Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-08 / 6. szám

4. oldal Hazai Tükör 2000. január 8., szombat Az ellenzék vitatja a leváltások jogszerűségét Elbocsátások és kinevezések Tegnap adta át Stumpf István kancelláriaminiszter 18 pályá­zatot nyert közigazgatási hiva­talvezetőnek a megbízólevelét. Budapesten és Csongrád megyé­ben még nem született döntés, ezért újabb pályázatot írnak ki. A kinevezések egyébként január l-jével hatályosak, a hivatalok ekkortól kerültek át a belügymi­nisztérium irányítása alá. Stumpf István szerint fontos lé­pés a közigazgatási hivatalok felfrissítése, s ebben jelentős lé­pés, hogy pályáztatással kerül­tek tisztségükbe az új, vagy ép­pen régi hivatalvezetők. A 18 el­kelt helyen 12 régi és 6 új veze­tő kapott kinevezést. A MÉH továbbra is segíti a hivatalok munkáját, de január 1-jétől a belügyi tárca gyakorolja az irá­nyítási jogokat. Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtit­kára úgy nyilatkozott: a meg­újult feladatkör ellátásához új tí­pusú, más szemléletű vezetőkre van szükség. A pályáztatásra ezért került sor. Nem tartja jó­nak, hogy a magyar államigazga­tás fontos pozícióiba megméret­tetés nélkül „betonozódjanak be”, akik egyszer odakerültek. A közigazgatásból hiányzó ver­senyvizsga-rendszer, valamint a területfejlesztési törvény végre­hajtásához szükséges, az eddigi­től eltérő szemlélet tette elkerül­hetetlenné a versenyeztetést - érvelt az államtitkár asszony. Ki­jelentette, hogy szó sincs az el­lenzék által hangoztatott politi­kai tisztogatásról.- 1994-ben, amikor az előző kormány hatalomra került, szin­te azonnal szétverte az addig működő köztársasági megbízot­ti rendszert - állítja Mikes Éva. - Az MSZP-SZDSZ kormány­nak két évvel később jelentős összegű kártérítést kellett kifi­zetnie a jogszerűtlenül menesz­tett államtitkároknak. Most egyetlen távozó vezető sem je­lezte, hogy jogtalannak tartja az eljárást. Lampert Mónika, a parlament önkormányzati és rendészeti bi­zottságának MSZP-s alelnöke sajnálatosnak tartja, hogy a bi­zottság e tárgyban csak január 26-án tarthat ülést. Mint mond­ja: ez csak időhúzás a kormány részéről, mivel a bizottság két­ségbe vonja a vezetőcserét, a fel­mentések jogosságát, módját indokló magyarázatot. Budapesten és Csongrád me­gyében az újabb pályázat ered­ményhirdetéséig maradnak a je­lenlegi vezetők. Optimális eset­ben 2 hónap múlva már ismert lesz e két hivatalvezető szemé­lye is. A pályáztatás a Belügyi Közlönyben jelenik meg. A kö­vetelményrendszer is azonos lesz az előzővel. Szalóky Eszter Az SZDSZ bízik szavazói visszahódításában A rendszerváltozást védik A szabaddemokraták bíznak ab­ban, hogy visszaszerzik szavazó­ikat. Szükség van ugyanis egy li­berális alternatívára - állítja a pártelnök, Magyar Bálint. A politika morális megújítását, az adórendszer átalakítását, il­letve a közigazgatás, az egész­ségügy és az agrárium korszerű­sítését sürgeti az SZDSZ. Magyar Bálint pártelnök elis­merte, hogy parlamenti jelenlé­tükből idén is többnyire kérdé­sek és interpellációk gyártására futja, de mint mondta, más esz­közöket is bevetnek elveszett szavazóik visszaszerzéséért. A szabaddemokraták már javában dolgoznak a korszakváltás prog­ramján, derült ki szavaiból, mi­közben óvják a rendszerváltás eredményeit. Felemelték szavu­kat, ha azt érzékelték, hogy a kormánypárti politikusok saját magukra nézve más mércét al­kalmaznak, mint amilyet az át­lagpolgártól elvárnak. Magyar hangsúlyozta: 2000- ben is erélyesen fel fognak lépni a kormánynak a parlament mű­ködését, az önkormányzatok önállóságát, vagy a sajtó szabad­ságát korlátozó lépései ellen. Ja­vaslatokkal és törvényterveze­tekkel bombázzák a koalíciós pártokat annak érdekében, hogy az Országgyűlés elfogadja végre a rég megígért adó- és költségvetési reformot, valamint a közigazgatást, az egészség­ügyet, illetve az agrárágazatot ténylegesen segítő intézkedése­ket. A pártelnök ez ügyben még­sem optimista, mert mint mondta, az Orbán-kormány másfél éve alatt benyújtott 23 törvényjavaslatukból és 19 or­szággyűlési határozati javasla­tukból mindössze egynek a tár­gyalását támogatta a koalíció. Ezért is döntöttek a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése ér­dekében úgy, hogy népi kezde­ményezést indítanak. Magyar egyértelművé tette: mivel a közvélemény-kutatók szerint a választók jelentős ré­sze elfordult a kormánypártok­tól, van esély egy liberális alter­natíva felmutatására. Vagyis az SZDSZ bízik elvesztett szava­zói többségének visszaszerzé­sében. (takács) Egy-egy vonat reggel és este, csak az alapellátást segítik a tehervonatok 100 milliót veszít naponta a MÁV A többhetes egyeztető tárgyalások ellenére szinte biztosra vehető, hogy hétfőn sztrájkolni fognak a vasúti dolgozók. Rajtuk kívül a Budapesti Közlekedési Vállalat dolgozói két órára, a Volán busz­vezetői 15 percre szüntetik be a munkát. Bérkérdésben a pénteki egyez­tető tárgyaláson sem közeled­tek az álláspontok a MÁV és szakszervezetei között. A tár­gyaló felek abban megállapod­tak, hogy mind a reggeli, mind az esti órákban minden irány­ban egy-egy szerelvény viszi majd az utasokat. Ezen kívül napi 16 tehervonat biztosítja a lakosság alapellátását. Élel­miszert, élőállatott és vérké­szítményt igen, tüzelőanyagot nem szállítanak majd ezek a vonatok. Nem járnak a munka- beszüntetés alatt az InterCity és postavonatok, illetve a nem­zetközi járatok. A külföldről érkező szerelvényeket nem is fogadják a határállomásokon. A vasúttársaságnak körülbe­lül 100 millió forint vesztesé­get okoz egynapi sztrájk. A há­rom reprezentatív szakszerve­zet hatvan órára hirdette meg a munkabeszüntetést, amely vasárnap éjféltől lép életbe. Ä már korábban megkötött sztrájkszövetség értelmében hétfő hajnalban munkakezdés­től két órán át nem közleked­nek majd Budapesten a bu­szok, a villamosok, a trolik, és a HÉV még akkor sem, ha ad­dig a BKV dolgozóinak érdek- képviseletét ellátó szakszerve­zetnek sikerül megegyeznie munkáltatójával. Ä Volán buszvezetői 15 perces szolida­ritási sztrájkot tartanak ugyan­ebben az időben. A vasúti dolgozók érdek­képviseletei készek a további tárgyalásokra, akár még vasár­nap is - nyilatkozta Borsik Já­nos. A Mozdonyvezetők Szak- szervezetének ügyvezető alel­nöke úgy látja: a MÁV kom­munikációs harcba kezdett, a november 9-e óta folyó tárgya­lásokon a vasúttársaság nem mutat készséget a megegyezés­re. A MÁV ajánlata az elégsé­ges szolgáltatásra elfogadha­tatlan, amennyiben továbbra sem lesz egyezség, a szakszer­vezetek által megfelelőnek tar­tott vonatmennyiséghez lesz kénytelen igazodni a vasúttár­saság. Horváth Magdolna Hétfő hajnaltól csendesek lesznek a pályaudvarok fotó: feb Vihar a környezetvédelem háza táján Zajos az élet a környezetvédelmi tárca körül: nem az EU-ország- jelentésben hiányolt jogszabályokon dolgoznak, hanem össze­rúgták a port a zöldszervezetekkel, lemondott a fideszes közigaz­gatási államtitkár, s még a sportszervezetek egyébként dicséretes pénzügyi támogatásába is némi szépséghiba csúszott. Mint ismeretes, tegnap lemon­dott tisztségéről Medgyesy Ba­lázs környezetvédelmi közigaz­gatási államtitkár. Ezt a lépé­sét nyilván befolyásolta az a tény, hogy Pepó Pál miniszter az utóbbi időben többször is jelezte nyilvános fórumokon, hogy a fideszes szakember nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Medgyesy már a második ezen a poszton, aki otthagyta hivatalát. Elődje, Tarlóczi Tibor kisgazda szakér­tő volt, aki csupán fél évig töl­tötte be ezt a helyet. Medgyesy belső emberként, mint a tárca nemzetközi ügyekért felelős fő­osztály vezetője került az ál­lamtitkári székbe. Túri-Kovács Béla, a Környe­zetvédelmi Bizottság kisgazda alelnöke lapunknak elmond­ta: a tárca vezetőjének ajánlá­sa alapján kívánnak dönteni Medgyesy utódlásáról. Infor­mációnk szerint az esélyesek közt felmerült Pazicski László jelenlegi kabinetfőnök neve. Róla bennfentesek úgy tud­ják, hogy annak a Molnár Lászlónak jó barátja, aki az FKGP választási kampányfő­nöke volt. A kisgazda vezetésű Környe­zetvédelmi Minisztérium által a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium kezelésé­ben álló sportintézményeknek adott támogatás számos zöld szervezetet háborított fel. Sze­rintük leplezetlen összefonó­dásra utal az, hogy a termé­szetvédelem céljaira elkülöní­tett pénzből a Torgyán József elnökölte FTC-nek, illetve a sportegyesület által használt intézményeknek 35 millió fo­rint jutott. Részt vett az állami támo­gatás odaítéléséről szóló sza­vazáson, de ellene voksolt Varga Márton, a Zöld Alterna­tíva nevű szervezet képvise­lője. Lapunknak elmondta, hogy a döntést hozó tárcakö­zi bizottságban a minisztériu­mok képviselői vannak több­ségben, a zöld szervezetek de­legáltjai ezért érdemben nem tudják befolyásolni a pénzek odaítélését. Azonban nem­csak az ő véleményüket hagy­ta figyelmen kívül a többség, hanem a bizottság mellett dolgozó független szakértők jelentésében foglaltakat is, amely nem javasolta a termé­szetvédelmi célú pénzek ki­utalását az említett létesítmé­nyeknek. A környezetvédő szakember szerint a döntési mechanizmus jelenlegi szabá­lyozása túl nagy teret enged a szubjektív véleményeknek, így fordulhat elő, hogy szak­mai döntések helyett lobbi­érdekek jutnak érvényre. Vizsgálat megindítását tartja szükségesnek az ügyben a par­lament ellenőrzési albizottsá­gának elnöke, Fodor Sándor is, aki lapunknak elmondta: a hét­végén kapcsolatba kíván lépni kollégáival. Fodor szerint, ha kiderül, hogy szabályosan.hozhatott az érintett tárcaközi bizottság a szakmai szempontokat figyel­men kívül hagyó döntést, ak­kor nemcsak a mostani támo­gatásokat kell felülvizsgálni, hanem a döntési mechaniz­mus szabályozását is. Pártpoli­tikai érdekek nem szoríthatják háttérbe a természetvédelem érdekeit - fogalmazott a képvi­selő. (szalóky-wilk) Sikeres év volt. Az előző évet a külgazdaság sikeresen zárta, a külkereskedelem éves mérleghi­ánya várhatóan nem sokkal lesz magasabb, mint 1998-ban, ami­kor a passzívum 2,7 milliárd dollárt tett ki - mondta Balás Péter, a Gazdasági Minisztéri­um helyettes államtitkára pénte­ki budapesti sajtótájékoztató­ján. Értékelése szerint a külke­reskedelem áruszerkezete to­vább korszerűsödött. Vizsgák lesznek. A vasutas- sztrájk várható idején, azaz ja­nuár 10-12. között továbbra is érvényesek az egyetemek és fő­iskolák által korábban meghir­detett vizsgaidőpontok. Azok a hallgatók, akik a közlekedési fennakadások miatt igazoltan maradnak távol vizsgáikról, mindenféle hátrányos következ­mény nélkül kérhetnek új idő­pontot, illetve vizsgafendjük módosítását. Az oktatási tárca felkérte a felsőoktatási intézmé­nyek vezetőit, hogy a vasutas- sztrájk következményeire figye­lemmel biztosítsák az adott na­pokon a vizsgák zavartalansá­gát, illetve az érintett hallgatók­nak adjanak lehetőséget a vizs­garend megváltoztatására. Szolidaritás. A Vasas Szak- szervezet 420 tagszervezete szolidáris a vasutasokkal. Terve­zik, hogy egyes üzemekből munkaidő után a pályaudvarok­ra is kivonulnak. A szolidaritást azért tartják szükségesnek, mert a MÁV-hoz hasonló, telje­sítményarányos jövedelemnél alacsonyabb béremelés mérték­adó lehet később a versenyszfé­ra munkahelyein is. A 6-7 száza­lékos béremelés ugyanis a reál­keresetek csökkenésével jár, ezért egy legalább 2-3 százalé­kos reálbérnövekményhez 10 százalékos alapbéremelést szor­galmaz a Vasas Szakszervezet a szakmában. Belvíz. Tegnap 123 településen volt érvényben védekezési ké­szültség, de több önkormányzat fokozat elrendelése nélkül végzi a belvizek elvezetését, a helyi víz­kárelhárítást. Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben huszonhat településen III. fo­kú a készültség. A belvízvédeke­zésben a vízügyi igazgatóságok és az önkormányzatok mellett 25 vízgazdálkodási társulat is tevéke­nyen részt vesz. Új vezérigazgató. Varjú Ta­más eddigi közgazdasági igaz­gatót nevezték ki a Magyar Pos­ta (MP) Rt. vezérigazgatójává. A jövőben a postát önálló ve­zérigazgató irányítja, a rész­vénytársaság elnökjelöltjét vár­hatóan csak néhány nap múlva nevezik meg. Mivel a posta múlt évi eredmény-előirányzata túlteljesült, a 44 ezer dolgozó a 13,3 százalékos béremelés felett egyszeri plusz 1 százalékos tel­jesítményprémiumot kap. Az esélyegyenlőséghez ma még göröngyös út vezet Korlátozott mozgáskorlátozottak Középületeink legkevesebb 57 esztendő alatt tehetők alkalmassá arra, hogy azokat a mozgáskorlátozottak akadálymentesen megközelítsék. Az átalakítások azonban akár 182 esztendőt is igénybe vehetnek. Egyebek mellett ezeket az adato­kat tárta fel az az ombudsmani vizsgálat, amelyről tegnap tájé­koztatták az újságírókat. Az elemzés a mozgáskorláto­zottak emberi és állampolgári jo­gainak érvényesülését vizsgálta, hogy miként tudják elérni a köz­épületeket. Összegezte, hogy a fogyatékos személyek jogairól, esélyegyenlőségük biztosításáról szóló korábbi törvényeket idő­arányosan miként valósítják meg a gyakorlatban. Gönczöl Katalin szerint alapja­iban sérülnek az érintettek alkot­mányos jogai. A tavaly júliustól decemberig készült vizsgálat so­rán 7230 épület adatait rögzítet­ték és az új jogszabályok óta ki­adott 1702 építési engedélyt vizs­gáltak meg. Az előbbiek csupán 18 százaléka felelt meg a mozgá­sukban korlátozottak elvárásai­nak és az utóbbiak közül 358 esetben nem vették figyelembe a hátrányban élőket. A jogszabályok szerint az aka­dálymentes közlekedés biztosítá­sának kötelezettsége 2005. janu­ár elsejére a már meglévő köz­épületekre is életbe lép. Az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa lapunk érdeklődésére nyugtázta: a változtatások anya­gi vonzata egyelőre felbecsülhe­tetlen. Az összeg csupán akkor számítható ki, ha előbb a jogal­kotásban és a jogalkalmazásban tapasztalt hiányosságokat és el­lentmondásokat tisztázzák, a szükséges módosításokat megva­lósítják. Ami bizonyos: a hátrányos helyzetben élő több százezer ember gondjának orvoslása - se­regnyi öröklött környezeti adott­ság és gondolkodásbeli beideg­ződés miatt - mindmáig csiga- lassúsággal halad. A jelenlegi közhasznú épületek négyötöde a mozgássérültek (és a babakocsis kismamák számára ugyancsak) megközelíthetetlen. (cs. b. j.) Nem elég a rendőrbér, de szigorítják az összeférhetetlenség szabályait Szigorúan ellenőrzött állomány Szigorúbban kívánják ellenőrizni - az Európában egyébként bevett gyakorlatnak számító - munkaidőn túli rendőri munkavállalást. A másodállás és a rendőri munka összeférhetőségének vizsgálata egyébként a Belügyminisztérium korrupcióellenes csomagjának ré­sze, ezért az Országos Rendőr-főkapitányság idén kezdeményezi a teljes munkatársi állomány átvilágítását. A belső vizsgálat ötlete először 1998 szeptemberében merült fel a korrupcióellenes intézke­dési csomag részeként. Az ORFK tervei szerint az ellenőr­zésre ebben az évben kerül sor, amely átfogja a teljes rendőri állományt. Ä januárban kezdő­dő átvilágítás első eredményei körülbelül fél év múlva várha­tók, de az már most látszik, hogy nem lesz minden rendben - nyilatkozta lapunknak az ORFK szóvivője, Garamvölgyi László. A rendőröknek a szolgálati törvény szabályozza a másodál­lást. A többség engedélyhez kö­tött munkát végez a második munkahelyén, ám mivel átfogó ellenőrzés eddig nem volt, elő­fordul, hogy a szükséges enge­dély hiányzik. A szóvivő sze­rint várhatóan nem egy kollégá­jukat el kell majd tiltani az olyan másodállástól, amely korrupcióra adhat lehetőséget. Ilyen eset az, amire számos pél­da akad, hogy a rendőrök olyan szórakozóhelyen vállalnak, munkaidejükön túl őrző-védő szolgáltatást, ahová egyébként rendes munkaidőben ellenőriz­ni járnak. A rendőri munka vizsgálata is az ellenőrzés ré­sze: meg akarják szüntetni a ro­koni összefonódásokat is, mert sokszor okoz problémát az, hogy olyan belügyi alkalmazot­tak vizsgálják egy-egy vállalko­zás ügyeit, akiknek hozzátarto­zói dolgoznak az adott cégnél. A szolgálati törvény a má­sodállás vállalásának engedé­lyezésével továbbra is biztosíta­ni kívánja a rosszul fizetett bel­ügyi alkalmazottak számára a jövedelem-kiegészítést, de úgy, hogy a visszaélés lehetősége megszűnjön - mondta el Ga­ramvölgyi László.- wilk -

Next

/
Thumbnails
Contents