Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-24 / 46. szám

2000. Február 24., csütörtök ROMA KORKÉP 7. OLDAL Hírhozó A Kisebbségi Jogvédő Iroda pá­lyázati támogatásra talált a de­centralizált foglalkoztatási alap­nál, így Jászberényben hamaro­san álláskeresők klubja lejiet. Az elképzelések szerint munka­nélküli cigányokat és pályakez­dő roma fiatalokat próbálnák felvértezni olyan ismeretekkel, amellyel nagyobb eséllyel indul­hatnának a munkaerő-piaci ver­senyben. A különböző álláske­resési technikák megismertetése mellett nagy hangsúlyt kíván­nak fektetni a tanulás fontossá­gának tudatosítására, a cigány­ság sajátos társadalmi helyzeté­nek feltárására. * * * A kisebbségek oktatási és kultu­rális autonómiájának kérdésével foglalkozott legutóbbi ülésén a parlament emberi jogi bizottsá­gának ad hoc testületé, amelyet a kisebbségi törvény módosítá­sának előkészítésére hoztak lét­re. Hargitai János, a bizottság Fideszes elnöke, a zárt ajtók mögött folytatott tanácskozást követően úgy vélekedett: az len­ne célszerű, ha a törvény módo­sítása után az országos kisebb­ségi önkormányzatok oktatási és kulturális intézményfenntar­tóként tudnának megjelenni. A politikus szerint ehhez - a jogi környezet biztosítása után - a megfelelő költségvetési források biztosítására is szükség van. * * * Idén cigány táncház is színesíti a nyolcadik Kaláka folkfeszti-r vált, melyet a hagyományoknak megfelelően március elején Bu­dapesten, a Petőfi Csarnokban rendeznek meg. * * * Cigánydomb címmel háromré­szes dokumentumfilmet készí­tett a hajdani salgótarjáni ci­gány kolóniáról Kovács Bodor Sándor. A 80 perces, tizenhét interjút tartalmazó dokumen­tumfilmből is kiderül, különös világ volt a Cigánydombé, ahol elképesztő szegénységben él­tek az emberek, mégis a putri­sorok közül költők, zenészek, festők nőttek ki. A filmet levetí­tik a Győrben április utolsó he­tében sorra kerülő Fényírók fesztiválján, mely a kelet-euró­pai alternatív kultúra jeleseinek legtekintélyesebb szemléje. Rendőrök a katedrán Valóm váltott szerződés Igaza lett Farkas Flórián­nak, az Országos Cigány Önkormányzat elnökének, nem maradt írott malaszt a megyei rendőr-főkapitány­sággal kötött megállapodás. A szerződés aláírása óta még egy hét sem telt el, és máris rendőrök álltak a szolnoki Roma Esély Szak­iskola, Szakközépiskola és Kollégium katedrájára. A szerződés elsősorban a bűn- megelőzésre, a jogvédelemre, az áldozattá válás elkerülésére, a cigányfiatalok rendőri pályára irányítására helyez nagy hang­súlyt, ám Kopasz Árpád me­gyei rendőrfőkapitány már az aláírásakor jelezte, minden a ci­gány önkormányzathoz közelál­ló szervezettel igyekszenek szorosabb együttműködést ki­alakítani. Ennek első lépéseként indult el a napokban a KRESZ-oktatás a szolnoki Roma Esély iskolá­ban. Az intézmény igazgatója, Csilléi Béla kérdésünkre elmond­A Roma Esély tanulói a megyei rendőr-főkapitányság munkatársaitól sajátíthatják el a közle­kedés szabályait ta: azt szeretnék, ha minden, nyolcadik osztályt elvégzett fiatal megszerezné a jogosítványt se­gédmotor-kerékpárra. Az érettsé­gizők közül pedig a lehető legtöb­FOTÓi CS. I. ben kapnának autóvezetői enge­délyt, ezzel is javítva az iskolát si­keresen elvégzők esélyeit a mun­kaerőpiacon. A dohányzás ellen dolgoznak Kortárs segítők a Roma Esélyben Ma Magyarországon a do­hányzás a legjelentősebb népegészségügyi probléma. Különösen igaz ez a cigány­ság körében. Egy felmérés szerint kétszer annyi roma fiatal gyújt rá rendszeresen, mint nem cigány. Ezen kí­vánna változtatni az a kö­zelmúltban indult program, melyhez a szolnoki Roma Esély szakiskola, Szakkö­zépiskola és Kollégium is csatlakozott. „Előttem égsz, ha égsz. Állj le a cigivel, vagy állj tőlem odébb!” - szólt a dal néhány évvel ez­előtt egy dohányzás elleni kam­pány televíziós reklámjában. Azt nem tudni, hogy a ritmusos zene hatására hányán szoktak le a cigarettáról. A közelmúltban indult felvilágosító kampánytól a szervezők azt remélik, az elő­adásokat meghallgató fiatalok fele nem gyújt rá többé. Az át­ütő sikert attól remélik, hogy ez­úttal diákok próbálják meg el­venni a diákok kedvét a dohány­zástól. Erre nagy szükség is vol­na, hiszen míg egy 1995-ös vizs­gálat szerint a 15 éves tanulók 26 százaléka dohányzott, addig ta­valy már 37 százalékuk. Még rosszabb ez az arány a cigányok­nál, náluk a középiskolás korúak 70 százaléka füstöl. Ráadásul a cigarettázó roma fiataloknak mindössze a 24 százaléka volt tisztában a dohányzás, valamint a szív- és érrendszeri megbetege­dések összefüggésével. Mindebből látszik, lesz dolga bőven annak a négy diáknak, aki a Roma Esélyben igyekszik meg­Egy cigány, aki példakép akart lenni Az év zsarujának jelölték V Ma még ritkaságnak számít, ha egy cigány származású fiatalember rendőrnek áll. Különösen az, ha a kapi­tánysága vezetői közé emel­kedik, és Az év rendőre cím­re jelölik. Mindezt kemény, kitartó munkával sikerült elérni a Jászalsószentgyör- gyön élő Kökény Kálmán­nak. Neve tavaly — a média­sztárrá lett nyomozó, Dosz- pot Péter mögött — a máso­dikként szerepelt az elisme­résre esélyesek listáján. Kökény Kálmán neve nem most először tűnt fel ismeret emberek mellett. Öt éve az országban har­madikként kapta meg a Közbiz­tonságért Érdemrendet. Ellőtte csupán az államfő, Göncz Árpád, és az akkori belügyminiszter, Kuncze Gábor vehette át ezt a ki­tüntetést. Ráadásul az elismerést akkor kapta, amikor éppen magára öl­tötte a rendőrzubbonyt. Igaz, ak­kor már jól ismerték Kökény Kál­mánt a hátrányos helyzetű fiata­lokkal foglalkozók. Az 1980-as évek közepén ugyanis részt vett a magyarországi cigányság szociális helyzetének feltérképezésében. Két évig járta az alsó-jászsági településeket, irá­nyítva az ott folyó kutatást. Ké­sőbb családsegítő lett Jászalsó- szentgyörgyön. Elsősorban a roma családokat igyekezett meggyőzni, van értelme taníttatni gyermekei­ket. De segítette a pártfogói fel­ügyelet alá került fiatalokat is. Ek­kor figyelt el a bűnmegelőzés fon­tosságára, és csatlakozott számos drog-, valamint alkoholellenes kampányhoz. Név: Kökény Kálmán Született: Jászberény, 1963. december 23. Családi állapot: Nős, 3 gyermek Foglalkozás: A Ceglédi rendőrkapi­tányság bűnmegelőzési előadója Társadalmi megbízatások: Jászalsó- szentgyörgyi önkormányzat képviselő­je, a Lungo Drom jászalsószentgyörgyi szervezetének elnöke, a Lungo Drom választmányának elnökhelyettes, OCÖ- képviselő, az OCÖ területfejlesztési bi­zottság elnöke, Kisebbségi Jogvédő Egyesület titkára, az Országos Foglal­koztatási Alap bizottságának tagja. Egy ilyen program során, a Lun­go Drom vezetőjeként került kap­csolatba Pest megye rendőrfőkapi­tányával. Komáromi István kérésé­re előbb külsősként, majd 1995-től már igazi rendőrként foglalkozott a bűnmegelőzéssel a ceglédi kapi­tányságon. Kollégái eleinte furcsán méregették, de nem azért, mert ci­gány, hiszen roma rendőr rajta kí­vül is akad Cegléden. Inkább - ál­lítja Kökény Kálmán - beosztását furcsállották, és protekciósnak vél­ték. A gyanú azonban hamar el­oszlott, amikor munkához látott. Az ifjúságpolitikától a drogmegelő­zésen át az árvíz sújtotta területek közbiztonságáig mindennel foglal­kozik. Tavaly ez utóbbi tevékeny­ségét ismerte el plakettel a Helyre- állítási és Újjáépítési Tárcaközi Bi­zottság. Mindeközben a cigány­ságról sem feledkezik el, ezt jelzik szaporodó társadalmi megbízatá­sai. A Kisebbségi Jogvédő Iroda tit­káraként az országot járja, és veze­ti az Országos Cigány Önkormány­zat területfejlesztési bizottságát. Szinte nem múlik el úgy hét, hogy a hivatali teendői mellett ne tarta­na egy-egy előadást a kábítószer­fogyasztás veszélyeiről, a cigány­ság társadalmi integrációjáról ceg­lédi, abonyi vagy szolnoki iskolá­ban. Mindezzel - vallja Kökény Kálmán - példát kíván mutatni a roma fiataloknak. Bizonyítani, van értelme a tanulásnak, és cigány­ként is megbecsült tagjai lehet­nek a társadalomnak. ■ TELEKI JÓZSEF Kézfogó Kezet fogott egymással Kopasz Árpád, megyei rendőrfőkapitány és Farkas Flórián, az Orszá­gos Cigány Önkormányzat elnöke. A mozdulat azonban ezúttal több volt egyszerű parolánál. A két szervezet együttműködésére adtak kezet. Ám lehet, hogy - az aláírást megelőző hosszú tár­gyalások ellenére - könnyebb volt eljutni a kézfogóig, mint a szerződésben foglaltakat maradéktalanul betartani. Félreértés ne essék, az akarat nem hiányzik sem a rendőrségnél, sem a ci­gány önkormányzatnál. Csak a körülmények... A megállapodás egyik leg­hangsúlyosabb pontja ugyanis a cigány fiatalok rendőri pályára irányítása. A kapitányság ígér is pénzt, fegyvert, paripát azoknak a középiskolás romának, akik vállalják, rendőregyenruhát öltenek. De lesznek-e jelentkezők? Tagadhatatlan, évről évre növekszik a rendőrtiszti főiskolára felvételizők száma. De tény az is, hogy a fiatalok többsége az ala­csony fizetések miatt nem ezt tartja a legvonzóbb hivatásnak. Sokakat azonban nem is a bérek tántorítanak el attól, hogy rendőrzubbonyba bújjanak, hanem az alacsony fizetéseknél is alacsonyabb társadalmi megbecsülés,'a rendőröket mai napig övező társadalmi előítéletek. Ez utóbbiak külön tehertételt jelen­tenek a cigány fiataloknak, hiszen nekik a származásukból adó­dó előítéletekkel is meg kel küzdeniük. No, persze vannak, akik sikerrel küzdik le ezeket a kettős akadályokat. így remélni lehet, hogy jó példa ragadós lesz. A fiatalok szemében nem a rendőri a legvonzóbb hivatás Tiszabőről az ENSZ-palotába Három éve írtunk először a Magyarországon Tiszabő központtal működő IV. Vi­lág Mozgalomról, amely a világ legszegényebb, legel­esettebb embereinek segíté­sével foglalkozik. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy a mozgalom résztvevői mit tettek az eltelt három év­ben, megőrizték-e a korábbi lendületet. AIV. Világ Mozgalom alapítója egy lengyel pap, Joseph Wresinski atya, célját pedig az alapító így foglalta össze: „Ott, ahol az emberek arra vannak ítélve, hogy nyomorban él­jenek, sérülnek az emberi jogok. Ezen emberi jogok érvényesítésére egyesülni szent kötelesség.” Tiszabőn 1992 óta működik a mozgalom csoportja, a Tisza menti kisközség egyben a ma­gyarországi központ. Ambrus Andrásné, a községbeliek Joli­ka nénije, a helyi klubkönyvtár vezetője, a csoport irányítója elmondta, hogy az utóbbi idő­ben is többször utaztak kül­földre a csoport tagjai, hogy nemzetközi konferenciákon, tanácskozásokon hírt adjanak magukról, az életükről, és fo­gadtak is külföldi vendégeket. Néhány fiatal Franciaországban az iskolát elhagyó fiatalok helyze­téről rendezett tanácskozáson vett részt, a munkába állás a családala­pítás gondjairól hallgattak meg előadásokat, s elmondták a saját problémáikat. Ambrus Andrásné Strassburgban járt, a gyermeki jo­gok védelméről rendezett konfe­rencián vett részt, ahol különös hangsúlyt kapott a gyermekek megfelelő élelmezésének és egész­ségvédelmének kérdése. A múlt hét végén pedig két francia vendé­get fogadtak, akik találkoztak és eszmecserét folytattak a csoport tagjaival. Az utazások, vendéglá­tások költségeit jórészt a mozga­lom fedezi, ami kiadás pedig még adódik, azt az Egészséges Tisza- bőért Alapítvány állja, zömmel pá­lyázatok útján nyert pénzből. győzni társait, jobban járnak, ha abbahagyják a cigarettázást. Ép­pen ezért nagy gonddal választot­ták ki a jelentkezők közül a kor­társ oktatókat - tudtuk meg az intézmény vezetőjétől. Csilléi Bé­la érdeklődésünkre elmondta, hogy cigány és nem cigány szár­mazású épp úgy van a „diák taná­rok” között, mint olyan, aki do­hányzott. A fiatalok három hó­napon át hetente egy-egy tan­órát tartanak, a tapasztaltakról pedig rövid beszámolót készíte­ne. Mindezért „fizetség képen” 30 ezer forintos könyvvásárlási utalványt kapnak. A program még csak most indult el, így eredményeket korai számba venni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, a tanulók érdeklő­déssel hallgatták társaikat. _______________________-1 "ö bb szabálysértés A megyénkben a legutóbbi hely­hatóság választás után 35 kisebb­ségi (34 cigány és 1 lengyel) ön- kormányzat alakult. Tavaly azon­ban egy roma önkormányzat megszűnt. Tiszaderzsen ugyanis a képviselő-testület létszáma a törvényben meghatározott alá csökkent - tudtuk meg a megyei közigazgatási hivatal törvényes­ségi ellenőrzési főosztály vezető­jétől. Dr. Csíkos Zoltán érdeklő­désünkre elmondta: a kisebbségi önkormányzatok 180 jegyző­könyvét és 350 határozatát nézte át a megyei közigazgatási hivatal. A törvényességi ellenőrzés során az 1998-asnál valamivel több, ösz- szesen 38 szabálysértést állapítot­tak meg. Az emelkedést az ma­gyarázza, hogy ennyi kisebbségi önkormányzat még soha sem működött a megyénkben. „Sokan támogatnak minket - mondta Ambrus Andrásné. - Az augusztus 20. körül rendezendő ünnepségünkre támogatást ígért az önkormányzat, de rendezvé­nyeinket rendszeresen segít Her- bály Imre, országgyűlési képvise­lőnk, Iványi Gábor, szintén or­szággyűlési képviselő, és meg kell említenem dr. Bognár Sza­bolcs szociálpolitikus és család­jogász nevét. Ő négy évig Tisza­bőn dolgozott, a családsegítő szolgálat, majd a faluház vezető­je volt, ő hozta létre az alapít­ványt. Sajnos már nem él, de em­lékét tisztelettel megőrizzük.” Megkérdeztem Ambrus Andrásnét, hogy volt-e a mozga­lomnak apálya, amikor rájöttek, hogy ebből nem lesz közvetlen anyagi haszon, sem a község, sem az egyének számára. „Nem volt csalódás, mert kel­lőképpen fölkészítettük erre a résztvevőket. Az a lényeg, hogy tudjanak rólunk, hallathassuk a szavunkat a •világban, elmond­hassuk gondjainkat, bajainkat. A fiatalok szinte föltöltődnek lelki­leg, szellemileg egy-egy konfe­rencián, önbizalmat ad nekik, hogy látják, nincsenek egyedül, külföldön is figyelemmel kísérik a sorsukat.” A csoport magja mintegy 15 fő, de bárki jöhet, elmondhatja gondjait, bajait, Ambrusné sok­szor segít hivatalos ügyek intézé­sében, kérvények megírásában. Szeretik, megbíznak benne, elő­fordul, hogy katonafiúk gyakrab­ban írnak neki, mint a szüleik­nek. Arra a kérdésre, hogyan lát­ja a csoport jövőjét, Ambrus And­rásné bizakodóan válaszolt. „Sokan szinte itt nőttek föl a klubkönyvtárban, most már a gyerekeiket hozzák ide. Ha még nem is a IV. Világ Mozgalom cso­portjába, de a klubkönyvtárban működő kisegyüttesbe. Azt is biztató jelnek tartom, hogy míg korábban főleg cigány fiatalok jöttek, most már ez nem így van.” gány világ gyermekszemmel A közelmúltban ajánlottuk olvasóink figyel­mébe a Tiszabőn 1992-1996 között műkö­dött Freinet-műhely osztályújságjának, a Palacsintának írásaiból összeállított köny­vet. A cikk megjelenése utáni visszajelzé­sek arra ösztönöztek bennünket, hogy rend­szeresen szemelgessünk az írásokból, vagy ahogy a műhelyben nevezték, a szabad szö­vegekből. Úgy hisszük, nem minden tanú­ság nélküli az, ahogyan a cigány gyerekek látták a világot. „Ha én lennék Tiszabőn a polgármester, akkor a fa­luban rendet teremtenék. Az embereknek munkát adnék, és nem lenne munkanélküliség. Mindent megvennék, és nem lenne olyan nagy szegénység mint most van a faluban. Csináltatnék egy rendes húsipart, megcsináltatnám a telefonfülkéket, így az emberek tudnának telefonálni akkor, amikor csak akarnak. Az emberekhez igazságos és becsületes lennék.” „Azt álmodtam, hogy Tiszabőn nem volt egy ci­gány sem, mindenki magyar volt. Minden magyar­nak rossz volt, mert nem találkoztak egy cigánnyal sem. Egyszer egy pár cigány bejött Tiszabőre. A magyarok körbeállták őket, és mondták, hogy éne­keljenek nekik. Á cigányok énekeltek és megtanították a magya­rokat még táncolni is. Nagyon jól érezték a magya­rok magukat a cigányokkal álmomban. Erre keltem fel.” _____________________________________________(FABKAE ANDII

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents