Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-10 / 34. szám

2000. Február 10., csütörtök É L E T R E V A L Ó 7. OLDAL Mi fenyegeti a gyereket? Amikor közösségbe adjuk gyermekünket, tudjuk azt is, hogy ott számtalan ve­szély leselkedik rá fertőző betegségek képében. Elsősorban a bölcsődében és az óvodában betegszenek meg többször a gyermekek. Ebben an­nak is szerepe van, hogy a kicsik jelentős része ebben a korban tanulja meg az alapvető tisztálko­dási szokásokat. Azonban nem elég, ha a bölcsődében, óvodában alkalmaz­zák például a kézmo­sást, erről otthon sem szabad elfeledkezni. Alapvető szabály lenne (az óvónők kar­doskodnak is mellette, csak sok szülő nem tudja betartani), hogy ha a gyerek fertőző beteg, lázas, hasmenése van, ne vigyék közös­ségbe, és otthon is gyakrabban kell fertőtleníteni ilyenkor a kör­nyezetet. A szülőknek többször ajánlatos fertőtlenítő szappannal kezet mosni, illetve fertőtlenítő felmosásokat végezni a lakásban. A beteg ruhája elkülönített mo­sást igényel. A közösségbe járó gyerekek gyakrabban betegek, mint akik otthon nevelkednek Leggyakrabban a nátha, az influenza és a fülészeti megbete­gedések terjednek a gyermekkö­zösségekben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közösségbe járó gyerekeknél kétszer-háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint azoknál, akik otthon nevelked­nek. Ezért különösen fontos, hogy mindent megtegyünk a cseppfertőzések elkerü­lése érdekében. A fertő­zés veszélye különösen tavasszal és ősszel nagy. Ritkábban fordulnak elő hasmenéses beteg­ségek, de ezek nagyon gyorsan terjednek. A orvosok azt ajánlják, hogy még az enyhe hasmenésre is figyel­jünk oda, és kezeltessük a gyere­ket, mielőtt a közösségbe visz- szük. Még ma sem ritkák a fertőző szem- és bőrbetegségek, mint a rüh, a tetvesség, a kötőhártya­gyulladás, amelyek érintkezéssel terjednek. Megelőzésükben ki­emelkedő szerepe van a fertőtle­nítésnek, a fertőtlenítőszeres kézmosásnak. Elsősorban a fiatal felnőttek betegsége a fertőző májgyulla­dás, de előfordul óvodásoknál, kisiskolásoknál is. Jellemzője, hogy egy közösségen belül köny- nyen terjed. Fertőtlenítéssel és védőoltással védekeznek ellene. | n 00 >—< > * VAGYUNK RÁ Béres „Természetem az igazságtalan­ság korrigálása” - mondta dr. Béres József azon a közönségta­lálkozón, amelyet a Magyarok Világszövetsége megyei szerveze­te és a Keresztény Értelmiségek Szövetségének szolnoki csoportja tartott Szolnokon. A legendás fel­találó nemcsak a híressé és elis­mertté vált Béres-cseppek történe­tét mesélte el hallgatóinak, ha­nem sokszor fogalmazott meg olyan gondolatokat, amelyek hit­vallásáról, az életről alkotott vé­leményéről szólnak. A rendhagyó életút mögött nem szokványos személyiség áll. Minden ember elmondhatja ma­gáról, aki megért már 75 évet, hogy sok nehézség volt az életé­ben, de ilyen kalandokkal csak kevesen dicsekedhetnek. A burgo­nyával, dohánnyal, babbal kez­dett kutatásoknak olyan eredmé­nyei lettek, amelyeket az emberi betegségeknél is lehetett alkal­mazni. Közben - bármilyen fel­emelő is volt egy találmány egye­düli birtokosának lenni a szigorú szocializmusban - szembe kel­lett nézni szenvedésekkel, borzal­makkal is: megbetegedett embe­rek nem gyógyuló kiütésekkel, fluoreszkáló kezekkel kerestek gyógyírt bajaikra. Ezzel szemben pedig ott volt a tiltás: az aktuális politikai illetékes még a külföldre kitelepedés lehetőségét is felaján­lotta az akkor még nem kívána­tos cseppek feltalálójának. „Ne­kem ez az ország nem átjáróház, nekem ennél többet számít az a nép, amely között felnőttem" — fogalmazta meg akkor dr. Béres József. A hepiendet mindannyian is­merjük: a cseppek hazai és nem­zetközi karrierjét. De nemcsak a cseppek érdemesek arra, hogy so­kan hozzájussanak, a feltaláló hitvallását legalább ennyi pél­dányban kellene sokszorosítani az emberek között: „Az életemet áldoztam arra, hogy segítsek másokon. ” És az ismert kutató ebbe még most, 75 évesen sem fáradt bele. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Kell a sok folyadék Miért olyan fontos a folyadék? Azért, mert az emberi szervezet 50 százalékát víz alkotja, ez az arány az izmok esetében akár 75 százalék is lehet. Mivel naponta 3 liter vizet választunk ki, ezt a mennyiséget pótolnunk is kell, különben a szervezet egyensúlyi állapota megbomlik.- Ha keveset iszunk, akkor megbetegszünk - állítja dr. Nor­bert Lübke, a hamburgi Alberti- nen-kórház Geriátriai Központjá­nak vezetője — A vérben lévő sók (kálium, nátrium, magnézium, kálciumsók) ugyanis nem hígul­nak fel kellő mértékben. Ennek következménye a koncentráció gyengülése, a zavartság és a szé­dülés. A bél renyhévé válik, szo­rulás lép fel, a vesék nem képesek a vér tökéletes megtisztítására. Gyógyszert szedő emberek eseté­ben ez veszélyes lehet, mert a ha­tóanyagok a vérben koncentrálód­nak, és súlyos mellékhatásokat okozhatnak (például szívritmus- zavarok, gyomor- és bélpana­szok). Dr. Lübke azt tanácsolja, hogy tegyük változatossá az ivást. Igyunk például reggel 2 csésze te­át és 1 csésze narancslét. Délelőtt 2 csésze gyümölcsteát (csipkebo­gyó, mályva, hibiszkusz). Délben 1/2 liter almafröcscsöt. Délután 1- 2 csésze malátakávét. Este újra 1/2 liter gyümölcsfröccsöt és 1/4 liter bort vagy 1 üveg sört. Délben és este együnk levest. Őszi cseme­gének számítanak a friss gyü­mölcsből (alma, körte, szilva, bo­dza) készült gyümölcslevesek. A gyümölcsleveket naponta válto­gassuk. A trópusi gyümölcsök le­ve (mangó, maracuja, papaya) vízzel hígítva szintén vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz­nak. FEB Észrevétlen, de veszélyes Sok betegség kifejlődése nem jár tünetekkel. Aztán egy rutinvizsgálaton kibu­kik az igazság: emelkedett a vércukorszintünk. Erre mondják azt a szakemberek, hogy úgynevezett Il-es típusú cu­korbetegségünk van. Ugyanis két­féle cukorbetegséget különbözte­tünk meg: az I-es típusú, melynek tüneteit a beteg észleli, nevezete­sen a szomjazást, nagy folyadék­vesztést, fogyást, bőrgyógyászati tüneteket. Ebben az esetben az in­zulint termelő sejtek elpusztul­nak, és a betegnek azonnal inzu­lin-kezelésre van szüksége, hi­szen e nélkül súlyos állapotba ke­rülhetnek, akár meg is halhatnak. A Il-es típusú cukorbetegség ese­tében a tünetmentesség annak kö­szönhető, hogy az inzulinterme­lés megmarad, csak minőségileg károsodik, és csupán a szövőd­mények alakulnak ki fokozatosan az évek folyamán (például szemé­szeti szövődmények, erek mesze- sedése.) Dr. Gern László, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának osz­tályvezető főorvosa szerint na­gyon fontos a 11-es típusú diabé­tesz felderítése: — A Il-es típusú cukorbeteg­ségben szenvedők között jóval gyakoribb az infarktus és az in­farktus halálos kimenetele, mint a nem diabéteszes betegeknél - összegzi a tapasztalatokat a pro­fesszor, és felhívja a figyelmet ar­ra, hogy ebben a cukorbetegség­ben szenvedő nőknél az ösztro- géntermelés - amely normál esetben kétszer több nőt véd meg az infarktustól - védettsége meg­szűnik. A professzor szerint Magyaror­szágon körülbelül 900 ezer em­bert érinthet a Il-es típusú cukor- betegség. (A hivatalos adatok sze­rint félmillió cukorbeteg van, melynek 90 százaléka, körülbelül 450 ezer eset Il-es típusú.) Sokak­nak ismerős az a jelenet, hogy a cukorbeteg szinte mániásán pon­tosan betartja az étkezési időpont­jait, és mindig tart magánál egy kis ennivalót, rágcsálnivalót, nehogy hipoglikémiás rohamot kapjon. Az idén Magyarországon is megjele­nik az a készítmény, mely 1997- ben az Egyesült Államokban az év gyógyszere kitüntetést kapta. Elő­nye, hogy rendkívül gyorsan, de rövid ideig hat, aktuálisan állítja vissza a normális vércukorszintet, amikor étkezünk, és utána az inzu­lin-elválasztás nem növekszik. Va­gyis a betegnek nem kell szembe­néznie hipoglikémiás rohammal, ha nem eszik. így sokkal ésszerűb­ben lehet a diétát követni, és akár a fogyókúrába is belekezdhet. Je­lenleg Magyarországon is több centrumban tesztelik az új gyógy­szert, és az első benyomások alapján nagyon biztató eredmé­nyeket értek el. A §3 eves Dems Chatelier két uj kezet es két új alkart kapott Franciaországban a lyoni kórházban. A műtétet nemzetközi sebészcsoport végezte. Chatelier 1996-ban egy balesetben veszítette el kezeit és alkarjait egy házilag készített rakéta felrobbanásakor. _______________________________________________________________________________________________FOTÓ! FEB-REUTERS Hányszor együnk? Hányszor együnk naponta? Ez a kérdés sokszor fölve­tődik. Egyrészt mert kü­lönböző minták vannak előttünk, másrészt mert a különböző irányzatok mást és mást mondanak. Évekkel ezelőtt elterjedt az a né­zet és gyakorlat, hogy sokan egyáltalán nem reggeliztek (reg­geliznek). Délig nem ettek sem­mit, legfeljebb teát, gyümölcsle­vet itták, és csak délben kezdték meg az étkezést. Az irányzat kö­vetői azzal indokolták, hogy üres gyomorral jobban tudnak dolgozni, koncentrálni, ha pedig alaposan bereggeliznek, akkor - úgymond - ellustulnak. A reggeli nélküli napkezdés ellenzői pedig azt állítják, hogy ha valaki reggel nem vesz magá­hoz táplálékot, akkor nem lesz ereje a munkához, leesik a vér- cukorszintje, és megfájdul a feje. Vannak, akik erős, tömény reggelivel (rántotta, virsli, kol­bász, szalonna) kezdik a napot, mások megelégszenek azzal, hogy müzlit tesznek a kakaóba vagy gyümölcslébe. A reggeli nélküli napkezdők egyik része délben nekilát az en­nivalónak, másik része még ek­kor is megtagadja magától a ka­lóriákat. Ők többnyire csak este jutnak némi táplálékhoz. De kérdés, hogy lehet-e egyetlen alkalom­mal pótolni azt a vitamin-, ásvá- nyianyag-szükségletét a szerve­zetnek, amelyet napközben nem elégített ki? (Az ebbe a cso­portba tarto­zók többnyire napi 2-3 kávé­val csapják be a gyomrukat.) Ráadásul a szakemberek szerint a naj ponta egyet­len alkalom­mal étkezők szervezete hozzászokik a nap­közbeni éhezéshez, és este szin­te habzsol, a bevitt táplálékot maximálisan hasznosítja. Ez az oka annak, hogy aki ilyen mó­don fogyókúrázik, az inkább hízni fog, mert az esti, egyetlen alkalommal történő evésnél a szervezete mindent felhasznál. Az étkezésben tehát irányza­tok jöttek és mentek, de egy aranyigazság maradt. A táplál­kozással foglalkozó orvosok nagy része még ma is úgy véli, hogy a napi ötszöri étkezés az optimális. A főétkezések közé még két­szer beiktatni egy-egy köny- nyebb uzsonnát gyümölcs vagy kefir formájában. Emellett esté­re nem javasolják nehéz ételek fogyasztását. Duplán vét tehát a szervezete ellen, aki azt az utat választja, hogy este pótolja, ami napközben nem került az aszta­lára. Kúra és hipertermiás készülék A középkorú rákbetegek segítését tűzték ki célul Életmódkúrára hív és hiper­termiás készülékre gyűjt a szolnoki Egész-Ember-ség Alapítvány. Az alapítvány azokért a betegekért jött lét­re, akik aktív életük dere­kán szembekerültek a rák­kal. Az alapítvány egyik célja az átlag­ember szemléletének megváltoz­tatása. A rák szó sokak szemében a mai napig a halállal összefüggő fogalom, mindamellett, hogy ma már a megelőzéssel, a szűréssel, a kezelési lehetőségekkel sokan meggyógyulnak, és kitolódtak a betegek elhalálozási időhatárai - hangsúlyozza Bodoni Zsuzsan­na, az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke. Köztudomású, hogy a mai egészségtelen életmód, a felgyor­sult élettempó megnöveli az esélyt a betegségre. A rákbeteg pedig egyik napról a másikra kiesik a társadalomból, és kilátástalannak tűnő helyzetbe kerül. Nemcsak a betegség teszi próbára, hanem a szociális hely­zete is, a huzamosabb ideig igénybe vett táppénz, illetve ké­sőbb a rokkantnyugdíj a legtöbb esetben a létminimum szintjét tudja csak kínálni. Á rákbetegek rehabilitációjá­val, munkába való visszaállításá­val ma még nem foglalkoznak úgy, mint például egy szívbeteg esetében. Az Egész-Ember-ség Alapít­vány a középkorú rákbetegek em­beri-lelki támogatását vállalta fel. Az alapítvány most kétféle mó­don is szeretne előrelépni. Üdülé­si csekkel igénybe vehető élet­módkúrákat szerveznek, ahol szakemberek segítenek a pihe­nésben, gyógyulásban, regenerá­lódásban. Szeretnék elérni azt is, hogy a fővárosi Péterffy Sándor utcai kórházban elkezdődött hiperter­miás kezelés kibővüljön, hogy vi­déken is megvalósítsák ezt a lehe­tőséget. Most cégeket, vállalkozá­sokat keresnek meg, hogy támo­gassák egy hipertermiás gép tele­pítését, amellyel csökkentenék a várólistát, illetve vidéken is elér­hetővé tennék ezt a kezelési mó­dot. Hogyan segítsünk magunkon? A zöldségek-gyümölcsök nemcsak táplálékként, ha­nem mint az alábbi taná­csok igazolják, olykor or­vosságként is szolgálnak. Ha például fáradtak vagyunk, ve­gyünk egy 3 cm-es gyömbérgyö­keret, 1 kg sárgarépát, 3 almát, 1 fokhagymagerezdet és turmixol- juk össze. Vérszegénység ellen három középnagyságú cékla, 10 dkg petrezselyem, 5 káposztale­vél, 2 zöldpaprika, 1 alma aján­lott. Ha pedig megfáztunk, igyunk 2 paradicsomból, egy csokor petrezselyemből, 2 sárgabarack­ból, 1 grépfrútból készült gyü­mölcslevet. Minden étkezéshez frissen kell kipréselni, hogy op­timálisan erősítse ellenálló ké­pességünket. A magas koleszterinszint ellen ajánlják, hogy négy-hat hétig fo­gyasszunk 30 dkg sárgarépából, 3 fokhagymagerezdből és 1 citrom­ból készült levet. Egy darab zöldpaprikából, 2 almából, 3 mangoldlevélből, fél kiló sárgarépából, 10 dkg tormá­ból, egy gerezd fokhagymából ké­szített ital pedig fogyaszt, illetve elveszi az étvágyunkat. Ha a havi vérzés rendszere­sen fájdalommal jár, több hé­ten keresztül készítsünk na­ponta 2 dl italt, háromnegyed kiló sárgarépából, 1 kisebb hagymából, 1 gerezd fokhagy­mából és 1 almából. A sok ásvá­nyi anyag, a béta karotin ugyan­is kiegyensúlyozottabbá teszi a hormonháztartást. A változás korában a belső nyugtalanságot két paradicsom levéből, háromnegyed kiló sárga­répából, 2 fokhagymagerezdből, 2 brokkolirózsából és 2 cm gyöm­bérgyökérből préselt lével küzd- hetjük le. Ha pedig a visszerek okoznak fájdalmat, 1 dinnyéből, 1 pápájá­ból, 2 almából készült ital segít­het, mert a növényi enzimek segí­tenek megelőzni az érfájdalma­kat. Fejfájás ellen pedig 3 cm-es gyömbérgyökérből, 8 káposztale­vélből, 1 fehér répából, háromne­gyed kiló sárgarépából, 2 almából készült ital a legjobb, amelyet négy részre osztva iszunk meg a nap folyamán. Narancsbőr ellen vérnarancs­ból, 1 grépfrútból, 1 pápájából ké­szült, napi 40 ml gyümölcslevet ajánlanak. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents