Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-23 / 69. szám

8. OLDAL KÖRKÉP MŰSOROK 2000. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK SHH 2000. Március 23., Csütörtöki Műsorajánló MTV1 RTL KLUB TV2 MTV2 DUNA TV 5.42 Hajnali gondolatok. 5.45 Agrárvilág, 6.00 Naprakész, 8.30 A bes­tia (brazil sorozat 96.), 9.00 Csak ma! (Szóra­koztató délelőtt maga­zin, játékokkal, sztárven­dégekkel), 9.30 Happy Holiday (német sorozat), 10.30 Mindent a szere­lemért (brazil sorozat), 12.00 Híradó délben, 13.00 Együtt (Velünk élő kisebbségek), 13.58 Hírek. Időjárás, 14.00 Linda (magyar sorozat. Fsz.: Görbe Nóra, Bodro­gi Gyula, Pécsi Ildikó, Ronyecz Mária, Lukács Sándor), 15.10 A látoga­tó (amerikai sci-fi soro­zat), 15.58 Hírek. Időjá­rás, 16.00 Kisokos, 16.30 Tanúságtevők, 17.00 Háló, 17.30 Nem­zetiségi magazin, 18.00 Híradó hatkor, 18.55 19.00 Költészet a film­vásznon _____ 1 9.30 Híradó______ 2 0.00 Milleniumf mesék 20.30 Élet a halálból (francia film) 22.15 Aktuális______ 2 2.35 Alaphangok___ 2 2.40 Raionoó_____ 2 3.10 Twin Peaks (sorozat)_____ 2 3.55 Budapesti Tavaszi Fesztivál 6.00 Top Shop, 6.30 Reggeli (telefon: 382- 8394), 9.00 Recept Klub, 9.10 Barátok közt (ismétlés), 9.40 A farm, ahol élünk (amerikai so­rozat, ismétlés), 10.35 Top Shop, 11.30 Delelő (vidám show - ebédidő­ben. Benne: Mire gon­dolok?), 13.00 Hírek, 13.10 Celeste (argentin sorozat), 14.30 Klip Klub, 14.50 Az első csók (francia sorozat), 15.15 Helene és a fiúk (francia sorozat), 15.45 A farm, ahol élünk (ame­rikai sorozat), 16.40 Mi­re gondolok? 16.45 Esmeralda (mexikói so­rozat 36. Fsz.: Leticia Calderon, Fernando Co- lunga), 17.35 Mire gon­dolok? (telefonos villám­játék), 17.40 Tiltott sze­relem (venezuelai soro­18.30 Híradó______ 1 8.50 Fókusz______ 1 9.20 Üzenet______ 1 9.25 Barátok közt 19.55 Bombajó bok­szoló (vígjáték) 21.40 Zsoldosok (akció- film)________ 2 2.30 Este________ 2 2.50 Denis (francia film) ______ 0 .25 Pont hu_____ 0 .55 Fókusz 5.45 Faluvilág, 6.00 Reggeli kiadás, 6.30 Jó reggelt, Magyarország! (színes hírmagazin), 8.30 Gazdagok és szé­pek, 8.55 Riviéra (eu. koprodukciós sorozat ism.), 9.25 Csupa-csupa élet (német sorozat), 9.45 Egy titokzatos hölgy (olasz sorozat), 10.35 Közvetlen ajánlat, 11.05 Repülő ház, 11.30 Mila. a szupersztár, 11.55 Hurrá, utazunk! 12.10 Airport, 12.35 Ri­viéra (koprodukciós so­rozat), 13.00 Gazdagok és szépek (amerikai so­rozat), 13.50 A hegyi doktor (német sorozat), 15.35 SunsetBeach (so­rozat 393.), 16.45 Sa- mantha (venezuelai so­rozat), 17.40 A vipera (mexikói sorozat), 18.30 Tények, 19.00 Szeren­19.30 Rosalinda (mexikói sorozat 146.) ______ 2 0.00 Friderikusz - Osztálytalálkozó . (show-músor) 21.45 Jó estét, Magyar- orszáa!______ 2 2.30 Sweet Charity (musical) 1.00 Magyarország holnap______ 1 .45 Vers éjfél után Alaphangok zat 21.) csekerék __________SZOLNOK TV__________ 9 .00 Flő közvetítés Szolnok Megyei Jogú Város soros közgyűléséről; 18.00 Ámbitus - Építészeti magazin; 18.30 Aerobicpercek; 18.40 Szegedi regionális híradó; 19.00 Aktuális I.; 19.15 Notesz - közéleti magazin; 19.45 Az ember - Debreceni Sándor műsora; 20.15 Aktuális II.; 20.30 Az őrület fészke (am. film); 22.00 Aktuális III.; 22.15 Képes Képújság. 5.42 Hajnali gondolatok, 5.45 Agrárvilág, 6.00 Naprakész, 8,30 112, 9.05 Hon-lap, 9.30 A karmester (Jurij Szimo- nov-portré), .10.35 A Mándy-hagyaték (kisjá­tékfilm), 11.00 Telemáz- li, 11.30 Lendületben (A működő gazdaság min­dennapjai), 12.00 Bor és hatalom (katalán soro­zat), 13.05 Híradó dél­ben, 14.05 Főtér, 15.35 Kettesben, 16.00 Iskola utca, 17.30 Pesty Fekete Doboz 18.00 TS 4.10 Plusz 1 óra Virradó­ra, 5.30 Virradóra (ism.), 9.10 Fórum, 9.50 Nap­óra (ism.), 10.20 Maigret (sorozat), 11.45 Európai kaleidoszkóp, 12.20 Ré­giók, 12.50 Isten rabjai, 14.20 Mars: dicsőség vagy halál, 15.10 Tálen- tum, 15.45 Olvasónapló: Hóvirágünnep, 17.15 Nyelvőrző, 17.30 Mese­filmek, 18.00 Napóra, 18.55 Hej, hej, helyes beszéd! 19.00 Összkép, 19.30 A 20. század 100 híres fotója 19.45 Körtefa (olasz 19.40 Esti mese film) 20.00 Híradó 21.10 Egy árulás 20.30 Budapesti története Tavaszi Fesztivál 21.30 Híradó 20.50 A Csillag (börtön- filmí 22.00 Szubjektív 22.10 A történet, aminek 21.45 Gyilkos elme nincs véqe (amerikai film) 22.40 Utolsó szerelem 23.10 Záróra (albán film) MR SZOLNOK 5.55-8.00 Jó reggelt Alföld! Benne: 6,00,7.00 Kossuth krónika; 6.30,7.30,12.45,17.45 Alföldi krónika; 6.45 Napló; 7,20 Előjel; BBC-világhíradó; 8.10 Zenés kalen­dárium; 9.05 Délelőtt-Ernyő; 11.45 Hírvonal; 12.00 Dé­li krónika; 13.05 Zenés műsor; 14,05 Kívánságműsor; 15.05 Alföldi magazin; 17.30 Szóváltás; 18.00 Esti kró­nika; 18.30-22.00 Nemzetiségi műsorok. RÁDIÓ 2000 0.00 70-, '80-, ’90es évek slágerei; 5.00 Kávé helyett; 6.00 Ébresztő. Benne: 6.00,6.30,7.00 Hírek, időjárás; 7.30 BBC-világhíradó; 7.45 Helyi Információk, útinform; 8.00 Napról napra. Benne: 9.30 Hírek, időjárás; 12.00 Hírek, időjárás; 12.05 Szieszta; 13.00 Csütörtök dél­után Szőllösi Judittal. Benne: óránkénti hírek, időjárás; 18.05 Tőlem, neked; 20.0C24.00 70-, 80-, '9Ces évek slágerei. AKTÍV RÁDIÓ Szolnokról: Az elmúlt 40 év legjobb zenéivel! 00.0C 2.00 Álomzóna; 2.00-5.00 Zenezóna; 5.00-6.00 Pirka­dat; 6.0C9.00 Jó reggelt, Szolnok! 9.00-12.00 Délelőt­ti terefere; 12.00-13.00 Kívánságműsor; 13.00-16.00 Délutáni juice; 16.00-18.00 Hazafele; 18.0C20.00 Élő kívánságműsor; 20.0C21.00 Slágerlisták (EuroChart); 21.0C23.00 Nagy slágerek; 23.0C24.00 Éjféli zene­gép. Kóruskoncert a Galériában Szolnok A VIII. szolnoki zenei feszti­vál hétfőn este a Galériában a Bartók Béla Kamarakórus és — vendégükként — a Four Fathers énekegyüttes sze­replésével folytatódott. Az immár hagyományos vokális koncert ezúttal is sok fiatal hall­gatót vonzott. A Molnár Éva ve­zette Bartók Béla Kamarakórus műsorát stílusosan, könnyedén előadott Bartók Tavasz című da­rabjával kezdte. Ezt követően a XX. századi magyar szerzőktől hallhattunk válogatást, Kodály Zoltán, Szőnyi Erzsébet, Kocsár Miklós és a fiatal Tóth Péter mű­veit. Ez utóbbi Holdének című al­kotása bemutató is volt egyben, és szép sikert aratott. Egy Tormis- opus bővítette a palettát. A műsor válogatása kicsit borongósra sike­redett, főként az éjszaka zenéi voltak túlsúlyban, azonban a rit­kán hallható kórusművek maga­biztos előadása bőséges kárpót­lást jelentett. A második félidő könnyedebb szórakozást kínált az országosan ismert Four Fathers énekegyüttes jóvoltából. A négy „apuci” (Bo­ros Sándor, Mukli Gyula, ■ Balki László és Frech Zoltán) most az Amerikában óriási népszerűség­nek örvendő Barbershop Style­ban énekelt új CD-jét mutatta be többek közt. Ez egy tömegigényt és -ízlést kielégítő, jól énekelhető zenei világ, amelyet ők zenei játé­kokkal, poénokkal megtűzdelve itthon is élvezhetővé tettek. Hallottunk még tőlük Bach-át- iratot, spirituálét, amelyeket szin­tén teletűzdeltek remekül előa­dott zenei tréfákkal. Végül a két együttes közösen adott elő Gershwin-egyveleget, Fazekas Zsuzsa (zongora) közre­működésével. A hallgatóság fer­geteges tapsa közben vonulhat­tak le a kórusok, ami a legna­gyobb sikert jelenti az éneklők­nek. DENKE GERGELY A művésztelep szellemi központ Szolnok Kedden a késő esti órákba nyúló beszélgetést folytatott négy művész: Fazekas Mag­dolna, Meggyes László, Nagy István és Simon Ferenc az érdeklődő művészetbarátok­kal a szolnoki Damjanich múzeumban. A házigazda dr. Kertész Róbert múzeum­igazgató volt. Dr. Kertész Róbert röviden ismer­tette a művésztelep történetét, majd az idei tervekről szólva töb­bek között elmondta, hogy a kép­zőművészet meghonosítójának, August von Pettenkofennek, és a nemrég elhunyt „szolnoki” fran­cia festőnek, Serge Delaveau-nak a műveiből rendeznek kiállítást, valamint tervezik egy, a telepről szóló könyv kiadását is. A művészeket főleg arról fag­gatták, hogy mit jelent nekik a művésztelep és Szolnok, miben különbözik a szolnoki az ország többi művésztelepétől. A szemé­lyes hangú, sok régi történetet is felelevenítő, egykor itt élt művé­szek alakját felidéző válaszok nyomán hangulatos beszélgetés alakult ki. Fazekas Magdolna elsősorban a táj varázsát hangsúlyozta, és ar­ra az időszakra emlékezett, ami­kor esténként még marhacsorda vonult át a hídon a lemenő nap fényében. Talán a sok víz párájá­nak fénytörése .okozza - mondta többek között -, de a szolnoki le­vegőben a színek gazdagabban bontakoznak ki, mint máshol. Meggyes László ehhez azt tette hozzá, hogy egy tájat nem lehet egyszer megfesteni, hiszen év­szak, napszak szerint mindig más arcát mutatja. A szobrászok számára a táj nem olyan közvetlen ihletforrás, mint a festőknek. Simon Ferenc és Nagy István sok személyes él­ménnyel tarkítva idézték föl szol­noki évtizedeiket. Hozzátették azonban, hogy a természet, a táj a szobrász számára sem közöm­bös, hiszen pihentet, felüdülést, feltöltődést ad. Kisebb vita bontakozott ki ar­ról, hogy Szolnokon létezik-e olyan sajátos iskola, mint a hód­mezővásárhelyi vagy a szentend­rei. A résztvevők végül abban ér­tettek egyet, hogy szolnoki iskola nem volt, és ma sincs, erre nem is törekedtek az itt élő és dolgozó művészek. Sőt ma már a hagyo­mányos iskolák sem léteznek, az említett városok művészeit is a sokféle stílus és látásmód jellem­zi. Van viszont sajátos szolnoki atmoszféra, amely nem csupán témában, de színvilágban, látás­módban is érzékelhető az itt szü­letett alkotásokon, és nem is csu­pán az állandóan itt élőkén, ha­nem például a francia Serge Delaveau itt festett képein is. Ipari parkok: egyedül nem megy? Túl sok az ipari park — véli a megyei vállal­kozásfejlesztési alapítvány igazgatója. Hegmann György úgy látja, a kevesebb ezút­tal több lenne. Bár a szakember szerint még előnyt is lehetne kovácsolni abból, hogy szőkébb hazánkban hét település is elnyerte az ipari park címet, csak párbeszédre volna szükség. Együttműködésre azonban eddig csupán Kunszentmárton, Törökszentmiklós és Szolnok mutatott hajlandóságot. Megyei információ Három esztendeje azon siránkoztak a megye gaz­dasági szakértői, hogy szűkebb hazánkból egyet­len település sem pályázott ipari park címre. Ma már hét település is büszkélkedhet ezzel a rang­gal. Jászfényszaru és Martfű még 1998-ban, Tö­rökszentmiklós, Szolnok, Mezőtúr, Kunszentmár­ton, Karcag pedig tavaly decemberben nyerte el a címet. Ám csalódnia kell annak, aki a földből ki­növő gyárakat keresi a megyében. A gazdasági centrumok helyén legtöbbször szántóföldet talál­ni, jobb esetben egy táblával, ami nagy betűkkel hirdeti: itt ipari park épül. Mindez nem megyei jelenség, a Gazda­sági Minisztérium adatai szerint az ország több mint száz ipari parkjának csupán har­minc százalékában van valóban működő vállalkozás. Bár a cím elnyeréséhez már kell néhány cég szándéknyilatkozata arról, hogy az adott helyen beruházni kíván, ám Hegmann György szerint ilyen papírt vi­szonylag könnyen lehet szerezni, az ugyanis semmire sem kötelezi a cégeket. Martfűn is immár két éve csupán egy tábla jelzi az ipari park helyét, de a pol­gármester reményei szerint nemsokára már építkezés is mutatja, valami készül a városban. Kozma Imre szerint beruházni szándé­kozóból nincs hiány. Legutóbb egy német cég je­lezte, 30 hektáros területre lenne szüksége, ahol háztartási gépeket gyártana és háromezer ember­nek adna munkát. Áhhoz azonban, hogy bármi­lyen cég is megtelepüljön, az ipari parkban ki kell építeni az infrastruktúrát. Ez talán nem várat so­káig magára, hiszen Phare- és Sapard-támogatásra is számít az önkormányzat. A jászfényszarui komplexum infrastruktúrájá­nak fejlesztése pályázati forrásból már tavaly megkezdődött, az EU támogatás elhúzódása mi- «att azonban az utóbbi időben megakadtak a munkák. Az Ipari Centrum Kft. műszaki vezető­je, Morvái Ferenc reméli, hogy a - beruházók le­települését leginkább ösztönző - közművesítés még ebben az esztendőben befejeződhet. Az infrastruktúra fejlesztési pályázatok elké­szítésénél párbeszédre volna szükség az ipari parkok között - állítja Hegmann György. Együtt­működés híján ugyanis előfordulhat, hogy csak az kap pénzt, aki erősebb lobbival rendelkezik, de az is megtörténhet, hogy mindenki nyer vala­mekkora összeget, de olyan keveset, amelyből nem tudja megvalósítani terveit. Kozma Imre némiképpen másképp látja a hely­zetet. Együttműködésre szerinte is szükség van, ám főleg a befektetők megnyerésében. Ennek je­A megyénkben ipari park címmel rendelke­ző hét település közül egyedül Törökszent­miklósi dicsekedhet működő vállalkozással. Ott ugyanis úgy jelölték ki az övezetet, hogy annak része egy multinacionális vállalat már meglévő üzeme is. A törökszentmiklósi ipa­ri parkkal együttműködő szolnoki elsősor­ban a közlekedési csomóponti szerepét ki­használva logisztikai feladatokat láthatna el, mig a Kunszentmártonban megtelepülő vál­lalkozások a szabad munkaerő mellett a hátrányos helyzetű térségeknek járó na­gyobb támogatásra is számíthatnának. Az eredeti elképzelésekben szerepelt egy szászberki hulladékmegsemmisítő és kör­nyezetvédelmi ipari park terve is, ám azt a falu tavaly népszavazáson elvetette. gyében Martfű szoros kapcsolatot ápol a ceglédi és a szegedi ipari parkkal. A pályázatoknál nem tart a konkurenciától. Már csak azért sem, mert Martfű egy lépéssel a megye új ipari parkjai előtt jár. Kozma Imre szerint nem gyerekjáték hozzájut­ni a pályázati forrásokhoz. Bizonyítja ezt saját példájuk, hiszen tavaly 180 millió forintos Phare- támogatást reméltek az ipari park infrastruktúrá­jának kialakításához. Ám — a bíráló bizottság jó szándéka ellenére - egy fillért sem kaptak. A tá­mogatás elnyeréséhez,ugyanis különböző terve­ket és hatástanulmányokat kellett volna bemutat­niuk, ám azok akkor még javában készültek. Mindez ma már a város rendelkezésére áll, míg az új ipari park címmel rendelkező települések most fognak hozzá azok elkészítéséhez. Jászfényszarun sem feltétlenül az együttműkö­désben látják a továbblépés lehetőségét. Morvái Ferenc szerint a fényszarui övezet területi adott­ságai igen jók, emiatt nem feltétlenül kell más ipari parkokkal való együttműködésekre támasz­kodniuk. Ettől függetlenül tagjai az Ipari Parkok Magyar Technológiai Szövetségének és a szerve­Nemzetközi tapasztalatok alapján az 1990-es években kezdődött meg az ipari parkok kialakítása. A program keretében a Gazdasági Minisztériumtól az ipari park címet elnyerő települések, illetve az oda betelepülő vállalkozások különböző pályázati rendszerekben elő­nyöket élveznek a gazdaság- és vidékfejlesztési cél- előirányzataiból elnyerhető támogatások megszerzé­sénél. Az ipari parkok kezdetben az ország fejlettebb, nyugat- és közép-dunántúli térségeiben szerveződtek, jelentős részük már működő multinacionális vállalatok mellett. Az elmúlt két esztendőben azonban a címet elnyerő pályázók már az észak-alföldi és a közép-ma­gyarországi régiókból kerültek ki. zeten keresztül lehetőségük nyílik a kapcsolatok kialakítására, építésére is. Ezzel szemben Mezőtúron úgy látják egy ipa­ri park építése elképzelhetetlen együttműködési készség nélkül. A helyi Ipari Park Kft. ügyveze­tője, Kacskó László állítja, aki nem képes áten­gedni valamit a lehetőségeiből és csupán a saját erejéből akar boldogulni, az a legnagyobb üzle­tekből maradhat ki, hiszen mindegyik ipari park más adottságokkal rendelkezik és különböző feladatok ellátására alkalmas. A cím önmagában még semmit sem jelent, a működőképességig el­jutni viszont akár egy évtizedbe is beletelhet. Mezőtúr Szolnokkal és Gyomaendrőddel már tárgyal az együttműködés lehetőségeiről. A vá­ros felismerte: ipari parkja beszállítói feladatok ellátására a legalkalmasabb, ám ehhez egyebek mellett egy logisztikai központhoz is csatlakoz­nia kell. A külföldi tőke keleti irányú áramlása egyre érzékelhetőbb, így az ipari park címmel rendelke­ző települések elemi érdeke, hogy megfelelő fel­tételekkel várják a befektetőket - magyarázta Karcag alpolgármestere. Csányi Sándor szerint e törekvésben természetesen tetten érhetők bizo­nyos érdekellentétek is, ám az együttműködés el­vi szándéka majdnem minden ipari park üzemel­tetőjében él, ahogyan ez a témáról nemrégiben a városban rendezett konferencián is kiderült. A legfontosabb kérdés tehát az, vajon e szándék mi­ként váltható „aprópénzre” a gyakorlatban. Éppen ezt szolgálhatja a párbeszéd - mondja Hegmann György. A megye, de az adott települé­sek szempontjából is csak haszonnal kecsegtet, ha a beruházókért nem egymással versengenek, hanem együttműködnek a térség ipari parkjai. A vállalkozásfejlesztési szakember szerint ugyanis aligha képzelhető el, hogy minden ipari parkot multinacionális cégek töltenek meg. Ám közös fellépéssel elérhető lenne, hogy egy-egy nagy be­ruházó az igényeinek legmegfelelőbb helyre tele­pedjen le. A környező ipari parkokban pedig a beszállítók kapnának helyet, akár úgy, hogy az ipari parkokon belül inkubátorházakat alakítaná­nak ki. . TELEKI JÓZSEF-BUGÁNY JÁNOS Tovább Az ezredfordulóra megújult a Mercedes-Benz könnyű áruszállítója, az 1995-ben piacra lépett Sprinter, amely hosszú ideig kategóriája él­lovasa volt Európában. A modellfrissítés során módosult a külső, markánsabb lett a kocsi orrkiképzése, hatékonyabb fény­szórókat építettek be. Az utasteret szintén újragondolták a csillagos márka tervezői, az eredmény: li­muzinkomfort. A műszerfal ugyancsak teljesen új, a korábbi­nál nem csak szebb, de áttekint­hetőbb is. A sebességváltó karja a padlóról a középkonzolra került, mint a kistestvér Vitónál, s olyan könnyen kezelhető, akár egy joy­stick. A motorpaletta a legújabb, sprintéi közvetlen befecskendezésű, com­mon rail technológiás, négy, illet­ve öthengeres CDI-turbódízel erő­forrásokkal gyarapodott, a teljesít­ményskála 82 lóerőtől 156 lóerőig terjed. A motorok mindegyikére jellemző a hatalmas nyomaték, a gazdaságosság, a csendes, kultu­rált üzem, valamint a csekély kar­bantartási igény, a motorolajcsere például akár 40 ezer kilométerre kitolható. Új sebességváltót is kí­nálnak a CDI-motoros Sprinterek­hez. A hatfokozatú automata ér­dekessége, hogy lehetővé teszi a kuplungolás nélküli kézi kapcso­lást is. A korábbi Sprinterből meg­maradtak a hagyományos Merce­des transporter erények, így a ma­gas szintű aktív és passzív bizton­ság, a háromféle tengelytávon ki­alakítható temérdek karoszszéria- változat (32 bázismodell kapható, a maximális rakodókapacitás 13,4 köbméter," illetve 2,57 tonna), a A korábbinál nagyobb fényszóróiról ismer­hető fel az új Sprinter rugalmas térkihasználás, és nem utolsósorban a csillagos márkára jellemző minőség. LZ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents