Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-11 / 35. szám

2000. Február 11., péntek M E GYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Éledő remények a katasztrófa után A praxisjog az első lépés A kártyapénz felemelése következhet Rente Ferenc, Tiszafüred polgármestere, a kárelhárítás térségi irányítója tájékoztatja Hoffmann Imrét, a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság vezetőjét fotós b. j. A nemrég még halbő Tisza partján szívszorító látvány fo­gadja az arra tévedőt: süllő- és busaóriások hevernek szana­szét. Önkéntesek cipelik a konténerekbe a tetemeket, mi­közben a megrakott csóna­kokból újra és újra érkezik az utánpótlás. Itt, a kiskörei táro­zó partján, a Jászsági-főcsa­torna torkolatánál futunk ösz- sze Rente Ferenccel, Tiszafü­red polgármesterével, aki na­pok óta irányítja a térségben a kárelhárítási munkákat. Kisköre Hétfő óta körülbelül negyven kör­nyékbeli önkéntes - főleg horgá­szok, halászok - és a Magyar Or­szágos Horgász Szövetség (Mo- hosz) hivatásos halőrei járják mo­torcsónakokkal a torkolat környé­két és gyűjtik be az elpusztult hala­kat. A különböző hatóságok szak­emberei több megyéből is figye­lemmel kísérik a munkát.- Tiszafüred és Kisköre között hétfő óta 300 mázsa haltetem ke­rült szárazra, de becsléseink szerint a közeli napokban még ugyanen­nyire lehet számítani. Az pedig má­ig bizonytalan, vajon mennyi uszo­nyos nyugszik a mederben. Úgy tű­nik, emiatt akár áprilisig, májusig is szükség lehet a folyamatos figyelő- szolgálatra - vélekedik a szomorú feladat irányítója. A helyszínre érkező motorcsó­nakok többnyire süllőkkel, busák­kal vannak megpakolva. A süllők némelyike a szemtanúk állítása szerint a 15 kilót is meghaladja. A horgászok még most is mély meg­döbbenéssel szemlélik a látványt. Tudják, ha valaki horoggal fogott volna ki ekkora példányt bárhol az országban, az most a süllőfogás ha­zai rekorderének számítana. Ezen­kívül ponty, kecsege, csuka és balin akad még a kampók végére. Azt mondják a horgászok, a vadállo­mányt sem kímélte a szennyezés: az utóbbi napokban levonult mé­reg rókák, őzek és vízimadarak pusztulását is okozta. Veres László, a Mohosz Tisza-ta- vi kirendeltségének vezetője sze­rint korai a Tiszát gyászolni. Úgy véli: a folyó alsóbb szakaszain kö­zel sem teljes a pusztulás, hiszen a cianid a sodorvonal mentén, szivar alakban vonult le. — A kár persze óriási, de a Tisza kiheveri a hatalmas csapást, ha se­gítünk neki. Sajnos a védett halak ritka állományában tett a legna­gyobb kárt a mérgezés. A magyar és német bucó, az amúri géb, vala­mint a réti és kövi csík pusztulásá­ra bizonyítékok vannak, így való­színűleg ezek visszatelepülése hosszú időt igényel majd - állítja a vezető. Pócs Sándor abádszalóki halász az elsők között érkezett, hogy segít­sen a folyó újjáélesztésében. Mint szavaiból kiderül, családjának férfi­tagjai generációk óta a halászatból élnek. Ma már fia is e mesterséget űzi. Az évek során szinte eggyé vált a Tiszával. Amikor a látványról, a mostani munkájáról kérdezzük, néhány mondat után elcsuklik a hangja, s könnyeivel küszködve emlékezik vissza:- Az ivadékok pusztulása fáj a legjobban. A vergődő apróságokat látva eszembe jut: néhány éve, az akkor még cseperedő fiammal gyakran megcsodáltuk a hálóba akadt ponty- vagy harcsaivadékot. Miután elgyönyörködtünk benne, óvatosan visszaeresztettük a vízbe, és én azt mondtam neki, amit édes­apámtól hallottam: „Talán egyszer majd újra kifogod fiam, valamikor húsz év múlva, igazi óriásként...” Pócs Sándor azonban könnyek közt is képes bizakodni.- Ha a csónakomban összegyűj­tött óriási halakat nézem, elszorul a szívem. Ám reménnyel tölt el, hogy kollégáim Szolnok környékén még a szennyezés levonulása előtt tartó­bárkákban és hálókban a vízben hagytak jó néhány darab különbö­ző kopoltyúst. A ciánhullám levo­nulása után nagy örömmel mesél­ték, életben találták „kísérleti” uszo­nyosaikat. Úgyhogy hiszem: ha sok munkánkba is kerül, de lesz még élő folyó a Tiszából, bugányjános Az Európái Unió megvizsgálja annak lehetőségét, milyen segít­séget, esetleg pénzügyi támogatást tud nyújtani a ciánszen­nyeződés okozta károk helyreállítására - nyilatkozta tegnap Budapesten Loyola de Palacio, az Európai Bizottság alelnöke. Elmondta továbbá: tájékoztatni fogja a magyarországi ciánszen­nyeződés miatt kialakult helyzetről Margot Wallström környezetvédelmi biztost. Utalt arra, hogy a nyugat-európai gyakorlat alapján ilyen esetekben a szennyezőnek kell állnia a károk helyreállításának költségeit. Minőségfejlesztés az oktatásban Védekezésre 312 millió (Folytatás az 1. oldalról) Útkárt 41 település jelzett, ösz- szesen 400 millió forint érték­ben. Harminchárom önkor­mányzat adott tájékoztatást’206 ingatlanban keletkezett kárról, amelyek helyreállítása 500 milli­óba is kerülhet. A személyi tulajdonú ingatla­nok kárai ezt is meghaladják: 40 településen 1818 ingatlant káro­sított a belvíz valamilyen mér­tékben. Ha teljes egészében központi forrásból kellene meg­oldani ezek helyreállítását, ak­kor 800 millió forint szükségel­tetne hozzá. Magyar Béla el­mondta: minden egyes esetet megvizsgálnak. EINVÁG ZOLTÁN A közoktatási törvény módo­sítása adott esélyt egy Európá­ban egyedülálló program be­indítására — mondta Hemecz- ki Katalin, a Comenius 2000 Minőségfejlesztési Program- iroda vezetője azon a konfe­rencián, amelyet tegnap ren­deztek a szolnoki Városi Mű­velődési és Zenei Központban. Szolnok Mint elhangzott: a program elsőd­leges célja a minőségügyi fejlesztés lassú folyamatának kialakítása minden területen, szervesen illesz­kedve egy adott intézmény életé­be. Ez egy átlátható, mérhető telje­sítményű, folyamatosan javuló ok­tatási rendszer. A kialakított mo­dell rugalmas, minden résztvevőre alkalmazható irányelvet tartalmaz. A különböző intézményeket diffe­renciáltan, speciális módszertani segédanyagokkal segítik. Minden érintett oktatási intézmény meg­kapta a szükséges tájékoztatót azokkal az alapinformációkkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy pályázatot nyújthassanak be az irodához. A program résztvevői: az Oktatási Minisztérium, a külön­böző intézmények (óvodák, isko­lák, kollégiumok) és a Comenius 2000 Minőségfejlesztési Program- iroda. Herneczki Katalin előadásá­ban hangsúlyozta: ez még az „első kipróbálás” időszaka. A program elsősorban a gyermekekért van. Azonban nagyon fontos egy part­nerközpontú gondolkodás kialakí­tása, az intézmények közötti kom­munikáció. A program két modellt állít fel (Comenius I II). A mintegy 8000 szervezet közül azonban csak kevesen nyerhetnek pályáza­tot, akik a későbbiekben állandó szakértői támogatást, módszertani segédanyagokat kapnak. Az iroda intézményenként 2-3 szakember ingyenes továbbképzését is magá­ra vállalja. Mivel a program még igencsak kezdeti stádiumban jár, hosszabb idő kell annak megértésére. Akik nem nyernek pályázatot, azok önállóan is csatlakozhatnak a rendszerhez, és segítséget kérhet- neka programirodától. r.sz. Megszületett a törvény az önálló orvosi tevékenység­ről. A sok vitával kísért törvényt sokan egy reform­folyamat kezdetének te­kintik. Megyei információ Dr. Urbán László, a háziorvosok megyei egyesületének vezetője egyértelműen pozitívan ítéli meg az úgynevezett praxisjog (ma­gyarul: a működtetési jog) megje­lenését: — Ez volt az első lépés a re­formfolyamatban, amelyet a járó­beteg-szakellátás privatizációja kell, hogy kövessen. A háziorvos­oknál pedig a rendelő megvásár­lása a következő teendő. Az el­képzelések szerint több variáció van: meg lehet venni az önkor­mányzattól, vagy béreim, vagy újat építeni. Kedvező a praxisonkénti 8 millió forintos hitel, amit igénybe lehet majd venni, 20-25 éves lejá­ratra, 7 százalékos kamattal. Ugyanakkor ezt követnie kell a kártyapénz emelésének is, az egészségbiztosításnak is rá kell jönnie, hogy pénzt kell vinni a rendszerbe. A praxisjog egyértelmű előre­lépést jelent, ehhez kell majd fel­zárkózni az egészségügy többi részének. A praxisjog a törvény szerint örökölhető, eladható. Ez nagy előny például egy nyugdíjba me­nő kollégánál - véli dr. Halas Jó­zsef abádszalóki háziorvos:- A praxisjog előnyös, egy nagy lépés a privatizációhoz. Kérdés azonban (és ez nemcsak az én véleményem), hogy a kár­tyapénz ígért emelése mikor kö­vetkezik be. Kérdés az is, hogy milyen lesz a hitelkonstrukció a rendelő meg­vásárlásához, mert eddig már több variációval is megismerked­hettünk, és senki sem szeretne a kamatokkal egy nagy csapdába besétálni. Kár, hogy a rendelő építéséhez nem nyújtanak köl­csönt, csak a vásárláshoz. Az is jó pont a törvényben, hogy megha­tározza, a működtetési jogot a Magyar Orvosi Kamara adja, ez csökkenti a háziorvosok kiszol­gáltatottságát. P. É. Emberöléssel vádolták.. (Folytatás az 1. oldalról) Emberölési kísérlettel gyanúsítot­ták, majd vádolták meg a test­vért, aki a történteket úgy adta elő, hogy ő csak védekezett báty­ja támadása ellen. Éppen korábbi tapasztalatai miatt vásárolta meg a forgótáras pisztolyát és tartotta magánál hasonló esetekre. Az ügyben a szakértői véle­mények bizonyultak meghatáro­zónak, azt ugyanis kezdettől fogva nem vitatta senki, hogy a dolog megtörtént. Ráadásul úgy tűnt, hogy magát az áldozatot sem érdekelte különösebben, miként végződik majd a tárgya­lás. A fegyver- és az orvos szak­értők véleményei alapján aztán a tegnapi tárgyaláson az eredeti­től jócskán eltérő álláspont ala­kult ki. A fegyver ugyan elméletileg al­kalmas emberélet kioltására, ám a vizsgált helyzetben ez a veszély semmiképp sem állhatott fenn. Ezzel a pisztollyal legfeljebb csak súlyos sérülést lehetett volna okozni, például akkor, ha a löve­dék a szemet találja el. Az ügyész végül módosított, és súlyos testi sértés miatt kérte a vádlott megbüntetését. A felmen­tő ítéletre törekvő védő ugyan a bűncselekmény minősítését nem vitatta, ám arra hivatkozott, hogy ügyfele jogos védelmi helyzetben volt, csak meg akarta magát vé­deni bátyja támadásától. Ez utób­bit végül nem fogadta el a bíró­ság, és megállapította a vádlott bűnösségét. ítéletében ötezer fo­rint pénzbüntetést szabott ki. Az első fokon elítélt- férfi azonban ezt is megfellebbezte, mondván, ártatlannak érzi magát, mert csak védekezett. Az ügyben tehát a Legfelsőbb Bíróság hozza majd meg a végső döntést. H.GY. Válságban az agrárium (Folytatás az 1. oldalról) Az idei év sem indul jól, ismét jelentős területet borít víz, százezer hektárra tehető a szán- tatlan terület. Továbbra is bizonytalan a gazdálkodók sorsa, nincs meghirdetett agrártámo­gatás és árszabályozás, a ter­meltetési szerződések kénysz­erűek. A szaktárcával több éve folyó tárgyalások eredménytelen­sége miatt a gazdák demonstrá­ciót fontolgatnak. A tavaly mega­lakított demonstrációs bizottság egyelőre haladékot adott az FVM- nek, azonban készültségben van­nak - mondta a bizottság tagja, Várnái Csaba, a Teszöv titkára. Ha azonban nem sikerül mege­gyezni, akkor március közepén az utakra vonulnak. E.Z. Tíz napja áll a vasút Polgármesterek egymás közt Az állomásokon a helyzet változatlan, bár az egyezte­tő tárgyalásokon végső for­mába öntötték a kollektív szerződést. A vasutassztrájk tizedik napján is csupán a vonatok egyharmada közle­kedett. A vasúttársaság vesztesége mindeközben megközelíti az egymilliárd forintot. Ez az összeg azon­ban még növekedhet is, hi­szen lapértesülés szerint akadt cég, amely már jelez­te kártérítési igényét. Szolnok A szolnoki állomásfőnökségen tegnap még nem tudtak arról, hogy egyetlen cég is bejelentette volna, térítse meg a MÁV a mun­kabeszüntetés miatt keletkezett veszteségeit, illetve többletköltsé­geit. Retkes Károly állomásfőnök nem is számít ilyen igényre, hi­szen az égető gondokat mindig sikerült megoldaniuk. így az elmúlt napokban szállí­tottak alapanyagot a Tiszamenti Vegyiművekbe, a papírgyárba, de a Mól és a Prímagáz kérésének is eleget tettek. Kárigény bejelenté­séről a MÁV Rt. kommunikációs osztályán sem tudtak, azt azon­ban megerősítették, hogy néhány vállalat fontolóra vette, a MÁV-val fizetteti meg többletkiadásait. Retkes Károly ugyanakkor el­mondta, a MÁV vezetése és a szakszervezetek közötti tárgyalá­sokról szinte semmilyen informá­ciót nem kapnak, ők is jobbára az újságok híradásaiból tájékozód­nak. A sztrájk támogatottsága a szolnoki csomóponton tegnap sem változott. A forgalmi szolgá­latot teljesítők többsége felvette a munkát, a Gépészeti Főnökségen is mindössze öt százalék körül volt a sztrájkolok aránya. Szinte kizárólag a mozdonyvezetők nem vállalták a munkát. A masi­niszták 95-98 százaléka csatlako­zott a sztrájkolókhoz. Mindezek ellenére - a Mávin- form tájékoztatása szerint — a mi­nimális szolgáltatások menet­rendjébe újabb kilenc vonatot vettek fel. Többek között a buda- pest—cegléd—szolnoki, valamint a budapest-új szász-szolnoki vasútvonalon délutánonként újabb járatok segítették az iskolá­sok hazajutását. így a kiemelt vasúti fővonalakon, a nagyváros­ok körzetében és Budapest kör­nyékén nyolc-tizenkettő pár, a többi vonalon 2-4 pár vonat köz­lekedett. T.J. A polgármesteri klub idei első összejövetelének napi­rendjén a cigányságot érin­tő gondok szerepeltek. Az előadó Raduly István, az Oktatási Minisztérium osz­tályvezetője volt. Szolnok ________ A program első részében a pol­gármesterek kötetlenül, legidő- .szerűbb gondjaikról, tapasztala­taikról beszéltek. Szó volt sok egyéb mellett a falusi sport hely­zetéről, visszásságairól. Elhang­zott, hogy minden településnek olyan szintű egyesülete legyen, amilyet helyben, helyi emberek­kel tud ffhntartani, egy falu nem rendezkedhet be arra, hogy drága pénzen máshonnan hozzon spor­tolókat, mint ahogy erre az ered­mények hajszolása miatt vannak törekvések. A polgármesterek ki­cserélték tapasztalataikat a belvíz elleni védekezés kapcsán is. Meg­állapították: ösztönözni kell az árkok, csatornák helyreállítását, ami nem lehet csupán önkor­mányzati feladat. Nagyobb figyel­met kellene szentelni az építési előírások betartásának, sok he­lyen ugyanis mélyen fekvő, belvi­zes területekre is kiadtak építési engedélyeket, s most ott vannak a legnagyobb gondok. Raduly István a gávai cigányte­lepről a minisztériumig tartó pá­lyájának ismertetése közben ej­tett szót a cigányság legfontosabb gondjairól,. és ezek megoldásá­nak lehetőségeiről. Mint mondta, a ’60-as évektől főleg a munkába állás adta meg a cigányságnak a kiemelkedés lehetőségét, és so­kan éltek is ezzel. Ma a tanulás tölthetné be ezt a szerepet, ám ennek fölismerése még nem elég széles körű; Korábban az alacso­nyan képzett fizikai dolgozók hosszú évekig jóval többet keres­tek a diplomások nagy részénél, s ez olyan véleményt alakított ki a cigányság körében, hogy tanulni nem érdemes, a tanulás túl hosz- szú és bizonytalan „beruházás”. A saját értelmiség kialakulása azonban alapfeltétele a cigányság integrációjának. Sokféle előítélet, érzékenység, idegenkedés hal­mozódott föl mindkét oldalon, de a cigányság a saját értelmiségétől elfogad olyan példát, véleményt és kritikát is, amelyet másoktól esetleg sértésnek venne. A polgármesterek olykor köz­bekérdeztek, némely dolgokban ellentmondtak, illetve ismertet­ték saját ez irányú tapasztalatai­kat. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents