Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-27 / 72. szám
2000. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL A szenvedélyes színek festője Szombaton megnyílt Baranyó Sándor kiállítása Baranyó Sándor, a Szolnoki Művésztelep doyenje ebben az évben tölti be 80. évét. A szolnoki Galériában szombaton délelőtt nyílt kiállításán az utóbbi öt év termése látható. Szolnok Dr. Kertész Róbert múzeumigazgató köszöntő szavai után a szép számmal összegyűlt érdeklődők előtt Egri Mária művészettörténész nyitotta meg a kiállítást. Röviden ismertette Baranyó Sándor pályáját, hangsúlyozva e pálya erős szolnoki kötődését, ami azonban nem jelenti azt, | hogy a mester a városon kívül, itthon és külföldön ne aratott volna sikereket a műveivel. E műveket expresszivitás és szenvedély jellemzi, ezt elsősorban a kézzel, tubussal vastagon fölvitt festékek erős, kiáltó színeivel éri el. Beszélt Baranyó Sándor művészetének másik sajátosságáról, a valóság tiszteletéről is, ami viszont sohasem jelent naturalizmust, a látvány szolgai másolását. Az ő valósága, a Ti- sza-Zagyva vidékének valósága színekbe, hangulatokba érlelődik. A festő új utakat keres, de úgy, hogy mindig vállalja a hagyományt, azt építi tovább. Ez a hagyománytisztelet teszi érdekessé Baranyó Sándor képeit a külföldiek számára A kiállítás megnyitójára szép számmal érkeztek érdeklődők FOTÓ! B. J. is. A külföld ugyanis nem arra kíváncsi, amit máshonnan átvettünk, hanem arra, amit mi adunk az egyetemes kultúrának. Baranyó Sándor azzal a gondolattal ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a képeit, hogy azok nem akkor vannak készen, amikor a festő letette az ecsetet, hanem amikor „fészket vernek a néző szívében”. Szolnoki lányé a legszebb arc Nemcsak a fodrászok, hanem a sminkesek is számot adtak felkészültségükről fotó: b. j. Van, aki szentmisét írt T ÖRÖ KSZENTMIKLÓS Április 16-án Orbán Viktor miniszterelnök felesége, dr. Lévai Anikó nyitja meg Törökszentmiklóson a Megváltás országos millenniumi művészeti pályázat kiállítását. A pályázatot a törökszentmiklósi önkormányzat, a városi művelődési központ és a Szent- háromság Római Katolikus Fő- plébánia hirdette meg. A fővédnökséget dr. Lévai Anikó mellett dr. Paskai László bíboros vállalta. A pályázatot a felsőoktatási intézmények hallgatói részére írták ki Jézus születésének kétezredik, a keresztény államiságunk ezredik és a helybeli Szentháromság Katolikus Főtemplom fennállásának századik évfordulójára. A pályázatra 3 zenemű, 4 irodalmi és több mint 50 képző- és iparművészeti alkotás érkezett. Ahhoz, hogy a pályázat megvalósuljon, támogatást adott a helyi önkormányzaton kívül a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, az oktatási minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alapprogram. A pályázat egyik különlegessége, hogy egy papnövendék szentmisét írt a templom fennállásának századik évfordulójára. Felmérik a halállományt (Folytatás az 1. oldalról) Olyan gazdálkodást szeretnének megvalósítani az ártereken, amelyek szántóföldek kivonásával járnak. Ezeket az egyébként is kedvezőtlen adottságú földeket másképp szeretnék hasznosítani, például nádtermelésre, gyümölcsösnek, gyógynövénytermesztésre, állattartásra. A gazdálkodási mód (művelési ág) ilyen jellegű változtatását az Európai Unió is támogatja. Ezt az ökológiai szemléletű gazdálkodási formát nemcsak az ártereken belül, hanem kívül is szeretnék megvalósítani Nagykörűn. Terveik megvalósítására több pályázatot is benyújtanak, a Kossuth Lajos Tudományegyetemmel, illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel két-két, önállóan pedig egy pályázaton indulnak. Figyelemre méltó az az elgondolásuk is, miszerint az ártéri öblözetekben olyan módon lehetne tenyészteni a tiszai halakat, hogy egy-egy szennyezés után az érintetlenül maradt élőlények visszatelepíthetők legyenek a folyóba. P.É. (Folytatás az 1. oldalról) Erre a nagy szolnoki tavaszi-nyári divatfesztiválra az ország minden részéből és Itáliából közel nyolcvan résztvevő, mesterfodrász, kozmetikus érkezett. A seregszemlének talán a legnagyobb tanulsága az, hogy a csutkahajat is meg lehet hosszabbítani. Legalábbis akkor, ha a szálak másfél-két centisek. Ügyes ragasztással hosszú loknikat, tincseket varázsolhatnak az úr vagy hölgy fejére. Ezek hónapokig megmaradnak, bírják a mosást, a szárítást, meg a fésülést is. A műveletet ott be is mutatták a szolnoki mesterek. Az indulók között huszonöt év volt a felső korhatár, kivéve az itáliai mesterfodrászokat, akik percek alatt úgy átváltoztatták a színpadon a modelleket, hogy a tulajdon anyjuk is némi bizonytalansággal közeledett volna hozzájuk. A „riszi”, azaz a ruhaipari suli rendezésében felléptek az intézet alkalmi manökenjei, és volt többféle országos verseny, bemutató. így a kozmetikustanulók között a szolnoki iskola diákja, Fodor Lili a harmadik helyen végzett. A fodrász női tanulóknál pedig a suli büszkesége, Szárai Lídia országos bajnok lett. A férfifodrász-tanulóknál Szalai Csaba bronzérmet vehetett át, akár a férfifodrász ifiknél Papp Tamás. A három harmadik és egy országos bajnoki címen kívül további megyei siker is született ezen a nagy megmérettetésen. A fesztivál legszebb női arca címért kis hazánk minden szegletéből any- nyi mutatós virágszál versengett, hogy napokkal korábban előzsű- rizést kellett tartani. A döntőbe végül is tizenegy hölgy került, ahol a 18 éves Babinecz Gizella, a szolnoki közgazdasági szakközépiskola negyedikese végzett az élen. Jutalma milánói divatfotózás. Második a 19 éves Kosztrub Henrietta Debrecenből, harmadik a 18 éves Kálmán Noémi szintén Szolnokról, a ruhaipari iskolából. Az egész napos rendezvény azt is bizonyította, hogy a jó fodrász minden esetben az archoz, az arcformához megfelelő hajviseletet, frizurát javasol, varázsol kuncsaftja fejére. ________________________D. SZ. M. G ödörben, de JÁSZÁROKSZÁLLÁS Minden hitelünket és kötelezettségünket időben tudjuk teljesíteni, így nem lehet arról beszélni, hogy csődhelyzetbe kerültünk volna, igaz, az elmúlt évben jelentős veszteséget szenvedett el szövetkezetünk — nyilatkozta lapunknak Szabó Béla, az árokszállási Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. A városban elterjedt a szóbeszéd, hogy a település nagy múltú mezőgazdasági szövetkezete csődöt jelent, kötelezettségeit nem teljesíti, s aki teheti, hagyja el a gazdaságot. A felvetésre reagálva Szabó Béla kiemelte, hogy az elmúlt évben rengeteg kárt okozott számukra a víz. A művelésük alatt álló földekből mintegy ezer hektáron károsodott a növényi kultúra, mintegy 130 millió forintnyi árbevétel-kiesést okozva ezzel. További ötvenmillió forintot vitt el az elnök szavai szerint a támogatási rendszer megváltozása. Az állattenyésztésben a sertéságazat sem hozta azt az eredményt, amelyet korábban vártak. Összesen 1,2 milliárd forint volt az éves árbevétel, és körülbelül 150-170 nem csődben millió forintnyi veszteséget könyvelnek majd el az árokszállási szövetkezetben. A rossz év azonban nem jelent egyet a csőddel. Az elnök rámutatott, hogy a szövetkezet saját, tiszta vagyona mintegy hétszázmillió forint, a gazdaság hitelképessége megmaradt, a veszteséget kölcsön felvételével tudják finanszírozni. Szabó Béla szerint a fizetés- képtelenség híre azért kaphatott szárnyra a városban, mert a földhaszonbérleti díjat csak később tudják kifizetni, mint azt a szövetkezettől korábban megszokták. A gyakorlat az volt, hogy a haszonbérleti díjat már az év elején kifizetik a jogosultaknak, ám erre idén nem volt lehetőségük. A törvényi előírásoknak megfelelően a mérleg- jóváhagyó küldöttgyűlést követő 15 napon belül folyósítják a haszonbérleti díjakat. Többen tudni vélték azt is, hogy Szabó Béla az egyre sokasodó gondok miatt lemond elnöki posztjáról. Az érintett erre csak annyit mondott, hogy aki ismeri több évtizedes szövetkezeti munkáját, elnöki ténykedését, az tudhatja, hogy a gödörben soha nem hagyná el a Kossuth Szövetkezetét. B.CS. Borok és borászok versenye Rákóczifalva Immár negyedjére rendezték meg a kertbarátok megyei borversenyét. Ezúttal Rákóczifalva volt a helyszíne a hat kertbarátkor vetélkedésének, és a pálmát ezúttal a rizling borok vitték el. Nem éppen a borászatáról híres Jászkisér, Jászberény, Jászjákó- halma, Jászárokszállás, Újszász és Rákóczifalva, ennek ellenére negyedik alkalommal készültek e települések kertbarát körei a versenyre. A vetélkedésre a határon túlról is érkezett vendég, a Zentafelsőhegyi Petőfi Sándor Hagyományőrző Művelődési Egyesülettől. A legjobb fehér újbornak a szigorú bírák végül a jászberényi Szarvas Ferencné olaszrizlingjét találták, a fehér óborok közül a rákóczifalvi Illyés Sándor rizling- je, míg a vörösborok közül Gyúrás Józsefné kadarkája nyerte el leginkább a zsűri tetszését. Kiosztottak egy különdíjat is, ezt az újszászi Bálint Ferenc kapta. A borversenyt jövőre is megrendezik, s ki tudja, talán bekapcsolódik a többi megyei kertbarátegyesület is eme nemes megmérettetésbe. _________ PB A zsűri a gyertya lángjánál is tesztelte a borokat FOTÓ! B. J. MEGÉRKEZTEK AZ ELSŐ GÓLYÁK. A tavasz csalhatatlan jele, hogy visszatértek a gólyák ősszel ideiglenesen elhagyott fészkükbe. A szerencsésebbek már párt is találtak. Képünk Kenderesen készült. FOTÓ: B. J. Mit hozott a rendszerváltozás? Megyei körkép Szombaton volt tíz éve, hogy sok-sok évtized után szabad, többpárti választásokat tarthattunk hazánkban. Vajon kinek mit hozott ez a tíz év? — kérdeztünk néhány embert. Borsós József, kungyalui mező- gazdasági kistermelő: - Röviden úgy is mondhatnám, hogy anyám, nem ilyen lovat akartam. Hisz a 10 évvel ezelőtti eufórikus hangulat óriási csalódásba torkollott, mert az ígéretekből nem sok teljesült. A lényeg, hogy akik korábban párttagkönyveikkel jutottak előnyökhöz (persze nem a többség), ma bankszámláikkal jutnak előnyökhöz. Ezért nem is volt igazi rendszerváltozás. Amit egykor a nép összegürizett, az ma csak pár emberé, a haszonnal együtt. A gazdagok és többség között óriási a szakadék, és a milliárdos veszteségeket okozó vezetők vígan vigyorognak a tévé képernyőjéről. Szívesen mondanám, hogy jobban élünk, de nem tehetem. Azt hittük, a tudás, a szorgalom, a tisztességes munka majd előbbre juttat, de csak a kapcsolatok számítanak. Mégsem sírom vissza a Kádár-rendszert. Azt is vallom, minden rossz után a jónak kell jönnie, és a számonkérés idejét senki nem kerülheti el. Gonda Lászlóné Katoná Anikó óvodavezető, Jászszentandrás: — Feltétlenül tapasztalható változás. Ma már szabad a vélemény- nyilvánítás, és végre nemcsak az okoskodók, hanem a valóban okosak is elmondhatják a véleményüket. Épp most készítettem nevelésszociológiából egy dolgozatot, amiben azt próbálom vizsgálni, hogyan hatottak a változások a lakosságra. Nálunk az embereknek mindig a mezőgazdaság nyújtott megélhetést. A földek privatizációjával viszont hanyatlásnak indult a mezőgazdaság, jelenleg pedig a teljes csőd felé tart. Ezért az itt lakók élet- színvonala jelentősen csökkent. A gyerekek fizikai szükségleteik kielégítésén ez még nem látszik, de a lelki törődésre a szülőknek már kevesebb idejük jut a megélhetési gondok miatt. Molnár Jánosné karcagi kereskedő: — A rendszerváltozással sok olyan titokról lebbent fel a fátyol, amit korábban nem tudhatott meg az átlagember. A mi korosztályunkat, az ötvenéveseket azonban több szempontból rosz- szul érintette a változás, nem voltunk rá felkészülve, a stressz éveket vont el az életünkből. Ha a Kádár-korszakban az ember tisztességgel dolgozott, öregkorára biztosított volt a nyugdíjból való megélhetése. Akkor ha fizette az ember az sztk-t, nem volt gondja, ha kórházba került, ma pedig csak akkor számíthat jó ellátásra, ha meg tudja fizetni az orvosokat. Megmondom őszintén: nem ezt vártam. Ma napi megélhetési gondokkal küszködünk, a férjemmel, aki a téeszből lett munkanélküli, kényszervállalkozásba kezdtünk, hogy ne a munkanélküliek kenyerét együk. Csakhogy a multik kiszorítanak bennünket a piacról, ezért nem vagyok optimista a jövőt illetően. Bízom abban, hogy egy évtized múlva a gyerekeimnek köny- nyebb lesz az elindulás. ___________________________________T.Ä.
