Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

4. OLDAL GAZDASÁG KULTÚRA 2000. Február 1., kedd Hl RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. január 31.) Borsodchem 10900R 0 Fotex 151 Ft 0 Matáv 2 007 Ft ü Mól 5 350 Ft ü OTP 16180 Ft ö Rába 2 340 Ft ű Richter 17450 Ft ű Zalakerámia 2 240 Ft 0 BUX: 9548,90-2,86% eltérés az előző záró­értékhez képest BUX INDEX 1.25-31-IG Mezőgazdasági könyvhónap A múlt évben a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium a mezőgazdaságról szóló tan- és szakkönyveket összesen mintegy 92 millió forintos támo­gatásban részesítette - jelentette ki Mucsi Imre helyettes államtit­kár a mezőgazdasági könyvhó­nap megnyitóján, hangsúlyozva a szaktudás gyarapításának fon­AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 422,51 Cseh korona 7,14 Euró 255,42 Német márka 130,59 Osztrák Schilling 18,56 Lengyel zloty 61,93 Svájci frank 158,68 Szlovák korona 6,04 USA-dollár 260,55 Van, amiért kevesebbet fizetünk A vegyipari és az építőipari árak emelkedtek leginkább 1999-ben Az ipari termelői árak tavaly az év egészét tekintve 5,2 százalékkal nőttek. December­ben 0,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz, 8,7 százalékkal az 1998. decem­berihez képest - derül ki a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Az ipari termelői árak 1998-ban egy év alatt 11,3 százalékkal emelkedtek. Tavaly november­ben a havi növekedés 1,5 százalékos, az éves pedig 7,7 százalékos volt. Az első 11 hónapban 4,9 százalékkal emelkedtek átlagosan a terme­lői árak 1998 azonos időszakához képest. Tavaly az év során a belföldi értékesítési árak 7,2 százalékkal, az exportárak pedig 2,8 száza­lékkal növekedtek. A belföldi értékesítési árak decemberi emelkedése 0,5 százalékos volt, el­maradt a tavalyi átlagos havi 0,9 százaléktól - áll a KSH jelentésében. A jelentés szerint a belföldi értékesítési árak éves növekedéséhez a legerőteljesebben a vegy­ipar (13,4 százalék), az építőipari anyagok ár­alakulását tükröző, nem fém ásványi termékek (10,4 százalék), továbbá a textíliák, ruházati és bőrtermékek (9,7 százalék) ára járult hozzá. A legkisebb, 1,4 százalékos emelkedést a fém alapanyagok, feldolgozási termékek körében re­gisztrálták. A hazai vegyipari árak az átlagost jóval meg­haladó növekedését a világ kőolaj- és olajter­mék-piacain érvényesülő erőteljes áremelkedés határozta meg. A belföldi értékesítés alakulásá­ban meghatározó élelmiszerek, italok és do­hánytermékek gyártásában átlagosan 3,7 száza­lékos volt az áremelkedés. Az ágazaton belül az egyes termékek körében ellentétes irányú ár­mozgást figyeltek meg. A húsfeldolgozás, a nö- vényiolaj-gyártás, valamint a malomipari termé­kek körében 5,1-1,1, illetve 1 százalékkal csök­kentek az árak. Az élelmiszeripar más ágazatai­ban 10 százalék körüli, esetenként ezt is meg­haladó mértékű emelést érvényesítettek. A cu­kor- és tartósított lisztesáru-gyártásban például 11,5-12,3 százalékkal nőttek a termelői árak. A hatósági ármegállapítási körbe tartozó ága­zatokban, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízel­látás területén az év során átlagosan 7,7 száza­lékkal emelkedtek az árak. Ezen belül a legna­gyobb drágulást a villamosenergia-termelésben és -elosztásban (11,2 százalék), a legkisebbet a gázgyártásban és -elosztásban (1,6 százalék) regisztrálták. ___________________________■ A ggódnak a húsosok A termelők költségei megsokszorozódtak SERTESFELVASARLASI ARAK___________ I . Országos élősertés-felvásárlási átlagár:_________210,12 Eb ből: 1 gazdasági társaság átlagár: 215,94 2, szövetkezeti átlagár: 213,77 3. egyéni vállalkozói átlagár: 191,10 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 208,21 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 212,50 2. szövetkezeti átlagár: 217,18 3. egyéni vállalkozói átlagár: 198,99 III. Régiónkénti átlagárak:____________________________ 1 . E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 203 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 208 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 198 4. Központ (Budapest, Pest megye): 215 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 213 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 214 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 219 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva:_____________ E ; 278,17 U: 266,36 R: 255,43 O: 242,18 ' P: 234,00 IV. Nemzetközi hasított félsertés átlagár:_____________________ _____________________________________1,96 DM________ F orrás: HÚSCÉH A húsiparban tavaly a termelés mennyiségének növekedésével párhuzamosan csökkent a jöve­delmezőség - értékelte a húsipar helyzetét a Magyar Húsiparosok Szövetsége és a Húscéh. A szak­emberek megállapították, hogy mivel a 2000. évi agrárszabályo­zást a földművelésügyi tárca még nem hozta nyilvánosságra, az ah­hoz kapcsolódó észrevételeiket majd csak azt követően tudják megtenni. Addig is az érdekkép­viseletek azt tanácsolják tagjaik­nak, hogy belföldi áraik kialakítá­sában haladéktalanul érvényesít­sék a már ismert költségtényező­ket, mint például az üzemanyag- ár-változásokat, energiaköltsége­ket, a hulladék és melléktermé­kek elszállításának és feldolgozá­sának várható díjtétel változásait. Utóbbi például nem egy esetben több mint tízszeresére nő. Ez - a húsipar képviselői szerint - meg­közelítő pontossággal minden hústerméknél 8-10 százalékos áremelést jelent egy év alatt. Ta­valy 12-18 százalékkal csökkent a húsipari termékek ára, így a ja­vasolt áremeléssel a feldolgozók még az 1998. évi árszintet sem érnék el. ’■ U. G. „Embergyűlölők mennyországa” Az Üvöltő szelek a szolnoki Szigligeti Színházban Ez az előadás a szenvedélyről, illetve a gyűlöletről szól, meg a bosszúról - és ta­lán arról is: hogy egyik sem vezet sehová... Schwajda György nem először vág neki, hogy színház legyen az Üvöltő szelekből, néhány éve már, amikor a Művész Szín­házban bemutatták, ő írt dramaturgként drámát Bronté kisasszony regényéből. Most színpadra állítását is maga vállalta, hogy formát adjon neki. A kérdés: miként lehet — érdemes — mai színpadon, mai né­zőnek átnyújtani azt a másfél évszázados történetet, amely romantikus, sőt melodra- matikus elemeket is hordoz; amelyben egy talált gyermekből lett férfiú áll bosszút nemzedékeken, akit származása miatt durván megaláznak, akit a rangosabb szomszédfiúért elhagy az is, kit halálosan szeret, s aki őt is viszontszereti, valójában. Meg­jeleníteni mindezt úgy, hogy ne tűnjék semmiképp túlgerjedezett- nek, véletlenül se csapjon át ha­mis színpadiasságba, hogy az in­dulat fortissimói, az érzelmek vul­káni kitöréseinek lávája ne öntse el a nézőteret, ugyanakkor az ér­zések megőrizzék szenvedélyes­ségüket - ez itt a tét. Különös vi­lág ez, s a rendezés nem akarja fe­leslegesen „korszerűsíteni”, meg­hagyja a maga valójában (csak né­hány mai ízű nyelvi durva kiszó­lás rí ki belőle), az embergyűlö­lőknek ezt a mennyországát, amely elzárt, távoli, zord, szeles, szikár és barátságtalan, a szűkös életforma rányomja torzító bélye­gét, s társadalmi különbség, osto­ba előítéletek terhelik, nyomaszt­ják erősen. Az előadásról sok mindent el lehet mondani, azt is talán, hogy nehézkes, túl súlyos, csak azt nem, hogy rendezője engedett volna bármiféle romantikus csábí­tásnak. A megvalósítás határozott Heathcliff felfogást mutat: keményre, végletesre van itt „kalapálva”, illetve hangszerelve min­den. Főleg a gyűlölet szelei viharzanak át meg át hatalmas erővel a színen, olykor üvöltenek is — bele is borzonghatunk —, viszont a szenvedélyes szerelem légáramai sajnálatosan csak halk fuvallatokban jelen­nek meg, erőtlenül. (Jellemző, a szerelmes Catherine monológjából sem süt a lélek belső ragyogása.) Egységes vízió ez külön­ben, borongó barnaságával, robusztus for­máival a díszlet méltó miliőt teremt - Mi­ra János -, és a ruhák is korhoz igazod­ván, viselőik jellemét is tükrözendő — Deb- reczeni Ildikó — jól szolgálják az együttes szerepében: Rátóti Zoltán hatást; s a zene, az is hasít, süvít, mintha Nincs könnyű dolga a színészeknek, a egyenesen a szeles, viharos angol partok- sűrű változások folytán egyik pillanatról a ról érkeznék. másikra kell - akár ellentétes helyzetekbe Filmszerűen, képekről képekre mozog a is - beleélniük magukat. Különösen áll ez cselekmény, egyenesen, kitérők nélkül a Szőlőskei Tímeára, aki többnyire sikerrel végkifejlet felé, eltekintve kisebb figyel- birkózik meg az önző, szeszélyes, vadóc, metlenségektől (Heathcliff például a kelle- szertelen, ám ugyanakkor mély érzelmű, ténél tovább fültanúja Catherine vallomá- tiszta lelkű Catherine megformálásának sának, így a sértés mellett annak rajongá- feladatával. Valamivel több szenvedélyes- sát is hallhatja, ami illogikus.) Az idő mú- ség javára válnék; amikor viszont Linton- lását zene, szöveg és sötétek jelzik, ilyen- lányként jelenik meg a színen, akkor „sze- kor képzeletünkre is van bízva a cselek- líd szépsége, mint a virágé”. Rátóti Zoltán mény tömörítés miatti „ hézagainak” kitől- (Heathcliff) ihletett beleérzéssel hozza azt tése, így szinte alkotó részeseivé válhatunk a férfit, aki rongyos külsejében is nemes, az előadásnak. zárkózottsága finom, mélyen emberi, bosszúállóként sem a megszállott gonosz, s amikor pedig befejez­vén bosszúművét, fáradtan, meg­történ összeroskad, borús arcára szinte rá van írva: mire való volt mindez, a gyűlölet, a bosszú? Ezt az arcot elraktározhatjuk ma­gunknak. Győry Emil (az öreg Earnshaw) mint felháborodott emberbarát hallatja hangos hang­ját, Törőcsik Mari józan, bölcs, megértő házvezetőnő, élő lelkiis­meret a házban, Mészáros István maga a megtestesült gyűlölet, végtelenül ellenszenves, önkívü­lettel határos indulatrohamában azonban túloz; Szirtes Balázs (Ed­gár Unton) inkább a figura ellen­szenves vonásait mutatja fel, lát­hatjuk még Czibulás Pétert (öreg szolga), Vida Pétert (Hareton), Cseke Katinkát (Isabella), Sebes­tyén Évát (karakteres szakácsnő), Horváth Gábort (Unton Heath­cliff) és Lugosi Claudiát, Hindley feleségeként. Aki ezen az estén holmi lenge, könnyű szórakozást vár, talán csalódik, aki viszont gondolkodni is szeret a színházban, gazdagab­ban távozik. FOTÓ: CSABAI __________________________VALKÓ MIHÁLY O szlopot nyertek A vidék millenniuma cí­men országos, sőt határo­kon átívelő rendezvényso­rozat szervezője a buda­pesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány. A napokban két település — Jászfelső- szentgyörgy és Tiszaigar — értesülhetett arról, hogy millenniumi emlékoszlo­pot nyertek az alapítvány pályázatán. Mint azt Nick Ferenctől, az ala­pítvány kuratóriumának elnöké­től megtudtuk, már tavaly elké­szült „A vidék millenniuma” rendezvénysorozat programjai­nak tervezete. Ezek között sze­repelt az a budapesti kultúrana­pi esemény is, amelynek során megyénkből a szolnoki Kapos­vári Gyula muzeológus (posztu­musz) és Kovács Andrásné Dá­vid Rozália jászfényszarui drá­mapedagógus is megkapta a Magyar Kultúra Lovagja kitünte­tő címet. E rendezvénysorozat része a millenniumi emlékoszlop-állítás is, amelyre tavaly üt ki pályáza­tot a szervezet. Az országból és a határon túli magyarlakta tele­pülésekről eddig beérkezett 72 kérvény elbírálása a napokban megtörtént. Megyénk két tele­pülése is elnyerte az egyenként 100-300 ezer forint értéket kép­viselő faragott emlékoszlopot. A települések öt mintadarabból választhatják ki a nekik legjob­ban tetszőt. Az oszlopok meg­munkálását az ország több pontján, képzett fafaragók vég­zik. A megyében például Tisza- földváron, Kerti Viktor faszob­rász dolgozik a millenniumi jel­képeken. Az oszlopok az alap­motívumokon kívül egyedi dí­szítést kapnak, amely a telepü­lés történelmének, kultúrájának hagyományait is őrzi majd. _____________ BUGÁNY

Next

/
Thumbnails
Contents