Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-02 / 27. szám

■■■ 2000. Február 2., szerda MEGYEI KÖR KÉP 3. OLDAL Tegnaptól ismét rendőrök segítenek a délelőtti és délutáni órákban Szolnok hét iskolájánál, hogy biztonságosabban tudjanak közlekedni a gyerekek. Felvételűnk Héja Erika törzszászlóst örökítette meg a Nagy Imre kőrúton. _____________________fotó: mészáros D olgoznak a nádaratók Lendületbe hozni Megyénk 49 vállalkozásá­nak exportajánlata szere­pel a kereskedelmi és ipar­kamara új kiadványában. A Gazdasági Minisztérium támogatásával megjelent német nyelvű katalógustól a szakemberek azt remé­lik, külföldön is felkelti az érdeklődést a térség iránt. Megyei információ Adatok szerint megyénk gazda­ságában meghatározó az export. 1998-ban a megyei vállalkozá­sok árbevételének húsz százalé­ka, összesen 83 milliárd forint származott exportból, ugyanak­kor megyénk exportja Szolnok, Jászberény és Törökszentmik- lós térségében működő néhány nagy vállalatra korlátozódik. A most megjelentetett kiadvány­nyal ezt az aránytalanságot sze­retnék csökkenteni. A kiadvány­ban a megye szinte minden tér­sége képviselteti magát, és szá­mos közepes méretű vállalkozás ajánlata is megtalálható. Ha az anyagi lehetőségek engedik, ak­kor rendszeresen, több nyelven is elkészítenék a megyei export- termékek és szolgáltatások kata­lógusán __________________T. J. Ke vés a pénz A demokrácia egyik leg­fontosabb alapértékét, az önkormányzatiságot sérti, hogy tovább szűkültek a települések és a megyék által felhasználható pén­zek, csökkent a személyi jövedelemadó helyben ma­radó hányada — jelentette ki sajtótájékoztatóján a megyei közgyűlés MDF-es képviselője. Tomyi Győző szerint a megyei önkor­mányzatok különösen ne­héz helyzetbe kerülhetnek idén. Az MDF vezette kormány alatt gazdálkodhattak a legönállób­ban az önkormányzatok. Annak idején ugyanis a személyi jöve­delemadókból befolyó összeg­nek a mainál jóval nagyobb há­nyada maradt a településeken. Az MDF szerint hosszú távon mindenképpen növelni kell az önkormányzatok önállóságát. A megyei önkormányzatok külö­nösen nehéz helyzetben van­nak, hiszen nincs lehetőségük adók kivetésére. így vagyonfel­élésre kényszerülnek a megyék. A megye helyzetét nehezíti a belvíz is, ráadásul jelentős ár­vízzel is számolni kell. Az MDF úgy látja, a megyei önkormány­zat szempontjából ez az év sem lesz könnyebb, mint a tavalyi, de a közgyűlés mindent el fog követni, hogy megőrizze az in­tézmények működőképességét. ____ T. J. A februári télben szívet me­lengető napsütésnek min­denki örül. Az enyhe idő miatt azonban a nádaratók bosszankodnak. Karcag A városatyák harmincöt hektár­nyi nádast adtak térítésmentesen öt évre Nagy Szilárd települési képviselőnek, aki vállalta, hogy a betakarításban cigány munkanél­külieket foglalkoztat. A képviselő 20 évig maga is nádarató volt, is­meri a „dörgést”. Nagy Szilárdtól megtudtuk, hiába hirdette meg a nádvágást, csak nehezen talált embereket. Pedig naponta ta­pasztalja, milyen nehéz körülmé­nyek között élnek egyes csalá­dok. A szakember szerint most nem jó a nád minősége, megsínylette az időjárást. Míg tavaly például'a Püspökladányi út-Sistak közötti területen 4500 kéve nádat tudtak learatni, most csupán ezer kéve volt az, ami megfelelt. A képvise­lő 12 embert foglalkoztat, ám a J körülmények miatt eddig csak 2- J 3 napot dolgoztak. A nádarató szezon közepén bíznak abban, hogy lesz még annyi minőségi nád, ami fedezi a költségeket. A munkába azonban mások is be­segítenek. Illegális nádaratók is dolgoz­nak a minőségi területeken, a cső- j port leleplezéséhez a rendőrség­től kaptak segítséget. DE Feltört a víz a házban Újabb gondokat okoz a belvíz a megye szá­mos településén. Ahol eddig nem volt prob­léma, most ott is megjelent a víz. Megyei információ Örményes egyik lakóházának belsejében teg­nap szökőkútszerűen tört fel a víz, alulról szétnyomva a betonpadozatot. Megrogyott a ház fala is. A község nagy részén az ősszel épített elvezetőcsatornák miatt nincs gond, ám az újfalui részen öt régi építésű vályogházat vett körül tegnapra a víz, ma reggelre várják, hogy két-háromban közülük megjelenik a víz. A községben folytatják a védekezést, állandó­an működnek a szivattyúk. Török Csaba pol­gármester a megoldást abban látja, hogy ha segítséget kapnak a kormánytól, szociális bér­lakássort építenek, ahol elhelyezhetik a mos­tani károsultakat. , A hét végén hirtelen megindult olvadás miatt a Jászságban is szembe kell nézni a belvíz okozta gondokkal. A Jászberényi Hivatásos Ön- kormányzati Tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetője, Nagy Attila százados elmondta, hogy Jászszentandráson, illetve Jászapátin az elmúlt két napon a helyi önkén­tes tűzoltók megkezdték a vízszivattyúzást, mi­vel pincéket öntött el a hóié. A hivatásos tűzol­tóknak szerencsére az elmúlt egy hónapban eddig nem kellett beavatkozni belvíz okozta károk miatt. Az egykori tűzoltóság és polgári védelem megyei parancsnokságainak összevonásával nemrégiben létrehozott új szervezet, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság rendelkezik ár- és belvíz-védekezési tervvel. Mint megtudtuk, ezt a tervet még az igazgatóság jogelőd intéz­ménye, a megyei polgári védelmi parancsnok­ság dolgozta ki, amelynek pontosítása éppen az elmúlt évi ár- és belvízzel kapcsolatos esemé­nyek miatt vált szükségessé. A terv végrehajtá­sa egyébként a védekezésnek az utolsó lépcső­fokát jelenti, alkalmazására akkor kerül sor, amikor az elsődleges - a vízügyi igazgatóság, a honvédség - beavatkozása már nem elegendő. Ilyen esetben történik meg az emberi erők és a védekezéshez szükséges technikai eszközök mozgósítása, illetve a folyamatos tevékenység­hez szükséges feltételek biztosítása. Ez a terv tartalmazza az esetlegesen szükségessé váló ki­telepítés és kimenekítés, valamint a víz levonu­lását követő fertőtlenítés, mentesítés részletes feladatait is. A jelenlegi helyzetben az igazgatóság ösz- szegzi a belvízzel érintett települések önkor­mányzataitól kapott napi jelentéseket, ame­lyeknek a helyreállítási, illetve újjáépítési fel­adatok szempontjából van nagy jelentősége. A napi jelentések ugyanis tartalmazzák a munká­latokban részt vevő emberek, technikai eszkö­zök számát, a felmerülő költségeket és az épü­letekben keletkezett károk mértékét. ___________________________________________PÉ.BCS.HOY Okoz-e gondot a sztrájk? Volt, ahol megelégelték a MÁV teljesítményét Tegnap óta újra sztrájkol­nak a vasutasok hazánk­ban. Mindez nem csupán az utasokat, de a MÁV szolgál­tatását igénybe vevő cége­ket is érzékenyen érinti. Megyei információ A Szolnoki Mezőgép Rt. szállít­mányozási ügyeinek felelősétől, Kézér Ernőtől megtudtuk, a gyár belföldi szállításainak túlnyomó többsége eddig is közúton zaj­lott, így a munkabeszüntetés nem okoz jelentősebb fennaka­dást a termelésben. Az exportra gyártott mezőgazdaságigép-al­katrészek fuvaroztatása viszont a sztrájk minden napjával újabb késedelmet szenved. Ez pedig bevételkiesést okoz A szolnoki Tiszamenti Vegyi­művek egyelőre alapanyag-tarta­lékainak „felélésére” kényszerül — mondta Czirják Ferenc, a hol­ding kereskedelmi igazgatója. A munkabeszüntetés hosszától függ a cég termelésének alakulá­sa is. Amennyiben a sztrájk elhú­zódik, a készletek elfogyhatnak, és ez végső esetben a gyár leállá­sát eredményezheti. A gyár egyébként a készletek felhalmozása, illetve a közúti szállításra történt átállás miatt je­lentős többletköltségekkel szá­mol. A szolnoki Neusiedler Papír­gyár alap- és segédanyag-szük­ségletének nagy része vasúton érkezik. Kardos György felügyelő­bizottsági elnökhelyettes el­mondta: 10-12 napra elegendő készlettel rendelkeznek. Ha en­nél is tovább húzódik a sztrájk, nehéz helyzetbe kerülhet a gyár, hiszen szinte kizárólag a vasúti szállításra rendezkedtek be. A törökszentmiklósi Alföldi Gabona Rt. működését nem ve­szélyezteti súlyosan a kialakult helyzet. Belföldi partnereiknek nagyrészt közúton juttatják el az árut - derült ki Göblyös Attila szállítási osztályvezető szavai­ból. A cég exporttevékenységét azonban hátrányosan befolyásol­ja a munkabeszüntetés, mivel külföldre csak vasúton szállíta­nak. A jászberényi Electrolux Le­hel Hűtőgépgyár Kft.-nél még ennyi problémáról sem számol­tak be a logisztikai központ ille­tékesei. Mint elmondták, komo­lyan vették az előzetes figyelmez­tetéseket, és közúti szállításra áll­tak át. Kármán Antalra, a heré­nyi Aprítógépgyár Rt. vezérigaz­gatójára sem ijesztett rá a sztrájk, ugyanis már korábban váltottak. A MÁV gyenge teljesítménye mi­att jó ideje közúton oldják meg áruik fuvaroztatását. _ _______________BJ, BCS F elemás házasság köttetik? (Folytatás az 1. oldalról) Ide sorolható például a csatlako­zás időpontjának kitolása, átme­neti időszakok alkalmazása, a termelési kvóták kérdésköre, va­lamint a kompenzációs támoga­tások megtagadása, ami az agrár- tárgyalások leglényegesebb pont­ja, hiszen hatalmas összegekről van szó. (Egy uniós gazda átlag 5800 eurót kap üyen címen.) Pia­ci oldalról az EU arra törekszik, hogy a magyar áruk ne a közös­ségben találjanak vevőre, a támo­gatások esetében pedig túl bo­nyolult feltételek várhatnak a ho­ni termelőkre. Az előadó szerint az unió a pi­ac növekedésére, valamint az ol­csó föld és munkaerő révén nagy profittal kecsegtető beruházási lehetőségekre számít a keleti bő­vítés kapcsán, de ezt elérheti anélkül is, hogy soraiba felvegye a tagjelölt országokat. (A közös­ség az elmúlt tíz évben meghá­romszorozta agrárexportját Ma­gyarországra.) Kiss Judit a csatlakozási me­netrendet ismertetve kitért arra, hogy hazánk célja a teljes jogú tagság, éppen ezért alapelv, hogy országunk hajlandó az összes uniós kötelezettség átvételére, ha az összes jogot is élvezheti. A magyar álláspont így minimális számú derogációval és átmenet nélküli csatlakozással számol. A kutató elmondta, az agrárium te­rületén csupán kilenc technikai jellegű derogációs igény fogalma­zódott meg. A tárgyalásokon nem lehet vitatéma a közösségi joganyag átvétele éppúgy, mint a földkérdés. (Utóbbi nem is agrár­ügy, a tőke szabad mozgása té­májú fejezet részét képezi.) A kö­zösséggel folytatott agrártárgya­lások legfontosabb kérdései a már említett kompenzációs kifi­zetések, az átmenet, a derogáci- ók, a bázisidőszak és a kvóták, valamint az ár- és támogatási rendszer köré csoportosulnak majd. A kutató elemezte a csatlako­zás pénzügyi vonatkozásait is. Rámutatott: az előcsatlakozási programok (Phare, Ispa, Sapard) keretében hazánk az idén 250- 300 millió euró támogatással kal­kulálhat. A tagság első évében 660 millió euróval számolha­tunk, ám ha ebből levonjuk a kö­zösségi kasszába történő magyar befizetéseket (vámok, áfa), akkor csupán mintegy 140 millió euró maradna, azaz jóval kevesebb, mint az idén várható támogatás. L.Z. Áll a MÁV Már régen nem csak a bérekről van szó (Folytatás az 1. oldalról) Szegő Edit, 17 éves diák Tiszaföldváron:- Ahogy ismerem a kereseteket, más­hol sem jobb a helyzet, még sincs olyan sztrájk, ami százezreknek kényelmet­lenséget okoz. Mi lenne, ha mi, 3. c-sek is elkezdenénk sztrájkolni valamiért? Va­lószínű, a vezéreket úgy kirúgnák, mint a pinty. Itt ezt nem lehet? Kiss Zoltán, 29 éves bolti eladó:- Szerintem a szervezők zsarolják a kenyéradó gazdáju­kat, a Magyar Állam- vasutat, miközben a cég 30 milliárdos veszteséget termel. Kíváncsi lennék, a fő­vezérek, főszervezők bére mennyi, mert itt hatalmas számok ke­ringenek a köztudat­ban... Egy 90 éves, nevét elhallgató vasutas:- Én szakmabeli vagyok, de szégyellem, ami megy. Tizen- ezerrel kerültem 1977-ben nyugdíjba, most 34 ezret kapok. Én is sztrájkolhat­nék, de minek. Látom, érzem, bajban van az állam, és ők még rátesznek egy la­páttal. Főleg azok a mozdonyvezetők, akik többet keresnek, mint egy kitűnővel végzett, 50 éves középiskolai, több nyel­vet beszélő tanár. Uram, itt valami nem stimmel az értékrendben... Domonkos József vállalkozó:- Én már az előző sztrájknál is azt éreztem, aligha a pénzről, hanem a hata­lom megtartásáról van szó. Mert vannak olyan politikai erők, érdekek, akiknek ez a jó. Kérdezem én, milyen vezető az, aki évekre előre ígér, miközben lépten-nyo- mon elhangzik, alapvető változás előtt áll a MÁV. Ha ez így van, ki ígérhet biztosat évekre előre? Benn az állomásfőnökség pihenőrész­legében egy huszonéves fiatalember sztrájkolt.- Én nem vettem fel a munkát most sem, mert az előző munkabeszüntetés­nek sem volt foganatja. Szerintem nem a bérrel van a baj, amit a MÁV vezetése ál­lít, mert az annyi, amennyi. De a munka­rendet úgy akarják összeállítani, hogy abba a szakszervezet még ennyit se szól­jon bele, ami nekünk nagyon rossz. Bejá­ró lévén nekem így is rengeteg a holtidő, amit nem fizetnek. Ezután még több len­ne? Kinek jó ez, hogy a valóságban te­mérdek órával többet vagyok távol, mint amennyit fizetnek? A tiszafüredi MÁV-állomáson a korábbi sztrájkhoz hasonló állapotokat lehetett ta­pasztalni. Csupán annyi volt a különbség, hogy most egyetlen dolgozó sem sztráj­kolt. Az általános irányelveknek megfelelően itt is az volt az alapszolgáltatás, hogy a Kar- cag-Tiszafüred, valamint a Füzesabony- Tiszafüred-Debrecen vonalakon két-két vonatpár közlekedett a reggeli, kora dél­előtti, valamint a délutáni, esti órákban. A szomszédos Volán-pályaudvaron azt tudtuk meg, hogy egyetlen pluszautó­buszt sem állítottak üzembe azért, hogy esetlegesen az szállítsa a napközi vona­tokra számító utazóközönséget. Korsós Józsefné Irénke:- Újszászról járok be Szolnokra, és mivel a szerelvényeknek csak a negyede közlekedik, megkérdeztem: a bérlet ára is negyede a korábbinak? Nem, teljeset kell fizetni, így a válasz. Mire fel, miköz­ben a nyújtott szolgáltatás töredéke a ko­rábbinak? Ha javasolhatok valamit a sztrájk irányítóinak: nézzék meg a vona­tokat, és arra keressék a válaszokat, mi­ért pontatlanok, miért piszkosak, miért késnek? Egyébként Szolnokon és von­záskörzetében az állomás forgalmi dolgozóinak a 96 százaléka éjsza­ka felvette a munkát, tegnap nap­közben ez az arány 97 százalék lett. A vonatok a kifüggesztett me­netrend szerint, főleg reggel 4-9, illetve délután 16-20 óra között érkeztek, indultak. Tehervonatok egyáltalán nem közlekedtek, teg­nap például hat, mozdony nélküli szerelvény vesztegelt Szolnok állo­másán. Ami a másik főnökséget, a gépé­szetit illeti, ott a dolgozók aránya 92,45, a sztrájkolóké pedig 7,55 százalék volt. A húsz mozdonyvezető közül viszont tizennyolc sztrájkolt. Ez volt a tegnapi, keddi szolnoki helyzet — most már csak az a kérdés, mit hoz a jö­vő? DSZM, PM, DE Karcagon a szolgálatba jelentkezetteknek csupán 10 százaléka él sztrájkjogával — tudtuk meg Varga József állomásfőnöktől. Tegnap reggel csupán néhányan utaz­tak, a délutáni vonatra is 1-2 utas várakozott. Aki csak tehette, az még vasárnap elutazott. Az információnál azonban éjjel-nappal csörög a telefon, s az elégséges szolgáltatáson túl sokan az után érdeklődnek, hogy át­szállással hogyan juthatnak el célállomásaikra. A karca­gi vasutasok reménykednek abban, hogy a MÁV és a szakszervezetek képviselői minél hamarabb megegyez­nek, mert ez a mostani állapot senkinek nem jó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents