Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04 / 54. szám

2000. MÁRCIUS 4., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL SZALAY FERENC, SZOLNOK POLGÁRMESTERE ünnepélyes keretek között mondott köszönetét és Városért emlékplakettet adott át tegnap az Olasz étteremben mindazon szervezetek, intézmények képviselőinek, akik a Tisza cianidszennyeződése idején példaértékűen, összehangoltan és szakszerű­en cselekedtek. A város vezetője beszédében kiemelte az elmúlt időben többször is tapasztalt összefo­gás jelentőségét a megyeszékhely jövője szempontjából. Képünkön dr. Nagy István, a Kötivizig igaz- gatója átveszi az elismerést a polgármestertől._____________________fotó: csabai Hal(l)atlanul nehéz a feladat Film készül Fegyvernekről Több rendezvénnyel készül­nek a községben a millenni­um megünneplésére. Az ün­nepségek egy része hagyo­mányos lesz, amelyeket már évek óta tartanak, de na­gyobb szabásúra tervezik. A legfontosabb ünneplési for­ma, hogy egy filmet készítenek a község életéről. A filmben szó lesz Fegyvernek múltjáról is, de a múlton keresztül is elsősorban a jelent szeretnék bemutatni, azt, hogy 2000-ben mi jellemzi a községet. A színes filmet leg­alább félórásra tervezik, amely­nek bemutatója október 23-án lenne. A millenniumra többek között faültetést szerveznek majd. Tervezik továbbá, hogy megrendezik a községből el­származottak találkozóját, falu­napot, valamint vetélkedőt tarta­nak, amelynek témája Szent Ist­ván király kora lesz. A vasárnap a legbiztonságosabb (Folytatás az 1. oldalról) A tavalyi számadatok szerint a vasárnap mutatkozott a legbiz­tonságosabbnak. Ezeken a na­pokon ugyanis éppen kéthar­madannyi balesetet regisztrál­tak, mint a legveszélyesebbnek mondott pénteki napokon. Rizi­kósnak mutatkozott még a szombat és a szerda is, a többi napokon átlagos balesetszámo­kat mutattak ki. Sokkal inkább érdemes eltűnődni azon, hogy a baleseteknek több mint a fele egyenes útszakaszokon történt és nem valamilyen bonyolult forgalmi szituációban. Az is fi­gyelemre méltó jelenség, hogy a közúti bajokért nem elsősorban - a tapasztaltabb vezetők részé­ről vérmérsékletüktől függő mó­don - olykor becsmérelt „ma­zsolák” a felelősek. A baleset­megelőzési bizottság beszámo­lójából ugyanis éppen az derül ki, hogy az elmúlt évben a gép- járművezetők által okozott 391 sérüléssel járó balesetnek csu­pán 11,5 százalékában voltak hi­básak az egy évnél kevesebb ve­zetési gyakorlattal rendelkező sofőrök, azok viszont, akik már tíz évnél is több ideje tekergetik a volánt, az összes esetnek csak­nem a feléért voltak felelősek. HGY A Tisza rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat egyeztették azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a Tisza-tavi Horgászegyesüle­tek Szövetsége szervezett tegnap. A Tisza-tavi régióban érintett or­szággyűlési, megyei és települési képviselők, polgármesterek, víz­ügyi, természetvédelmi, turiszti­kai szakemberek, tudományos kutatók, halász- és horgászszer­vezetek képviselői elsőként a Kö­tivizig szakembereinek - Tiszay József szakaszmérnök és dr. Bancsi István laboratóriumvezető — beszámolóját hallgatták meg a ciánszennyeződésről, annak kö­vetkezményeiről s azokról a víz­ügyi intézkedésekről, amelyek a jelenlévők elismerését vívták ki. A debreceni tudományegyetem ökológus professzora, dr. Dévai György előadásában azt szorgal­mazta, hogy a Balaton és a Duna után a tiszai kutatások is kapja­nak nagyobb állami támogatást. Dr. Pintér Károly felhívta a figyel­met arra, hogy a körülbelül 4 mil­lió vendégéjszakás horgászturiz­mus olyan károkat szenvedhet, ami nem csak önkormányzatokat érinthet negatívan, hanem egzisz­tenciális katasztrófákat is okoz­hat. Kiemelte, hogy a földművelé­si tárca, megértve a szükséges hal­telepítési, halászati és horgászati tilalom bevezetését, annak örülne a legjobban, ha a feltételek úgy alakulnának, hogy ezek a tilalmak minél előbb feloldhatók legyenek. Gönczy János kormánybiztos elmondta, hogy személyesen vál­lalja a felelősséget a tilalmak beve­zetéséért, mert tudja, hogy ez a természet érdekét szolgálja. Úgy vélte, három-négy éven belül a ti­szai halállomány egyébként sem tudja biztosítani a halászok meg­élhetését és a sporthorgászok megfelelő élményét. Hangsúlyoz­ta: jelentős szerepet kell kapnia a jövőben a tiszai kutatásnak, mert annak hiányában most sem tu­dunk pontos képet alkotni, hogy honnan, hová jutott el az ökológi­ai katasztrófa, milyen élettér szenvedte el a károkat. A halá­szattal kapcsolatosan szólt arról, hogy esetlegesen sor kerülhet sze­lektív halászatra a Tiszában nem őshonos busa és amur esetében. Varga Mihály államtitkár, miu­tán többen felvetették a rehabili­tációra és kártérítésre fordítható kormányzati források kérdését, kifejtette: minden megalapozott javaslatot támogatni fog a kabi­net. A miniszterelnök a parla­mentben bejelentette, hogy erre megvan és meg is lesz a pénz. Konkrét összeget, mivel a kárigé­nyek megállapítása folyamatban van, csak a turisztikai célelői­rányzatokra tudott említeni, ezek alapján a tartalékalapból 310 mil­lió forint támogatást kap a három tiszai térség idegenforgalmi prog­ramjaira. Varga Mihály végezetül hangsúlyozta, hogy most az viszi véghez a legnagyobb kárt, aki önös célokból a Tisza érdekei el­lenében cselekszik. A féligazság­ok rosszabbak, mint a hazugsá­gok - említette, amikor arról be­szélt, hogy a katasztrófa arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tisza- tó térségének érdekvédelmi, ér­dekérvényesítési képessége rend­kívül gyenge, annak ellenére, hogy nagyon sok szervezet és bi­zottság dolgozik itt. A fórumot követő vitában megfogalmazó­dott, hogy valóban szükség lenne arra, hogy a sok gazda között ne vesszen el a Tisza-tó. Zene földön és levegőben Mindenkinek joga van ah­hoz, hogy megkapja munká­jának ellenértékét. Úgy hi­hetnénk, ez olyan jog, ame­lyet egészen kivételes ese­tektől eltekintve senki sem kérdőjelez meg. A dolog azonban nem ilyen egysze­rű. „A szerzői jog alapvető emberi jog” - mondja ki az ENSZ Köz­gyűlésének 1948. évi Egyetemes Nyilatkozata az Emberi Jogokról. A művészi alkotás is munka, a művészt is megilleti annak ellen­értéke. Ám vannak helyzetek, amikor e jogának érvényesítése nem is olyan könnyű. Előfordul ez nagy műalkotások, például szobrok, könyvek, drámák eseté­ben is, de most nem ezekről lesz szó. A legtöbb vita kis dolgok miatt keletkezik. Népművelők, rendez­vények szervezői órákon át tud­nak mesélni a szerzők érdekeit képviselő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel folyta­tott vitáikról. Nem azért vitatkoz­nak, mert egyáltalán nem akar­nak fizetni, hiszen elismerik, hogy a szerzőknek joguk van a honoráriumhoz, a jogdíj behajtá­sának módjával, körülményeivel, jellegével elégedetlenek. A jogszabály kimondja, hogy a szerző életében és halála után hetven évig műve védettséget él­vez. Miután a legtöbb gond a ze­neművekkel, főleg a könnyűzenei alkotásokkal van, a továbbiakban többnyire ezekről lesz szó. A vé­dett mű minden nyilvános elő­adása jogdíjköteles, és nyilvános­nak számít minden alkalom, amely a családi és a szűk társasá­gi körön túlmegy. Kivételek per­sze vannak, például az iskolai ok­tatás, ingyenes ismeretterjesztés, a nemzeti ünnepek megünneplé­se. Kivételnek számít az az eset is, amikor jövedelemszerzés, jö­vedelemfokozás célját az előadás még közvetve sem szolgálja, a közreműködők nem részesülnek díjazásban, és természetesen be­lépődíj sincs. Az ingyenes belé­pés azonban önmagában nem mentesíti a rendezőt a jogdíjfize­tés alól. Az élet azonban mindig gazda­gabb annál, semhogy a jog min­den részletét szabályozni tudná. Ebből adódnak a viták. Az iskolai ünnepségen elhangzó zene vagy vers például nem jogdíjköteles, de a szalagavató bálon játszott ze­ne már az, függetlenül attól, hogy van-e belépődíj. Az egyházi szer­tartások zenéje szabad felhaszná­lású, de abból már volt vita, hogy temetésen egy kórus jogvédett művet énekelt. Ugyanez vonatko­zik az esküvőre és a keresztelőre is. Ha vendéglátóhelyen zene szól, természetesen jogdíjat kell fizetni, de akkor is, ha egy fod­rászüzletben hallgatják a rádiót, vagy ha a taxis bekapcsolja menet közben. Ilyen esetekben átalányszerű- en történik a fizetés, szórakozó­helyeken negyedévenként előre, a helyiség nagyságától, helyétől, nyitva tartásától függően. A taxis­nak évente ezer forint jogdíjat kell(ene) fizetnie. De ha az ügy­félvárókban, ügyfélszolgálati iro­dákban van zene, azért már havi 1368 forintot kér az Artisjus. Ezt a pénzt az iroda összegyűj­ti, és szétosztja azok között, akik regisztráltatják nála a műveiket. A rendezőknek a műsort be kell jelenteniük egy formanyom­tatványon az Artisjusnak, de az iroda maga is kutat, munkatársai előszeretettel nézik át a művelő­dési házak programjait, a megyei és a helyi sajtót, s ha egy rendez­vényt nem jelentenek be, ők kere­sik meg a rendezőket. Elég sok per van a vitás kérdések miatt, mivel a rendezvények jellegének megállapítása néha igen nehéz, ellentmondásos. Dr. Mann Judit, az Artisjus jog­tanácsosa „tojástánc”-nak nevez­te ezeket az ügyeket egy nemrég Berekfürdőn tartott előadásában, ahol népművelőkkel találkozott. Mert az irodalmi vagy a tudomá­nyos idézet például nem jogdíjkö­teles egy bizonyos reális mérté­kig, de tó állapítja meg, mi a reá­lis mérték? Vagy lehet vita, sőt per egy mottóból is, ha a szerző vagy az örököse jogdíjat kér érte. „Min­dig abból van ügy, amiből valaki ügyet akar csinálni” — szűrte le a tanulságot dr. Mann Judit. Erre mondta egy népművelő, hogy csak latin klasszikusoktól szabad mottót választani, mire dr. Mann Judit megjegyezte, hogy a fordító ebben az esetben is jelentkezhet a jogdíjért. Vannak a hétköznapi ember számára egészen extrémnek tűnő esetek is: például amíg a telefon- központos kapcsol egy mellékál­lomást, és zene szól a készülék­ben, azért is fizetni kell, az ösz- szeg a beszélgetés díjának fél százaléka. Nekem azonban a személy- szállító repülőkön szolgáltatott zene díjszabása tetszett a legjob­ban: ez, ha a gép a földön van, já­ratonként 330, ha pedig a levegő­ben, akkor 1100 forint. Nem vélet­lenül mondta azt is az Artisjus jogtanácsosa, hogy „Ezt nem le­het mindig teljes komolysággal csinálni.” B. A. Bárd lebeg a Solami felett (Folytatás az 1. oldalról) A helyzet végül oda vezetett, hogy március 7-én árverést tarta­nak a gyárban, 200 millió forintos ingó vagyont hordhatnak szét a vevők. Az árverés azonban elma­radhat, ha a végrehajtóval, a Reorg Apport Rt.-vel, azaz a Pos­tabank kétes kintlévőségét keze­lő társasággal Zöld Gyula meg­egyezik. Ez a legrosszabb — mondta a gyűlésen jelen levő Kapuvári Jó­zsef, a Húsipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke. Ekkor ugyanis a dolgozóktól függetle­nedik az ügy, az adósság fejében minden átkerül a Reorghoz, de már a közel 500 munkás nélkül, akik aztán futhatnak a pénzük után. Ha viszont lesz árverés, mégpedig sikeres, akkor a vevő még akár folytathatja is a terme­lést, persze kétséges, mennyi dolgozóval. Mindazonáltal a szakszervezeti vezetők azt az ígéretet kapták Zöld Gyulától, hogy kifizeti a béreket 10-én. Et­től függetlenül nagy a bizonyta­lanság a gyárban, hiszen hogy addig is, és azután is mi lesz, nem tudni, mivel vezető már szinte nincs is a gyárban... Pedig megrendelés lenne - tudtuk meg. A dolgozók megegyeztek abban, hogy március 8-ára újabb munkásgyűlést hívnak össze, er­re meghívják Zöld Gyulát (bár szerintük úgysem jelenik meg), valamint Szalay Ferencet, Szol­nok polgármesterét és a Reorg Apport képviselőjét. Azt is meg­szavazták, hogy ha 10-én nem kapják meg jogos járandóságu­kat, tüntetést szerveznek Buda­pesten, a Podmaniczky utcában, Zöld Gyula irodaházánál, bái két­séges, hogy miből futja majd az útiköltségre... ____ TA Ö csödön félnek a jövőtől Öcsödön negyven embert, s gya­korlatilag ugyanennyi családot érint a Solami csődje. A cég fize­tési moráljára jellemző, hogy akad olyan helybéli, aki harmad­jára esik bele ebbe a csapdába. Molnár Bálint polgármester lapunknak elmondta, nem most kezdődtek Öcsödön a bajok, már az ősz elején is sokáig tar­tott, mire rendezte a cég a szám­lát. Csak súlyosbítja a helyzetet, hogy a legtöbb érintett amúgy is jövedelempótló támogatásból igyekszik fönntartani családját, a sertéstartást kereset-kiegészí­tésnek szánta. Akad például olyan munka nélküli gazda, akinek félmillió fo­rinttal tartozik a Solami. Össze­sen kilencmillió forintot várnak az öcsödiek, egyelőre hiába, a la­púnkat megkereső károsultak tü­relme is a végéhez közeledik.- Nincs egy fillér fölösleges pénzünk sem - panaszolta egyi­kük, aki annyira fél a jövőjétől, hogy nevét sem merte megmon­dani. Attól retteg, ha mégis lesz valahonnan pénz, akkor a rekla­málókat nem fizetik ki. - Tisz­tességtelennek tartom, hogy ak­kor, amikor már tudták, mi vár­ható, továbbra is fölvásárolták a sok disznót. Persze nekik köny- nyű, hiszen mossák kezeiket, de mi mit együnk egész évben? A hangulat elég puskaporos tehát Öcsödön is, a község veze­tése a térség országgyűlési képvi­selőjéhez fordult segítségért, aki megpróbál interpellálni a parla­mentben ez ügyben. PE HAGYOMÁNYOS ALAPÍTVÁNYI BÁLJÁRA hívta vendégeit teg nap a szolnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. A megnyitón a meglepetésekkel készülő tanulók és pedagógusok mutatkoztak be nagy sikerrel. fotó: csabai I MEDW0RKS A NEDWORKS Törökszentmiklós Kft. a holland Nedworks Uden bv. Törökszentmiklóson működő jj elektronikai összeszerelő üzemébe az alábbi állásokra keres II munkavállalókat azonnali belépéssel. > MŰSZAKI FELÜGYELŐ Elvárásaink:- irányítástechnikai ismeret - mechatronikai ismeret - angol nyelv ismerete - számítógép alapfokú ismerete - elektronikai, illetve műszeripari ismeretek előnyben - előnyt jelent: hasonló területen szerzett gyakorlat > TERMÉKMÉRNÖK Elvárásaink:- elektronikai ismeret - angol nyelv ismerete társalgási szinten - számítógép alapfokú ismerete - előnyt jelent: hasonló területen szerzett gyakorlat Amit kínálunk:- egy európai szinten is korszerű munkakörnyezet - egy dinamikus, fiatal csapat tagja lehet - hosszútávú munkalehetőség - bérezés megegyezés szerint A pályázatokat az alábbi címre várjuk 2000. március 15-ig. I Nedworks Kft. 5200 Törökszentmiklós Dózsa Gy. u. 13. A pályázathoz kétjük mellékelni az alábbiakat:- önéletrajz- bizonyítvány másolatok ____________________________________________________________'8985'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents