Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-11 / 8. szám

2000. Január 11., Kedd MEGYEI KÖRKÉP 9. OLDAL Elenyésző kártalanítás? JászcLózsa és Jászárokszállás pénzére vár Erdei állatokkal bővül a vadaspark Egy csepp a tengerben. A semminél több, de az egé­szet nézve nem sokat jelent. Röviden így jellemezhető az az összeg, melyet az Észak­magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Évízig) helye­zett kilátásba kártalanítás gyanánt a jászdózsai, jász­árokszállási és tamaörsi gazdáknak, mezőgazdasági szövetkezeteknek. Mint emlékezetes, tavaly több­ször írtunk a vitáról, mely Jász­árokszállás és Jászdózsa telepü­lések között alakult ki. A júniusi esőzéseket követően Jászárok- szálláson kritikussá vált a belvíz okozta helyzet, és a rövid idő alatt felduzzadt Szarv-ágy patak elöntéssel fenyegette a várost. A védelmi munkákat végzők több­ször próbálták elérni az illetékes vízügyi igazgatóságot, hogy szakmai segítséget kérjenek tő­lük. Az Évizig nem küldött sen­kit, mert minden mozgatható embere a megáradt folyók gátja­in dolgozott. Az árokszállásiak belátásáraJúzták, hogyan csele­kednek. Ők átvágták a patak védművét, mellyel megmentet­ték a várost, de termőföldek ke­rültek víz alá. Később kiderült, hogy nem­csak az árokszállási, hanem a jászdózsai, tarnaörsi határban is. Az első megdöbbenés után a dózsaiak a szomszéd várost akarták perelni káruk miatt. Ke­vesebb, mint egy hónappal ez­után jött a júliusi monszuneső, és a vita elhalkult. Azóta többször érdeklődtünk az ügy állásáról. Mint Gergely Zoltántól, Jászárokszállás pol­gármesterétől megtudtuk, az Évizig elismerte, hogy szüksé­ges volt a műszaki beavatkozás, így az elárasztott földek tulajdo­nosai kártérítésre jogosultak. Kovács István, a dózsai Tama- menti Mezőgazdasági Szövetke­zet elnöke elmondta, hogy har­madmagával — az árokszállási mgsz elnökével és az árokszállá­si polgármesterrel - egyeztető tárgyaláson vettek részt az Évi­zig miskolci központjában. Itt a károk felméréséről, illetve a ké­sőbbi kártalanításról biztosítot­ták őket. A hónapok teltek, a kárfelmérés megtörtént. Az érintett árokszállási, dózsai és tarnaörsi területeken a vízügyi igazgatóság által felkért szakem­ber 163 millió forintos vízkárt ál­lapított meg — értesültünk Ko­vács Istvántól. Itt azonban meg­szakadt a történet. A szövetke­zeti vezető nem hivatalos forrás­ból arról értesült, hogy a felmért összegnek csak a töredékét haj­landó kifizetni az Évizig. Egy­előre még ez sem történt meg. A vízügyi igazgatóság mű­szaki igazgató helyettese, Felber- mann Tamás lapunknak el­mondta, hogy - bár pontosan nem emlékszik a felmért kár nagyságára - az árokszállási és a dózsai határban a Szarv-ágy patak védművének átvágása kö­vetkeztében - a kárfelmérést követően készített műszaki szakértői vélemény szerint — összesen 3,9 millió forintnyi kár keletkezett. A többi vízkárt gya­níthatóan az eső miatt felgyü­lemlett belvíz, és nem a gátvá­gás okozta. A belvízkár miatt azonban őket nem lehet fizetés­re kötelezni. Arról, hogy közel négymillió forintot kifizetik-e, vagy sem, csak ezután döntenek a minisztériumban. Kovács István jelezte, ha va­lóban csak a fenti összeget szán­dékozzák kifizetni, akkor az érintett gazdákkal, települések­kel együttesen fognak fellépni a döntés felülvizsgálatáért. Banka C*. jő Mi újság Karajenőn? Jászkarajenőn a szavazásra jogosultak immár a harma­dik ciklusban is Heimann Gyulát választották meg a település első emberének, polgármesterének. A közsé­get mostanság háromezer­százötven lélek lakja. — Polgármester úr, milyennek ítéli meg a tavalyi esztendőt?- A költségvetésünk 224 mil­lió volt, és ebből tartottuk fenn az iskolát, óvodát, azu­tán az idősek napközi­jét. Könyvtárunk, műve­lődési házunk is van. Sajnos 1999. február 9- én hatalmas havazás zú­dult ránk, később eső, szóval a következmény kiadós belvíz lett. Össze­sen tizenhét családon kellett segíteni, a vízelvezetés naponta százezerbe került, sőt három családot kitelepítettünk. A helyzet még súlyosabb lett volna, de foglalkoztatunk húsz közmunkást, az ő fő feladatuk az árkok, csatornák, árterek tisz­títása; ezt a munkát három éve folyamatosan végzik. Ugyanak­kor az is tény, ennyi csapadékra valószínűleg senki sem számí­tott, hiszen a külterület mintegy harmada most is ettől szenved.- Állítólag pályáztak is.- Muszáj volt, az élet rá- kényszerített, és nyertünk is mintegy harmincmilliót. Ebből belterületi útépítésre 22 millió fordítható, és lassan eljutunk oda, hogy az útjainknak mint­egy hetven százaléka portalaní- tott lesz. Azután a közvilágítás korszerűsítése is fontos. Ez kö­zel 11 milliós munka. Ennek a tíz százalékát a Titász adja, a többire pályázunk. Szerencsére az intézményeink rendben van­nak. A teljességhez, a felsoro­láshoz hozzátartozik, hogy há­rom orvosunk rendel. Egy fog­orvos és két háziorvos. Azután esperesplébános is dolgozik Ka­rán, hiszen túlnyomórészt kato­likus vallású a település. Ugyan­akkor református lelkész sem hiányzik. Vállalkozóink is akad­nak, több mint hatvan a szá­muk: fuvarosok, kereskedők, tésztakészítők stb. Elmondha­tom, átlagos a település, és mint minden kisebb helyen, sok az idős ember. Kara legöregebb la­kója például 102 éves, de az is mond valamit, hogy százhatvanan nyolcvan éven felüliek.- Hogyan tovább, pol­gármester úr, 2000-ben?- Készül a költségve­tés, pontos számokat még most aligha mond­hatok. Ami fontos: az idén meglesz a közvilágítás kor­szerűsítése. Épülnek szilárd utak is, két útszakaszon, amely munkálataihoz az ott lakók 30 ezerrel járulnak hozzá portán­ként. A belvízelvezetésre van egy 3,6 milliós pályázatunk, hi­szen ez az év is bizonyítja, az árkok, árterek takarítása folya­matos munkát ró ránk. A mil­lenniumi pályázaton is nyer­tünk 500 ezer forintot egy em­lékhely kialakítására. Meglesz az iskola névadója is augusztus­ban. Összesítésben annyit mondhatok kétezerre: szeret­nénk tovább működtetni az in­tézményeinket, karcsúsítás nem lesz, mert az már a fenn­tartást, a folyamatos munkát ve­szélyeztetné. Ha lehetőségünk adódik rá, sikerülnek a pályáza­taink, fejleszteni is akarunk. Összességében egy a lényeg: oly módon talpon maradni, hogy tovább szépüljön Jászka- rajenő, és komfortosabb legyen az itt lakók élete. ______________________________________O. SZ. M. A nyár a munka, a tél a fej­lesztés, bővítés ideje az abonyi vadasparkban. Idén tíz-tizenkét új állat beszer­zését tervezi Tóth Tibor, a komplexum tulajdonosa, akivel a múlt év eredmé­nyeiről és ez évi terveiről beszélgettünk. Abony____________- Milyen forrásokból képes fej­lődni ma egy magánkezdemé­nyezésű vadaspark? — Elsősorban lelkesedésből, elhivatottságból. Néhány éve családommal együtt egy meg­alapozott egzisztenciát adtunk fel e parkról szőtt álmunk meg­valósításának reményében. Az első időszak rendkívül nehéz volt, hiszen az itt látható épüle­teket, építményeket mind saját kezűleg, a magunk pénzéből emeltük és működtetjük azóta is. Eleinte több pénzt és energiát fordítottunk a vadaspark kialakí­tására, mint amennyi ebből megtérült számunkra. Aztán lassanként nem csak helyben, de a térségben, sőt az országban is megismertek bennünket. Né­hány emlékezetes és visszatérő program - elsősorban külön­leges hangulatú majálisaink - egyre több látogatót vonzott ide. Sőt rendezvényeink ré­vén több, országosan ismert közéleti személyiséggel is si­került ismeretséget, gyakran barátságot kötnünk. Vincze Lilla művésznő például 1998 májusában szeretett bele e kezdeményezésbe, és azóta rendszeres látogatónk, patró- nusunk.- Hogyan zárták a tavalyi esztendőt?- Szerényen, de bizako­dón, javuló kilátásokkal. Egyetlen alkalmazottal dolgo­zunk, és az állatállományt - ha nem is nagy léptékben — év­ről évre bővítjük. Ennek és az előbb említett, folyamatosan emelkedő látogatottságnak kö­szönhetően azt hiszem, tavaly gazdasági fordulóponthoz ért a vállalkozás. Bár érzékelhető hasznot még nem hozott, de a bevételek már fedezték költsé­geinket. Ez pedig erre az évre előrevetíti egy csekély mértékű nyereség lehetőségét is.- Milyen bővítési, fejlesztési tervekkel indulnak neki az új esztendőnek?- Az már szinte bizonyos, hogy - ismét csak saját erőből - rövidesen elkezdjük egy közel egyhektáros karámrendszer ki­építését. Ha minden igaz, ezt február közepén erdei vadak­kal be is népesíthetjük. Mind­ez akkor is mintegy 200 ezer forintba kerül, ha a kapcsola­tainkon keresztül ingyen si­kerül az őzekhez, gímszar­vasokhoz és dámvadakhoz hozzájutnunk. A másik terv egy kicsit már az álmok kate­góriájába tartozik, bár bízunk a megvalósíthatóságában. Szeretnénk ugyanis egy ven­dégszobákkal, orvosi rende­lővel és mini üzlethelyiséggel kibővített istállót építeni. Eh­hez azonban először hosszú távú, biztos szerződésre vol­na szükség a helyi önkor­mányzattal. No és nem utol­só sorban pénzre: körülbelül 25- 30 millió forintra, amelyet azon­ban csak pályázat útján leszünk képesek valaha is előteremteni. BUGÁNY JÁNOS Tóth Tibor az állataival Ni IipsdjsR mii: hí § ffle&ilji iíuíír fbí§ §0f§Mír e§8F8§. Á öíKir^őIísr sííríi ÖftoRtf lílfflfillf ?Sfi§8FÍ?&i{. MlFt FRIliFÍ i ERSfelft §0F§bfáft RI^RÍIRI: ifjfFI RjfBjltíRlí 8§?Ff H§Vͧiíjffl§fit§§ §2@l§ált§tá§@k líefiíitéiRfeRife itiiflipeüiíiek. MmÁsi Hívísvífitóitíi: tiM§HiFin0s: HívíKirtás. K8RÍ8F§REÍÍ--&S§?é[p{é§: íRlIFRil tS WÁP f)8öáfÍFé§): fWÍfefej havi 23 §M§ küt᧧§ @2ütán í§ Éíjm@nt@§: PeiFRiRi Kipeedí 81 íMé& 7§ sfiíípRíR: MiR8sé§i Kipeialit fréf m: ml §§§ 88§ i(8fí?i{8RtfRilí: MA§VAR§R§?Á§ PIA§VÉIÉTÖ M§glL§f§L§ÁLTAf@JA Mg:ijfflgRlülHgiíMíln ff SftflSÍ&tH A KAPCSOLAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents