- Szolnokon. Ráadásul éppen a séggel rendelkezőké. Mint grafiko- 2000. az az év, amelyiknél jobb- nunkon is látható, a szolnoki munkanélküliek 5,3 százaléka felsőfokú képesítéssel rendelkezik. Sokéves tapasztalat, hogy az év első pár hónapja, illetve a nyár közepe a munkanélküliség növekedését hozza. Ennek oka január-februárban az, nak már nézett elébe a megye- hogy lejárnak az idénymunkás- székhely, hiszen számos nagyobb szerződések, míg július-augusztus cég bejelentette: több dolgozójától folyamán a pályakezdők jelentkez- meg kíván válni. __________ej. S zolnok regisztrált munkanélküliéinek iskolai vég- j zettség szerint összetétele (1999. decemberi záró) | általános iskolai végzettségű Ahol tud, segít a gazdáknak Színész és képviselő Február elsejétől Bogdán Zoltánt bízták meg a szolnoki falugazdászi teendők ellátásával. Mivel a fiatal szakember néhány éve családjával a megyeszékhely körzetében gazdálkodik, ismerik a térség termelői. Falugazdászként majdnem háromezer termelő munkáját igyekszik segíteni. Bogdán Zoltán agrárpályafutása a szolnoki baromfikeltetőben kezdődött, majd dolgozott állami gazdaságban Tiszasülyön és kistermelőként Cserkeszőlőn. A kaposvári főiskolán 1990-ben vette kézhez állattenyésztési üzemmérnök diplomáját. A rendszer- váltást követő években a föld tulajdonviszonyait rendező jogszabályok alapján lassan kibontakozott a családi vállalkozás, ahol elsősorban szántóföldi növénytermesztés folyik. Hogy ez utóbbi területen is otthonosan mozogjon, Zoltán beiratkozott a Debreceni Agrártudományi Egyetemre, ahonnan 1997-ben bocsátották útjára agrármérnöki oklevél kíséretében. Szolnok környéki gazdálkodó lévén belepillanthatott a körzet akkori falugazdászának (gazdajegyzőjének) munkájába. Megtetszett neki ez a munka, hiszen sikeres pályázatot követően február elsejétől immár az asztal másik oldalán ül, ő látja el tanácsokkal a hozzá forduló, többnyire ismerős termelőket. Amikor a motivációról kérdeztem, csak annyit mondott: szeretne mindenben segíteni e kiszolgáltatott körnek. A gazdák általában az adminisztrációs teendőkkel kapcsolatosan (támogatások, pályázatok, adózás stb.) kérnek tőle fogódzót. A minél hatékonyabb információs támogatást szolgálja az az előadássorozat, amelyet még elődje, Kiss Róbert hívott életre. Bogdán Zoltán körzete mintegy tízezer hektár, ahol együttesen 2976 nyilvántartott termelő dolgozik, de csak mintegy 300 vállalkozást lehet a szó valódi értelmében gazdálkodónak nevezni. A területen egyébként sokrétű gazdálkodás folyik, a zöldség- és gyümölcstermesztés éppúgy jellemző, mint a gabona- termelés és az állattenyésztés. Ami a Szolnok környéki gazdák gondjait illeti, első helyen itt is a tőkehiány említhető. A belvíz szintén súlyos probléma, a térségben 760 hektár úszik a vízben, további 1200 hektár pedig túlnedvese- dett. Félő, hogy a következő hetekben sok táblára nem lehet még rámenni, azaz a tavaszi munkák késedelmet szenvednek. LZ. Czibulás Péter sok emlékezetes alakítással örvendeztette meg a szolnoki színházszerető közönséget. Talán kevesebben ismerik még tevékenységének egy másik területét: másfél éve a szolnoki közgyűlés tagja, városi képviselő. Arról kérdeztük, mi indította arra, hogy a közéletben is részt vegyen, és a kétféle munkát hogyan egyezteti össze. — A színészetben és a képviselői munkában egy nagyon lényeges közös vonás van: mindkét feladat elvégzéséhez szükséges empátia, beleérző képesség. A színész számára azért, hogy megfelelően tudja életre kelteni az író által megálmodott alakot, a képviselőnek pedig azért van erre szüksége, mert a választópolgárok gondjait, helyzetét kell átéreznie és tolmácsolnia. Ezért nem is okoz különös feladatot, nehézséget az összeegyeztetésük. Ami nehezebb a dologban, az az idő. A színház ugyanis eléggé időigényes munkahely, és ha az ember jól akarja végezni a képviselői munkáját, ott is sok tennivaló akad. Van úgy, hogy amikor darabot próbálunk - mint ahogy most is az évad utolsó bemutatóját, Bar- ta Lajos Szerelem című darabját -, délelőtt is van próba, este meg majd minden nap előadás. Ilyenkor kissé nehezebb a két feladat összeegyeztetése. Most kedden éppen egybeesett az olvasópróba a közgyűlés ülésével. Olyan fontos kérdés, a városi költségvetés került napirendre, hogy ott kellett lennem, így elintéztem, hogy az első olvasópróbát kihagyom. Kérdezte, hogyan jutott eszembe, hogy vállaljam ezt a megméretést, meg a vele járó munkát, ha bekerülök a közgyűlésbe. Valószínűleg a szüleimtől örökölt szereplési vágy munkált bennem. Ez olyan erős, hogy szinte általános iskolás koromtól kezdve, amikor még úttörőrajok meg őrsök voltak, különböző funkciókat láttam el. A saját ügyeimet igenigen ritkán tudom elintézni, viszont ha mások, egy közösség vagy konkrét személy ügyéről van szó, azért sokkal jobban ki tudok állni, és határozottabban tudom verni az asztalt. 1940-ben születtem, átéltem a szocializmusnak nevezett kísérlet teljes időszakát, és abban kisebb nagyobb feladatok megoldásában részt vettem. Ez a közéleti- ség azután újult erővel támadt föl bennem, és gondoltam, hogy nekivágok a városi képviselőségnek. Távolabbi tervként országgyűlési képviselőségről is álmodoztam, de azt hiszem, erre már nem kerül sor. Ha a színházi munkám ilyen tempóban folytatódik, és remélem, még lesz néhány évem a pályán, akkor már nehéz lenne összeegyeztetni a képviselőséggel járó budapesti elfoglaltsággal. Született: 1965. október 3. Család: nős, két kislány édesapja Végzettsége: állattenyésztési üzemmérnök ( 1990), agrármérnök (1997)
